Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. június 9.

Bolgár György kérdései a 2010. június 9-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy vajon érti-e a magyar közvélemény, miről szól az Orbán csomag. Mi jutott el a közönséghez? Az adócsökkentés vagy az adóemelés? A bankok megadóztatása vagy a közszféra 15 százalékos megszorítása? A gazdaság ösztönzése, vagy a kényszerű költségvetési takarékosság? És ezzel összefüggésben mit szólnak ahhoz, hogy Kóka János volt SZDSZ elnök az elmúlt húsz év legbátrabb gazdaságpolitikai döntésének nevezte az egykulcsos adó bevezetését? Kókát már tegnap is emlegette a parlamentben az Orbán-csomagot bíráló LMP-s frakcióvezető, Schiffer András, mondván, hogy Orbán programja Kókáéhoz hasonlít, de vajon örül-e Orbán Kóka magasztalásának?

Következő témánk, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága nem vette napirendjére azt a szocialista javaslatot, hogy vizsgálják meg, vajon Kósa Lajos és Szijjártó Péter múlt heti világvisszhangot és riadalmat keltő nyilatkozatai hogyan hatottak a forint árfolyamára, és voltak-e ezeknek nemzetbiztonsági hatásai. Nincs mit vizsgálni?

Mit szólnak továbbá ahhoz, hogy egy másról szóló törvényjavaslatba rejtette el egy fideszes képviselő azt a módosítási indítványát, hogy az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos országgyűlési határozat elfogadásához a jövőben ne kelljen négyötödös többség? Ezt a kitételt az alkotmánybírák megválasztásáról szóló jogszabályban bújtatták el. De vajon miért?

És végül mi a véleményük arról, hogy Orbán Viktor testőrségének tagjai lesznek felelősek a jövőben a miniszterelnök és a köztársasági elnök biztonságáért. Így értesült a Népszava. A Köztársasági Őrezredet mai formájában megszüntetik. Fő a bizalom?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke


Bolgár György:
- Nem akarok beállni azok közé, akik a szocialistákat bírálják, főleg azóta, hogy elvesztették a választást, de mintha a tegnapi Orbán-program ismertetése után, ahol Önöknek állt volna a zászló, mégiscsak Schiffer András találta volna el a legérzékenyebb pontot, amikor Kókához hasonlította Orbánt, vagyis a Kóka-féle neoliberális-neokonzervatív gazdaságpolitikát hányta a Fidesz szemére. És ez annyira találónak bizonyult, hogy ma Kóka János is megszólalt és közölte, hogy Orbán Viktoré az elmúlt húsz év legbátrabb döntése. Szóval ezek szerint Schiffer talált, és a célpont süllyed. Ehhez képest Önök mintha nem tudták volna egy vagy két alapvető dologra koncentrálni a kritikájukat. Sokfelé igyekeztek kiterjeszteni a figyelmüket, és mintha elveszett volna belőle a lényeg. Pedig, gondolom, Önök szerint is van nagyon lényeges és nagy figyelmet kívánó pont a 29-ből.

Lendvai Ildikó: - Egyetlen dolgot tartok a dolog rossz lelkének és ezt emelném ki. A takarékosság ürügye alatt ez a bizonyos program elvesz a kispénzűek zsebéből, és amit elvesz, azt a jobb módúak zsebébe teszi át. Egy egészen elképesztő jövedelem-átcsoportosítást hajt végre, erre utalt Schiffer András is, és ezt fogalmazta meg Mesterházy Attila is. Ez az, amit a szociológusok, ha jól emlékszem, például Ferge Zsuzsa, perverz újraelosztásnak hívnak. Úgy csinálnak adóreformot, hogy elvesznek a közepes és kis jövedelműektől, és odaadják a nagyoknak. Ha megengedi, illusztrálom. Tudom, hogy nem jó sok számot mondani egy rádióműsorban, de ez megjegyezhető lesz. Ezzel az adóváltozással rosszul jár a munkavállalók kétharmada. Mindenki, aki havi 240 ezer forint alatt keres. Tudniillik nemcsak a minimálbér adómentessége szűnik meg, és vesztik el ezzel a minimálbéresek jövedelmük egyhatodát, hanem ez a bizonyos adójóváírás, a minimálbér adómentességének megfelelő összeg, a mai rendszerben kifutott 200 ezer forint fölé is.

- Mert ha nem is adómentes volt, de az adó egy részét le lehetett írni.

- Pontosan. És ez csak valahol az átlagjövedelem felett ért véget. Ha ez megszűnik, márpedig megszűnik, az nem ellensúlyozza, hogy összesen csak egy százalékkal csökken az a bizonyos alsó kulcs, amibe már most is beletartozott az adózók 90 százaléka.

- Ez egészen biztos? Tudom, hogy a miniszterelnök szavaiból nem lehetett kihámozni, hogy ez most a szuperbruttósított bér 16 százaléka lesz-e vagy a szuperbruttósítást is megszüntetik. Mert ha megtennék, akkor nem 17 százalékból, hanem 21-ből lesz 16, és akkor lehet, hogy mégsem olyan rossz a helyzet.

- Kiszámoltuk mindkét variációt. A szuperbruttósítás megszűnését is. Erre kevesebb esélyt látok, mert annak nincs meg most a fedezete. Ha marad a szuperbruttósítás, akkor valamelyest változnak az összegek, de a kép ugyanaz. Csak az változik, ha nem a szuperbruttósítással számolják a 16 százalékot. Akkor nem a 240 ezer forint alattiak járnak rosszabbul, hanem csak a 220 ezer forint alattiak. A tendencia ugyanaz.

- Azt mondja, hogy ilyen kicsi a különbség?

- Igen.

- Tehát gyakorlatilag még 200 ezer forint fölött akkor is rosszabbul jár az adózó, ha a szuperbruttósítást megszüntetik, és nem 17-ről 16-ra csökken az adó, hanem 21,5-ről csökken 16-ra.

- Így van. Nem tudok valószínűsíteni, mert miért ne mondta volna, ha ez ilyen kedvező.

- Igen. Ráadásul olyan jól is hangzik, hogy „megszüntetjük a szuperbruttósítást”.

- Inkább az tűnt fel, hogy eddig mindig azt mondták, most      pedig nem hangzott el. Hadd mondjak egy-két számot. Ha a minimálbért veszem, akkor a változásokkal 14 ezer forinttal lesz kevesebb havonta a borítékban a minimálbéresnek. Azért ez óriási különbség. De még 200 ezer forintnál is 12 ezerrel lesz kevesebb. Még 220 ezernél is. Ha megszűnik a szuperbruttósítás, 6-7 ezerrel, ha marad, akkor 10 ezer forinttal lesz kevesebb. De ugyanilyen bicskanyitogató, legalábbis a mi számunkra, hogy mi történik a nagyon magas kereseteknél, vagy mondjuk így a jobbmódúaknál, ha nem is nevezem nagyon magasnak. Megszűnik a felső kulcs. A felső kulcs szerint adózta jövedelme egy részét a munkavállalók tíz százaléka, magyarán nem a legszegényebbek.

- De ezt Önök meg akarták változtatni, hiszen a Bajnai-kormány javaslatára már törvénybe van iktatva, hogy jövő évtől kezdve már csak egy egész kis réteg marad.

- Ez azt jelenti, hogy idén 10 százalék adózik a felső kulccsal. Ha a törvény érvényben maradna, akkor jövőre már csak 3-4 százalék adózna ezzel. De ha az idei adatokat nézem, az, hogy megszűnik a felső kulcs, például a havi 750 ezret keresőknek 90 ezer forint többletet jelent a borítékban. Az 1 millió forintot keresőknek 140 ezer forinttal lesz több, és arról volt szó, hogy 2 millió lesz a vezetői bérplafon. Ebben kicsit bizonytalan vagyok, mert mi ezt már felállítottuk, de egy törvénnyel éppen tegnap megszüntette a fideszes többség. Ugyanaznap Orbán Viktor bejelentette, hogy mégiscsak ez lesz. Mindegy, tételezzük fel, hogy Orbán szava a döntő. Akkor a havi 2 milliót kereső állami vezetőknek ugyanez lesz a bérplafon, de egy mozdulattal 340 ezer forinttal több marad nekik a borítékban. Mert nincs meg a felső kulcs. Mi más ez, ha nem – összegszerűen is meg tudom mondani – a 300 milliárd forint kivétele a közepes és kis jövedelműek zsebéből. És pontosan ez a 300 milliárd forint, mert jól ki van számolva, megy át a gazdagabbak zsebébe.

- Tehát olyan adócsökkentés, amely végül is nagyjából nullszaldós.

- Ez a része nullszaldós, igen.

- Csak éppen a rosszabbul keresők kárára.

- Így van. Ha a rosszabbul, sőt a közepesen keresőket nézem, akkor ez az utóbbi évtizedek legnagyobb adóemelése.

- De ezzel a megállapítással és a mögötte lévő, bár csak a jövőben megvalósuló ténnyel választást lehet nyerni. Egy ilyen változtatással, ahol a keresők kétharmada inkább rosszabbul jár az adócsökkentéssel, mint jól.

- Tényleg elképesztő.

- Ilyen esetekben politikai felfordulás szokott bekövetkezni. Ehhez képest, mintha még senki nem reagálna igazán.

- Valószínűleg nem számolták ki. Mi ezt a tegnapi napon futtattunk végig adószakértők segítségével a jövedelemtáblán. Egyet dolgot hadd tegyek hozzá az igazság kedvéért. Orbán Viktor emlegette, hogy lesz családi adókedvezmény is. Nyilván nem családi adózás, tehát nem az, amiről korábban szó volt, hogy a feleség és a férj jövedelmét összeszámítják, mert az egykulcsos adó esetén értelmetlen.

- Teljesen mindegy, ha összerakják, akkor is 16 százalék.

- Igen. Felteszem, hogy pontatlan szót használt, és a gyerekek utáni adókedvezmény visszaállításáról van szó. Akkor mondhatjuk azt, hogy valamit kompenzál a veszteségből. De gyerekek utáni adókedvezményre a munkavállalók 40 százaléka jogosult. Ezekben a családokban nevelnek tudniillik kiskorú gyereket. Ott is csak az egyik házastárs jövedelméből lehetne leírni az adókedvezményt, tehát a dolog ott is kompenzálva van, azt nem tudjuk, mennyi az adókedvezmény. De így, hogy messze nem érinti a felüket sem, ha valami hatalmas adókedvezmény járna, az sem tudná ellensúlyozni ezt a bizonyos sújtó hatást. Mondok még egy példát, ami nem a személyi jövedelemadóra vonatkozik, de szintén gazdagpárti és nem nyújt semmit, vagy pont negatívat nyújt a közepesen és annál rosszabbul élőknek. Nagy hangon meghirdették az akciótervben, hogy a családon belüli örökséget mostantól nem terheli semmi. Idén lépett életbe az a törvény, hogy már most sem terheli plusz teher, ha egy örökös 20 millió forintig örököl a családban.

- Tehát a nem különösebben módosaknak ez a kétségtelen könnyebbség és segítség és már létezik.

- Igen. Sőt, ha ezt a 20 milliót, ahogy a törvényben van, örökösönként számoljuk, akkor ez azt jelenti, hogy ha az a gyász éri a családot, hogy elveszt egy családtagot, és mondjuk maradt utána házastársa és két gyereke, akkor már 60 millió forintos hagyaték tehermentes. Azért a magyar családok átlagánál nincs ennél nagyobb örökség. Éppen ezért Európában gyakorlatilag példátlan, azt hiszem, csak egy vagy két országban létezik az, hogy még a gazdagoknál sincs örökösödési adó. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett oligarchák vagy milliárdosok gyerekei úgy juthatnak a teljes vagyonhoz, hogy azért egyetlen fillérrel sem adóznak. Vagy például, milyen jól hangzik az állami takarékosság. Én is támogatom, ne legyen bútor, autó, csökkentsék a kiadásokat. De itt mi hangzott el? Az állami vállalatok bértömegét 15 százalékkal csökkentik. Ez azt jelenti, hogy a postások, a vasutasok, a buszsofőrök, akik állami vállalatnál dolgoznak, 15 százaléka aggódhat az elbocsátás miatt.

- Lehet, hogy nem is túlságosan általánosan értelmezi ezt, mert én tegnap láttam az ATV-ben Lázár János frakcióvezetőt, és ő egy kérdésre olyan választ adott, amit csak úgy lehetett értelmezni, hogy gyakorlatilag minden állami és önkormányzati intézményre vonatkozik. Tehát nemcsak állami tulajdonban lévő vállalatokra, hanem a teljes közszférára.

- Akkor én még a rosszabb variációval nem is számoltam. Az még szörnyűbb volna, de ha csak azt veszem szó szerint, amit Orbán Viktor mondott az állami vagyongazdálkodásról... Mi tartozik oda? A MÁV, a Posta, az erdőgazdaságok, a Volán. Ha ott le kell csökkenteni a bértömeget 15 százalékkal, akkor vagy mindenkinek csökken 15 százalékkal a fizetése, vagy el kell küldeni 15 százaléknyit. És akkor még nem is beszéltem a pedagógusokról, az egészségügyisekről, akikre akkor végképp nem tudom, hogy ez vonatkozik-e.

- Közben nyilvánvalóan vannak ennek a programnak pozitív pontjai is, például, hogy talán nem szalad el a költségvetés, ami nagyon fenyegető veszély.

- Én ennek örültem.

- Talán ezek az adóváltozások összességében nem is mutatnak olyan rossz irányba, mert vannak a közép- és kisvállalatokat segítő kedvezmények, bizonyos kisadók eltörlése. Persze nem ismerjük a részleteket, és azokon sok múlik. De azokból, amiket elmondott, azt kell mondanom, hogy erre már politikai párt tudna alakulni egy normális európai polgári demokráciában. Most nem azt mondom, hogy új pártot kéne alapítani, de az MSZP talán életre kelhetne.

- Hadd legyünk mi az a politikai párt, amely ezt elmondja. Nem tagadom ugyanakkor, hogy vannak a csomagnak akár üdvözlendő pontjai is. Önmagában üdvözlendő, hogy a Fidesz rájött, nincsenek csodák. Hogy be kell tartani, és betartható a költségvetés. Ez ugyan nagy csalódást okoz a választóiknak, mert ezek szerint nem kap több százmilliárdot az egészségügy, az önkormányzatok, a sport és mit tudom én micsoda még. De legalább befejeződik ez a forintellenes ámokfutás, aminek az elmúlt héten tanúi voltunk. Ezt örömmel nyugtázzuk. Nem azt, hogy nincsenek csodák, mert jó lenne, ha volnának, hanem hogy egy takarékos gazdálkodásra térnek át. De amiatt, hogy a takarékosság örve alatt ezt a jövedelem-átcsoportosítást végrehajtsák, már baloldali pártnak tiltakoznia kell. Örülünk annak, ha 500 millió forintos árbevételig a vállalkozások nyereségadója csökken. Ez természetesen jó dolog. Még akkor is jó dolog, ha az ebbe a körbe tartozó vállalatok kétharmada eddig sem fizetett nyereségadót, mert nem volt neki. De aki fizetett, az fizessen kevesebbet. Az is jó dolog, ha az állam a bankoktól nagyobb tehervállalást kér, mert itt már szeretnénk látni a garanciákat, hogy mitől nem a hitelfelvevő fizeti meg az árát. Most Varga Mihálytól idézek. Amikor egy jóval kisebb összegű banki különadót bevezettek az előző kormányok, akkor a Fidesz azért mondott nemet arra, mert Varga Mihály elmondta, hogy ezt előbb utóbb a hitelfelvevők fizetik meg. De tételezzük fel, hogy tudnak valami csodaszert és ez most nem így lesz, akkor ezt is tudjuk támogatni.

- Szóval összességében ezek szerint az MSZP-nek van mit mondania és el is fogják mondani, ha jól értettem.

- Igyekszünk, és ezért köszönöm a lehetőséget is. Ajánlom mindenkinek, hogy számoljon utána, nála mit jelent, ha az adójóváírás megszűnik, és egy árva százalékkal csökkentik azt az alsó kulcsot, amely szerint eddig is fizetett.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Vadai Ágnes, a parlament nemzetbiztonsági bizottságnak szocialista elnöke


Bolgár György:
- Önök azt szerették volna, hogy a nemzetbiztonsági bizottság vizsgálja meg, mi történt a forinttal a múlt héten Kósa Lajos és Szijjártó Péter drámai nyilatkozatai után, és hogy voltak-e ennek esetleges nemzetbiztonsággal kapcsolatos összefüggései. A kormánypárti tagok ezt az indítványt leszavazták. Mit akartak volna pontosan tudni, milyen gyanújuk, feltevésük volt, hogy egy ilyen javaslatot terjesztettek elő?

Vadai Ágnes: - Szerintem a forint hihetetlen kilengése kapcsán három dolgot kellene tisztázni. Van-e szándékosság, van-e gondatlanság, vagy pedig szimpla idiotizmusról van szó?

- Ezt a kérdést valószínűleg a nemzetbiztonsági bizottságon kívül is sokan felteszik maguknak. Legutóbb a figyelő.neten olvastam, hogy öt variáció lehetséges. Az egyik, hogy a provinciális jobboldali vezetők egyáltalán nem értik a nemzetközi pénzpiacok logikáját, fogalmuk sincs arról, hogy mi a felelősség a politikai kommunikációban. Kettő, az ígéreteinket sajnos a rossz kincstári helyzet miatt nem fogjuk tudni teljesíteni, és ennek a panelnek az erősítése lett volna a cél ezzel a nyilatkozattal. Három, tudatosan szervezett nyilatkozatsorozatról volt szó, amellyel az IMF-tárgyalások előtt szeretett volna a Fidesz hangulatot csinálni. Négy, valóban árfolyam-befolyásolási szándék vezette a nyilatkozatot: egyéni vagy pártkasszákat kívánt a jobboldal feltölteni a határidős forint- vagy épp a tőzsdei piacon sortoltak, a szakszó szerint. Szóval megírják ezt a sajtóban is. Igaz, hogy kivizsgálni nem tudják, de a feltevések ott vannak.

- Igen. A nemzetbiztonsági törvény világosan megmondja, hogy mi az információs hivatal és az ÁVH feladata. Ennek a két hivatalnak, két polgári szolgálatnak az a feladata, hogy az ország gazdasági biztonságát és pénzügyi helyzetét is védje. Az információs hivatalnak a külföldi szándékokat kell vizsgálnia. A korábbi Nemzetbiztonsági Hivatalnak, a mostani AVH-nak [Alkotmányvédelmi Hivatal] pedig a belső szándékokat. Én azt gondoltam, hogy az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában ülőknek pedig az a feladatuk, hogy tájékoztatást kérjenek ezektől a hivataloktól, hogy megtudjuk, az öt vagy akár több variáció közül melyik történt. Valóban sokakban felvetődött, hogy esetleg szándékosan játszottak arra, hogy az árfolyam gyengüljön.

- Igen. Tehát olyan nyilatkozatokat tettek közzé, amelyektől sokan megijednek, és ettől elkezdenek menekülni. De ha ezt valaki előre tudja, akkor ezzel pénzre tehet szert.

- A tőkepiaci törvény kimondja a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmát is. Bennfentes információ például, nyilvánosságra kerülés esetén, a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas. A piacbefolyásolás pedig olyan hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozatala vagy nyilvános közlése, amelynek a félrevezető hamis voltával tudatában van az illető. És ez piacbefolyásolásnak minősül. A tőkepiaci törvény mindkét tevékenységet szigorúan tiltja, a Büntető törvénykönyv a bennfentes kereskedelmet pedig büntetni rendeli. Nem véletlenül mondtam ezt a három dolgot. Szándékosság, gondatlanság vagy idiotizmus. Ha ezt valaki szándékosan csinálta, akkor annak kell hogy legyen büntetőjogi következménye. Ha valaki ezt gondatlanul csinálta, akkor nyilván a Büntető törvénykönyvvel kapcsolatos részeket meg kell vizsgálni. Tehát ott is van egy felelősség. Ha pedig valaki szimplán azt gondolta, hogy mond egy jót, aztán valaki más azt, hogy még egyet, akkor ott a politikai felelősségtudat hiánya van. Szándékosság esetén, azt gondolom, a Büntető törvénykönyv szerint kell eljárni, gondatlanság esetén a kormánynak van felelőssége. A harmadik esetben pedig az egyén felelősségét kell vizsgálni.

- Az ülésen kaptak egy levelet az Információs Hivataltól, tehát amelyik a külföldi hírszerzéssel foglalkozik, ebben az áll, hogy nem tapasztaltak olyan lépéseket, amelyek hatottak volna a forint árfolyamára. Vagyis külföldről senki nem indult meg, ezek szerint, a forint ellen. Hogy a belső helyzetet vizsgáló hivatal, ez a bizonyos AVH írt-e Önöknek, azt nem tudom.

- Nem. Az Információs Hivataltól tegnap este munkaidő után valóban jött egy levél, amely megtekinthető minden bizottsági tag számára a bizottság titkárságán. Ebből rejtélyes módon, bár nekem címezték a levelet, Demeter alelnök úr felolvasott részleteket. Nem tudom, hogyan, hiszen nem jött fel a bizottság titkárságára azt elolvasni.

- Ez azt jelenti, hogy csak az elnök kapja meg az Információs Hivatal levelét? Nem lehet, hogy elküldték az alelnöknek is meg a tagoknak is?

- Ezt azért nem tudom megmondani, mert az összes beérkező papírt a bizottság titkárságán lehet elolvasni. Azt nem tudom, hogy az Információs Hivatal Demeter alelnök úrnak elküldte-e, de lehet, hogy nem küldte el, ezért akarta ezt a levelet megkapni. Amire az én válaszom az volt, hogy természetesen a bizottság titkárságán minden dokumentációt elolvashatnak a bizottság tagjai. De ahhoz be kell jönni a bizottság titkárságára.

- De ő nem volt bent és mégis felolvasta?

- Így van. Ezért feltételezem, hogy akkor ő is kapott egy példányt. Azt nem tudom, hogy a bizottság tagjai kaptak-e példányt. Valóban, az Információs Hivatal azt nyilatkozta, hogy ilyen külföldi szándék és cselekmény nincs. Az AVH-nak is kellett volna vizsgálni, de mivel a kormánypárti képviselők immár második alkalommal kvázi ügyrendi javaslattal éltek, hiszen az első alkalommal a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatójának meghallgatásakor éltek ügyrendi javaslattal, ezt nem tudtuk a mai napon napirendre venni. Ami elég kár, mert azt gondolom, hogy a mai bizottsági ülésen a két szolgálat információi alapján azt tudtuk volna mondani, hogy a két szolgálat ilyen jellegű tevékenységet talált, vagy nem talált. Tehát legalábbis egy ponton el lehetett volna dönteni ezt az ügyet. De még arra sem kaptunk lehetőséget, hogy ezt az információt a bizottsági ülésen megkapjuk.

- Tehát hiába van a nemzetbiztonsági bizottságnak szocialista elnöke, hiába javasolja Ön, hogy ezt a meglehetősen nagy figyelmet keltő eseményt meg kellene vizsgálni nemzetbiztonsági szempontból is, ha a kormánypárti többség úgy dönt, akkor nem vizsgálja meg, és kész.

- Igen. Ha a kormánypárti többség úgy dönt, akkor nem vizsgálja meg, és úgy döntött, hogy ezt nem vizsgálja meg. Ezzel együtt a probléma már akkor is ott van. Most nemcsak erre a problémára gondolok, hanem arra a problémára - mert én készültem erre a bizottsági ülésre és kigyűjtöttem például a Magyar Nemzeti Bank honlapjáról az árfolyamokat - azért magyarázatot kell kapni, hogy június 3-tól június 7-ig hogyan változhatott tizenhárom forintot az euró árfolyama, miközben volt olyan időpont is, amikor ez az árfolyam felment 290 forintra. Belegondolt az, aki ezt csinálta? Akár szándékosan, akár gondolatlanul, akár hülyeségből csinálta, hogy nemcsak a devizahiteleseknek, hanem egy csomó cégnek, és hozzáteszem, mindazoknak az önkormányzatoknak gondot okozott, amelyeknek deviza alapú hitelük van, és mondjuk éppen akkor volt a hitelfordulójuk?

- De úgy látszik, a kormánytöbbség nem akarja hallani, hogy mi történt, mert a költségvetési bizottság és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter meghallgatását levette a napirendről, mondván hogy erre nincs szükség. Ha nincs, akkor maradjunk annál, ami történt. Ennyibe kerül az euró, és kész.

- Azt mondják, hogy a nemzeti együttműködés rendszere van, ezt hallgatjuk immár hetek óta. Azt mondják, hogy minden más lesz, minden másként fog működni, hogy innentől kezdve a termelő kapitalizmuson van a hangsúly és nem a spekulatív kapitalizmuson, mert az milyen borzasztó dolog. Ezt hallgattam tegnap a parlamentben. Akkor nem lenne jó kideríteni, hogy valóban volt-e spekulatív kapitalizmus Magyarországon június 3-ától mondjuk 7-éig? A saját politikai gazdasági alapjukat tudnák azzal erősíteni, ha kiderülne, hogy nem volt. Hogy egyszerűen csak ostobán nyilatkoztak kormánypárti és kormányzati képviselők. Most nagyon sokan azt gondolják, lehet, hogy itt shortoltak a forintra.

- Van-e bármilyen lehetősége azon kívül, hogy ülést hív össze a nemzetbiztonsági bizottság elnöke arra, hogy ezt a kérdést kivizsgálják? Vagy megpróbálhatja megint a jövő héten, majd meglátjuk mi lesz akkor?

- Azt gondolom, ez olyan horderejű ügy, ahol egyszerűen nem hagyhatjuk ennyiben a dolgot. Úgyhogy én minden nemzetbiztonsági törvényekben előforduló és házszabályok nyújtotta lehetőséggel élni fogok annak érdekében, hogy kiderüljön, történt-e olyan tevékenység, amely ily módon veszélyeztette a Magyar Köztársaság pénzügyi és gazdasági biztonságát. Ez, azt gondolom, nemcsak az én kötelességem, hanem valamennyi, az országgyűlésben ülő képviselőnek a kötelessége lenne.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Tarjányi Péter biztonsági szakértő


Bolgár György:
- Nem tudom olvasott vagy hallott-e arról, hogy a Népszava mai értesülése szerint szétdarabolják a Köztársasági Őrezredet. Ebből következően külön szervezet fog vigyázni a miniszterelnökre és a köztársasági elnökre. Külön szervezetben, egy elnöki biztonsági igazgatóság keretein belül, és ennek az igazgatóságnak a vezetője, illetve tagjai nagyrészt a Fidesz biztonsági igazgatóságának tagjaiból kerülnek ki. Tehát ahogy köznyelven vagy újságíró nyelven mondják, Orbán testőrségéből. Látta ezt a hírt?

Tarjányi Péter: - Olvastam ezeket a híreket. Azt gondolnám, ez félig-meddig még pletyka, tehát erre nézve hivatalos intézkedések még nem történtek.

- Akkor ne is beszéljünk róla, mint hivatalos intézkedésről, hanem mint egy országos napilapban megjelent értesülésről. Bár elég részletesen végigveszik, hogy mivel jár a szétdarabolás. Tegyük fel, hogy ez így, ahogy van, igaz. Akkor mi az ilyenkor normális eljárás? Vegyük először azt, hogy a Fidesz pártjának biztonsági igazgatóságát alkotó emberek most az állami szolgálathoz fognak csatlakozni. Ennek mi a menete, mi a normális procedúra ilyenkor, hogy veszik fel őket? Mi történik ilyenkor?

- Ez a dolog nem szokatlan. Azt tudni kell az urakról, akiket egyébként ismerek is, hogy ők nem a Fideszben kezdtek, hanem aktív rendőrök voltak.

- Sőt kommandósok ugye?

- Így van, ők a különleges szolgálatnál dolgoztak. Mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le, azért elmondanám, hogy például 2002-ben, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök lett, ő is a saját csapatát, tehát effektíve az MSZP-s vagy az MSZP-nek dolgozó biztonsági csapatot vitte magával, és ők is akkor a Köztársasági Őrezredbe léptek be és léptek vissza a rendőrség kötelékébe.

- Akkor legalább tudni lehet, hogy erre van példa, és ezek szerint a procedúra könnyen leírható, elmagyarázható, hogy ez hogy történik. Egy párt biztonsági emberei belépnek az állami biztonsági szolgálatba? Ez egyszerű dolog? Ez csak elhatározás kérdése vagy van ennek valamiféle törvényes menete is?

- Ennek az a törvényes menete, hogy ők újból a rendőrség kötelékébe kerülnek. Ennek a jogszabályi háttere biztosított, és nyolc évvel ezelőtt, Medgyessy Péter esetében az ott dolgozó volt kollégák pontosan azért, mert régebben a rendőrség különböző területein dolgoztak, kvázi vissza tudtak lépni a rendőrség állományába. Tehát nem arról volt szó - és most sem arról van szó -, hogy ismeretlen emberek, akik soha nem dolgoztak a kötelékben, nem mentek át alkalmassági vizsgálatokon, nem mentek végig a biztonsági procedúrákon, ők lehetnek a biztonsági csapat tagjai. Az egész háttér kitalált, és ebben a rendszerben kezdenek ők visszatérni vagy tértek vissza az elmúlt napokban a rendőrség kötelékébe. Nagyon nagy zárójelben mondanám, hogy azért a miniszterelnököknek mindig adott volt a lehetőség, hogy a kampány időszakában mellettük dolgozó testőröket, akikkel kialakult valamiféle bizalmi kapcsolat, maguk mellé kérjék. Ez nemcsak itthon van így egyébként, hanem a tengerentúlon és Európa más országaiban is.

- Akkor magyarázza el nekünk, hogy mi ennek az oka? Egyszerűen csak emberi dolog, hogy azt az arcot, azt az embert, akit közelről ismerek, minden nap látok, azt szeretném magam mellett tudni, mert megbízom benne, és micsoda marhaság volna akkor otthagyni őt a Fideszben, ahol kevesebb dolga lesz. Jöjjön velem, én is tudom, mire számíthatok, ő is ismeri az én szokásaimat, ez a legbiztonságosabb mindannyiunk számára. Vagy pedig nem bíznak azokban, akik most látják el vagy eddig látták el a hasonló szolgálatot. Azt mondják, valamiféle bizonytalansági tényező, hogy ezek a rendőrtisztek eddig Bajnait védték, és most minden további nélkül engem fognak védeni.

- Nézze, én emögött nem keresnék politikát. Azt látom, ténylegesen ismerve ezt a világot, hogy kialakul valamiféle kötelék egy védett vezető és a testőrei között. Orbán Viktort ez a csapat már közel hét vagy nyolc éve védte. Tehát ilyen szempontból nem azt mondanám, hogy ők bármifajta baráti viszonyban lennének - ami elképzelhetetlen testőr és védett vezető között -, de ténylegesen ismerik a szokásait, egészségügyi problémáit, az életének apró csínját-bínját. Ilyen szempontból ez egy bizalmi állás, amit tudomásul kell venni. Véleményem szerint teljesen normális, hogy egy vezető él ezzel a lehetőséggel, mivel Magyarországon ez jogszabályi oldalról is biztosítva van.

- Milyen vizsgálaton esnek át a legmegbízhatóbbnak tartott és a legmegbízhatóbbak számára fenntartott munkát végző emberek, ha újból jelentkeznek a rendőrségbe? Ugyanolyan procedúrán kell átesniük, mint a Köztársasági Őrezred többi tagjainak, vagy, mert néhány évig ők kívül voltak, azért alaposabban megnézik, hogy történt-e velük valami olyan az elmúlt években, ami esetleg biztonsági kockázat?

- A C típusú vizsgálaton át fognak menni, ezt biztosan állíthatom. Az, hogy fizikai vagy bármilyen másfajta felkészültségi teszten át kell menniük, szintén várható. Azért hozzátenném, hogy mind Medgyessy Péter, mind Orbán Viktor esetében volt kommandósokról beszélünk. A kommandó felvételi és kiképzési szintje magasabb fizikai szempontból, mint a Köztársasági Őrezredé. Azt gondolom, hogy a kommandósokból lett testőröknek ezek a fizikai tesztek igazán nem lesznek nehezek. A C típusú vizsgálat azt foglalja magába, hogy az alany mindenfajta kapcsolati rendszerét, családtagjai kapcsolati rendszerét a Nemzetbiztonsági Hivatal megvizsgálhatja, meg is fogja vizsgálni. Nyilvánvalóan a miniszterelnök védelme kiemelt fontosságú Magyarországon.

- Nyilvánvaló, hogy amíg a Fidesz elnökeként csak elnök vagy ellenzéki vezető volt Orbán Viktor, addig ezeknek az embereknek, bármennyire megbízott is bennük, mégsem kellett mondjuk C típusú vizsgálaton átesniük. Nem kormányfeladatot láttak el, nem kormányzati szerepet játszottak, csak egy párt vezetőjét védték, bizonyára jól, mivel látjuk is, hogy nem történt semmi Orbán Viktorral. Viszont ez nem ugyanaz a feladat, mint az ország miniszterelnökét védeni. Tehát ilyenkor mást is vizsgálnak ezek szerint.

- Képzeljünk el egy egyszerű szituációt. A testőr egyfajta árnyék. Az árnyék nem beszél, ennek ellenére hallhat dolgokat. Tehát egy vidéki útra, ha Orbán Viktor az autójával megy és például kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos hívást kap, természetes, hogy a beszélgetést az elöl ülő gépkocsivezető vagy a mellette ülő testőr hallja. Egy testőr rengeteg információval találkozik. Ezeket az információkat természetesen védeni kell.

- Hogy védik ezeket?

- Folyamatos ellenőrzéssel.

- Vagyis a testőrt ellenőrzik, hogy nem nyitja-e ki a száját? Vagy nem találkozik-e olyanokkal, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek?

- Pontosan. Kevesen tudják, hogy egy ilyen bizalmas állást betöltő személynek például alá kell írnia egy olyan papírt, amiben vállalja, hogy bármikor lehallgathatják. Tehát ő előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a telefonjait, postáját, bármilyét, bármikor, bármilyen idő pillanatban ellenőrizhessék. Úgy vélem, hogy ez egyébként ebben a helyzetben teljesen természetes és normális.

- Az értesülésnek ahhoz a részéhez mit szól, hogy a Köztársasági Őrezredet szétszednék? Az én értelmezésem szerint nem is az a része fontos - bár lehet hogy praktikusan igen –, hogy elköltöztetik a jelenlegi helyéről és esetleg több helyre fogják őket küldeni, hanem elválasztják például a miniszterelnököt és az elnököt védő testőrségtől. Lehet, hogy ez ésszerű, vagy mi indokolta eddig, hogy ugyanannak a szervezetnek a része volt a miniszterelnököt ellenőrző vagy védő csoport is?

- Azt látom, hogy az elmúlt évtizedekben mind a rendőrség, mind a rendőrség kötelékében dolgozó Köztársasági Őrezred, illetve egyéb bűnügyi szervezetek is, de a titkosszolgálatok is, óriási tapasztalati tudásra tettek szert. Most jól látszik, hogy az új kormány olyan dolgokhoz nyúl hozzá, amelyek az elmúlt évtizedekben abszolút normálisnak voltak tekinthetők. Gondolok itt például arra, hogy az elmúlt húsz évben a titkosszolgálatok nem a belügyminiszter alárendeltségében működtek.

- Most pedig ott fognak működni, legalábbis részben.

- Igen. A Köztársasági Őrezred az elmúlt negyven-ötven évben egységes rendszerben működött, egységes rendszerben védte a védett vezetőket. Viszont az utóbbi kilenc-tíz évben egészen másfajta rendszerek alapján kell védeni a védett vezetőket. Itt a terrorveszélyeztetettségre gondolok. Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországnak is lett egy terrorszervezete, a Magyarok Nyilai, tehát voltak politikusok elleni támadások. Másfajta kihívásnak kell megfelelnie a Köztársasági Őrezrednek. Azt mondanám a szétdarabolásuk hírére, hogy egy kicsit pletyka, tehát per pillanat még csak az látszódik, hogy bizonyos személyi változásokat készítenek elő. Hogy konkrétan a szervezetekkel mi történik, az csak a titkosszolgálatok kapcsán derült eddig ki. Tehát az hogy a Köztársasági Őrezred szétdarabolódik, valakik máshova mennek, az, hogy csak a köztársasági elnök és a miniszterelnök lesz védve vagy adott esetben több személyt fognak védeni, ez mind az elkövetkező időszakban fog kiderülni. Természetesen látjuk, hogy az őrezreden, illetve a rendőrségen belül is érdekli az embereket, hogy mi fog történni. Nyilvánvalóan ezeket az elkövetkező időszakban a Belügyminisztériumnak el kell mondania. A belügyminiszternek pedig ezzel kapcsolatban eléggé határozottan el kell mondania, hogy mit szeretne tenni a rendőrség állományában.

- Nyilván magyaráznia is kell majd, hogy mit miért.

- Pontosan erről van szó. Lehet, hogy ez egy kicsit most megcsúszott. Én azért várnék erre az újságcikkre valamiféle hivatalos kommentárt. Azt gondolom, a minisztériumnak ki kellene vagy ki kell ilyet adnia. Remélem, hogy ez az elkövetkező napokban megtörténik.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!