Nemzetközi jogász: számos kérdésben kell az amerikai bíróságnak döntenie
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/1. negyedév
- 2010. február 11. csütörtök, 18:54
Az amerikai bíróságnak számos kérdésben döntenie kell, amíg állást tud foglalni arról, hogy a MÁV részt vett-e a holokausztban és felelős-e 437 ezer zsidó Auschwitzba deportálásáét - mondta Kende Tamás nemzetközi jogász csütörtökön az MTI-nek.
A Magyar Államvasutakat (MÁV) a chicagói bíróságon perelték be a magyarországi holokauszt áldozatainak örökösei, akik jóvátételt követelnek, amiért a cég a II. világháború idején közreműködött zsidók deportálásában.
Kende Tamás, az ELTE jogi karának adjunktusa azt mondta: a bíróságnak először arról kell döntenie, van-e joghatósága az ügy elbírálására. Emlékeztetett arra: az Egyesült Államokban több címen is lehet külföldi vállalatok ellen pert indítani, annak megállapításához pedig, hogy az amerikai bíróság joghatósággal rendelkezik-e az ügy elbírálására, nem feltétel, hogy a cselekmény bármilyen módon kötődjön az Egyesült Államokhoz.
Más jogcímek mellett, például ha valaki azt állítja, hogy őt vagy felmenőit károsodás érte, mert valakik megsértették a népek jogát - amely nagyjából a nemzetközi jognak felel meg -, az amerikai bíróságnak akkor is van joghatósága, ha az érintettek közül senki nem amerikai és a cselekményből semmi nem történt Amerikában.
Az Egyesült Államok az amerikai forradalom időszakából származó jogszabályban nyitotta meg bíróságait más államok "rémtettei" előtt, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok a világ egyetlen demokratikus országa. Az amerikai úgynevezett területen kívüli joghatóságot ebben és más ügyekben is sok állam vitatja, de az amerikai bíróságok viszonylag gyakran befogadnak ilyen kereseteket. Egy híres esetben egy paraguayi által Paraguayban megkínzott paraguayi ügyében állapította meg joghatóságát a kerületi bíróság.
A szakértő szerint tehát nem kizárt, hogy az amerikai bíróságnak joghatósága lesz a MÁV-val szemben indított kereset elbírálására.
Ezt követően a bíróságnak döntenie kell arról, hogy a cselekmény nem évült-e még el. A keresetben a felperesek olyan nemzetközi jogi tényállásra hivatkoznak, mint a népirtás, részben azért, mert a holokausztot a közfelfogás ilyennek tekinti, és vélhetően azért is, hogy elkerüljék keresetük elévülés miatti elutasítását, illetve hogy "beférjenek" például a már említett amerikai jogszabály hatálya alá.
A népirtás bűncselekményének elévülésével kapcsolatban rámutatott: a népirtás elévülhetetlenségéről szóló egyezménynek - tudomása szerint - nem részese az Egyesült Államok, ezért érdekes lesz annak bizonyítása, hogy a népirtás elévülésének tilalma olyan szokásjog-e, amit az Egyesült Államok magára nézve kötelezőnek ismer el.
Az amerikai bíróságnak állást kell foglalnia abban is, hogy az, amit a MÁV tett, megvalósította-e a népirtást, vagy elősegítette-e azt. Vizsgálnia kell a bíróságnak azt is, hogy a MÁV (hadiüzemként) a cselekmény elkövetése idején - különösen a nyilas puccs után - független vállalatként önálló döntéseket hozott-e, vagy a magyar állam döntött minden kérdésben.
Kende Tamás emlékeztetett arra: Magyarország részben a háború alatt, részben utána jelentős amerikai vagyont államosított, köztük olyan magánszemélyek vagyonát is, akik utóbb amerikai állampolgárok lettek. Részben ezen személyek igényei miatt nem volt lehetséges semmilyen gazdasági kapcsolat az Egyesült Államok és Magyarország között az 1950-es, 1960-as években, hiszen, ha egy magyar hajó befutott volna egy amerikai kikötőbe, akkor azt rögtön lefoglalhatták volna az államosított vagyon miatti kárpótlásként.
Az 1970-es évek elején a két ország megállapodott ezekről az igényekről, a megállapodás elsősorban a kisajátított vagyonról szólt, de foglalkozott a háború alatt keletkezett igényekkel is, így ennek az egyezménynek is lehet hatása a jogvita eldöntésére, figyelemmel arra, hogy az is szerződésen kívüli kártérítési igényeket rendezett.
Mint mondta, az ilyen típusú ügyek - mint a svájci bankok, biztosítótársaságok, illetve osztrák műgyűjtemények elleni perek - általában nem ítélettel végződnek, hanem a peres felek egyezséget kötnek, mert a bepereltek végül nem bírják a nyomást és a költségeket.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ha mégsem születik egyezség az ügyben, akkor is kérdéses, hogy miként lehet végrehajtani Magyarországon az amerikai bíróság ítéletét - ha az megállapítja a MÁV felelősségét -, ezt ugyanis egyezmény alapján nem, csak viszonosság alapján lehet megtenni.
A bírósági ítélet végrehajtásához az kell, hogy vagy a konkrét esetre nézve, vagy a gyakorlatban legyen a két ország között egyezmény vagy viszonosság, de az amerikai rendes bíróságok ítéletei vonatkozásában nincs ilyen egyezmény - szögezte le Kende Tamás, hozzátéve, hogy tudtával nincs viszonosság.
Ha azonban a MÁV-nak van az USA-ban vagyona, vagy van olyan országban tulajdona - például úgy, hogy "kimegy" a szerelvénye -, amelynek az Egyesült Államokkal egyezménye van, vagy viszonossági gyakorlatot folytat a bírósági ítéletek végrehajtására, akkor elvben ezt a vasúti szerelvényt végrehajtás alá lehetne vonni, sőt esetleg akár biztosítási intézkedés tárgya is lehet - jegyezte meg az ELTE jogi karának adjunktusa.
Korábban:
Kártérítési pert indítottak a MÁV ellen a holokauszt magyar áldozatainak örökösei
