rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. június 10.

Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár


Bolgár György:
- A 29 pontos Orbán-programról szeretném kérdezni, amelyről az elmúlt napokban már több szakembert is kérdeztem. Természetesen rengeteget olvashatunk róla újságokban és hallhattuk a politikai szereplők véleményét is. Mi az Ön véleménye róla?

Mihályi Péter: - Úgy gondolom, ez a 29 pont is azt bizonyította, amit sokan sejtettünk és mondtunk is, hogy Orbán Viktor és a Fidesz tökéletesen felkészületlenül, koncepciótlanul indult neki a választásoknak, aztán meg is nyerte. Azóta kapott két óriási nagy pofont, akkorát, hogy a fal adja a másikat, és nemsokára jön egy harmadik.

- Ön szerint melyik volt az a két pofon, amit kapott?

- Az első pofon az volt, hogy ők valószínűleg úgy képzelték, meg lehet növelni a költségvetési deficitet, és rá lehet fogni a korábbi kormány bűnös, hibás politikájára.

- Egészen biztos, hogy így képzelték, és nemcsak azért, mert ezt hónapokon keresztül ismételgették. Csak a vak és a süket nem látta és hallotta, hogy erre megy ki a játék. Tegnapelőtt Bod Péter Ákos, a Nemzeti Bank volt elnöke - aki ráadásul részt vett ezen a háromnapos kormányülésen, illetve annak egy részén - egészen nyíltan beszélt erről nekem. Azt mondta, hogy igen, ez a lépés a játékteret növelte volna, hiszen ezzel a nagyobb költségvetési hiánnyal élve, ezt betudva az előző kormány bűneinek vagy hibáinak, vagy rossz számításának, a Fidesznek nagyobb lett volna a mozgástere. Tehát ez egy szándékos és bizonyítható dolog.

- Igen, de ez akkor is butaság volt, amikor kigondolták. Lehetett tudni, hogy ezt a nemzetközi intézmények, az Európai Unió, a Valutaalap nem fogja hagyni. Aztán jött közben a görög válság, ami ezt csak megerősítette.

- Igen, akkor meg már egész biztos lett, hogy Görögországgal a háttérben senki sem fogja ezt engedélyezni. De a Fidesz mégis ment tovább.

- Igen, ez volt az első pofon. Aztán jött a második pofon, amikor nyilvánosságra hozták, hogy az ígért adócsökkentést úgy akarják finanszírozni, hogy államosítják a magánnyugdíjpénztárak vagyonát - ami elég jelentős összeg, több ezer milliárd forint -, és ebből a pénzből fognak osztogatni. Ez kiderült, és félhivatalos forrásokból lehet tudni, hogy az Európai Unió ezt a leghatározottabban megtiltotta. Tehát hirtelen újabb ötletek után kellett nézni, és ez a 29 pont tele van ilyen új ötletekkel. Ezek közül is a legnagyobb ötlet a bankok megadóztatása.

- És ezután fog jönni a harmadik pofon?

- Így van. Ezután jön majd a harmadik pofon, mert pillanatok alatt ki fog derülni, hogy ezt nem lehet megcsinálni, különféle okokból kifolyólag. Onnan nem folyik be annyi pénz. A kisebb pofonokat nem érdemes számolni, de azért megemlíteném: a mai hírekből derült ki, hogy a tizenöt százalékos közalkalmazotti létszámcsökkentés sem úgy értendő már, ahogy eddig, mert az sem működik. A mai kormányszóvivői tájékoztatón kiderült, hogy már csak az állami vállalatok alkalmazottainak a bértömeg-csökkentéséről van szó.

- Az egyébként körülbelül hány embert érint? Hiszen van azért néhány nagyvállalat, negyvenezer körüli létszámmal, mint a MÁV, a Posta, az MVM és így tovább.

- Igen, ez is egy több százezres létszám. De ezekből a cégekből tizenöt százaléknyi embert aligha lehet elbocsátani. Már csak azért sem, mert a szakszervezetek eszméletlenül fognak tiltakozni. Pont ezek a vállalatok azok, ahol nagyon erősek a szakszervezetek.

- Ráadásul nemcsak erősek, de az érdekeiket is jól tudják érvényesíteni, hiszen a vasutat néhány mozdonyvezető is meg tudja állítani.

- Persze, vagyis ez a dolog sincs végrehajtva. És végig lehet nézni, a 29 pont számos elemén látszik, hogy össze-vissza kapkodva lett kitalálva.

- Gondolja, hogy valóban három nap alatt gereblyézték össze ezeket a különböző intézkedéseket? Azért arra figyeltek, hogy egyrészt legyen benne adócsökkentés is, hogy ne mondhassa a választó, hogy ezek nem teljesítették az ígéretüket, meg legyen benne egy-két vonzó dolog is, mint a pálinkafőzés szabadsága. De közben alapvetően persze pénzt kellett gyűjteni ahhoz, hogy el ne szaladjon a költségvetési hiány, és a pénzgyűjtés vagy a pénzbegyűjtés forrásai pedig abszolút esetlegesek.

- Én azt gondolom, hogy a legnagyobb tétel egészen biztosan lufi. Kétszáz milliárdot ebben az évben a banki-pénzügyi szférából nem lehet összeszedni. Egyszerűen azért, mert nincs ennyi nyereség. És megint az Európai Unió szabályaiba fog beleszaladni a kormány. Most mondok egy nevetséges példát. Ha a kormánynak, mondjuk, az jutott volna eszébe, hogy minden cicára és kutyára kivetnek egy százezer forintos adót, akkor az Európai Uniónál legyintenének, mert azt mondanák, hogy cicákkal, kutyákkal foglalkozzanak nyugodtan, az a magyarok belügye. De a bankügy összeurópai kérdés. Az egész Európai Unió arra készül, hogy különféle módon szabályozza a bankszférát. Biztos, hogy nagyon oda fognak figyelni arra, hogy az egyes tagországok mit csinálnak. Tehát a bankügyhöz nem lehet egyoldalúan, csak magyar szempont alapján hozzányúlni.

- De éppen arra hivatkoznak, hogy a nagy európai gazdaságokban, demokráciákban is különböző módokon próbálják a banki tevékenységet szabályok, korlátok közé szorítani, pénzt elvenni tőlük.

- Ez ugyan igaz, de ennek egyrészt arányosnak kell lennie, másrészt versenysemlegesnek. Tehát a különböző ágazatok közötti versenysemlegességnek is működnie kell. Sok oka van annak, hogy ez a dolog miért nem fog működni. Az egyik ok, hogy annyi pénz nincs is, amit el lehet venni. A másik ok pedig az, hogy az Európai Unió ezt sem fogja engedni.

- Mégis az első nyugati kommentárok politikusoktól, de gazdasági elemzőktől is, tulajdonképpen valamiféle fellélegzést mutattak, hogy akkor ezek szerint minden rendben van, tartják magukat a hiánycélhoz, az első bizonyítvány jó.

- Ez így van. Egyrészt, mert a külföldi megfigyelők nem mennek bele a részletekbe. Másrészt mindenkinek az volt az érdeke, hogy ezt a súlyos baklövést gyorsan elfelejtsük, legyünk túl rajta. Senkinek nem érdeke az, hogy Magyarország a New York Times címlapján legyen. Egy amerikai barátom most mondta, hogy 1956 óta nem fordult elő, hogy Magyarország a New York Times címlapján legyen.

- Ez valószínűleg túlzás, mert szerintem a rendszerváltás idején is megtörtént ez, sőt még Overdose is szerepelt a címlapon.

- Nem így értettem.

- Ja, hogy két egymást követő napon.

- Igen, két egymást követő napon. Ilyen még nem fordult elő állítólag, és ez hihető is. Nem szokott olyasmi történni Magyarországon, ami két napig csoda lenne.

- Tehát mindenkit az vezérelt ebben az ügyben, hogy a nemzetközi piacok idegességét próbálja csökkenteni.

- Igen, és Magyarországot levenni a napirendről.

- Azért azt hozzáenném, hogy a második napon már elkezdtek a részletekre is figyelni a külföldi elemzők. Én legalábbis a Bloomberg nevű amerikai gazdasági hírügynökségnek láttam egy anyagát, éppen erről az Ön által megelőlegezett harmadik pofonról. Ők is azt írták, hogy ez a kétszáz milliárdos bankadó valószínűleg teljesíthetetlen. Tehát nyilván ott is van néhány elemző, aki elkezdi részleteiben vizsgálni a 29 pontot, és azt mondja, hogy ez nem fog menni.
Ezzel ugyan nem ijesztik meg annyira a piacokat, mint a Kósa- és Szijjártó-féle bejelentések, de ha megnézik azt, ami a valószínűleg nem is túlságosan mély és alapos kutatások alapján megnézhető, már akkor is lehetnek kételyeik.

- Így van. Ráadásul ez a bizonyos bértömeg-csökkentés is, ha csak az állami vállalatokat érinti, akkor a költségvetésre gyakorolt hatása alapvetően negatív.

- Pedig ebből ötven milliárd forintot akarnak beszedni.

- Ezt nem gondolták végig. Hiszen ha az állami vállalatoknak csökken a bértömege, akkor csökken a személyi jövedelemadójuk is. Az állami vállalatok vesztesége pedig vállalati adósság formájában jelentkezik. Tehát, ha a vállalatoknak ugyanannyi a bevételük, csak kevesebb a költségük, akkor ez azt jelenti, hogy egy részük veszteséges, kevesebb hitelt kell felvenniük. Most a nagyvállalatokra gondolok. Szóval ennek a lépésnek a költségvetésre gyakorolt közvetlen hatása mindenképpen negatív. Csak akkor lenne a költségvetésnek forrása, ha állami alkalmazottakat, tanárokat, orvosokat, tisztviselőket bocsátanának el.

- Azonban az állami szférában csak bérstopot léptetnek életbe.

- Igen. Attól, hogy a postást vagy a vasutast elküldik, a költségvetés pozíciója egy fillérrel sem javul.

- És ezt három nap alatt nem tudták így kiszámolni vagy végiggondolni?

- Láthatóan nem. Úgy tűnik, nem kérdeztek meg senkit, néhány kommunikációs szakemberen kívül, ami egészen furcsa. Hihetetlen, hogy mennyire szedettvedett ötletekről van szó. Például itt van ez a pálinkafőzéssel kapcsolatos intézkedés. Én ugyan nem vagyok pálinkaszakértő, de azért a sajtóból látszik, hogy a szakértőket sem kérdezték meg. Vannak mindenféle országos intézmények, érdekképviseleti szervek, amelyek azonnal tiltakoztak is. Elsősorban ugye kereskedelmi okból, mert attól félnek, hogy az olcsó, rossz minőségű pálinka le fogja rontani a magyar export lehetőségeit. De én ezt inkább népegészségügyi és egészségpolitikai szempontból szeretném egy picit górcső alá venni. A pálinka és a hazai pálinkafőzés az egyik legnagyobb tehertétele a magyar népegészségügynek. Komoly tanulmányok születtek az elmúlt években, amelyek azt bizonyítják, hogy az otthon főzött pálinka, és annak rendszeres, éveken keresztüli fogyasztása, súlyos egészségügyi ártalmakhoz vezet.

- De miért ilyen kiemelkedő ez? Hiszen tudjuk, hogy az alkohol káros az egészségre, de ezen belül a házi pálinka miért károsabb, mint a többi?

- Azért, mert a párlás folyamata közben, ha ezt házi körülmények között végzik, rengeteg káros mellékanyag kerül bele a pálinkába, aminek nem lenne szabad belekerülnie. Ha ezt valaki kis mennyiségben fogyasztja, tehát egyszer a szomszédnál iszik egy kupicával, attól semmi baja nem történik. De, ha családok, emberek ezt éveken keresztül fogyasztják, az nagyon ártalmas. Például Ádány Róza professzorasszony Debrecenből, komoly tanulmányokban bizonyította, hogy ez igenis az egyik fontos magyarázó tényezője annak, hogy Magyarországon miért van olyan sok májrák, és májrákban való elhalálozás. Ugyanis önmagában az elfogyasztott alkohol mennyisége ezeket az adatokat nem magyarázná.

- Tehát nem isznak a magyarok többet, mint mondjuk a skandinávok, finnek, lengyelek.

- Vagy az írek, vagy a skótok. Csak a házi pálinka, ami akár az egyharmada is lehet a Magyarországon főzött pálinkáknak, az bizony - nagyon leegyszerűsítve - meglehetősen sok mérgező anyagot tartalmaz. Még kapcsolódik ehhez egy fontos szempont. Ha a pálinkafőzésről az állam, valamilyen populista igénynek engedve, leveszi az adót, és itt körülbelül nyolcmilliárd forintról van szó, akkor ez azt jelenti, hogy olcsóbb lesz a pálinka. Ha pedig olcsóbb lesz a pálinka, akkor többet fognak belőle fogyasztani. Márpedig Magyarországnak igazán nagyon sok mindenre van szüksége, de arra nem, hogy több pálinkát fogyasszon a magyar lakosság.

- És ezt még anyagilag ösztönözzék is. Még egy dologról szeretném kérdezni, ha már szóba került az egészségügy. A mai nap híre, hogy az új kormány megszünteti az Egészségbiztosítási Felügyeletet. Itt a műsorban már beszéltem is Kovácsy Zsomborral, a korábbi elnökkel. Ön ezt szimbolikus vagy konkrét lépésnek tartja?

- Természetesen szimbolikus is meg konkrét is. Én személy szerint gyermekded, infantilis lépésnek gondolom, mert nyilvánvaló, hogy ezt a feladatot egy másik szervezet át fogja venni. Hiszen egy ilyen a szervezetre és erre a tevékenységre szükség van. Infantilis dolog átnevezni egy szervezetet azért, hogy kvázi bosszút álljon a jelenlegi kormányzó párt az előző kormányok intézkedései miatt. Egészen biztos, hogy a feladatot elvégző szervezetet meg fogják tartani valamilyen formában.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái