rss      tw      fb
Keres

Újabb Orbán-konzultáció: ezúttal két „civilizált” szakszervezettel




Orbán Viktor szerdán – konzultációsorozata keretében – Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyalt, akiket a közös sajtótájékoztatón régi, rendszerváltáskori harcostársaknak nevezett [azt nem tisztázta, hogy ma választási szövetségesei vagy együttműködő partnerei, mert hogy a konzultációsorozat ebbe a két csoportba tartozó személyekkel és szervezetekkel folyik].

Amit Orbán mondott, röviden:

1. A régi (1989-es) rendszerváltáson is együtt dolgoztak, a mostani, európai – és magyar – gazdasági rendszerváltásban jól jön az a politikai tőke, amelyet akkor együtt gyűjtöttek
2. A szakszervezetekkel folyó vita oka az ország korábbi felelőtlen eladósítása
3. A nézetazonosság alapja a munka alapú gazdaság; az eszközökben ezek után már nem lesz nehéz megegyezni
4. A kormány jól kezelte a válságot, a két szakszervezet érdeme, hogy gazdasági „egyet nem értés” civilizált területéről sohasem csúsztak át a politikai lázítás területére
5. Hitelből nem szabad még egyszer bért emelni, szociális juttatásokat növelni
6. Ennek ellenére a kormány nyitott a béremelések ügyében, az életpályák megtervezésében
7. Sztrájk idején is garantálni kell a nem sztrájkolók jogait
8. Keddi megbeszéléséről az IMF/EU-delegációval: sok kérdésben véleményazonosság van, de az IMF/EU gyorsítaná a közszféra átalakítását, ami az kockázatos
9. Amiben véleménykülönbség van: a pénzügyi szektor terhelhetőségének a megítélése; az EU a bankokat védi, a magyar kormány a munkahelyeket
10. Egyébként meg várják a „helyzetösszesítést”
11. De biztatóbbnak tűnik a dolog annál, mint amit az ember annak a három betűnek a hallatán, hogy IMF, egyébként gondolni szokott
12. Tanulmányozni fogják az EKB fenntartásait, és sikeres válaszokat adnak majd


Orbán Viktor, Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Lajtai György, a Munkástanácsok szakértője, Palkovics Imre, Gaskó István és Pongó Géza, a Liga társelnöke a Parlament Nándorfehérvári termében. (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)


És bővebben:

1. A régi (1989-es) rendszerváltáson is együtt dolgoztak, a mostani, európai – és magyar – gazdasági rendszerváltásban jól jön az a politikai tőke, amelyet akkor együtt gyűjtöttek

„Ennek a személyes megjegyzésnek [hogy rendszerváltáskori harcostársakkal áll ott] az adja az értelmét és a súlyát, hogy egy új rendszerváltás előestéjén vagyunk. Kétségkívül 1990-ben bekövetkezett egy nagyon komoly politikai és gazdasági rendszerváltás. Ennek az előkészítésében mi részt vettünk. (…) Húsz egynéhány éve ott voltunk, mikor Magyarországot meg kellett újítani és fel kellett készíteni arra a világra, ami 1990 után kezdődött.” Most egy gazdasági rendszerváltás küszöbén van egész Európa, így Magyarország is. Amikor most az ország jövőjéről kell gondolkodni, hogyan is újítsuk meg Magyarországot, túlélésre és versenyképességre alkalmassá téve, akkor jól jön az a politikai tőke, amelyet „az előző gazdasági és politikai rendszerváltásban való együttműködés során gyűjthettem össze szakszervezeti vezetőkkel”. Ez megkönnyíti a dolgát. Már a 80-as évek végén is, amikor az új rendszerre készültek, egyetértettek abban, hogy gazdasági értelemben Magyarország legnagyobb problémája az eladósodottság.


2. A szakszervezetekkel folyó vita oka az ország korábbi felelőtlen eladósítása

Most itt vagyunk 22 évvel később, és teljes egyetértés van közöttünk a tekintetben, hogy az országot felelőtlenül ismét eladósították. Ha meglenne az az 500 milliárd forint, ami a plusz adósságszolgálatra ment el a 2002 óta bekövetkezett államadósság-növekmény miatt, ha az 500 milliárd forint évente itt lenne, akkor jószerivel alig lenne vita a kormány és a szakszervezetek között.


3. A nézetazonosság alapja a munka alapú gazdaság; az eszközökben ezek után már nem lesz nehéz megegyezni

Ha a dolgok mélyére tekintünk, akkor nézetazonosságot találunk, hiszen munkaalapú gazdaságot akarnak a szakszervezetek, és ezt szeretné a kormány is.  Ha a távlati célban egyetértés van, akkor az eszközökben meglévő és az oda vezető út tekintetében fennálló véleménykülönbségeket is könnyebb lesz majd kezelni.


4. A kormány jól kezelte a válságot, a két szakszervezet érdeme, hogy gazdasági „egyet nem értés” civilizált területéről sohasem csúsztak át a politikai lázítás területére

Az elmúlt két évben Magyarország jól kezelte a gazdasági válságot, különösen ha ideszámoljuk a társadalmi béke és nyugalom fennmaradásának teljesítményét is. Hogy egy nehéz gazdasági helyzetben az ésszerűség keretein belül maradtak a szociális, politikai és gazdasági viták, abban jelentős érdemek halmozódtak fel a szakszervezetek oldalán. Megköszönte a szakszervezeti vezetőknek, hogy a politikai, gazdasági „egyet nem értés” civilizált területéről sohasem csúsztak át a politikai lázítás területére. Azokban az eredményekben, melyeket az elmúlt két évben Magyarország elért a kormány irányításával, abban benne van a szakszervezetek teljesítménye is.


5. Hitelből nem szabad még egyszer bért emelni, szociális juttatásokat növelni

A kormány természetesen megállapodásra törekszik a szakszervezetekkel, de világossá kell tennünk, hogy a kormányzati felelősség azt jelenti, hogy nem hozhatunk létre, nem engedhetünk működni olyan gazdaságot, amely nem jövedelmet, hanem adósságot termel. A szakszervezetekkel való együttműködés alapjának is megpróbáljuk az ország gazdasági teljesítőképességének a növelését tekinteni, és erre van fogadókészség a szakszervezeteknél.

A kormány nyitott a béremelések ügyében, de határozott álláspontja, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni. Hitelből nem szabad még egyszer olyan álmokat felépíteni, melyek arról szólnak, hogy majd a pénz elköltése után képesek leszünk a pénzt utólag megtermelni. A helyzet világos: előbb-utóbb minden forintért meg kell dolgozni. Az előző kormányok elköltötték azt a pénzt, amiért most egész Magyarországnak együtt meg kell dolgoznia.


6. Ennek ellenére a kormány nyitott a béremelések ügyében, az életpályák megtervezésében
Ennek ellenére a kormány nyitott a béremelések ügyében, az életpályák megtervezésében. A találkozón egyetértettek az érdekképviseleti vezetőkkel abban, hogy még az idén szükség van béremelésre az egészségügyben, továbbá abban is, hogy gyakorlatorientált szakképzést kell kialakítani, végre kell hajtani a munkahelyvédelmi akciótervet, meg kell őrizni a nyugdíjak értékállóságát, figyelni kell a jövedelmi viszonyok alakulását, és ha szükséges, be kell avatkozni, valamint helyes döntés volt befagyasztani a rezsiköltségeket. Fontosnak tartja, hogy az elmúlt időszakban a szakszervezetek támogatták a méltányos közteherviselés gondolatát. Egyeztek az álláspontok abban a kérdésben is, hogy be kell vonni a közteherviselésbe „a külföldön lappangó számlákat”.


7. Sztrájk idején is garantálni kell a nem sztrájkolók jogait
A sztrájktörvény kapcsán azt mondta a szakszervezeti vezetőknek, hogy sztrájk idején is garantálni kell a nem sztrájkolók jogait, ezért helyes megoldás az, hogy minden sztrájk előtt a minimális szolgáltatásokról meg kell állapodni, és megállapodás híján bíróságra kell bízni a vitát. A kormány ebben nem kíván részt venni a jövőben sem.


8. Keddi megbeszéléséről az IMF/EU-delegációval: sok kérdésben véleményazonosság van, de az IMF/EU gyorsítaná a közszféra átalakítását, ami az kockázatos

Egyetértés mutatkozik a küldöttség és a kormány között abban a tekintetben, hogy hitelből nem lehet béreket emelni, hitelből nem lehet szociális rendszert építeni, és hogy a gazdaság teljesítőképességét növelni kell. Örül annak, hogy az IMF által megemlített lépések egy része abba az irányba mutat, amit a kormány szükségesnek lát. A közszféra átalakítása, ésszerűsítése „szerintünk halad”, ezek gyorsítása komoly kockázatokkal jár, az IMF azonban a gyorsítást itt szükségesnek látja, amit majd, ha visszatérnek szeptemberben, részleteiben is meg tudunk tárgyalni. De az irányt illetően, hogy egy kisebb, jobban szervezett, hatékonyabban működő államigazgatása és közszférája legyen Magyarországnak, nincs véleménykülönbség a küldöttség és a kormány között.


9. Amiben véleménykülönbség van: a pénzügyi szektor terhelhetőségének a megítélése; az EU a bankokat védi, a magyar kormány a munkahelyeket

A pénzügyi szektor helyzetének, terhelhetőségének megítélésében különbségek mutatkoznak az IMF-fel, de ezek nem intézkedésekről szóló véleménykülönbségek, hanem olyan természetűek, amelyek a gazdasági növekedéshez a pénzügyi szektor jövedelmezőségének helyreállítását a legfontosabb feltételek között tartják számon. A mi álláspontunk eltér ettől. Nyereséges pénzügyi szektorra és a bankokra szükség van, de amikor mindenki, az egész gazdaság veszteséget szenved el, indokolatlannak tartjuk, hogy éppen a pénzügyi szféra maradjon ki a közteherviselésből. A méltányos közteherviselés és a gazdasági ésszerűség összeegyeztetése olyan kérdés, amely az előttünk álló tárgyalások fontos eleme lesz. Az európai és a magyar válságkezelés között éppen az a különbség, hogy míg az EU a bankokat védi, addig a magyar kabinet a munkahelyeket.


10.
Egyébként meg várják a „helyzetösszesítést”

Azt várják, hogy az IMF és az EU közös delegációja adjon át a kormánynak egy „helyzetösszesítést”, abban jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben szerintük változtatni kell a gazdaságpolitikán, nevezzék meg az IMF-hitelhez szükséges előfeltételeiket, és mondják el a véleményüket a 2013-as büdzsé szerintük módosítandó pontjairól. Ezeket a javaslatokat a kabinet tanulmányozni fogja és érdemi válaszokat fog kidolgozni szeptemberre, amikor visszatér a delegáció.


11. De biztatóbbnak tűnik a dolog annál, mint amit az ember annak a három betűnek a hallatán, hogy IMF, egyébként gondolni szokott

Biztatóbbnak tűnik a dolog, „mint amit az ember annak a három betűnek a hallatán, hogy IMF, egyébként gondolni szokott”. „Mi sem vagyunk könnyű eset, de úgy láttam, ők sem azok.” A kabinet minél hamarabb sikeresen le akarja zárni a tárgyalásokat, de csak olyan megállapodást áll módjában megkötni, amely jól szolgálja Magyarország érdekét.


12. Tanulmányozni fogják az EKB fenntartásait, és sikeres válaszokat adnak majd

A kormány tanulmányozni fogja az Európai Központi Bank (EKB) fenntartásait a jegybankra is kivetett pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban. Ám a pénzügyi szektornak – ideértve a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is – képesnek kell lennie arra, hogy a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat előállítsa a költségvetésnek. „A vita nem zárult le, tanulmányozzuk az EKB érveit, és kellő időben, megfelelő ütemezéssel a sikeres választ meg fogjuk adni.”


13. A két szakszervezeti vezető véleménye

Gaskó István
Az elmúlt két évben a munkavállalók sorsa nehezedett, a keresetek és juttatások csökkentek, a szociális ellátó rendszer zsugorodott, a munkavállalók jogai pedig korlátozottabbak lettek. Erre a sztrájktörvényt hozta fel példaként, amely korlátozza ennek az alkotmányos jognak a gyakorlását. Az új munka törvénykönyvének megalkotását a Liga kezdeményezte, de abban a szakszervezeti részvétel szabályozása nem a munkavállalók elvárása szerint alakult, ám elismerte, hogy a végső változat sokkal jobb lett annál, mint amilyen a parlament elé tavaly júliusban beterjesztett első változat volt. Az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett alkalmazott versenyszféra-egyeztető fórumot a következő két évben kell megtölteni tartalommal. Mindenesetre a szakszervezeteknek kevés beleszólásuk van a munka világának ügyeibe.

Palkovics Imre
Üdvözölte a kormány eddigi erőfeszítései közül a szakképzést és a felnőttképzést érintő intézkedéseket, az egészségügyi dolgozók béremelését, a foglalkoztatás kiszélesítését, továbbá a gazdaság hatékonyabbá tételét. A Munkástanácsok nevében tudomásul vette a kormány kényszerhelyzetben tett intézkedéseit.* Javasolta, hogy a kormánnyal együtt működtessenek egy olyan monitoring rendszert, amely a társadalom jövedelmi viszonyait kíséri nyomon, és ha kell, akkor beavatkoznak. A munkaerőpiacon való részvétel javítására a felnőttképzés figyelemmel kísérését javasolta az elnök. Ebben szerep jutna a gazdasági kamaráknak is.


Orbán, Gaskó, Palkovics sajtótájékoztatója a Országház Delegációs termében (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

Orbán Viktor „a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel” múlt hétfőn kezdett konzultációsorozatának eddigi állomásai során
– találkozott a KDNP vezetőivel
– a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével
részt vett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző tanácskozásán
– konzultált a Nemzeti Fórum vezetőivel
– közös nyilatkozatot írt alá Jakab Istvánnal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökével
– tárgyalt a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőségével
– konzultált az Országos Roma Önkormányzat vezetőivel
a Fidelitas vezetőivel és tagjaival
– a borászszakma képviselőivel
– két szakszervezet vezetőjével (Liga: Gaskó István, Munkástanácsok: Palkovics Imre).


A kéthetes konzultációsorozat zárásaként csütörtökön Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnökének meghívására a VOSZ kibővített elnökségi ülésére látogat Orbán Viktor. A megbeszélés fő témája a kormány és a VOSZ megállapodásának félidős értékelés lesz a vállalkozók kezdeményezéseinek, javaslatainak tükrében.
Forrás: MTIfidesz.huorbanviktor.huMTI


* Érdekes módon a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) éppen szerdán adott ki közleményt arról, hogy „egyetértenek azzal, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi környezetben másfajta szemléletre és gyakorlatra van szükség, de elhibázottnak tartják, hogy a munka törvénykönyvébe beépített, rosszul értelmezett dogmatikus tételek határozzák meg a humánerőforrás-gazdálkodás alapelveit”. Az ok: a Volánoknál a munkaközi szünet eddig a munkaidő részét képezte, július 1-jétől viszont a törvényalkotó ezt megszüntette. Az elméleti számítások alapján a 20 percnyi munkaközi szünet ledolgoztatása egy 1000 dolgozót foglalkoztató Volán-cégnél mintegy 40 fős állománykarcsúsítást okozhat, a Volán-csoportnál pedig a létszámleépítés összesen 800-900 munkavállalót érintene. „A KMSZ szerint ettől sem versenyképesebbek, sem hatékonyabbak nem lesznek a Volán-társaságok. A közösségi közlekedésben a versenyképességet az innováció és az utasközpontúság növelheti, nem pedig a munkaközi szünet ledolgoztatása.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!