Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. július 20.



Bolgár György kérdései 2012. július 20-ai műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozást Gyurcsány Ferenc ellen a sukorói kaszinóberuházás ügyében. A volt miniszterelnök szerint Polt Péter legfőbb ügyésznek ezek után le kellene mondania. Tényleg ilyen súlyos melléfogás történt, vagy íme, él és áll még a jogállam?

Ezzel kapcsolatos, hogy az eredeti feljelentő, az LMP-s Schiffer András szerint Budai Gyula elszámoltatási biztos nem végezte rendesen a munkáját, és a Fidesz valójában nem is akar elszámoltatást, mert attól fél, hogy 2014-ben majd ő következik, úgyhogy csak néha megcsörgeti a bilincset a volt szocialista politikusok feje fölött. Ez volna a koreográfia?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy Orbán Viktor a jövő héten mégis találkozik az IMF itt tárgyaló delegációjával? Nem arról volt szó, hogyha az IMF jön, ő megy?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy a háborús bűnökkel gyanúsított Csatáry László azt állítja, nem gettóparancsnok volt Kassán, hanem csak rendőrfogalmazó, és a németeknek tolmácsolt?

Végül beszéljük meg, hogy a meggyilkolt pszichológuslány, Bándy Kata családja azt kéri, ne használják föl lányuk nevét uszításra, gyűlöletkeltésre vagy ürügyként a halálbüntetés visszaállításának követelésére. A leginkább érintettek a legjózanabbak?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Az ügyészség ejtette a vádat
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke

Bolgár György: - Várta ezt az eredményt, vagy volt Önben némi félelem és óvatosság, hogy amennyi ideig elhúzták ezt a nyomozást, annak a végén még akár vádemelés is jöhet?

Gyurcsány Ferenc: - Én vádemelésre számítottam, majdnem biztos voltam benne, hiszen a gyanúsítás mögött is erős politikai akarat volt. Azt gondolom, hogy a vádemelés elhúzódása, a hezitálás azt mutatta, hogy vita volt az ügyészségen belül az ügyészség és a kormány politikusai között, hogy meg merik-e tenni ezt az alávaló vádat? Végül azt gyanítom, nem volt ügyész, aki a nevét adta volna ehhez a tisztességtelenséghez, és ezért bukott el a vád!

– Ön azonban megnevez egyet, a legfőbb ügyészt, Polt Pétert, és azt írta a Facebook-bejegyzésében, hogy ezek után a legfőbb ügyésznek mennie kell, sőt bocsánatot kell kérnie Öntől! Azért feltételezem, hogy Ön sem gondolja ezt a reális kimenetelnek?!

– Nézze, a legfőbb ügyész tavaly írt a parlamentnek egy levelet, ebben a levélben azt állította, hogy bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy én visszaéltem a hatalmammal! Most úgy döntött, hogy mégsincsenek bizonyítékai, olyanok, amelyek megállnák a helyüket a bíróság előtt. Ezek szerint a legfőbb ügyész valamikor nem mondott igazat, vagy akkor nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy vannak bizonyítékai, tavaly, amikor kikért a parlamenttől, vagy most nem mond igazat, akkor, amikor azt mondja, hogy mégsem elégségesek a bizonyítékok! Ez egy ilyen súlyú ügyben, a köztársaság volt miniszterelnökének megvádolása ügyében, azt gondolom, teljességgel elfogadhatatlan. És nem elégedhetünk meg azzal, hogy engem most nem vádolnak meg, mert ezzel együtt pedig megvádolnak jó néhány embert, akik tisztességgel – énszerintem – szolgálták a hazájukat, és akikkel én végtelenül szolidáris vagyok. Muszáj azt mondanom, hogy feltétel nélkül hiszek az ő ártatlanságukban, tisztességükben, ha kell, akkor tanúskodom mellettük. Semmi okom nincsen rá, hogy örüljek ennek a döntésnek. Ha kellett volna, én szembenéztem volna a vádlóimmal, s azt gondolom, hogy éppen ettől féltek, hogy ez meg fog történni, és minden nap egy vesszőfutás lesz a bíróságon, amivel nekik szembe kellett volna nézni. Ezt nem akarták, nem merték, nem tudták vállalni, de ezzel az én részemről nincs elintézve az ügy!

– Mindenesetre azt mondhatják kormányoldalról vagy az Önnel szembenállók oldaláról, hogy na tessék, sok gyanú volt arra, hogy Gyurcsány Ferencnek köze volt az őszerintük törvénytelen sukorói beruházás-ügyhöz, és most hosszú vizsgálat után mégis kiderült, hogy nem, vagyis nem emelünk ellene vádat, a nyomozást megszüntetjük, hát mi bizonyítja fényesebben azt, hogy itt nem szűnt meg a jogállam, mint éppen ez?!

– Hát majd még örülünk is annak, hogy nem lőnek be bennünket a Dunába! A végén még mi leszünk boldogok, hogy ez az alávaló hatalom nem viszi el ezt a képtelen hatalomgyakorlást a legvégsőkig! Nehogy már az legyen a vége, hogy mi mondunk köszönetet nekik, mert nem hurcolnak meg ártatlan emberek közül egyet vagy kettőt, miközben egyébként ezer másik helyen folytatják az alávaló gyakorlatot! Ezernégyszáz ügyben indítottak eljárást az előző kormányzathoz tartozó emberek, személyek ügyében, amiről a többségében kiderült, hogy aljas rágalom mindaz, amit tettek. Nem hálás kívánok lenni ennek a hatalomnak, és nem dicsérni kívánom ezt a hatalmat, hanem vádolni kívánom azzal, hogy visszaél a demokratikus felhatalmazással, hogy nem a közjó szolgálatát tekinti feladatának, hanem a magánjavak, az ő magánjavaik gyarapítását, a kizárólagos hatalom megszerzését. Ha valaki visszaél a hatalmával, azok nem az előző kormányhoz tartozó tisztségviselő politikusok voltak, hanem ők azok!

– Még azok ellenére vagy azok után is egyértelműen politikai indíttatásúnak és alapúnak érzi a sukorói ügyben indított eljárásokat, majd most az Ön kivételével a vádemeléseket a telekcsere ügyében, hogy mégis a Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját és másokat az ügyészség felelősnek és bűnösnek tart, ezért vádemeléssel fordul a bírósághoz? Tehát úgy érzik, hogy ott van valamiféle bizonyíték a kezükben. Úgy gondolja Ön, az esetet nyilvánvalóan alaposan ismerve, negyvenezer oldalnyi nyomozati anyagot át is tanulmányozva, hogy ez alaptalan?

– Jó, hogy Ön mondja, egy fél szobát megtöltenek ennek az ügynek a nyomozati anyagai. Valóban, közel negyvenezer oldalnyi ez az anyagmennyiség! Ezeket átolvasva, áttanulmányozva én nem látok ezekben egyetlenegy olyan bizonyítékot, tényt, amely alátámasztaná az ügyészség gyanúját, vádját. Én azt gondolom, hogy Tátrai Miklós, Markó Andrea, Császy Zsolt, leginkább őket kell hogy említsem, ők vezetői voltak az előző kormány apparátusának, ezek az emberek egy jó ügyet szolgáltak, azt akarták, hogy idejöjjön egymilliárd dollárnyi befektetés, azt akarták, hogy a Velencei-tó mellett legyen egy olyan nagy szálloda, szórakoztatóipari komplexum, amelyből ezret ismerünk a világban Floridától a Dél-afrikai Köztársaságig, ez az ország érdekét szolgálta volna. Ezek az emberek azt tették, ami a dolguk, szolgálták a hazájukat! Ezek az emberek nem kárt akartak okozni Magyarországnak, hanem hasznot kívántak hajtani. A Fidesz nem kívánta ezt, vagy nem kívánta a Hankook-beruházást Dunaújvárosban, nem kívánták az Apollo Tyres beruházását Gyöngyösön, és meghiúsították, ugyanígy nem kívánták ezt a beruházást sem. Alávaló, tisztességtelen módon támadták akkor, és most használják fel az igazságszolgáltatást is arra, hogy utólag is megbélyegezzék azokat az embereket, akik az ország javát akarták! Én újra mondom, hogy végtelenül megindulva szolidáris vagyok ezekkel az emberekkel, és nem gondolom, hogy azzal, hogy engem nem vádolnak meg, a dolog el van intézve! Ezek az emberek tisztességesek, őszintén hittek abban, hogy jó dolgot tesznek, és a Fidesznek az szúrta a szemét, hogy sikert akartak hozni Magyarországnak. A Fidesz nem akarta, Orbán Viktor nem akarta az előző kormány sikerét, ez lett ezeknek az embereknek a vesztük. Erőt kívánok nekik, és azt, hogy egy percig ne védekezzenek, hanem vádoljanak, a per minden napján vádolják ezt a kormányt tisztességtelenséggel, korruptsággal, hatalommal való visszaéléssel, és mondják Polt Péterre, Polt Péter szemébe az ügyészen keresztül, hogy nincs helye a Magyar Köztársaságban ilyen legfőbb ügyésznek, aki nem az alkotmányt szolgálja, hanem a Fideszt, a kormánypártot és Orbán Viktort!

– Tátrai Miklós, a Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója ezt már meg is tette, igaz, még nem a tárgyaláson, hiszen akkor még nem tudhatta, hogy vádat emelnek ellene. De az e heti HVG-nek azt nyilatkozta, hogy még a nyomozás megszüntetését is kilátásba helyezték vele szemben a Sukoró-ügyben, ha megoldja a főügyész úr nagy problémáját, ami kétséget kizáróan azt jelentette, hogy Gyurcsányt kellene feladnia, vagyis Ön ellen vallania. Nem tart attól, hogy még a bírósági szakban valakinek valami mégiscsak eszébe jut?

– Dehogy tartok! Nézze, én ezeket az embereket nem nagyon ismertem, Tátrai Miklóst ma délelőtt fölhívtam, hogy biztosítsam őt a szolidaritásomról, támogatásomról, elmondtam neki, hogy ő emlékszik arra, hogy én nagyon bizonytalan voltam abban, támogassam-e az ő kinevezését, mert nem ismertem eléggé, nem volt elég tapasztalatom róla, nem dolgoztam vele együtt. Voltak kételyeim abban, hogy ő-e a legjobb választás, de amit megismertem erről az emberről az elmúlt években, nemegyszer éppen az ellene folytatott rengeteg eljárásból, az azt mutatja, hogy erős, tisztességes, nagyon normális ember, aki a hazáját szolgálta! Hallottam híreket korábban is erről, hogy kvázi alkut akartak kötni Miklóssal az én fejemért. Mondja, hát ez elfogadható, ez tisztességes, ez jogállami, hogy ha össze tudnak kaparni rólam valamit, akkor azt elengedik, aki egyébként az ügynek az egyik fontos operatív vezetője? Mem azt mutatja ez az egész dolog, hogy igen, Gyurcsány fejét akarták bármi áron, szinte mindent megadtak volna azért, hogy engem börtönbe lehessen juttatni, de újra mondom: akár Miklósban, akár Markó Andreában vagy másokban végtelenül hiszek, bízom. Én ezekkel az emberekkel ebben az ügyben az egy szem találkozón kívül, amit most már ezerszer elmeséltünk, hogyan zajlott le Nándorfehérvári teremben, soha nem beszéltem, nem hívtam, nem üzentem nekik, nem találkoztam velük, nem voltak közöttünk közvetítők. Ezek az emberek nem megvesztegethetők, ezek ezerszer tisztességesebbek, mint az ügyészség és Polt Péter, nem fogják eladni harminc ezüstért a maguk tisztességét. Ők ezért nem fognak úgy menekülni saját szorult helyzetükből, hogy koholt vádakkal megpróbálnak engem eladni! Bármit megadnék az ő tisztességükért, és azt remélem, hogy a végén felmentő ítélet lesz mindegyikük esetében!

– Önnel szemben van-e még bármilyen eljárás folyamatban, mert én kinyitottam a mai Magyar Nemzetet, ott elsőoldalas sztori a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladási ügye, és a második oldalon többek között Tátrai Miklós fényképét is közli, meg Császy Zsoltét is, akik ebben a sukorói ügyben is a vádlottak között vannak. Mégpedig egy olyan fényképet, hogy a szemük ki van takarva, szóval bűnözőkről van szó, ez azért érzékeltetve van. Majd egy ötödik fénykép is, kérdőjellel, és a fényképen az alakoknak csak a körvonalai látszanak. Nem mondom, hogy az Öné a haj- és fejforma alapján, de az aláírásból az embernek van valamilyen érzése, hogy de ki lesz a következő?! Nem gondolja, hogy mégis megpróbálják Önt valahogy valamilyen ügyben megtalálni?

– De ezt gondolom, a Fidesz retorikájában évek óta, bizonyos értelemben 89 óta, amikor Orbán azt mondta egy interjúban, hogy egyetlenegy ember van, a Gyurcsány nevű, akire oda kell figyelni, az egyik célja a Fidesznek, hogy engem politikai értelemben lehetetlenné tegyen, politikai értelemben megöljön. Ha most nem ez az ügy, akkor nyilván lesz erőfeszítés, hogy ez más ügyben történjen meg. De azt tudom Önnek meg a hallgatóknak mondani, hogy én tiszta lelkiismerettel szívesen megküzdök a Fidesszel bármelyik ügyben! Klára, a feleségem azt szokta mondani, hogy időnként úgy érzi, én akár még élvezném is ezt a küzdelmet, ha bíróság elé kéne állni. És némi igazsága van, igen, én azt gondolom, hogy ha ez az alávaló garnitúra úgy gondolja, hogy küzdjünk meg a politika terepén kívül, az igazságszolgáltatás fórumain, intézményein belül, akkor én állok elébe, azt tudom mondani, hogy nagyon-nagyon-nagyon nehéz dolguk lesz! Én politikusként nyilván követtem el hibákat, voltak tévedéseim, nyilván voltak rossz döntéseim, de hogy azon politikusok közé tartoztam – és azért vannak egyébként sokan ilyenek, bárki bármit gondol –, akik soha nem személyes gyarapodásra, építkezésre használták a politikai pályafutásukat, akik nem nyertek a politikai pályafutásuk alapján személyesen, hanem bizonyos értelemben nagyon sokat áldoztak. Én ebben biztos vagyok, én ezt őszintén hiszem, és nyugodtan aludtam mindvégig az elmúlt hónapokban, mert ezen a területen én csak győzhetek! Nem lehet a hazugsággal legyőzni a tisztességet, márpedig – még egyszer mondom – a nyilvánvalóan elkövetett tévedések, hibák mellett a kormányzásom ebben az értelemben, emberileg, politikailag, szakmailag végtelenül tisztességes volt. Úgyhogy azt tudom mondani az uraknak, hogy szedjék össze magukat, nyugodtan jöjjenek velem szembe, cudar vége lesz minden ilyen eljárásnak, mert győzni fogok fölöttük. Be fogom bizonyítani ország-világ előtt, hogy ez egy tisztességtelen, elfogadhatatlan hatalom, amely megérett arra, hogy elbukjon, és el is fog bukni!



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Gyurcsány ellen az ügyészség bizonyítékok hiányában szüntette meg a nyomozást
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője

Bolgár György: - Megszüntették a nyomozást Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen, a sukorói kaszinóberuházás, illetve telekcsere ügyében. Bizonyíték hiánya volt az indok, holott korábban megalapozott gyanúról beszéltek. Hogy lehet az, hogy a gyanú megalapozott – ahogy Önök korábban többször is elmondták –, aztán egyszerre csak nem lehet bizonyítani?

Fazekas Géza: - A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 tavaszán nem feljelentéssel, hanem a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának eredményeként indított hivatalból eljárást, hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt. Akkor még ismeretlen tettes ellen. Ehhez a feljelentéshez csatlakozott Schiffer András 2009 októberében, aki hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt konkrétan Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt jelentette fel. Ezt az ügyet, amelyben az albertirsai és pilisi ingatlanoknak egyes állami tulajdonú sukorói ingatlanokkal történő 2008-as cseréjéről van szó, egy eljárásban vizsgálta az ügyészség. Emellett volt a 2011-ben év elején tett feljelentés, amely ugyanezt a kérdéskört a koncepció irányából kérte vizsgálni. Ezek voltak tehát a feljelentések, és ez volt az eljárás alapja. Ellentétben azzal, ami egyes sajtóhírekben, illetőleg egyes politikusok szájából elhangzott. Tudom, hogy például Budai Gyula neve is felmerült mint feljelentő, de ez tényszerűen nem igaz. A nyomozás során összesen kilenc személyt hallgattunk ki gyanúsítottként. Ezen kilenc személy között van a volt miniszterelnök is, akit a tavaly októberben közölt megalapozott gyanú szerint egyrendbeli hivatali visszaélés bűntette miatt vontunk eljárás alá, miután az országgyűlés a mentelmi jogának a felfüggesztéséről döntött. Azt is fontos elmondani, hogy a büntetőeljárás különböző, jól elhatárolható szakaszokat különböztet meg egy eljárás során. Ezekhez különböző szintű bizonyítottságot rendelnek. Emelkedő sorrendben felsorolom őket. A nyomozás megindulásához az egyszerű gyanú is elegendő, amely akár egy adaton vagy egy bejelentésen is alapulhat, bárkivel szemben. Hiszen a törvény előtti egyenlőség alapján a bárki alatt országgyűlési képviselőt, bírót, ügyészt is értünk. A mentelmi jog felfüggesztését követően ugyanis ugyanolyan eljárási metodika érvényesül, mint bárkivel szemben. Ahhoz, hogy megalapozott gyanút lehessen közölni valakivel, már nem egy, hanem több bizonyíték szükséges, bizonyítékok láncolata. A vádemelés kérdését vizsgálta a vádelőkészítés szakaszában az ügyészség, mint minden esetben. A vádemelés már a bizonyítékoknak egy olyan zárt láncolatát feltételezi, amely megint egy magasabb szintje a megalapozott gyanúközlésnek. Végül, mindezek csúcsán a bíróság által szabott ítélet áll, amely az ítéleti bizonyosságot jelzi. Szükséges ezeket a lépcsőket jól látni, hogy érthetővé váljon az megfogalmazás. Ebben az esetben a bizonyítékok vádelőkészítő szakaszban történő mérlegelése nyomán jutott arra a következtetésre az ügyészség, hogy az adatok alapján ez a bizonyos megalapozott gyanú fennáll. Ez mindvégig fennállt, és jelen pillanatban is fennáll. Ugyanakkor később egymásnak ellentmondó bizonyítékok is felmerültek, ezért a bizonyítékok nem alkotnak olyan zárt láncolatot, amely alapján okkal merülhet fel a vádemelés. Úgy ítélte meg az ügyészség, hogy minden lehetséges és létező bizonyítási eszközt igénybe vett, hogy feltárja és felderítse a tényállást. Nem merült föl további olyan lehetséges bizonyítási eszköz, amely eldönthetné a kérdést. Nincs hova továbbmenni az eljárással, mert ezekből a tényekből nem lehet egyértelmű következtetést levonni, a vádemelésről sem. Az eljárásjog szerint ilyen esetben a nyomozás bizonyítékok hiányában történő megszüntetése történik.

- Tehát ha jól értem, akkor a megalapozott gyanújuk továbbra is fennáll. Bizonyítékaik is vannak, csak úgy ítélik meg, hogy ezek a bizonyítékok, a tények és a megalapozott gyanújuk, nem elegendőek ahhoz összességében, hogy Gyurcsány Ferenc ellen vádat emeljenek?

- Nemcsak Gyurcsány Ferencről van itt szó egyébként. Nyilván ő van a figyelem középpontjában mint volt miniszterelnök és mint országgyűlési képviselő. Azonban szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy kilenc gyanúsított van. A kilenc esetből négynél történt különböző okból megszüntetés. Két személy esetében – az egyik nyilván Gyurcsány Ferenc – bizonyítottság hiányában szüntette meg az ügyészség a nyomozást. Tehát egy másik személy esetében is úgy ítéltük meg, hogy a beszerzett bizonyítékok nem elégségesek a vádemeléshez. További két személy esetében – akiknek kisebb súlyú cselekményük volt –, pedig a megszüntetés mellett megrovást alkalmazott az ügyészség. Tehát ez nemcsak általában nem példanélküli eset, hanem ebben a konkrét ügyben is született ugyanilyen eredmény. Azonban öt személlyel szemben a mai napon a Fővárosi Törvényszék előtt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletének bűntette és más cselekmények miatt történt vádemelés. Tehát ilyen is volt, de megszüntető határozatok is születtek. Akkor válik valaki egy büntetőeljárás alanyává, ha vele szemben megalapozott gyanút közöl a hatóság. Ekkor nyílik meg a lehetősége arra, hogy érdemben védekezzen, előterjessze a rendelkezésére álló bizonyítékokat, saját érveit, bizonyítást találjon a maga oldalán. Így természetes előfordul az is, hogy nem a megalapozott gyanú közlésével ér véget egy nyomozás. A nyomozás részben a gyanúsított védekezésének ellenőrzésére, részben a még szükséges adatok beszerzésére tovább folyik. A konkrét személyre visszatérve, a hivatali visszaélés megalapozott gyanújának további vizsgálata során is szerzett még olyan tanúkihallgatásokat és okirati bizonyítékokat az ügyészség, amelyek alapján nem emelhettek vádat. Hiszen azon tényállási elemek egy része, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítható legyen a hivatali visszaélés, kétséget kizáró módon nem vált bizonyítottá, ezért nem jöhetett szóba a vádemelés. Megemlíteném egyébként az Oszkó Péter volt pénzügyminiszter által kezdeményezett polgári pert, amely ugyancsak ezzel az ingatlancserével áll összefüggésben. A per a szerződés semmisségének a kimondása érdekében zajlott. Időközben jogerős polgári bírói döntés ki is mondta a szerződés érvénytelenségét. Ez a polgári bírósági eljárás és ítélet is befolyásolta például azt, hogy Gyurcsány Ferenc esetében megszüntető döntés született a mai napon.

- Én azt nem értem még mindig, hogy ha Ön azt mondja, hogy vannak bizonyítékaik és a gyanújuk megalapozott, akkor végül is Önök miért döntöttek úgy, hogy nem lehet a gyanút bizonyítani? Bizonyítottság hiányában szüntették meg a nyomozást. Akkor ezek a bizonyítékok – bármennyire annak látszottak is – nem bizonyítékok, mert nem tudják velük bizonyítani azt, hogy Gyurcsány Ferenc elkövette a hivatali visszaélést.

- Vannak bizonyítékok, de ez azt is jelenti, hogy vannak ezekkel ellentétes adatok is. Ezek a pro és kontra adatok, ha nem is kioltják egymást, de folyamatosan egymásnak feszülnek. Jelenleg, mivel nincs olyan további eljárási lehetőség az ügyészség megítélése szerint, amely el tudná valamilyen irányba ezt a kérdést dönteni, ezért alkalmazzák a büntetőeljárási törvény kifejezetten a bizonyítottság hiányában való megszüntetésről szóló részét. A bíróság is, számos esetben nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában ment föl adott esetben egy vádlottat. Úgy ítéli meg, hogy hiába szólnak terhelő adatok vele szemben, kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy ő a bűncselekményt elkövette. Hasonló a helyzet a nyomozás megszüntetésénél is, amikor bizonyítottság hiányában szünteti meg a hatóság a büntetőeljárást.

- A volt miniszterelnök azt írja a Facebook-oldalán, hogy őt hamisan gyanúsították meg egy súlyos bűncselekménnyel. Lehet ilyen alapon keresetet indítani az ügyészséggel szemben?

- Ez a kijelentés egy politikai nyilatkozat. Ebben az ügyben, nemcsak az érintett személy részéről, hanem mások részéről is, sokszor indulatoktól sem mentes kijelentések hangzottak el. A megalapozott gyanú közlésekor is tulajdonképpen kevésbé az ügyre reflektált a volt miniszterelnök, hanem inkább egyfajta politikai kijelentéseket tett, majd az ügyészség előtt tartott tüntetésen is hasonlókat. Politikai nyilatkozatokkal kapcsolatban mindig következetes volt az ügyészség álláspontja. Ezekre nem tud, és nem is kíván reflektálni, csak annyit tehet, hogy folyamatosan, rendszeresen és határozottan visszautasítja őket. Egyszerűen nem ugyanabban a dimenzióban mozognak ezek a kijelentések. Én lehet, hogy jogászként néha nehezen érthetően, szürkén próbálom elmondani a dolgokat. Ugyanakkor a politikai élet szereplői, amikor politikai nyilatkozatokat tesznek, azt egy másik dimenzióban teszik. Ez az ügy sokak szempontjából sokféleképpen nyert eddig is értelmezést, és még biztos, hogy nőni fog az értelmezések száma. Lehet, hogy szürke és unalmas az ügyészség ezzel kapcsolatos okfejtése, ugyanakkor ez a jogi meggyőződése a Központi Nyomozó Főügyészségnek a lefolytatott büntetőeljárás alapján. A kinyilatkoztatásokhoz kapcsolódva mondanám el, hogy ma telefonon egy állampolgár indulatosan annyit közölt velem, hogy mennyi a tarifátok senkiháziak, hogy megszüntettétek a Gyurcsányt, szégyelljétek magatokat. Nyilván ez is egy vélemény. Az is egy vélemény, amikor azt mondják, hogy harminc ezüstpénzt kaptunk azért, mert meggyanúsítottuk. Tehát ezekkel a véleményekkel egy jogász nyilván nem tud mit kezdeni. Ezeket bizonyos keretek között kénytelen elviselni, vagy megpróbálhatja elmagyarázni a dolgokat. Azért is álltam az Önök rendelkezésére is, hogy próbáljam azokat a körülményeket és adatokat megvilágítani, amelyek ezzel az üggyel büntetőjogilag függnek össze, és nem a politikai gondolataival kapcsolatosak.

- Ennél a témánál maradva, az e heti HVG-ben nyilatkozik Tátrai Miklós, a nemzeti vagyonkezelő volt vezérigazgatója, aki egyike azoknak, akik ellen vádat emeltek a nap folyamán. Ő azt mondta, hogy még a nyomozás megszüntetését is kilátásba helyezték a Sukoró-ügyben vele szemben, ha megoldja a főügyész úr nagy problémáját. Ez számára minden kétséget kizáróan azt jelentette, hogy Gyurcsányt kellene feladnia. Ha történt egyáltalán ilyen, akkor ez törvényes eljárásnak minősülne?

- Az Ön által említett személy – aki egyébként az elsőrendű vádlottja a mai napon benyújtott vádiratnak –, a nyomozás során is és különböző internetes bejegyzéseiben, nyilatkozataiban is sokféleképpen illette az ügyészséget. Ezek néha személyeskedéstől sem mentes kijelentések voltak. Én szeretnék ragaszkodni a tényekhez. A tény pedig az, hogy az ügyészség vádat emelt öt személlyel szemben, akik között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, a volt értékesítési igazgató, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, valamint egy értékbecslő és egy ügyvéd szerepel.

- Tehát az, hogy mi történt a kihallgatásokon, sem megerősítést, sem cáfolatot nem érdemel Ön szerint?

- Azt, hogy mi történt a kihallgatásokon, a kihallgatási jegyzőkönyvek pontosan rögzítik. Ezeket az érintettek kézhez kapták, tanulmányozhatták, amit sokan részletesen és hosszasan meg is tettek. Emellett természetesen megtehették ezzel kapcsolatos nyilatkozataikat is. Ezek minden szereplő rendelkezésére állnak. Minden, ami az eljárás során megtörtént, az szerepel a nyomozati iratokban.

- Még egy dolgot kérdeznék. Van más eljárás folyamatban Gyurcsány Ferenccel szemben? Csak azért kérdezem, mert a mai Magyar Nemzetben olvastam egy nagy cikket a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának ügyében. Ebben az egyik érintett szintén Tátrai Miklós, de volt az újságban egy üresen hagyott fényképhely. Tehát lehet találgatni, hogy ki lesz a következő, akit esetleg meggyanúsítanak, és esetleg vádat is emelnek ellene. Ezért kérdezem, hogy van más ügy, amelyben Gyurcsány Ferenc érintett?

- A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyó eljárásokban, Gyurcsány Ferenc ebben az eljárásban volt gyanúsítottja az ügynek, és a mai naptól már nem az, mert megszüntettük vele szemben az eljárást. A moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának ügye és a Sukoró-ügy között kétségtelenül van személyi átfedés a gyanúsítottak körében. Pontosan két személy érintett mindkettőben, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója, és a volt értékesítési igazgató. Ők a kereskedelmi képviselet jelenleg még nyomozati szakaszban lévő ügyében is gyanúsítottak. Ennyi az összefüggés, meg annyi, hogy a másik eljárás is a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyik. Egyébként a másik üggyel kapcsolatban, annyiról tudok beszámolni jelen pillanatban, hogy tavaly októberben az Oroszországi Föderáció legfőbb ügyészségéhez jogsegélykérelemmel fordult a magyar ügyészség. Erre a jogsegélykérelemre a múlt héten kaptuk meg a választ, vagyis több kötegnyi iratot, amelyet folyamatosan dolgoznak föl a kollégáim. Ezek nyilván a kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatos okiratokat tartalmazzák.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Újabb értelmezés az újabb bírósági döntésről Klubrádió-ügyben
Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezető elemzője

Bolgár György: - Azt olvasom az Ön egyik nyilatkozatában, hogy miközben a Médiatanács súlyos szakmai hibát követett el, amikor végzésben foglalt állást a 95,3-as frekvencia pályázatán részt vevők kizárásáról, és ezt ugye a napokban a Fővárosi Ítélőtábla lényegében megsemmisítette, de közben a Klubrádiónak sincs igaza abban, ahogy a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét értelmezi. Tudom Önről, mert többször itt a rádióban is kifejtette véleményét arról, hogy a Klubrádiót egy sor méltánytalanság érte az elmúlt hónapokban, de az a véleménye őszintén szólva meglepett, lehet, hogy azért, mert a joghoz kevésbé konyítok, mint Ön!

Polyák Gábor: - Mindenképpen azt kimondhatjuk, hogy ez az ítélet egyike azon ítéletek sorában, amely nem oldotta meg a Klubrádió problémáit, annak ellenére, hogy a sokadik olyan ítélet szintén, ami a Klubrádiónak ad igazat abban a tekintetben, hogy a Médiatanács tevékenységét, döntését jogsértőnek mondja ki. Én a Klubrádió nyilatkozatait a végzést olvasva őszintén szólva egy picit túlzottan optimistának látom, én egy picit azt érzem, hogy többet látnak bele, mint én. De azt azért rögtön hozzá kell tennem, hogy ennek nyilván lehet egy olyan oka is, hogy a Klubrádió jogásza, aki ezt az egészet végigkövette, végigcsinálta az ügyet, jogászként levezette, az az én információimhoz képest lényegesen többet tud, én magát a döntést, a bírósági döntést olvastam, és számomra abból az nem következik, hogy a Klubrádió helyzetét ez a végzés most megoldotta volna. Azt látom, és azt gondolom, hogy a dolog megy tovább, mert sajnos a bíróság azt a szívességet végül nem tette meg, hogy állást foglalt volna abban, hogyan kellett volna a médiatanácsnak eljárnia. Csak azt mondta ki, hogy amit csinált, az jogsértő volt, de csinálja újra!

– És nem így kellett volna csinálnia...

– Így van.

– ...nem ebben a formában. Na de mit jelent ez, fordítsa le nekünk, jogi analfabétáknak, hogy nem végzésben, hanem határozatban kellett volna az eljárás végét vagy eredményét rögzítenie a médiatanácsnak, mi a különbség?

– Ez egy jogi jellegű különbség. A határozat egy közigazgatási eljárásban, amit a médiatanács folytat le egy pályáztatás során, alapvetően az a típusú döntés, amit az ügy végén, az ügy érdemét illetően egy hatóság hoz, amiben mondjuk a pályázati eljárás nyertesét megnevezi. A végzés ezzel szemben egy eljárási jellegű határozat, azt az eljárás közben hozza az eljáró szerv, ami nem az ügy érdemében hoz döntést, hanem valamilyen eljárási kérdésben jelenik meg, s ilyen végzést hoz a médiatanács akkor, amikor elindul egy pályázati eljárás, és beérkeznek a pályázatok, s megvizsgálja, hogy azok formai, alaki szempontból megfelelnek-e. Ha egy teljesen új pályázat lenne, akkor a médiatanácsnak a mostani döntését a bíróság ezen az alapon nem mondhatta volna jogsértőnek, de ez nem ez a helyzet. A médiatanács ugyanis egy bírósági ítélet eredményeként kellett hogy újravizsgálja a 95,3-ra beérkezett pályázatok tartalmát, és a bíróság azt mondja – az én olvasatomban is mondom –, hogy ez az ítélet azért értelmezhető így is, úgy is.

– Sőt amúgy is értelmezhető lesz, azért erre fogadhatunk, hogy a médiatanács majd nem amúgy fogja értelmezni.

– Ez teljesen biztos, tehát az ügynek semmiképpen nem jelenti a végét ez a végzés. A végzés azt mondja számomra, hogy a médiatanács kimondhatja a Klubrádió pályázatáról a mostani szakaszában is az eljárásnak, hogy alakilag jogsértő, és nem foglal abban állást, hogy egyébként alá kell-e írni a hátoldalt, vagy sem, ami teljesen nonszensz, de ezzel egyáltalán nem foglalkozik a bíróság, csak azt mondja ki, hogy végzés formájában ezt a döntést nem hozhatja meg, ha baja van a pályázatokkal, akár a Klubrádióéval, akár máséval. Akkor azt az ügy érdemét lezáró határozatban kell megtennie, nem pedig egy eljárási érdekérvényesítésben.

– Na tehát, ha így fogja fel a médiatanács ezt a bírósági végzést, akkor ha most összeülnek a tagok, és határozatban fogadják el ugyanazt, amit eddig egy végzésben tettek meg, akkor ebből az következne, hogy határozatban zárják ki az összes résztvevőt, köztük a Klubrádiót, és megint mehet mindenki, így mi is, a bíróságra, hogy ezt a határozatot megtámadja?!

– Igen.

– Szóval el lehet, el lehet szórakozni megint hónapokig vele!

– Így van. Itt számolgattuk tegnap, a saját számításaim szerint ez legalább októberig elhúzható ezzel a gondolatmenettel.

– És akkor szerintem még optimisták vagyunk! Vagy abban bízzunk, hogy az igazságszolgáltatás reformja meghozta eredményét, és nagyon gyorsan működik már? Hát végül is gondolja meg, itt most nyári szünet lesz, úgyhogy majd szeptemberben elindul újból, és ki tudja egyáltalán, hogy a médiatanács mikor fog határozatot hozni?!

– Hát ha legalább ahhoz tartja magát, amit ő állít, hogy neki erre nyolcvanöt plusz húsz napja van, mint ha ez egy teljesen új eljárás lenne, ami szerintem megint hát meglehetősen vitatható értelmezés – és amivel megint nem foglalkozott a bíróság, annak ellenére, hogy a Klubrádió kérte, hogy a határidő kérdésében is hozzon valamilyen döntést, ezt nem tette meg –, akkor is nagyjából augusztus végén meg kell hoznia – ha jól számolom – ezt a döntést, amit aztán a Klubrádió megtámadhat, amire azt hiszem, hogy harminc napon belül kell a bíróságnak reagálnia, hát valahogy így jön ki az október.

– Egy bírósági ítélettel előbbre ugranék vissza, ami ugye arról szólt, hogy a pályázat nyertesét a Klubrádió kérelmére kizárták a pályázatból, ezt a bizonyos Autórádió Kft.-t, alaki hibákra hivatkozva. Ezek után a bíróság arra utasította a médiatanácsot, hogy e körben – és ezt az e körbent szeretném, ha tudná nekünk értelmezni – új eljárást folytasson le. A médiatanács úgy értelmezte az egészet, hogy el kell kezdeni mindent elölről, akár megvizsgálva a résztvevők pályázatának alaki érvényességét is. De hát nem azt jelenti ez az e körben, hogy ki van zárva az első, tessék a többi résztvevő közül eredményt hirdetni? A Klubrádió így értelmezi, de számomra is ez a logikus!

– Én azt gondolom, ha egy picit a jog stabilabb lábakon állna – hogy ilyen furcsán fogalmazzak –, akkor ez mindenki számára ezt jelentené. Ráadásul a magyar bíróság jelen pillanatban nincs felkészülve arra, hogy a döntéseit, az ítéleteit egy hatóság alapvetően arra használja, hogy a lehető legfaramucibb módon értelmezze, és abból egy olyan eredményre jusson, ami egyértelműen nem a döntéshozó, nem a bíróság szándékainak megfelelő.

– Tehát azt mondja, hogy ha normális körülmények között egy ilyen bírósági ítéletet a hatóságok is, mások is nem kreatívan értelmeztek volna, hanem úgy, hogy jó, hát akkor ezek szerint új győztest kell hirdetnünk, és nem elölről kezdeni az egészet – hiszen ez az eljárás, amit a Klubrádió kezdeményezett, arról szólt, hogy a győztes követett el hibákat, a bíróság csak azt vizsgálta –, tehát ha a győztes ki van zárva, akkor innentől kezdve nincs más dolga a hatóságnak, mint a második és az ötödik között valamilyen alapon új győztest hirdessen. Tehát e körben ez arra vonatkozhatott, hogy megvizsgáltunk egy dolgot, a Klubrádió bejelentését, kérelmét, ebben az ügyben ezt és ezt a döntést hoztuk, hát most ki van zárva a győztes, e körben tessék új eredményt vagy új határozatot hozni!

– Hát azt gondolom, ha a világ egy picivel normálisabban működne itt Magyarországon, akkor ez lett volna az egyetlen lehetséges kimenetele ennek a történetnek! De azért azt hozzá kell tennem jogászként, hogy olvasva ezeket az ítéleteket, én jogilag teljesen nem tudom kizárni azt, hogy a médiatanács, sőt szerintem egyébként maga az a legújabb végzés is állítja, hogy a médiatanács megvizsgálhatja a Klubrádió és az összes többi pályázó pályázatának a formai megfelelőségét. Tehát nem egy automatikus döntéshozatalra korlátozódik a mozgástere, csak ezt sem jól csinálta, mert egyébként szakmailag elképzelhetetlen, ami itt történik a médiatanács berkein belül.

– De ezt nem is értem, mert ha a mi keresetünk arra irányult, hogy a győztest nézzék meg, mert szerintünk szabálytalanságokat követett el, akkor onnantól kezdve miért van egy hatóságnak joga arra, hogy az egészet elölről kezdje, hiszen csak a győztes van kizárva, a többiekkel szemben semmiféle kifogás nem vetődött föl.

– Igen. Tartok tőle, hogy ebből még több bírósági döntés fog születni, ez akár a most Kúria néven működő Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását is fogja igényelni, mert ez a Klubrádió álláspontja, amit Ön is mond. Emellett nagyon jól lehet érvelni, csak én azt mondom, hogy pusztán az a tény, hogy a médiatanács nem automatikus módon hirdette ki a Klubrádiót nyertesnek, ez számomra a bírósági döntése alapján nem feltétlenül jogsértő. Az, hogy egyébként mit csinál, az, hogy egyébként teljesen abszurd jogi érveléssel és jogi tevékenységgel próbálja meg a végtelenségig húzni az ügyet, és a Klubrádió helyzetét lehető legbizonytalanabbá tenni, ez semmilyen módon a jogállamiság keretei között már nem értelmezhető!

– De ezek szerint az Ön, a jelenlegi realitásokon alapuló jogi álláspontja az, hogy számíthatunk még jó néhány hónapnyi jogi procedúrára, hercehurcára, vitára, és akár a végén a Kúria állásfoglalására is?

– Igen, és én egyébként nagyon nagy tétben mernék fogadni arra, hogy a Klubrádió végül nyer, és nyer a másik eljárásban is. De a kérdés sajnos nem is ez, mert azt gondolom, hogy ezt maga a médiatanács is jól látja, és azért megy el ilyen fura irányokba, hanem a kérdés az, hogy ki lehet-e húzni ezt a következő néhány hónapot ebben a bizonytalan jogi helyzetben?

– Ez az, amiért a hallgatókat próbáljuk arra ösztönözni, hogy segítsenek nekünk, mert a hallgatók nélkül biztos nem fog menni!

– Én drukkolok Önöknek!



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!