A világhírű NAT



Hogy mi kerül be a Nemzeti Alaptantervbe (NAT), normális esetben csak egy szűk kört érdekel: oktatási szakembereket, pedagógusokat, esetleg még szülőket és tanulókat. Ez utóbbiakat legföljebb gyakorlati szempontból: mit (nem) kell megtanulni.

Most azonban a magyar közoktatási dokumentumra, a NAT-ra nemzetközi figyelem is irányul. Elie Wiesel Nobel-békedíjas író visszaadta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, amelyet 2004. június 24-én vett át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől. Döntésének indoklásában utalt azokra a „nyugtalanító hírekre”, amelyek szerint az alaptantervbe bekerültek szélsőjobboldali eszméket hirdető szerzők írásai is. Szabó Dezső és Tormay Cécile mellett éppen azé a Nyirő Józsefé, akit Hoffmann Rózsa államtitkár tanácsadói köre Mikszáth Kálmánhoz mérhető művésznek, a székelység „morális mélyrétegeit” (Takaró Mihály) feltáró géniusznak tart.

A kitüntetés visszautasításának végső oka az, hogy Kövér László a magyar Országgyűlés elnökeként vett részt 2012. május 27-én Székelyudvarhelyen az író újratemetése helyett tartott emlékünnepségen. Itt jelentette ki, a hivatalos romániai ellenkezésre utalva: „Győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek.”

A jelenlevőket pedig arra biztatta, adjanak Nyirő-könyveket gyermekeik kezébe. Ami azt jelenti, erkölcsi példaképnek tekinti azt az írót, aki a nyilas csonkaparlament, a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének tagjaként szerkesztette az Eleven Szó elnevezésű utolsó nyilasújságot, s aki a „nemzetvezetőt” Németországba is követte. Elie Wiesel pedig ezt az álláspontot, mint írta, semmiképpen sem kívánja legitimálni.

Győzelemre vagyunk ítélve, nem vitás. A világhírünk már megvan hozzá.

(Huszár Ágnes)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!