Alkotmánybíróság kontra Orbán-Handó – minden marad, ahogy van




1. Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat. Az alaptörvény-ellenesnek talált rendelkezéseket az Alkotmánybíróság a hatálybalépésük napjára visszaható hatállyal, azaz 2012. január 1-jével megsemmisítette – közölte az Alkotmánybíróság hétfőn koradélután.

2. A határozathoz különvéleményt csatolt Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Stumpf István, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybíró.

3. Orbán Viktor hamarosan nyilatkozott a döntésről. Marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere – közölte.  „A rendszer marad”, a kormány a kitűzött céljait el fogja érni.

4. Nagyjából vele egyidőben a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal is közleményt adott ki. Eszerint: „Az Alkotmánybíróság döntése a már megszűnt szolgálati viszonyokra, valamint a második félévben érintett bírák szolgálati viszonyának megszűnésére közvetlen kihatással nincsen. Felmentett bíró ismételt kinevezésére csak egyedi bírósági döntés alapján kerülhet sor. A hatályos szabályok szerint a nyugalmazott bírák bírói kinevezése sem a 2012-ben már kinevezett bírák, sem a kinevezett bírósági vezetők jogállását nem érintheti.”


1. Az Ab-döntés: a törvény formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenség alkotmányos követelményeit

Az Alkotmánybíróság az érintettek által benyújtott alkotmányjogi panaszok alapján vizsgálta a bírák jogállásáról szóló törvénynek azokat a szabályait, amelyek a korábbi 70. életévhez képest 2012. január 1-jével megváltoztatták a bírói szolgálati viszony felső korhatárát. Az új szabályok szerint a bírót a „rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár” elérésekor fel kell menteni, ami azt jelenti, hogy az új felső korhatár a bíró születési évétől függően a 62. és a 65. életév között van. A vizsgált rendelkezések alapján a felső korhatárt 2012. január 1. előtt betöltő bírákat 2012. június 30-ig, a felső korhatárt 2012-ben elérő bírákat pedig 2012. december 31-ig fel kell menteni.

Formailag azért, mert nem sarkalatos törvényben határozták meg a nyugdíjkorhatárt

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket. Formai szempontból garanciális jelentősége van annak, hogy a bírói hivatás gyakorlásának időtartamát, vagyis azt a felső korhatárt, amelynek az eléréséig a bírák elmozdíthatatlanok, sarkalatos törvény határozza meg. Az Alaptörvény és az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek szóhasználatától a bírák jogállásáról szóló törvény eltér. A vizsgált szabályozás továbbá lehetőséget ad olyan értelmezésre, amely a korhatár meghatározását nem sarkalatos törvény körébe utalja. Az indítványokra okot adó ügyekben kivétel nélkül ez történt, és a bírói felső korhatár mértékét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, nem sarkalatos törvény életkortól függő, mozgó korhatárával azonosították.

Tartalmilag azért, mert a törvényhozó ugyan szabadon megállapíthatja a bírák nyugdíjkorhatárát, de csak hosszabb időtartam alatt vezetheti be

Tartalmi szempontból a vizsgált szabályok alkalmazása azzal jár, hogy az érintett bírákat rövid időn belül, adott esetben három hónap alatt elmozdítják hivatalukból, és ügyeik más bírákhoz kerülnek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírák szolgálati viszonyának felső korhatárát az alkotmányozó vagy sarkalatos törvény alkotója viszonylag szabadon állapíthatja meg. Az Alaptörvényből konkrét életkor nem vezethető le, az azonban igen, hogy a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. Minél távolabb van az új korhatár a bírói szolgálati viszony korábbi felső korhatárától, a 70. életévtől, annál hosszabb időre van szükség a bevezetéséhez, ellenkező esetben sérül a bírói függetlenség lényeges elemét jelentő elmozdíthatatlanság követelménye.

Elvileg azért, mert a bírói függetlenség elve „minden kétséget kizáróan történeti vívmány”, a polgári társadalom és a modern jogállam megteremtésének alapja

Az Ab indoklása szerint az új alaptörvény kimondja, hogy rendelkezéseit „történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni”. Azt pedig, hogy mi tartozik a történeti alkotmányból a vívmányok közé, az Ab-nek kell megállapítania. Megállapította. Eszerint „magyar történeti alkotmány konszolidált értelmezésének minimumához tartozik” annak elfogadása, hogy a 19. században végbement polgári átalakulást konstituáló törvények a történeti alkotmány részét képezik, hiszen ezek teremtették meg azt a szilárd alapot, amelyre a modern jogállam épül. „A bírói függetlenség elve, ennek elemeivel együtt, minden kétséget kizáróan vívmány.” A bírák független ítélkezésének biztosítása felé vezető folyamat a bírói elmozdíthatatlanság rögzítésével vette kezdetét. Már a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kimondta: „a biró, miután 70-ik évét betöltötte, nyugalomba lép, kivéve, ha az igazságügyminister által hivatalának folytatására felszólittatik és szolgálni kiván”.

Következmény: az alkotmányellenes rendelkezések visszamenőleges hatályú megsemmisítése (ami nem jelenthet mást, mint az eredeti állapot helyreállítását).

Az Ab határozata szerint az alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján felmentett bírák szolgálati jogviszonya nem áll helyre az alkotmánybírósági döntés erejénél fogva. A testület szerint az eljárást kezdeményezők különösen fontos érdeke és a jogbiztonság érdeke is indokolja a jogállási törvény alkotmányellenes rendelkezéseinek visszaható hatállyal történő megsemmisítését.

Összességében: a bírák elmozdíthatatlansága a független, pártatlan bírósághoz való jog garanciája, és a jogalkotónak erre tekintettel a bírói hivatás felső korhatárát oly módon kell meghatároznia, hogy az egyértelmű és előre kiszámítható legyen.

Az Ab-határozat itt olvasható

2. Különvélemények

Hét különvélemény született a határozathoz.

2011. június 28-ai hírösszefoglalónkban (Az új összetételű Alkotmánybíróság) elolvashatják, hogyan állt fel az új Ab. A jelenlegi Alkotmánybíróságnak

– 4 olyan tagja van, akit korábban az MSZP vagy az MSZP–SZDSZ jelölt;

– 10 olyan tagja van, akit a jelenlegi kormánykoalíció jelölt (9 fideszes, 1 KDNP-s),
közülük 4 olyan alkotmánybíró, akit még a konszenzusos jelölések idején, tehát 2010 áprilisa előtt jelölt a Fidesz;
– 1 olyan tagja van, aki eredeti megválasztása idején konszenzusos jelölt volt.

Az Orbánék 2010-es hatalomra kerülése után, tehát már a kétharmados forradalmi többség konszenzus nélküli jelölésével bekerült hat alkotmánybíró mindegyike – Balsai, Dienes-Oehm, Pokol, Stumpf, Szalay és Szívós – különvéleményt csatolt a határozathoz. A „régebbi” fideszes jelöltek közül ebbe a sorba csak Lenkovics Barnabás állt be, nem állt be viszont Balogh Elemér, Bihari Mihály és Kovács Péter.

Balsai István színvonalas különvéleményében például az Alaptörvény „nemzeti hitvallásának” (bocsánat, nagybetű: Nemzeti Hitvallás) és magának az „Alaptörvénynek” (szintén nagy betű) egyes rendelkezéseire hivatkozva közli: „Az Alkotmánybíróság tehát az értelmezési keretek meghatározásakor egyik alaptörvényi szabályt sem értelmezheti céljával ellentétesen, nem ronthatja le értelmét azért, hogy a szabadon választott Országgyűlés által alkotott törvényhozási koncepciót alaptörvény-ellenessé nyilvánítsa.” Értsd: az Ab jelenlegi határozatában céljával ellentétesen értelmezte a jogrend két nagybetűs alapintézményének rendelkezéseit, csak azért, hogy az Országgyűlés akaratát alaptörvény-ellenessé nyilváníthassa. Neki különben is meggyőződése, hogy az általános korhatár „nincs közvetlen összefüggésben a bírói függetlenséggel, ezért annak céljával egyező értelmezése nem is jelenthetné a bíró függetlenség sérelmét”.


3. Orbán megszólal: a rendszer marad (értsd: az Ab tartalmi és elvi kifogásai érdektelenek)

Emellett Orbán még azt is hozzátette, és ezt később Répássy Róbert megerősítette, hogy „a kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére. Szerinte az összhang többféleképpen is megteremhető, a kabinet ezek közül az optimálisat fogja kiválasztani. Répássy (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, államtitkár) szerint egyébként nem lesz nehéz dolguk, mert „az Ab hétfői döntése nem érinti az alaptörvény 26. cikkének 2. bekezdését, amely szerint ’a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn’.”

Értsd: a kétharmaddal megoldják a sarkalatos törvényben szabályozás problémáját, és eltakarítják az összhanghiányt, amely az Ab szerint a különféle szabályozások közt fennáll. Ezzel az Ab formai kifogásának eleget tesznek. Nem tesznek viszont eleget az Ab tartalmi kifogásának, hiszen Répássy szerint az Ab döntése nem érinti az alaptörvény 26. cikkelyének 2. bekezdését. Hát hacsak annyiban nem, hogy az Ab-határozat világosan kimondja: „a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni.” Vagyis úgy nem, ahogyan ők bevezették és végrehajtották. És végül nem tesznek eleget az Ab elvi kifogásának sem, hiszen már Balsai is megmondta, hogy az egyik pillanatról a másikra módosított új általános korhatár „nincs közvetlen összefüggésben a bírói függetlenséggel”.


4. Ugyanezt az álláspontot képviseli természetesen az Országos Bírósági Hivatal (elnök: Handó Tünde)

A hivatal közleménye szerint „az Alkotmánybíróság döntése a már megszűnt szolgálati viszonyokra, valamint a második félévben érintett bírák szolgálati viszonyának megszűnésére közvetlen kihatással nincsen. Felmentett bíró ismételt kinevezésére csak egyedi bírósági döntés alapján kerülhet sor. A hatályos szabályok szerint a nyugalmazott bírák bírói kinevezése sem a 2012-ben már kinevezett bírák, sem a kinevezett bírósági vezetők jogállását nem érintheti.” Hogy miért? Csak. Mert ők így döntöttek.

Értsd: az Alkotmánybíróság által formai, tartalmi, elvi okokból alkotmányellenesnek és visszamenőleges hatállyal megsemmisítendőnek ítélt szabályozás alapján végrehajtott bírósági tisztogatási és feltöltési hullám marad, ahogy van.

Ezek után a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságnak (ismét) teljesen fölösleges munkát fektetnie abba, hogy ugyanebben az ügyben majd egyszer ő is határozatot hozzon. Mert minden marad úgy, ahogy van.



További hírek:

Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi felelőse üdvözölte, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bírák nyugdíjazásának szabályozását. „A magyar Alkotmánybíróság ezáltal hasonló jogi aggályokat fogalmazott meg, mint az Európai Bizottság jogsértési eljárás keretében.” Az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szóban forgó szabály miatt, a két fél közti nézeteltérés már az Európai Bíróság elé került. Reding most is egyértelművé tette, hogy a végrehajtó testület álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban az uniós szerződésekkel.

A Magyar Bírói Egyesület vezetője: „Mi időben szóltunk, hogy nem jó ez a szabályozás, de nem volt kellő befolyásunk az események menetére”. Az Ab-határozat lélektani hatásairól azt mondta: Azoknak a kollégáknak, akik sérelemként élték meg nyugdíjazásukat, elégtételt jelenhet a döntés, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a már megnyugodni látszó szenvedélyek újra felkorbácsolódnak. [Milyen kár! –  a szerk. megj.]
A Demokratikus Koalíció „szégyenletesnek” tartja Orbán Viktor hétfői nyilatkozatát, amely szerint nem hajtják végre az Ab hétfői döntését.
Az MSZP  felszólítja a kormányt, hogy az Ab döntése alapján haladéktalanul gondoskodjon a bírákat ért jogsérelem orvoslásáról
LMP: bírák nyugdíjkorhatárának ügye az „elmúlt két év fideszes közjogi rombolásának állatorvosi lova”, az alkotmánybírósági döntés viszont világosan megmutatta ennek az autokratikus politikának a határait
A Jobbik egyetért az Alkotmánybíróságnak (Ab) a bírák nyugdíjazása szabályozásával összefüggő indokaival, és kíváncsi a következményekre



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!