rss      tw      fb
Keres

Orbán: összehangoltság és egység szellemében tanácskoztak az EU-vezetők

MTI 2010. június 17., csütörtök 20:13

Az összehangoltság, fegyelem és egység szellemében tanácskoztak az EU-vezetők az Európát próbára tevő gazdasági helyzet javításáról - közölte Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben magyar újságírókkal az uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozása után.

Európának alapvető változásokra van szüksége, az eddiginél bátrabb cselekvés kell - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az élen halad - természetesen nem a gazdaság és a pénzügyek állapotát tekintve, hanem a cselekvés gyorsaságát, az új teendők felismerését illetően. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tisztességes közteherviselést célzó bankadó gondolatát most fogadták el az európai vezetők, míg a 29 pontos magyar gazdasági akciótervben már szerepel ez a célkitűzés.

Elmondta: az, hogy az EU-csúcs döntése értelmében a tagországoknak adók és illetékek rendszerét kell bevezetniük a pénzügyi szektorra, kettős célt szolgál. Az egyik a tisztességes tehermegosztás - ennek felel meg Magyarországon a szektortól elvárt 200 milliárd forintos hozzájárulás -, a másik pedig a kockázatkezelés, esetleges jövőbeli válsághelyzetek elhárítása. E második iránynak is van magyar megfelelője a 29 pont között, mégpedig a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásának a terve. A különbség csupán abban áll, hogy ennek az új intézménynek - lehetőség szerint nem közhatalmi "adókivetés" révén, hanem megállapodások megkötése nyomán - az lesz a feladata, hogy nem egy esetleges jövőbeli válságra való felkészülést tesz lehetővé, hanem egy már előállt válsághelyzetet, nevezetesen a devizahitelesek válságát kell kezelnie.

Orbán kitért arra, hogy a főbb magyarországi gazdasági célkitűzések egybeesnek az európai célkitűzésekkel.

"Fontos a pénzügyi fegyelem, de a kulcs a növekedés" - idézte az EU-csúcson többek által megfogalmazott prioritást. Az Európa 2020 elnevezésű uniós foglalkoztatási és növekedési stratégia és a magyar törekvések párhuzamosságára példaként hozta fel: az Európa 2020 célul tűzi ki, hogy tíz esztendő múlva a kontinensen a fiatalok 10 százalékánál nagyobb arány ne essen ki az oktatási rendszerből, míg Magyarországon a szakképzés reformját tervezik.

Az EU-országok által kialakítani kívánt, úgynevezett közös "gazdasági kormányzásról" azt mondta a magyar kormányfő, hogy az a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását célozza, és problémákat megelőző, illetve kiigazító eszközöket teremt majd. A prevenciót fogja szolgálni, hogy a kormányok még a parlamenti vita előtt be fogják nyújtani az EU-hoz saját költségvetési tervezeteiket - sőt, azok két-három éves perspektivikus terveit is -, így mód lesz az esetleges anomáliák kiszűrésére. Szintén preventív eszköz lesz a statisztikai adatszolgáltatás minőségének javítása, uniós ellenőrzése.

Ha az szükségessé válik - például az állami eladósodás túlzott mértéke esetén -, a kiigazítást szankciók is szolgálhatják. Orbán Viktor az MTI kérdésére elmondta: a lehetséges szankciós intézkedések körét illetően az uniós vezetők most nem bocsátkoztak részletekbe, ám attól a gondolattól a résztvevők elzárkóztak, hogy az uniós alapszerződés módosítását igénylő szankcióformákat vezessenek be.

Az uniós intézményekben folyó tervezés során felmerültek olyan elképzelések, hogy a követelményeket megszegő tagállam szavazati jogát akár fel is lehetne függeszteni az unióban. Ezt azonban többek álláspontja szerint nem lehet keresztülvinni a Lisszaboni Szerződés módosítása nélkül. Orbán - anélkül, hogy konkrétan minősítette volna az egyes elképzelhető szankcióformákat - elmondta, hogy a 27 uniós ország vezetője szerint a lehetséges intézkedéseknek a jelenleg érvényes alapszerződési kereteken belül kell maradniuk.

Olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia Európának a következő 10-15 évben, amely a munkahelyek számának radikális növelését eredményezi - vélekedett Orbán Viktor. Másik fontos európai feladatként említette - megjegyezve, hogy erről a mostani EU-csúcson közvetlenül nem volt szó - a családtámogatást, amelynek szerinte kedvező változásokat kell előidéznie a kontinensen érvényesülő demográfiai trendben, nagyarányú bevándorlás nélkül is. A mostani trend fő jellemzője a lakosság elöregedése, a munkaerőpiacra belépő fiatalok alacsony száma.

A miniszterelnök ehhez hozzátette: versenyelőnyt jelent Magyarországnak az Európai Unión belül a következő két-három évben a politika, mert az új magyar politikai viszonyok rugalmas, gyors, határozott és következetes kormányzati magatartást tesznek lehetővé. Mint fogalmazott, korábban a politika kockázati tényezőt jelentett Magyarország számára.