A UNICEF tiltakozik a 12 éves gyerekek büntethetősége ellen – KIM-válasz
- Részletek
- Szemle
- 2012. június 27. szerda, 05:42
- Galamus-csoport
Új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntetőtörvénykönyv (Btk.) lép életbe egy év múlva, 2013. július 1-jén. A parlament hétfőn fogadta el a kódexet, amely szélesíti a jogos védelem lehetőségét, egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást mint büntetést. Az Országgyűlés 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el a kormány előterjesztését. A Fidesz-KDNP igennel voksolt, az MSZP és az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik pedig tartózkodott. (Az új Btk. részletes ismertetését lásd hírünkben: OGY - Új Btk.: szigorúbb büntetések, több lehetőség az önvédelemre)
Gyurkó Szilviának, a UNICEF gyerekjogi szakértőjének videoüzenete
A UNICEF közleménye
A UNICEF Magyar Bizottsága a Büntető Törvénykönyv tervezetének nyilvánosságra kerülése óta tiltakozik a büntethetőségi korhatár 14-ről 12 évre való leszállítása ellen. Tiltakozásunk oka, hogy a rendelkezés több ponton ellentétes az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltakkal, így a gyermek mindenek felett álló érdekével (3. cikk), a gyermekközpontú igazságszolgáltatás követelményével (40. cikk), a bírói eljárás minden lehetséges esetben való mellőzésének előírásával (40. cikk 4. bekezdés), és
...mert Magyarországon az igazságszolgáltatás és büntetésvégrehajtás rendszere és a szakemberképzés nem felkészült arra, hogy a büntetendő cselekményt elkövetett gyermekek megfelelő ellátásban részesüljenek;
....mert a szabadságtól való megfosztás nem megoldás, ha nincs lehetőség speciális programokra, ha az elítélt gyermek nem kap segítség abban, hogy megértse, mi és miért történt vele, és hogy a jövőben hogyan kerülheti el a hasonló helyzeteket;
...mert a bűnösség kimondása és a büntetés megbélyegzi a gyermeket és hátrányba hozza az oktatási rendszerben és később a munkaerőpiacon;
....mert a jelenlegi büntetőeljárási rendszer nem alkalmas arra, hogy a két legfontosabb visszajelzést megadja a gyermeknek: a valódi felelősségvállalást valamint az áldozattal való megbékélést és a megbocsátást;
...mert tudjuk, hogy a „hagyományos” büntetőeljárás és a szabadságtól való megfosztás nem hatékony a gyerekeknél, és mert tudjuk, hogy a gyermekeknél nem jelent valódi visszatartó erőt a büntetés súlyossága;
...mert egy 12 éves gyermek biológiai, testi, szellemi, lelki fejlődése még folyamatban van, az autonómia (hogy mennyire lehet őket befolyásolni), az ösztönökön és az érzelmeken való uralkodás, a késleltetés képessége, a jövőbeni cselekmények következményeinek mérlegelése még nem százszázalékos. Vitathatatlan orvostudományi tény, hogy az agy csak az ember húszéves kora körül éri el a teljes fejlettséget;
....mert a gyermekek tünethordozók. Mert a gyermekkori bűnelkövetés hátterében nagyon sokszor családi problémák, bántalmazás, erőszakélmény áll. A gyermek igen sokszor maga is áldozat, amire a büntető igazságszolgáltatási rendszer nem tud válaszolni;
....mert azokban a fejlett országokban, ahol 14 évnél alacsonyabb a büntethetőségi korhatár, a jogkövetkezmények gyermekvédelmi, családvédelmi központúak és nem a büntetés áll a középpontban, hanem a rehabilitáció és a segítség;
....mert ez a jogszabályváltozás élesen szembemegy azokkal a törekvésekkel, amelyek a gyermekközpontú igazságszolgáltatás Magyarországi kiépítését célozzák.
Magyarország ezzel a Btk. módosítással súlyosan megszegte az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, egy olyan szabályozást vezet be, ami szembemegy az ENSZ fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásával kapcsolatos előírásaival, és ami egyértelműen és bizonyítottan nem hatékony.
A gyermekkori tapasztalatok meghatározóak a felnőtt életünkre. Ekkor alapozzuk meg bizalmunkat az igazságszolgáltatási rendszerben, vagy veszítjük el hitünket abban, hogy méltósággal és jogaink tiszteletben tartása mellett vállalhatunk felelősséget tetteinkért vagy szereznek érvényt részvételünkkel az állam büntetőhatalmának. Akárhonnan nézzük is, az igazságszolgáltatási rendszer gyermekbaráttá tétele nem öncél. Fontos alapköve a jogállamiságnak, gyermekeink védelmének és a jövő felnőtt generációi számára zsinórmértékül szolgálhat – nem csak saját életük de társadalmi felelősségvállalásuk tekintetében is. Ezért is fontos, hogy ne csak a jogszabályok szintjén érvényesüljön, hanem a mindennapi gyakorlatban is.
Budapest, 2012. június 26.
***
KIM: alaptalanul tiltakozik a UNICEF magyar bizottsága a Btk. szigorítása ellen
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint az új büntető törvénykönyv (Btk.) büntethetőségi korhatárra vonatkozó része teljes összhangban van az ENSZ gyermekjogi egyezményével, ezért alaptalan a UNICEF magyar bizottságának tiltakozása.
A tárca közleménye szerint az egyezmény nem határoz meg konkrét büntethetőségi korhatárt, azt az egyes államok maguk határozhatják meg. Emellett a büntethetőség alsó korhatára általános szabály szerint nem változik, a 14. életév marad az új Btk-ban. A szabályozás azonban kivételesen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, rendkívül korlátozottan megengedi a büntethetőségi korhatár csökkentését 14 évről 12 évre. Ilyen kivételesen súlyos eset a kiskorúak, gyermekek által elkövetett emberölés, halált okozó testi sértés, és a parlamenti vita következtében a rablás, kifosztás is ebbe a sorba került. Ez esetekben is csak akkor, ha az elkövető a szükséges belátási képességgel rendelkezik.
A közlemény szerint „a magyar büntethetőségi korhatár megállapítása – ellentétben a UNICEF magyar bizottsága által állítottakkal – egyáltalán nem számít kirívónak és a gyermekjogi egyezményben foglaltakkal ellentétesnek”, hiszen több európai országban van a magyarnál alacsonyabb büntethetőségi korhatár, és ezekre az új Btk. kodifikálása során „messzemenően figyelemmel volt a törvényalkotó”.
Egyébként meg, írja a közlemény, az új szabályozásnak köszönhetően a gyermekek büntetőjogi védelme sokkal erősebb lesz: egyebek mellett külön tényállás lesz a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, továbbá tevékenységtől, amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze. A kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lesz.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!