Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 06.20.

Válogatás az elmúlt napok fontosabb írásaiból-interjúiból


FÓKUSZBAN I.

2010. június 13.
Észre tért hű Felvidékünk
Tóta W. Árpád blogja

„Szlovákia választott, és tanulságos, ahogy…kiesett, nagyot koppant a Magyar Koalíció Pártja,…. De nem maradt képviselet nélkül a szlovákiai magyarság, mert kitűnő eredménnyel került be az MKP-ból idejében levált Híd. Ez a párt arról ismerszik meg, hogy nem elsősorban, überalles magyar, ezért a szlovákok számára is fogyasztható a politikája.”
„…úgy néz ki, a szlovákiai magyaroknak nem annyira fontos a pőre etnikumuk, mint azt mi itt szeretjük hinni. Mármint az is fontos, de ha rajtuk állna, kevésbé az állampolgárságot meg a trianontagadást nyomnák, mint inkább Szlovákiát alakítanák barátságos, élhető és virágzó országgá. …Magyarország eközben odáig jutott, hogy lassan kéksisakos békefenntartásra lesz szükség magyar és magyar között is, és árulónak számít, aki hídról szövegel.”
„Ennél is jobb hír, hogy a szlovákok csekély része vevő már arra a vudunemzeti vonalra, ami ellenségkereséssel és őstörténettel próbálja definiálni a szlovákságot. …Meciar kiesett, Slota a küszöbön vergődik,…. Irigylésre méltóan felvilágosult nemzet.”
„Szlovákiában a harmadik helyre futott be tizenkét százalékkal a Szabadság és Szolidaritás, az őszinte-kőkemény neoliberális párt. Egy Bokros-Kóka-Bajnai hibrid, amely megőrizte mindegyikük bölcsességét, viszont kevésbé reprezentálta a gyengeségeiket… Az új, tizenkét százalékkal valószínűleg kormánykoalíciót alkotó párt nyíltan és szégyenkezés nélkül hirdeti, hogy a liberális kapitalizmus a létező világok legjobbika. …Ez nagyon jó arány. Ez az európai jelentőségű eredmény, nem a hülyítéssel szerzett kétharmad.”
„Szlovákiára szükségünk van, de nem puskákkal, hanem elfogadó szeretettel érhetjük el, hogy tanulhassunk tőle. Kémeink mutatják az utat. A híd nincs túl messze.”


FÓKUSZBAN II.

2010. október 9.
Északi fény
Tóta W. Árpád blogja

Richard Sulík a szlovák adóreform értelmi szerzője volt, egymaga többet tett azért, hogy Szlovákia erős(ebb) ország legyen, mint Slota és a többi szlovákkodó, nagypofájú nackó. Sulík dolgozta ki az egykulcsos adó bevezetését, illetve a millióféle egyéb járulék és a juttatások összevonását. Nem bonyolított, szöszmötölt, bársonyosított, hanem éppen ellenkezőleg: egyszerűsített.”
”A Dzurinda-ciklusban nagyjából ezt lehetett róla tudni, egyéb ügyekben keveset szólt. Idén februárban viszont pártot alapított, mégpedig a saját pénzéből, amit még előző életében, tech-vállalkozóként – tehát nem a pénzügyminisztériumban – keresett.”
”Sulík – felismerve, hogy Fico és Slota antiliberális-suttyóista kurzusának szabadelvű ellenzéke nincs, illetve csak a sajtó az – bátran, szarozás nélkül felvállalja a marihuána dekriminalizálását, a melegek élettársi kapcsolatát, általában az egyéni szabadságjogokat.”
Hardcore libsi, viszont (illetve nem viszont, hanem: ezért) kőkeményen rendpárti. Szabad ugyanis csak ott lehet az ember, ahol nem lopják el a tyúkját, és nem ütik le a pénztárcájáért. És igen, ebbe explicite beleérti a cigánytelepeket is. Sulík nyíltan beszél arról, hogy Szlovákia cigánytelepein középkori állapotok uralkodnak, és hogy az ország törvényeit a cigányoknak is be kell tartaniuk, különben pofon lesz….”
”Szlovákiából az átlagmagyar Slotát és Ficót ismeri, akik sötét, büdös bunkók tudvalevőleg. Elég is ennyi ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat: lám, a tótok alsóbbrendűek, tehát mi már csak magyarságunk okán is jobbak vagyunk. Pedig nem: Magyarországról fájdalmasan hiányzik egy ilyen ember, és egy ilyen párt. Nekik már van Épeszű Pártjuk, amely bátran fel meri vállalni a kétszerkettőt is, és azokat a szabadságokat, amelyek senkinek sem ártó, népes kisebbségek életét tehetik boldogabbá. A szlovák hegyek ilyen új erőt vajúdtak ki. A sívó homok meg a Jobbikot és az LMP-t. A kultúrfölény egyértelmű.”

2010. június 18.
Kasza László: Az engedetlen – Bulányi György emlékére
168 óra

„Június 6-án, 91 éves korában elhunyt Bulányi György piarista szerzetes. A Rákosi-rendszerben ’illegális államellenes szervezkedés’ miatt életfogytiglani börtönre ítélték. A forradalom alatt kiszabadult. A Kádár-rendszer uralomra jutása után újból letartóztatták. Négy évvel később helyezték szabadlábra. Segédmunkásként dolgozott. Megalakította a ’Bokor’ katolikus kisközösséget. Síkraszállt a katonai szolgálat megtagadásának joga mellett. Ezért a katolikus hierarchia és a kommunista rendszer egyformán ellenségének tekintette. A magyar püspöki konferencia – vatikáni jóváhagyással – eltiltotta Bulányit papi hivatásának nyilvános gyakorlásától. A tilalom alól 1997-ben mentették fel, de a mai magyar katolikus hierarchia haláláig nem fogadta be őt.”
„Az, hogy Bulányi György barátai közé fogadott, életem egyik nagy eseménye… emlékére abból az interjúból idézek, amelyet 1993-ben készítettem vele életéről, harcairól. Beszélgetésünk szövege a rendszerváltókkal készített interjúkötetemben jelent meg (Metamorphosis Hungariae, Századvég Kiadó).
Először kétirányú harcáról beszél:
„Küzdelmeimnek valóban két síkja volt: állami és egyházi. Azt, hogy az állam elbánt velem, a világ legtermészetesebb dolgának tekintettem, és tekintem ma is... Egy istentelen, embertelen rendszertől megkaptam az üldöztetés dicsőségét. Ezt adni volt az ő dolguk, elviselni az enyém.
Küzdelmeim másik, egyházi vonatkozása ennél bonyolultabb. Kezdetben magam mögött tudtam a Vatikánt... Joggal gondolhattam, építjük a földalatti egyházat, ezért az ateistáktól megkapjuk »jutalmunkat«, a pápa pedig teljes mellszélességgel mögöttünk áll. …Csakhogy miközben a magamfajták százai töltötték meg szocialista hazánk börtöneit, megváltozott a vatikáni »politika« is... Elterjed az a vélemény, hogy az a nagyobb baj, ha a keleti országokban elfogynak a püspökök, mintha a pápa rendszerhű püspököket nevezne ki, ha már csak erre van lehetőség. VI. Pál folytatta ezt a politikát, amit én teljes elárultatásomként éltem meg, és árulásnak tekintem ma is... E politika következtében, aki korábban az egyház hős fiának számított, az az 1964-es »részleges megegyezés« után egyszerre az egyház engedetlen fiának minősült át.”
”Bulányi György az állami beleegyezéssel kinevezett püspökökről: ’…Valami nagyon csúnyát kell mondanom: a történelem még nem tudott olyan rendszert kitalálni, amellyel – ha erre hajlandó volt – a katolikus egyház meg ne egyezett volna. Alapelv a trón és az oltár szövetsége... Ennek lényegét Ferenc Jóska utolérhetetlen tömörséggel és plaszticizmussal így fogalmazta meg: »Fontos a hadsereg és a klérus! A többi zérus!«... Egyébként a hívek tekintélyes részének nagyon jól jött ez a politika. Megnyugtathatták magukat: ha a püspökeink a pártállam igényeihez igazodva hazudoznak, mi, kis senkik ugyan miért erősködnénk? Így lehet tönkretenni egy nemzet jellemét, mégpedig vatikáni segédlettel.’”
”Bulányi Györgyöt vatikáni utasításra 1997-ben rehabilitálták ugyan, de a magyar katolikus hierarchia nem fogadta be. Mostani haláláig persona non grata maradt a püspöki kar számára.
Isten nyugosztalja.”

2010. június 18.
Erősebb jogok a büntetőeljárás során
Az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg a jogszabálytervezetet
Jogi Fórum

„A Parlament elsöprő többséggel szavazta meg a három intézmény – a Parlament, a Tanács, és a Bizottság – közötti tárgyalások során elfogadott markáns jogszabálytervezetet (MEMO/10/236), amely jogot biztosít a gyanúsítottaknak ahhoz, hogy saját nyelvükön kapjanak tájékoztatást a felhasznált bizonyítékokról és részesüljenek jogi tanácsadásban az Unió valamennyi bíróságán folytatott büntetőeljárás során. A fentiek révén mindenki számára biztosítják a tisztességes eljárást az EU egész területén. A jogszabály az első eleme annak a tisztességes eljárásra vonatkozó intézkedéscsomagnak, amelyet a Lisszaboni Szerződés alapján kell kidolgozni….”
„Az említett szabályok garantálnák továbbá, hogy a polgárok megkapják valamennyi lényeges irat – pl. a vádirat – írásbeli fordítását, és jogosultak legyenek az összes tárgyalás és kihallgatás, valamint az ügyvédeikkel folytatott megbeszélések tolmácsolására. A polgárok a jogaikról nem mondhatnak le előzetes jogi tanácsadás, illetve a jogaikról való lemondás következményeire vonatkozó teljes körű tájékoztatás nélkül.”
„A Bizottság heteken belül előterjeszti a második irányelvet, amelynek célja a gyanúsítottak azon jogának biztosítása, hogy írásos tájékoztatást kapjanak a jogaikról.”

2010. június 18.
Éveken át bírálták a számvevők a főnöküknek jelölt polgármestert
Origo

„Több korábbi jelentésében is bírálta az Állami Számvevőszék a székesfehérvári önkormányzatot, amelynek vezetőjét, Warvasovszky Tihamért a Fidesz most a számvevőszék” alelnöki „posztjára jelölte.”
„A Warvasovszky Tihamér által irányított Székesfehérvár gazdálkodását 2008-ban vizsgálta utoljára az Állami Számvevőszék, megállapítva, hogy 2005 és 2008 között az indokolatlan kötvénykibocsátás miatt felborult Székesfehérvár költségvetési egyensúlya.”
„Az ÁSZ különösen azt kifogásolta, hogy a város indokolatlanul vett fel 2005-ben hitelt, és bocsátott ki 2006-ban kötvényt. Bár 2005-ben és 2006-ban a város gazdálkodása stabil volt, a bevételek meghaladták a kiadásokat, Székesfehérvár vezetése mégis adósságokat halmozott fel.”
„2008-ban Székesfehérvár már a működési kiadásokat sem tudta a bevételekből biztosítani.”
„Az ÁSZ jelentése szerint a 2005-ös költségvetési rendeletben, az államháztartási törvény előírásait figyelmen kívül hagyva számoltak el a hitellel. A számvevők megállapították, hogy a város jegyzője, az államháztartási törvény előírásai ellenére nem tette közzé teljes körűen a közérdekű adatokat, az ötmillió forint feletti szerződések némelyikénél nem kerültek ki a város honlapjára a legfőbb - így a felek nevét, a szerződések értékét tartalmazó - adatok.
A számvevőszék szerint a polgármester is megsértette az államháztartási törvényt, amikor egyes díjak emelését, a költségvetési rendelettervezet benyújtását követően terjesztette a közgyűlés elé.”
„Szerettük volna megtudni, hogy Warvasovszky Tihamér mit gondol az ÁSZ 2008-as jelentésében megfogalmazott bírálatokról, és nem tartja-e aggályosnak, hogy egy olyan szervezet vezetői posztjára jelölik, amely szabálytalanságokat tárt fel az általa vezetett önkormányzat működésében, de az elmúlt napokban nem tudtuk elérni. A hivatalába elküldött kérdésekre nem érkezett válasz, így nem tudtuk meg azt sem, hogya a 2008 óta eltelt időszakban megfogadta-e az ÁSZ javaslatait és megszüntette-e a szabálytalanságokat az önkormányzat.”
„Az MSZP nem támogatja Warvasovszky megválasztását az ÁSZ alelnöki posztjára, szerdán a párt frakcióvezetője, Mesterházy Attila úgy nyilatkozott, hogy a székesfehérvári polgármester ma már a Fideszhez köthető, a város képviselő-testületében is többször szembe ment saját frakciójával. A Fidesznek jól jönne, ha a Székesfehérváron továbbra is népszerű polgármester elfogadná a felkínált tisztséget. A kormánypárt helyi szervezete múlt héten úgy döntött, Cser-Palkovics Andrást, a Fidesz helyettes szóvivőjét indítja az őszi helyhatósági választáson polgármester-jelöltként.”

2010. június 17.
Oly távol van tőle?
törökgáborelemez (Török Gábor politológus blogja)

„Eddigi történetének talán legnehezebb döntése előtt áll az LMP. A dilemma régóta ismert: ha a párt önállóan indít főpolgármester-jelöltet Budapesten, a fideszes Tarlós István esélyei a városvezetői posztra az egekbe emelkednek. Ha azonban az LMP hajlandó belemenni egy széles baloldali egységfrontba (’kis budapesti olajfába’), könnyen lehet, hogy a Fidesz továbbra sem tudja bevenni a fővárost.”„A parlament legkisebb pártja mai helyzetében egyértelműen abban érdekelt, hogy ne kötődjön a hiteltelenné vált, egyelőre a politikai lejtőn még mindig lefelé haladó MSZP-hez, így nem csoda, hogy a párt politikusai rendre kizárják a szocialistákkal való együttműködést. Ha azonban az LMP komolyan abban gondolkodik, hogy 2014-ben maga lehet a Fidesz alternatívája, potenciális váltópártja, akkor két dologra már most szüksége lehet.”
„Egyrészt a hagyományos baloldali-liberális szavazók megszólítására és átcsábítására, ami értelemszerűen nem az MSZP-től való kényszeres elzárkózással …lehet sikeres taktika. Másrészt az építkezéshez szükséges önkormányzati pozíciók, politikai hátországok elfoglalására, márpedig ebből a szempontból Budapestnél kiválóbb terep – ahol az LMP a Jobbikot is megelőzve a legjobb eredményét érte el áprilisban – nem létezik. Miközben tehát az LMP ma látszólag egyáltalán nem érdekelt az MSZP-vel való közösködésben, hosszabb távú stratégiájába illeszkedne – sőt, megalapozhatná azt -, ha sikeresen válhatna előbb a baloldal egyik, majd egy idő után a nagyobb, erősebb, potensebb pártjává…”
„A parlament legkisebb pártjaként” 1994-ben „a Fidesz úgy kezdett hozzá a jobboldali domináns párti pozíció hosszú meneteléses megszerzéséhez, hogy minden lehetőséget kihasznált a többi jobboldali párttal … való együttműködésre… Jól tudta, hogy egy hely elfoglalásához először nem rohamra van szükség, hanem közel kell hozzá menni…”

2010. június 16.
Nagy B. György: Pokoli utat követ a Fidesz sajtótörvénye
ATV online

„Koherens a Fidesz két médiatörvénye, az egyik a közszolgálati médiumok rendszerét zabolázza hatékonyan, a másik a kereskedelmi alapú nyilvánosságot regulázza, immár az internetes tartalmakat is beemelve, – igaz, kevésbé akkurátusan, mint az állami hírpiacot. Az alapvetés, hogy a Magyar Köztársaság jogrendje elismeri és védi a sajtó szabadságát, valamint biztosítja a sokszínűséget. Majd utána következik egy érdekes mondat: mindenkinek joga van a média útján közzétenni a véleményét. És ez a gondolat markánsan végigvonul a parlament elé terjesztett ’a sajtó szabadsága’ elnevezésű jogszabályon, ami mindenki jogát elismeri, főként, ha mindenkin az állam és csatolt szervei értendők.”
”A törvény kapásból átkereszteli a helyreigazítás jogát válaszadási joggá. A kifejezés a soha hatályba nem lépett ’lex Pokolból’ cseng ismerősen…”
”Első ránézésre a jelenlegi jogszabály szolidabb, ugyanis úgy fogalmaz, hogy akiről valótlan tényt közölnek, avagy valós tényt hamis színben tüntetnek fel, olyan válaszközleményt követelhet, amelyik rámutat az anyag valótlan állításaira. Csakhogy két bekezdéssel hátrébb a törvénytervezet már azt írja, hogy a sértett a sérelmezett közleményhez hasonló módon és terjedelemben oszthatja meg panaszát. És persze szintén ragaszkodhat a válaszhoz az, akinek egy orgánum a becsületébe vagy a méltóságába gázolt. (Ez egy csöppet gumiszabály, hiszen …a méltóság és a becsület … szubjektív kitétel.)”
”A jogszabály …kimondja, hogy a médium munkavállalóját… a jog sem vonja felelősségre, ha munkája közben a fontos, közérdekű információ megszerzése érdekében sérti meg esetleg a jogszabályokat. Azért egy csavart most is produkált a törvényalkotó, ugyanis a mentesség csak akkor jár, ha a kikapart információ segítségével a hatóságok egy eddig nem ismert bűncselekménnyel szembesülnek, no és az elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan sérelmet. Azaz, ha például egy állami közbeszerzés hátteréről titkos kormányülésen döntenek, és rákerül az anyagra a titkosítási jelzet, egy zsurnaliszta pedig becserkészi és publikálja az információt, akkor pengeélen táncol, hogy viszik-e vagy sem, bármennyire a közre tartozik, hogy mire költik a az adófizetők pénzét.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!