Orbán Viktor köpönyege
- Részletek
- Balogh S. Éva
- 2010. február 11. csütörtök, 02:40
Két valamikori fideszes Jobbik-képviselő
Mindössze néhány nappal ezelőtt mondta Dávid Ibolya az MDF kampánynyitó rendezvényén, hogy „Orbán köpenyéből szép csendben előbújt, önállósult, majd megizmosodott az antidemokratikus és a radikális Jobbik.” A helyzet Orbán Viktor szempontjából még ennél is rosszabb. Nem csak a Jobbik maga, hanem a párt politikusainak egy része is az ő köpenyéből bújt elő. Két olyan embert mutatok itt be, akik a Fideszben kezdték helyi szinten politikai pályafutásukat. Egyébként mindkét ember történelmet tanít: Nyíri Márton Dunakeszin, Széll Károly Csurgón. Az előbbi 2002-ben lett Fidesz-tag, de 2006-ban átigazolt lett a Jobbikba. Tavaly óta a helyi Jobbik szervezet alelnöke. Széll Károly talán még érdekesebb, mivel őt Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum színekben 2006-ban önkormányzati képviselőnek választották, és csak idén kérte felvételét a Jobbikba. Az meg csak hab a tortán, hogy Széll hivatalos önéletrajzában ezt szemérmesen elhallgatja. Mindössze annyit árul el, hogy „jelenleg független önkormányzati képviselő”.
Mivel Nyíri karrierje a Jobbikban évekre nyúlik vissza, róla többet lehet tudni, mint idősebb, eddig fideszes színekben működő kollégájáról Csurgón. Nyírit tinédzser kora óta érdekli a politika, míg Széll inkább hobbijának, a fotózásnak hódol. Nyíri szerényen megjegyzi saját magáról, hogy „kimagasló tanulmányi eredményeket” ért el, és mostanság három általános iskolában tanít rajzot, történelmet és informatikát. Az ember csak irigyelni tud valakit, aki ilyen sok tárgyban jártas. 2006-ban hagyta ott a Fideszt, miután „2006 októberének véres eseményei kapcsán” szembesült azzal, hogy „a legnagyobb ellenzéki párt milyen módon hagyja cserben a megvert, megalázott magyar embereket, és csupán teátrális kordonbontásokra és nagy ívű szónoklatokra képesek az 'ellenzéki' politikusok a valódi érdekvédelem helyett.” A szeptemberi tévéostrom után rájött, hogy „szükség van egy új, valódi rendszerváltásra, hogy a mi gyermekeink már ne egy korrupciótól és uzsorától véresre mart, kifosztott, kizsigerelt gyarmatot örököljenek”. Ha Nyíri bekerül a parlamentbe, ígéri, hogy „kíméletlen és hajlíthatatlan módon, tűzzel-vassal” fog küzdeni a korrupció, az idegen érdekek érvényesülése, az ország kifosztása és kiárusítása ellen”.
Nyíri gyakran tart történelmi szónoklatokat. Kedvenc témái a Szent Korona-tan, 1956 és Trianon. Már a Jobbikba való átigazolása előtt is komolyan foglalkozott a határon túli magyarok sorsával. Hét éven keresztül a Dunakeszi-Fóti Nyári Szabadegyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. Az alapítvány a környező országokban élő magyar fiataloknak ad segítséget tanulmányaik megkezdése előtt. Nyíri valószínűleg jó szervező és nagyon szorgalmas. Saját bevallása szerint a Jobbik hivatalát második munkahelyének tekinti, és hogy a dunakeszi Jobbik komoly sikereket ért el az utóbbi időkben. Nem kis dolog, hogy a 2008. november 8-ai időközi képviselőválasztáson Bus Antal „független” jelölt nyert az MSZP, a Fidesz és az LMP jelöltjeivel, valamint egy másik független jelölttel szemben. Bus mögött a Jobbik állt, mégpedig azért „mert programja a Jobbik céljaival is egyezik.” Különösen annak örült a dunakeszi Jobbik, hogy az 1777 választópolgárból mindössze 7 szavazott az MSZP jelöltre. Jó munka, de még sok dolguk van, mivel azt szeretnék elérni, hogy „jövőre egyetlen szavazatot se pazaroljon senki a diktatúra pártjának jogutódjára, az 1956-os forradalmat leverőkre, és szellemi örököseire”.
Nyíri talán legalantasabb írása a Kurucinfón jelent meg 2007. július 18-án. Maga a cím is étvágygerjesztő: „Olvasó: a buzik mellett aláírók lekésték a buszt.” Az olvasói levelet szerényen csak így jegyezte: Nyíri Márton, Dunakeszi. Nyíri Márton nagyon fel van háborodva, hogy egyeseknek volt képük támogatni a melegfelvonulást. Alföldi Róberttől és Hernádi Judittól azt kérdezi, hol voltak akkor, amikor „ártatlan emberek szemét lőtték ki, bámészkodókat, nézelődőket hurcoltak börtönbe, fiatalokat kínoztak a Rádió udvarán??? Hány aláírást gyűjtöttek a koncepciós perekben elítéltek szabadulásáért? Önök akkor is - mint mindig - a Heti Hetes nevű szélsőségesen magyarellenes, cionista pojácaműsorban páváskodtak, viccelődtek, horribilis összegekért. Önök, akik folyamatosan a ’másság tiszteletéről’ és a kisebbségi jogok védelméről óbégatnak. Vagy ezt csak bizonyos másságra és bizonyos kisebbségekre akarják kiterjeszteni? Mikor szólaltak fel Önök egyszer is a keresztényeket gyalázó, vallásukban mélyen sértő megnyilvánulások ellen? Vagy az Önök kisebbségvédelme csak bizonyos vallási felekezetre terjed ki?” Majd így folytatja: „Vágó István, Gálvölgyi János, Szirtes Ági! Önök áruba bocsátották magukat. Tehetségüket eladták pillanatnyi előnyökért. Pojácát csináltak magukból, értékes, tehetséges emberekből a hatalom feltétlen, szolgalelkű kiszolgálóivá züllöttek. Van egy olyan mondás: ’a tehetség felelősség!’-- Önök felelőtlenek. De ne gondolják, hogy ezt a felelőtlenséget nem fogja Önökön számon kérni senki! Eljön az idő, mikor dobják magukat, és mehetnek haknizni 15-20.000 Ft ért [sic!]. De nem tudom sajnálni Önöket! Volt választási lehetőségük, és Önök döntöttek.” Két sorral lejjebb: „Jáksó, Bajor, Sugár Berci! Na ti vagytok azok, akiktől ezt szinte el is vártuk. Tehetségtelen senkiháziak, akik mindig más oldalvizén lubickolnak. Milyen alapon tartjátok magatokat arra méltónak, hogy egyáltalán meghallgassák a véleményeteket? Jáksó, aki beteges gondolataival, ordenáré megnyilvánulásaival és kendőzetlen butaságával hívta fel magára a figyelmet. Bajor milyen alapon tekinti magát művésznek, mikor a legaljasabb indulatokból és a legaljasabb közönségből él? Emlékszünk még rá: a ’Szomszédok’ c. teleregényben tűnt fel, mint buzi fodrászfiú, azóta ezt a szánalmas és egyáltalán nem nevetséges figurát játssza folyamatosan. Elitta az eszét, Koós barátjával együtt. Kb. a Sas Józsi - Bunyós Pityu - Fekete Pákó kategóriába vagytok sorolhatóak. Milyen alapon várjátok el, hogy nálatok ezerszer értelmesebb emberek figyelembe vegyék a véleményeteket?”
Mit mondjak. Csak remélni lehet, hogy Nyíri Mártonból nem lesz parlamenti képviselő.
Széll, akármit is gondoljon az ember politikájáról, másfajta típus. Valószínűleg jó tanár, és sok időt áldoz az iskolára. Mint írtam, jó fotós. Érdemes megnézni képeit, szerintem jók. Például ezt a képet, amit a hét legjobb képének tartott a Fotóvilág online magazin. A csurgói Csokonai Református Gimnáziumban tanít történelmet, de 1993 után négy évig az iskola igazgatója is volt. 1990 szeptemberében a Somogyi Református Egyházmegye bejelentette, hogy élni kívánnak a törvény adta lehetőséggel, és visszaigénylik egykori iskolájukat. Hároméves ádáz harc után sikerült visszakapniuk az iskolát, de úgy látszik, maga a tantestület nem volt egységes, így végül az iskola két részre szakadt. Széll az egyházi iskolát választotta.
Nem kérdés, hogy Széll jobboldali ember, de hirtelen átállása egy kicsit meglepő. Mintha hirtelen megvilágosult volna. Hirtelen felfedezte, hogy Magyarország igazi problémája az, hogy „multinacionális körök birtokolják.” Ma nem a jobb- és a baloldal között kell választani, hanem a „nemzeti vagy a globalista oldal” között. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy Széll ezen a gyűlésen Kálmán Lajossal, a Somogy megyei Magyar Gárda egyik tagjával és Toroczkai Lászlóval, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnökével együtt jelent meg.
Lehet, hogy eddig Széll nem politizált nyíltan, de azért az alábbi olvasói levélből világosan kiderül, mi volt már tíz évvel ezelőtt is a véleménye a külföldi befolyásról. Pilhál György írt egy cikket a Magyar Nemzetben (2000. július 24.) „Fusi” címen. Ezt a cikket egyenesen Széll Károly ihlette, ugyanis írt egy levelet Pilhálnak, amelyben a következő bölcsességekkel magyarázza Széll a tévék és rádiók alacsony színvonalát. „Ne csodálkozzunk, hogy a tévében és a rádióban nekünk nem tetsző filmeket játszanak, zeneszámokat sugároznak, mert ezeknek a szerkesztőknek is vannak 'szomszédjaik,' akik nagyon kérik őket, azt a filmet, azt a zenét játsszák be képernyőbe, mikrofonba, amelyik nekik a legkedvesebb. A részleteket majd megbeszéljük.... És jönnek az agylágyító amerikai akciófilmek targoncástul, vagonostul, dübörög az anglomán pléhzene. A kétkezi ember meg kétségbeesetten vinnyog, mint akire rádőlt az európai kultúra.”
Hát én Széll Károly nélkül is el tudnám képzelni a magyar parlamentet.
