rss      tw      fb
Keres

Ők döntenek Magyarország sorsáról – Orbán, Navracsics, Lázár, Matolcsy, Rogán is „beszélt” kedden




Navracsics a parlamentben: Vadaiék „politikai példaképe” kétszeresen konfiskált zsidó vagyonban lakik

Vadai Ágnes (Demokratikus koalíció) az újjáéledő Horthy-kultusz, sőt reneszánsz ügyében interpellálta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest. Navracsics válasza a következő volt.


Először felolvasta egy volt nyilas megbánó nyilatkozatát, amelyben a volt nyilaskeresztes párttag kötelezi magát, hogy ezentúl „a népi demokrácia” szolgálatában áll, és belép a Magyar Kommunista Pártba. Majd így folytatta:

„Amikor Szálasi rehabilitációjáról, a nyilaskeresztes párttal való kapcsolatról, illetve a nyilaskeresztes politikával való kapcsolatról kell beszámolni, akkor én azt hiszem, hogy itt egy pártnak és a függetlenek egy csoportjának van beszámolnivalója. A többi pártnak nincsen beszámolnivalója. [vastaps] Vonatkozik ez azon független képviselőkre is, akik egy olyan politikust választottak maguknak politikai példaképüknek, aki egy kétszeresen konfiskált zsidó vagyonban lakik. Először a nyilaskeresztesek vették el a zsidó tulajdonosától azt a bizonyos Szemlőhegy utcai villát, aztán pedig a kommunisták vették el zsidó tulajdonosától azt a Szemlőhegy utcai villát. Én azt hiszem, hogy ha történelmi kontinuitást keres Vadai Ágnes, akkor üsse fel a Kratkij kurszt*, üsse fel a kommunista párt történetét, üsse fel azt, hogy a nyilaskeresztesek milyen mértékben és hányan áramlottak be 1945-öt követően a Magyar Kommunista Párt szervezeteibe, a kommunista vezetők hogyan éltek vissza azon jóhiszemű támogatókkal, akik azt hitték, hogy valóban a nyilaskeresztes mozgalom elleni küzdelemről van szó, amikor a kommunisták fölveszik ezeket a nyilaskeresztes aktivistákat, és gondolkozzanak el azon, hogyan vállalhattak bárminemű kontinuitást is a magyar nyilaskeresztes hagyománnyal, akár lopva, akár rejtve, akár sunyin, akár néha összekacsintva.” [hosszú vastaps]


Vadai Ágnes válasza: „Szégyellje magát!”

„Tisztelt Miniszter úr! Én Önt nagyon intelligens embernek gondolom. [nagy zaj, nevetés] Most bebizonyította, hogy az intelligenciát fölül tudja írni a párthűség. Szégyellje magát Miniszter úr! [üvöltés] Öntől megkérdeztem, mit gondol a Horthy-kultuszról, és vajon feléled-e a Szálasi-kultusz is. Joggal kérdeztem meg, az elmúlt napokban ettől volt hangos a magyar sajtó. Önök a Nemzeti Alaptantervben Nyirő Józsefet akarják taníttatni az ifjúságnak, azt a Nyirő Józsefet, aki Szálasi parlamentjének volt a tagja, és Göbbelst istenítette. [állandó bekiabálás] Majd az Önök pártjának az egyik prominense, a magyar országgyűlés elnöke, aki huszonkét éve tagja ennek a háznak, részt vesz ennek az embernek a rehabilitációjában. [hangos felháborodás] Szégyelljék magukat, képviselőtársaim, és nagyon-nagyon remélem, hogy egy nap majd a gyerekeiknek kell választ adniuk azért a gyalázatos viselkedésért, amit a parlamentben és a parlamenten kívül mutatnak. [üvöltés] Szégyelljék magukat! A választ nem fogadom el.”

(Az egész csörtét meghallgathatják ebben az MP3-állományban)

***

Lázár a parlamentben: az ellenzékben olyanok ülnek, akik „amerikai pénzből amerikaiaknak csinálnak politikát”

Lázár János, a leköszönő fideszes frakcióvezető Lukács Zoltán** (MSZP) napirend előtti felszólalására válaszolt.

„Lukács Zoltán képviselőtársamnak azt ajánlanám, hogy ha találkozni akar azokkal, akik az országot tönkretették, csak forduljon hátra. És nézze meg a saját frakcióját (nagy derültség, taps). Ha meg akar ismerkedni oligarchákkal, akkor is forduljon hátra, mert az Önök jelenlegi és volt képviselőtársai között vannak az igazi oligarchák. Magyarországon, ismerkedjen meg velük.”

„Valóban komoly hibát követtünk el 2010 nyarán, mert ahelyett, hogy csődöt jelentettünk volna, átvettük a kormányzást. Ha megtettük volna, hogy csődöt jelentünk, akkor minimálisan vagy a népharag, vagy a igazságszolgáltatás viszi el az MSZP-seket, de nem kellene ennyi pofátlanságot végighallgatnunk.”

„Ahelyett, hogy csődöt jelentettünk volna, 2010-től az elmúlt két esztendőben megpróbáltunk egy teljes egészében csődhelyzetben lévő országot tovább működtetni úgy, hogy megpróbáltuk elhárítani a napi fizetési problémákat. 2010 nyarán az a veszély fenyegetett, hogy a magyar nyugdíjakat az ország eladósodottsága miatt nem fogjuk tudni fizetni, és azóta folyamatos erőfeszítéseket teszünk, ami lehet, hogy nem elég, de legalább 22 év után végre történik valami annak érdekében, hogy a nagy átalakító rendszerek ne hitelből működjenek, hanem az ország eltartó- és működőképességének megfeleljenek. Két év után az a tisztességes, ha irányokat értékelünk: ezt az irányt Önöknek, mint ahogyan a magyar társadalomnak is, értékelni érdemes. Szerencsére a magyar társadalom döntő része értékeli is azt az irányt, amely felé lépéseket tettünk. Ami pedig néhány karizmatikus irányjellemzőt mutat: huszonkét év után azért mégiscsak ez a kormány volt az, amely vette a bátorságot, és húszéves, álszent kompromisszumokat felrúgva, megadóztatta végre a bankszektort. Ha mást nem tettünk volna, csak ezt, már ez is elég lett volna az elmúlt két esztendőben. Önök is megmutatták, mit tudnak, amikor csak kormányon voltak, folyamatosan adóztatták az embereket. Nem a bankokat adóztatták meg. Ha annyira tudták a szocialisták, hogyan kell az országot vezetni, miért nem adóztatták meg az energiaszolgáltatókat, miért nem növelték a védett fogyasztók körét, miért nem adóztatták meg hamarabb a bankokat, miért nem próbálták az energiaszektorban az állam szerepvállalását növelni? Önöknek ehhez nem volt bátorságuk, mert az MSZP születése óta egy stróman párt. Egy stróman párt az MSZP [nagy taps, zaj], és ezért Önöknek soha nem volt bátorságuk ahhoz, hogy a multinacionális tőkével szemben érdemi közteherviselést növelő lépéseket tegyenek.”

„Ami pedig az oligarcházást és a Közgép Zrt-t illeti. Ebben a teremben többször elhangzott, hogy a Közgép Zrt. a beruházások jelentős részét – van, aki 14 százalékot mond – nyerte az elmúlt években. Miért nem arra alakítunk vizsgálóbizottságot, hogy mi van a 86 százalékkal? Igaz az a hír, hogy ma Magyarországon az európai uniós fejlesztések hatvan százalékát külföldi beruházó vállalatok viszik ki az országból? Hogy továbbra is az építőiparban hatvan százalék külföldi kezekbe kerül? Talán ezt kellene egy patrióta, a nemzet iránt elkötelezett parlamentnek vizsgálnia, nem a magyar vállalkozásokat.” [taps]
„Arra kellene vizsgálóbizottságot felállítani, hogy igaz-e a hír, igaz-e az a hír, hogy 2009-ben és 2010-ben 350 milliárd forintos megrendelésállománya volt-e egy külföldi építőipari vállalatnak Magyarországon, amely száz százalékban külföldi kézben volt, és a szocialistáktól kapta a megrendeléseket. És arra, hogy van egy új jelenség az elmúlt két évben, amire Magyarországban 1990 óta nem volt példa. Ebben a parlamentben ülnek olyan pártok, amelyek külföldi csoportok pénzéből csinálnak politikát Magyarországon. [zaj, úgy van!] Ebben a parlamentben ülnek olyan képviselők, akiket amerikai politikai és gazdasági érdekcsoportok pénzelnek. Az amerikaiak pénzéből… Önök között, az ellenzék soraiban, az LMP-ben, az MSZP-ben és más pártokban is, olyanok ülnek, akiket az amerikaiak pénzelnek, amerikai pénzből amerikaiaknak csinálnak politikát. [taps, ováció] Mi pedig magyar pénzből, valóban magyar vállalkozók, és különösképpen magyar adófizető polgárok támogatásából Magyarországon és Magyarországnak csináltunk politikát az elmúlt két évben.

(Forrás: videó)

***

Orbán az Inforádióban: a válságadók állandó adókká alakításának okai a brüsszeli politikusok és bürokraták

„Az eredeti terv az volt, hogy bevezetjük a válságadókat három évre, abban reménykedtünk, hogy Brüsszelben a politikusok, illetve a bürokraták képesek lesznek az európai, különösképpen az eurózóna-válságának sikeres kezelésére, és akkor a válságadókat három év után ki lehet engedni. Illetve ha a válság lassabban múlna el, akkor majd meghosszabbítjuk a rendszerben tartásukat. Azonban, különböző okokból, de leginkább az európai bürokraták állásfoglalása miatt, olyan helyzet állt elő, hogy a válságadókból származó bevételeket nem voltak hajlandók úgy elfogadni, mint a költségvetés rendes bevételeit. És amikor a nekünk járó támogatás szempontjából fontos teljesítményszámokat megállapították, akkor ezeket egyszerűen nem vették figyelembe. Tehát úgy tekintették, mintha a hiányunk egyébként jóval magasabb lenne, holott a válságadókkal ezt jelentősen leszorítottuk.*** Tehát Magyarországot nehéz helyzet elé állították, és erre valamilyen választ kell adnunk. Én azt javaslom, hogy adjuk azt a választ, hogy a válságadókat akkor vezessük ki, de egyébként tartsuk bent ezeket a cégeket, bankokat, nagy cégeket a közteherviselés rendszerében, úgy, hogy most már nem válság- és átmeneti adókat, hanem állandó adókat vessünk ki, így biztosítsuk az ország működését és a méltányos közteherviselést egyszerre.”

„Itt már nincs titok, bejelentettük ezeket, valóban van egy, amelyik a telekommunikációs cégeket sújtja, csak másképpen, lesz, amelyikez a bankoknak kell fizetniük, csak másképpen. A méltányos közteherviselés alanyai, a pénzügyi szolgáltatók és a multinacionális cégek, nem változnak, csak a közcélokhoz való hozzájárulásuknak a módszere, a módja, a kiszámítása, az eszközrendszere változik meg.”

Hlavay Richárd  kérdésére, hogy ez lesz-e a végső állapot az ő esetükben, vagy a költségvetés egyensúlya szempontjából lehetnek további lépések, a következő (adekvát) választ adta:
„Jó reményekkel mondom a hallgatóknak, hogy nem várható olyan újabb európai válsághullám, amelyet Magyarország ne tudna sikeresen átvészelni.”
(Forrás: Inforádió)

***

Matolcsy a bizottsági ülésen: aki az EU/IMF-tárgyalást sürgeti, gyámságot akar a magyar gazdaságpolitika fölé

Matolcsy György gazdasági miniszter az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának ülésén beszélt.

Aki egy nemzeti érdekeket feladó, gyors tárgyalást kíván a Valutaalappal és az Európai Unióval, az ahhoz járulna hozzá, hogy a magyar kormányt, a gazdaságpolitikát gyámság alá helyezzék. Magyarország miniszterelnöke és a kormány ezzel szemben egy lépésről lépésre, a nemzeti érdekeket óvó tárgyalási folyamatot választott.****

Az Európai Központi Bank (EKB) által kifogásolt jegybanktörvénnyel kapcsolatos pontokból azokat terjesztették az Országgyűlés elé, amelyeket az Európai Unió joganyaga alapján az unió bizottsága megalapozottnak tartott. „Ha mi azonnal minden pontot elfogadunk, azzal nemcsak a nemzeti érdek feladásának ösvényére tértünk volna vissza, amelyre nem fogunk, hanem nagyon rossz példát is adtunk volna az Európai Unió számára. Akkor a bizottság minden országgal szemben, minden vitás területen a magyar példára hivatkozva mondhatta volna a következő néhány hónapban, évtizedben a tagállamoknak: nézzétek, a magyarok is belementek abba, hogy az Európai Unió joganyagával nem megalapozott kifogásokat jogszabályi módosítással kezelte.”

Matolcsy szerint az Európai Unió történetének egyik legfontosabb küzdelme folyik, az EU centralizációs és a tagállamok nemzeti érdekeket képviselő törekvései között. „Mi ebben határozott, nemzeti érdekeket óvó, ezért lépésről lépésre haladó folyamatot viszünk. Szeretnénk – és meg is fogjuk – őrizni Magyarország pénzügyi mozgásterét.”

(MTI)

***

Rogán – új akció kell: „Kormányozzuk együtt Magyarországot”

Rogán Antal, a Fidesz új frakcióvezetője az M1 Az este című műsorában beszélt

– Felvetette a kormányfőnek egy akció indításának lehetőségét, „Kormányozzuk együtt Magyarországot!” mottóval. Mondják meg az emberek, a magyar vállalkozások vezetői, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyekről úgy gondolják, nem értelmesek, és meg kell változtatni őket. Az akció egy internetes felületen keresztül működhetne.

– Az elmúlt két év azért volt nehéz, mert volt egy súlyos örökség, dönteni kellett milyen válságkezelési módszert választanak, és rajtuk kérték számon az előző kormányok ígéreteit.

– Az államadósság a GDP arányában legalább 1-1,5 százalékponttal lett kevesebb.

– Vannak olyan döntések, amelyekre joggal lehetnek büszkék, például hogy olyan adórendszer van, amely a gyermekvállalás terheit figyelembe veszi, a személyi jövedelemadózás elindult az egyszerűsödés irányába, és „végre valaki a devizahitelesek oldalára állt a bankokkal szemben”. Ezek mind érdeklik az átlagembereket, és szeretné, ha még több ilyen döntés lenne.

– A szocialistáknak volt nyolc évük, hogy bizonyítsanak. Óriási államadósságot, tarthatatlan költségvetési deficitet örökölt a jelenlegi kabinet.

– A kormányzati szerepet korábban nem betöltő ellenzéki pártok nem mondják meg, mit csinálnának ahelyett, amit a kormány tesz.

– Nem szeretnék a személyi jövedelemadót emelni, mint az az ellenzéki programokban szerepel. Szét kell osztani a terheket és azokat is meg kell adóztatni, akik „gazdasági érdekcsoportok formájában” a 2002-2010 közötti időszak komoly nyertesei voltak.

– Akik a Jobbik által kezdeményezett oligarcha vizsgálóbizottságról beszélnek, nem hajlandók a tények jelentős részéről beszélni, hogy Magyarországon sok éven keresztül külföldi vállalkozások vitték haza az uniós támogatások mintegy 60 százalékát. Ők ezen megpróbáltak változtatni. Ő akárhány ilyen testületet megismert 1998 óta működés közben, abból sok jó nem született, nem a problémák megoldását, hanem a viták kiélezését szolgálják.

– Sokszor érzi, hogy az ellenzéki kritikák mögött külföldi gazdasági érdekcsoportok hangja érződik ki.

(az MTI alapján)



* „1938 szeptemberében látott napvilágot a hírhedt párttörténet, a Kratkij kursz (Rövid tanfolyam), amely… az 50-es évek végéig, a hatvanas évek elejéiig sok országban tízmilliók számára alapvető tankönyvnek számított…. A könyv Magyarországon is megért több kiadást.” „A Sztálin iránti személyes odaadás, a hűség… a rendszer fenntartásának alapvető dimenziójához tartozott, s ez érvényes volt konkrétan e mű esetében is. A Kratkij kursznak ezt az ideológiai funkciót kellett megtestesítenie össznemzeti és egyetemes méretekben ’örök időkre’.” (Krausz Tamás: Az „összeesküvés-elmélet” sztálini iskolája – pdf)

** „Ma ünnepli második éves fennállását a magyar nemzeti oligarchák kormánya” – kezdte felszólalását Lukács Zoltán (MSZP), majd megemlítette, hogy nőtt a felszámolt cégek száma, a kudarcba fulladt gazdaságpolitikát pedig leginkább az építőipar érezte meg. Van azonban egy építőipari cég, a Közgép, amely ebben az időben is jelentősen tudott növekedni, hiszen 300 milliárd forintnyi, a GDP 1 százalékát kitevő állami megrendelést kapott. A képviselő hosszasan sorolta a vállalat által elnyert állami beruházásokat, például a Szajol-Békéscsaba vasútvonal felújításának munkáját. (MTI)

*** Az úgynevezett strukturális hiányról van szó (a strukturális hiány a költségvetési deficit egyszeri tételektől megtisztított összege). Lásd például Bolgár György interjúját Katona Tamással: a kormány „a nyugdíjasoktól mentette meg a nyugdíjvagyont, valóban, ez így igaz. De ettől még az államháztartás valódi strukturális hiánya hat százalék fölött volt tavaly, az Európai Bizottság szakértői ezt nagyon jól látják, őket nem lehet átejteni”. Lásd például a Der Standard című osztrák lap kommentárját: „Magyarország… a 2011-es hiányt csak pro forma csökkentette 3 százalékra, mert az állam a magánnyugdíjpénztárak pénzét (a GDP 10 százalékának megfelelő értékben!) egyszeri intézkedésként bekasszírozta. Ez nem tartós csökkentés, és a bizottság meg akarja akadályozni, hogy Magyarország gazdaságilag elcsússzon, ebben az esetben ugyanis az uniós államoknak kellene a segítségére sietni.” Lásd például az origo.hu írását: Nem maradt más, csak a tartós megszorítás.

**** A „nemzeti érdekeket óvó gazdaságpolitika” Simor András MNB-elnök szerint a következőképpen néz ki. Az EU/IMF-megállapodás csúszása kihat a finanszírozási költségre. „Ha abból indulunk ki, hogy negyedévente 1200–1500 milliárd forint az adósságtörlesztés összege, és elfogadjuk az NGM államtitkárának hétfőn megjelent véleményét, amely szerint az EU/IMF-megállapodás két százalékpontos hozamcsökkenést eredményez, akkor a negyedéves csúszás évente 24–30 milliárd forint kiadási többletet jelent. Ez, az adósság hároméves átlagos futamidejével számolva, összesen 75–100 milliárd forint többlet kamatkiadást okoz.”

Egyébként meg, mondta Simor András, Magyarország viszonya az Európai Unióval kettős: egyrészt tagállam, így köteles betartani az EU alapszerződésében foglaltakat, másrészt hitelkérelmező. AZ EU pedig, mint hitelező, megfogalmazhat olyan feltételeket a hitelfelvevőnek, amelyek nem az EU alapszerződéséből fakadnak hanem abból, hogy a hitelező így látja biztosítottnak a hitel visszafizetését. Az IMF esetében is erről van szó.

(MTI)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!