rss      tw      fb
Keres

Büntetőjog és gyűlöletbeszéd




Műhelybeszélgetést rendeztek szerdán Budapesten „Gyűlölet-bűncselekmények a jog és társadalom szempontjából” címmel. Az MTI és az Inforádió tudósítása alapján összefoglaljuk a tanácskozáson elhangzott véleményeket, majd ismertetjük a jogvédő szervezetek közleményét, végül a szerkesztő megjegyzésében egy „magyar nemzetiszocialista rockegyüttes” szövegéről is beszámolunk.


Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa

Szabó Máté a gyűlölet-bűncselekményt agresszív politikai kommunikációként határozta meg. Álláspontja szerint előítéletek mindenütt vannak, gyűlölet, konfliktus minden közösségben van, és a társadalom csak a kirekesztésnek és a befogadásnak egy nehezen létrehozható egyensúlyát tudja megteremteni. A jog számára nagyon nehéz feladat azonosítani a közösségek közötti konfliktusokat, de a társadalom elvárná a törvényektől, hogy szabjanak gátat az erőszakhoz vezető folyamatoknak, ám a jog erre nem alkalmas, a jog önmagában nem képes gátat szabni az erőszakhoz vezető folyamatoknak, szélesebb összefüggésben kell vizsgálni ezeket a dolgokat
Nem ért egyet azzal, hogy az új Btk.-ból kimarad az emlékhelyek gyűlöletből elkövetett rongálásának tétele. A közösség megsértésére ugyanis alkalmasabb egy emlékmű vagy kegyhely meggyalázása, mint egyes embereké. Napjainkban elszaporodott a szimbólumokon keresztüli gyűlöletbeszéd, ezért a közösségi szimbólumok a büntetőjog fokozottabb védelmét igényelnék.

Az ombudsman feladata szerinte, hogy a zsákutcákra hívja fel a jogalkotók figyelmét.


Kállai Ernő, a nemzetiségi jogokért felelős helyettes biztos

Azért történnek naponta atrocitások, mert a társadalom nem ítéli el őket. Sőt, a legszegényebb rétegeket a közbeszéd – politikai vélemények és programok nyomán – évek óta egyre inkább bűnbakként kezeli. Márpedig ha a mindennapok részévé válik a gyűlöletbeszéd, nehéz lesz a szellemet visszaszorítani a palackba.

A folyamat része a szociális kártya intézménye és a Btk. szigorítása is, a vége pedig, hogy a leszakadó társadalmi rétegekre irányuló gyűlölet szinte már elvárás. A „közmunka mint a szociális ellátórendszer” szerinti megközelítés az „új feudális rendszer megjelenése”.

Mivel csökken az iskolakötelezettség korhatára és az oktatás színvonala, így a fiatalok korábban és egyre kevesebb tudással kerülnek az utcára.


Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke

Az új Btk.-nak a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosításáról: az erőszak közvetlen és azonnali veszélyét köti ki feltételként a Btk., s ezzel a kijelentéseknek annyira szűk körét szankcionálja, hogy már nem is biztos, hogy érdemes a külön tényállást fenntartani.
Mivel a társadalom immunrendszere nem megfelelően működik, a távolság jelentősen lerövidül a szavak és a tettek között. Ha nem véletlen egybeesés, lehet kapcsolat is a parlamentben elhangzott jobbikos tiszaeszlári felszólalás és a közelmúlt zsidókkal szembeni atrocitásai között.
Kádár András Kristóf szerint az új Btk.-ban van külön paragrafus az emlékhelyek gyűlöletből elkövetett rongálása.


Miskolczi Barna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője

Az előítéletes indokkal elkövetett rongálások, testi sértések vagy gyilkosságok esetében csak akkor válik megállapíthatóvá a közösség elleni erőszak, ha ez a motiváció bizonyítható.


Május 29-én ismeretlen tettesek ilyen feliratokat*, valamint Hitler nevét és horogkeresztet fújtak festékszóróval egy nagykanizsai üzlet falára, illetve a környéken több romák lakta házra is x-et festettek - MTI-fotó: Varga György

Jogvédő szervezetek: az új Btk. lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami elítélésére

Június 6-án az emberi jogi szervezetek arra hívták fel a jogalkotó figyelmét, hogy az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak, így a megrongált vagyontárgy tulajdonosának és a zaklatás sértettjének védelmét.

Gyűlölet-bűncselekményről akkor beszélünk, ha az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésében előítélet motiválja, tehát támadása célpontját ennek kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.

A gyűlölet-bűncselekményekkel, vagyis az előítéletből elkövetett bűncselekményekkel szemben azért indokolt a kiemelt büntetőjogi védelem, mert ezek a támadások nemcsak a közvetlen sértett, hanem az egész társadalom békéje szempontjából károsak és veszélyesek. Ezen túl, a magyar állam nemzetközi kötelezettsége a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépés, amely alapjainak megteremtésére remek lehetőséget kínál az új büntető kódex megalkotása.

A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni védelem fontos része, hogy ne csak egyes személy ellen irányuló magatartásokat, hanem a vagyontárgyak megrongálását is a megfelelő szigorral szankcionálják, ha azt előítéletes indítékkal követik el. Hiszen gyakran hallunk olyan esetekről, amikor egy védett csoporthoz kötődő tárgyat megrongálnak, és az elkövetés körülményeiből látható, hogy erre előítélet-indítékból került sor. Ilyen esetekkel az utóbbi napokban is találkozhattunk: a Duna-parti mártíremlékműre antiszemita, gyűlölködő feliratokat festettek, Nagykanizsán pedig romák lakta házakra félelemkeltő jeleket, üzeneteket mázoltak.

Komoly hiányossága továbbá a jelenlegi szabályozásnak – és ezt az Országgyűlésnek benyújtott, a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló javaslat sem orvosolja –, hogy nem tekinti gyűlölet-bűncselekménynek azokat az eseteket, amikor valakit például egy nemzeti csoporthoz tartozása miatt életveszélyesen megfenyegetnek.

A gyűlölet-bűncselekmények problémakörével aktívan foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és számos külföldi állam büntetőjoga is gyűlölet-bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat, és ezzel kifejezi az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélését.

2012 elején öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért civil platformot alakított a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb állami fellépés elérése érdekében. Az új Btk. minisztériumi előkészítésének hírére a jogvédők részletes javaslatcsomagot készítettek, amelyben a rasszista, antiszemita, homofób és más előítélet-motivált bűncselekmények elleni – nemzetközileg is elvárt – erősebb törvényi védelmének megvalósítására átfogó reformot javasoltak.

Bár az új büntető kódexről szóló törvényjavaslat a civilek által javasolt komplex reformot nem vette át, a javaslatot kidolgozó minisztérium az emberi jogi szervezetek néhány javaslatát megfogadta. Így a jelenlegi törvényjavaslat alapján nem szűnik meg a gyűlölet-bűncselekmények – amelyet a Btk.-ban „a közösség tagja elleni erőszak” tényállásként találunk meg – előkészületének büntethetősége, és a védett – nemzeti, etnikai, faji és vallási – csoportok mellé bekerülnek a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportok, valamint a fogyatékos emberek.

A jogvédők az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslat szövegének ismeretében újabb, szűkített javaslatcsomagot dolgoztak ki, amely a legfontosabb módosítási javaslataikat tartalmazza. Ezeket a civil szakértők megvitatták a parlamenti pártok frakcióinak képviselőivel, valamint ismertették az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén, és eljuttatták a minisztériumi vezetőknek, továbbá valamennyi országgyűlési képviselőnek.



* A szerkesztő megjegyzése: 2007 októberében egy teljes órát szenteltünk az akkor még létező Friderikusz Most című műsorban a gyűlöletbeszéd „kulturális” termékeinek és akadálytalan, szabad burjánzásuknak, azaz a jog tehetetlenségének. A felvezető összeállításban részletesen bemutattuk egy bizonyos „nemzeti” rockegyüttes, a Divízió88 szövegeit. Ugyanezt és ugyanígy („megdögletek”) énekelték: „Megdögletek Romák!/ Ó milyen nagy kár! /Nyitva áll a haláltábor. /A gázkamra már vár.” És: „Mocskos, rohadó hulláitok tetvek rágják majd /Szépen lassan kiírtjuk az egész cigány fajt.” A „magyar nemzetiszocialista rockegyüttesnek” ma is van bemutatkozó oldala a Wikipédián, van rajongói oldala, valamennyi szövege letölthető az internetről és számos „dala”, köztük ez is, meghallgatható a youtube-on.




Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!