Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. augusztus 9.



Bolgár György kérdései 2012. augusztus 9-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy még a legoptimistább reményeken is túltesznek a magyarok az olimpián. A legváratlanabb siker, hogy Risztov Éva aranyérmes lett a tízkilométeres úszásban. A kajakosok ma egy további aranyat és két ezüstöt szereztek. Ehhez képest ugyan nagy csalódás a vízilabdacsapat kiesése, de az összkép meghökkentően jó. Mivel magyarázzák, hogy szinte senki sem hitt ilyen kiváló eredményekben? Netán azzal, hogy az Orbán-kormány kifejezett sportbarát politikát folytat?

Másik témánk, hogy egy vezető gazdasági szakértő, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke szerint lehet, hogy a kormány jövőre nem emeli a nyugdíjakat, mert hiányzik hozzá a pénz a költségvetésből. Ezt el tudják képzelni?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy a főpolgármester döntött az új fővárosi buszok égszínkékre festéséről? Ez vajon ízlés kérdés? Vagy tök mindegy, hogy Tarlós-kék buszok futnak-e Budapesten, mert az a lényeg, hogy nem BKV-, hanem magántulajdonban?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy százmillió forintba került a négy köztelevíziós csatorna arculatváltása, a csatornajelző logók megtervezése. Hogy jobban lássuk, melyik az m1 vagy talán másért?

És végül beszéljük meg, hogy jogutód nélkül megszüntették a Budapesti Rendőrfőkapitányságon a Szervezett Bűnözés elleni osztályt. Megszűnt a szervezett bűnözés?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A magyar úszók és Risztov Éva sikeréről
Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke és Risztov Éva olimpiai bajnok

Bolgár György: - Gratulálok, bár nem te úsztál, de azért az egyik kiváló úszód nyert váratlan aranyérmet. Ugye váratlan volt?

Gyárfás Tamás: - Álmodtunk róla, bronzéremben reménykedtünk, és megtörtént a csoda. Szóval kibírhatatlan volt meg csodálatos egyidőben, én a célban ültem és négy tizeddel nyerni tíz kilométeren…

– Ez döbbenetes. Ez abszolút szokatlan dolog, nem? Mennyi ez? Egy tenyérnyi?

– Hát körülbelül.

– Szóval döbbenetes a dolog. De hogy számoltad ki például azt, hogy bronzéremben lehet reménykedni?

– Hát úgy, hogy volt egy olimpiai kvalifikáció és Évi második lett az angol mögött. Na most ugye az első tíz az már kivívta korábban a részvétel jogát, a korábbi versenyek alapján, és volt Portugáliában egy verseny, úgy egy hónapja, és ő ott másodikként hát remekelt. Hát ez volt bíztató számunkra. És hát tud úszni.

– Gondolom, hiszen ha valaki ha valaki nem tud úszni, az tíz kilométer alatt csak elmerül. De ő tudott.

– Ez valami egészen fantasztikus. Rajt-cél győzelem volt, a Forma-1-ben láttam ilyet utoljára.

– Ez mennyivel több erőfeszítés? Vagy hány másodpercet jelent? Ugye azt mindenki nagyjából tudja, aki nem jól tud úszni az is, hogy könnyebb úgy úszni vagy könnyebb úgy evezni, vagy könnyebb úgy futni, látjuk az atlétikai stadionokban, részben, hogy látod, előtted ki megy, mit diktál, jó követni őt, másrészt, hogy a vízben ennél még inkább segít az, hogy valakinek a farvizén úszhatsz. Egy kicsit könnyebb úgy menni.

– Itt van Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, előtte konzultáltunk, ő beszélt Évával. Tényleg így történt, hogy én azt mondtam, ha tud beszélni Évivel – mert én nem mertem venni a bátorságot, ez az edző dolga –, hogy az elején álljon az élre, mert itt ölik egymást az úszók. Tehát ugyan ott vannak a bírók akiknek az a dolguk, hogy ha az egyik nyomja a másikat vagy belekönyököl az arcába vagy…

– Olyan szorosan indulnak egymás mellett?

– Hát egyszerre indul mindenki, huszonöt ember, és gyilkolják egymást a vízben, tehát mindenki arra törekszik, hogy valahogy előnyt szerezzen, és ne vegye észre a bíró. Na most legutóbb Évi Sanghajban szerepelt,akkor kizárták a versenyből, mert akkor még rutintalan volt, egy ausztrál úszott mellette, az Évit csipkedte, a lábára tette a kezét, nyomta az oldalát, Évi pedig olyan jó magyarosan kiemelkedett a vízből és bevágott egyet, és őt állították ki. Tizenötször kapott ilyen szurkapiszkát, és Évi pedig, akkor még rutintalanul, elégtételt vett. Most egyébként ugye ez az ausztrál csak harmadik lett, ő a világbajnok, tehát most megelőzte őt Évi. És azzal, hogy vezetett, kizárta azt, hogy őt út közben szekírozzák. Nagyon kockázatos, mert a futásban is nem engedik elmenni a többieket, tehát a nagyok nem az elején hajtanak rá, hanem a végén hajráznak, hagyják, hogy valaki ott kínlódjon elül. Ő pedig élre állt, és a többiek abban bíztak, hogy sprintben, a végső ötven-száz méteren megelőzik, hát majdnem így történt, de Évi kibírta.

– De ugye az alapkérdésem az volt, hogy körülbelül hány másodpercet jelenthet az, hogy valaki tíz kilométeren keresztül elől úszik, és nem valaki mögött.

– Erre mondom azt, őszintén, hogy mit tudom én.

– Miért nem mondod, hogy tíz másodpercet, és akkor meg vagyok elégedve.

– Kiváló. Köszönöm, most már tudjuk. Tehát nincsenek szabályok, hát ez egy olyan döbbenetes verseny, hát tíz kilométer alatt van, akit kihúznak a partra, a dél-afrikai versenyző rosszul lett az iramtól és mentőcsónakkal vitték el. Tehát bármi történhet, egymást is kikészíthetik a versenyzők, tehát ez egy kegyetlen dolog.

– Ez olyan, olyan mint a vízilabda? Hát az úszásban soha nem érnek egymáshoz, hát éppen el is vannak választva. Olyan úri sportnak tűnik ebből a szempontból, hogy mindenki ússza a magáét, és nem a másikkal törődik, legfeljebb oldalra néz, hogy a másik hol tart. Ez meg olyasmi, mint a vízilabda?

– Mindent tudsz ezek szerint. Nem olyan mint a vízilabda.

– Semmit nem tudok, csak kérdezni próbálok.

– Két tudós beszélget egymással. Labdával játsszák a vízilabdát, itt nincs labda, tehát majdnem olyan. Hát mint mondjak. Tehát tíz másodperc az talán még reálisabb szakmai megállapítás volt. De legyen olyan, most nekünk teljesen mindegy. Szóval most nagy a boldogság itt, mert ugye Gyurta győzelmére számítottunk, volt egy álmom, nem, több volt mint álom, tehát egyfajta realitás, hiszen Hosszú Katinka már világbajnoki címet is szerzett, három Európa-bajnoki győzelme volt egyéniben, most a váltóról nem is beszélek. Aztán Cseh Laci szintén három Eb-t nyert, most volt világbajnok. Reméltük, hogy talán lesz még egy arany. A kettő közül az egyik bejön. Tehát Katinka két századdal maradt le a dobogóról, negyedik lett négyszáz vegyesen, utána már nem volt önmaga. Cseh Laci meg az elején nem volt önmaga, amikor Phelps oldalvizén úszott, és azt hitte, hogy sétahajózva beérnek a döntőbe. És aztán Phelps nyolcadikként jutott be, Laci pedig kilencedikként kiesett, pedig négyszázon is benne volt az érem legalább.

– A szövetségi kapitány kicsit csalódottan is ment haza, hogy hát nem sikerült azt, amit terveztek. Na de ezek után mindent revideálni kell, mert ugyan nem sikerült egészen az, amit terveztetek, de a végeredmény ugyanolyan remek lett.

– Igen, és ugye még azt is mondták nekem, mit tagadjam, hogy micsoda botorság volt Budapesten vagy Debrecenben EB-t rendezni, ahol huszonhat érmet szereztek a mieink, kilenc aranyat, hat ezüstöt, tizenegy bronzot, mert ez az olimpiai szereplés befolyásolta. Ez egy csacsiság, ez valaki kitalálta, aztán többiek kórusban utána. Mert ugye az angolok nem voltak ott az EB-n, és most nincs aranyérmük. A németek, az olaszok érem nélkül mentek haza innen, mert most már vége az úszásnak.

– Elég döbbenetes a németek leszereplése, de bizonyos értelemben az angoloké is. Másban fantasztikusan teljesítenek, úszásban négy évvel ezelőtt remekek voltak, most pedig mintha leszálló ágba kerültek volna.

– Igen. Európában mi vagyunk a másodikak, mert Franciaország, amely teljes csapattal ott volt az EB-n, itt négy aranyérmet szereztek, tehát lenyűgöző volt a franciák helytállása. Pedig ott voltak az EB-n. És most már nekünk is kettő van, mert a hollandoknak is kettő volt, nekik nem volt egyéb, tehát nekünk most két arany van egy bronzzal, illetve két negyedik hellyel, egy ötödik, két hatodik hely, nyolcadik is volt, tehát a pontversenyben huszonhét pontot szereztek az úszók. Minden nap imádkozom, hogy a kajak-kenuzók ezt múlják felül, szerintem már túl is vannak rajta, tehát minden tisztelet az övék. A második legeredményesebb sportág vagyunk a magyarok között. Európában pedig úgyszintén a második a franciák mögött. Akkor ne rendezzünk EB-t? Hát az ottani győzelmet nem lehet elvenni ezektől az emberektől.

– Különben is az egy fontos világverseny, hát ha ott győznek, az önbizalmat is ad meg érmet is.

– Hát meg a magyar közönség. Hát azt az eufóriát, amit ott átéltünk! Csak ilyenkor, tudod, ha nem sikerül, mondjuk csak negyedik lett Hosszú Katinka, hát persze, mert ott volt az EB-n és csak három számban nyert, fúj! De most ez önirónia természetesen. Tehát az is remek teljesítmény, bár sok ilyen magyar Európa-bajnok lenne. És mondom, az európai rangsorban, sajnos, mert ugye Európa lemaradt, csak kilenc aranyérmet szerzett, eddig nyolcat, akkor kettő mi vagyunk, kettő a holladok, négyet a franciák, a litvánok egyet.

– Itt megjegyezted, hogy nem mertél szólni Risztov Évának, hogy ugorjon ki az elején, nehogy hagyja magát lenyomni, leütni, megcsipkedni és így tovább. Biztos, ami biztos, előzze meg a többieket. Nem merted mondani, szóltál Kósa Lajosnak, hogy mondja ő. Hát miért nem merted ezt te megmondani neki? Vagy gondoltad, hogy majd egy Kósa Lajostól megijed Risztov Éva, és akkor neki teljesíteni fogja vagy neki el fogja hinni? Miért?

– Nem. Van neki edzője, elsősorban azért nem, és tegnap ugye kint volt Kósa Lajos a vízilabdameccsen, szurkolt a csapatnak, sajnos kevés volt, ugye az olaszok ellen egy góllal kikaptunk, de akkor mi másról beszélgettünk volna, ugye, a negyedek közben, mint Éváról. Szerintem még a negyedek alatt is. És akkor elemeztük, és azt mondtam, hogy én ezt mondanám.

– Ő vette a lapot.

– Mondta. De hát én nem szólhatok bele, hát hogy nézne az ki, és erre a Kiss Lacinál jobb nincs, és szerintem ő is azt mondta. Tehát lehet, hogy összetalálkoztak a vélemények, mert csak ki kell bírni. Tehát, hogy tíz kilométert végig vezetni, mert jószerivel ez történt, hát az elején együtt úsztak az angollal, meg az ausztrál volt ott vele még, de hát végül is az élmezőnyben rajt-cél győzelmet aratni ez frenetikus.

– Van még ott magyar úszó, aki például drukkolt Risztov Évának? Vagy már csak vezetők vannak kint és egyéb érdeklődők?

– Nem, úszó már nincs, de azért Risztov Éva, mert a sajtótájékoztatón hívtatok, itt áll mellettem. Ugyan két emberrel beszél, nem tudom, hogy műsoridőbe belefér-e, odaadom neki a telefont.

– Hát boldogan, hogyne, hogyne.

– Akkor most a két kollégát megkérem. Bocsáss meg, a Klubrádióval beszélek, megengeditek? Mert ez élő adás, és akkor odaadnám.

Risztov Éva: - Igen, tessék.

Bolgár György: - Bolgár György vagyok jó napot kívánok. Gratulálok. Fantasztikus amit itt láttunk, hallottunk, hogy az első pillanattól kezdve vezetett, és végig tartotta, majd 0,4 másodperccel győzött, hát ilyen szerintem nem volt még. Volt már ilyen?

– Hát magyar tíz kilométeren még nem győzött olimpián, tehát valószínűleg nem volt. Nagy verseny volt, volt hajrá a végén, de ha még szorongattak volna egy kicsit jobban, lett volna még egy hajrá bennem, de ennek így kellett történnie, és nagyon boldog vagyok.

– Biztos így kellett történnie. Kérdeztem Gyárfás Tamástól, hogy mennyivel nehezebb, hány másodperccel keményebb az, hogy végig vezet valaki és nem valaki mögött úszik. Szóval ez mennyit jelent időben?

Risztov Éva: - Hát nagyon nehéz elől vezetni, mert a többieket a lábvizemen húzom. Ez azt jelenti, hogy kétszer annyi erő kell körülbelül ahhoz, hogy a többieket behúzzam. Hát a Tour de France-hoz lehetne hasonlítani, nem nagyon nyer győzelmet az, aki elől megy. Nagyon ritkán. Hát én viszont megpróbáltam futamgyőzelmet hozni.

– Bízott magában, hogy megnyerheti ezt a versenyt? Mert tulajdonképpen mindenki meglepetésként fogadja.

– Nekem annyira nem volt meglepetés, mert rengeteget edzettem, és azok az emberek, akik nap mint nap velem voltak, hittek bennem és bíztak bennem, és ők elhitették velem, hogy képes vagyok bármire. Egy percig nem gondoltam a verseny közben, hogy hol vagyunk és ez milyen verseny, hanem csak azt, hogy ezt a versenyt meg kell nyerni. És amikor beértem, akkor tudatosult bennem, hogy én olimpiai bajnok lettem. És nagyon nagy öröm számomra, hogy tegnap meglepetésszerűen kihozta Debrecen város vezetése édesanyámat, és nekem ez egy hatalmas öröm volt, hogy édesanyám azon a versenyen volt ott, ahol nem második, harmadik vagy nyolcszázhetvenhatodik, hanem olimpiai bajnok lettem. Úgyhogy ez dupla öröm számomra.

– Azt mondja, hogy amikor kijött a vízből, akkor tudatosult, hogy olimpiai bajnok lett. Milyen tudatosan olimpiai bajnoknak lenni?

– Hát nagyon nehezen viselem a nagyon sok kérdést, mert nem készültem fel rá, mert igazából nem a kérdések és a siker miatt akartam olimpiai bajnok lenni, hanem hogy bebizonyítsam magamnak, hogy valamiben én vagyok a legjobb. És ami eddig nem sikerült a huszonév alatt, az most sikerült. Tehát igazából én a visszatérésemet saját magamnak csináltam, és saját magamért akartam az olimpiai aranyat, és nem a vele járó csinnadrattával, de hát ez is hozzátartozik, úgyhogy úgy érzem, hogy ezzel egy kicsit meg kell barátkoznom. De én nagyon örülök, hogy volt az a három év kihagyásom, mert tudom értékelni most már azt, vagyis tudom hova tenni azt, amit most elértem.

– Lehet, hogy csak az úszásra készült, és arra nem, ami utána lesz, de higgye el nekem, gördülékenyen és nagyon jól válaszolt a kérdésekre. Még egyszer gratulálok ehhez is.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Beindítható-e a magyar gazdaság?
Zsiday Viktor befektetési szakértő, alapkezelő

Bolgár György: - A legújabb blogbejegyzésében azt írja, nincs egyedül ezzel egyébként, hogy elég bizonytalannak látszik ez a jövő évi költségvetés, akár 500 milliárd forintos hiány is lehet benne. Azt olvastam éppen ma vagy tegnap a KSH volt elnökétől, hogy még az is elképzelhető, hogy jövőre a kormány nem emeli a nyugdíjakat – márpedig ez jelenleg törvényben van rögzítve –, mert szerinte is annyira hiányzik a pénz hozzá. Gondolja Ön is, hogy akár ilyen drasztikus lépésekre kényszerül a kormány, akkora a hiány? Hát a látszat azt mutatja, hogy minden jól megy. Ebben a legutóbbi hónapban is költségvetési többlet volt. A forint erős. Úgy látszik, hogy a bizalom legalábbis ideiglenesen megvan a magyar kormány és hát talán túlzás, a gazdaságpolitika iránt. Mindenesetre nem gyülekeznek a felhők vagy nem gyűlnek a spekulánsok.

Zsiday Viktor: - Egyrészt igen, tehát a bizalom és a viszonylagos nyugalom annak köszönhető, hogy az idei évben a kormány egy hatalmas kiigazítást csinált meg. Ugye idén szinte bizonyos, hogy 3 százalék alatt lesz a hiány, a túlzottdeficit-eljárás alól ugye ki fogunk valószínűleg kerülni. Tehát ha a befektetők megnézik Magyarországot, azt látják, hogy itt van ez a kormány, amelyik néha beszél ilyen furcsa dolgokat, de amikor valamit kell csinálni, akkor megcsinálja. És Európában azért ez a 3 százalék alatti költségvetési hiány nem olyan gyakori most. Úgyhogy itt azt látják, hogy végül is idén minden jól teljesült. Az, hogy jövőre mi lesz, nyilván egy sokkal nagyobb kérdés. Ugye én azért írtam ezt le, mert egyrészt a kormány sokkal nagyobb növekedéssel számol, mint ami most valószínűnek tűnik.

– Ráadásul ugye ebben az évben is, hát nem tudjuk persze, hogy még mi lesz, de jövő héten kerülnek nyilvánosságra a második negyedéves GDP-adatok, és sok szakértő azt feltételezi, hogy tovább tart a visszaesés. Vagyis hivatalosan is recesszióba esik az ország. Ez hogyan befolyásolja akár az idei akár a jövő évi elképzeléseket és költségvetést?

– Befolyásolja mindenképpen, de én azt gondolom – és akik nálam részletesebben foglalkoznak a számokkal, azt gondolják –, hogy az idei költségvetés viszonylag könnyen – hát nyilván egy recessziós környezetben semmi sem könnyű –, viszonylag egyszerűen a 3 százalékos hiány alatt fogunk tudni maradni. Tehát az idei vállalásokat a kormány, úgy tűnik, egyrészt tudja is meg akarja is teljesíteni, tehát az idei évvel nem lesz baj szerintem a recesszió miatt. Nyilvánvalóan, ha mondjuk a növekedést, amit jövőre 1,6 százalékra tervez a kormány, mondjuk csak 0 lesz, akkor legalább 150-200 milliárd forint már azonnal hiányozni fog a költségvetésből, ez az egyik pont. A másik meg, hogy ugye megígérte a kormányfő ezt a 300 milliárd forintos járulékcsökkentést, aminek semmiféle fedezete nincs a költségvetésben. Illetve kiesik még a Magyar Nemzeti Bankra kivetett 100 milliárd forintos pénzügyi tranzakciós adó, amiről már sokszor beszélt sok ember, hogy teljesen nonszensz. Ez körülbelül olyan, mintha megadóztatnák a Nemzetgazdasági Minisztériumot.

– Hát ennek a 300 milliárdos járulékcsökkentésnek a másik két lába is ugyanilyen nonszensz, mert az államkincstár pénzügyi tranzakcióit megadóztatni, hát az is az állam egyik zsebéből a másikba, nem?

– Igen, ez is nonszensz, viszont ugye a legutolsó értesülések arról szóltak, ez azt hiszem, a Magyar Nemzetben volt tegnap vagy tegnapelőtt, hogy a Magyar Nemzeti Bankra kivetett adót már vissza is fogják vonni, valószínűleg az EU vagy az IMF nyomására, tehát az már hivatalosan is ki fog esni valószínűleg a jövő évi költségvetési bevételek közül.

– Na de akkor, ha ragaszkodnak ehhez a bizonyos munkahelyvédelmi akciótervhez, azt a 100 milliárdot mégiscsak elő kéne teremteni valahonnan, tehát tovább nőne az a bizonyos amúgy is feltételezetten nagy költségvetési hiány. Nem?

– Növekedni fog, mindenképpen. Én azt gondolom, hogy a kormányzatot ez önmagában nem zavarja, mindaddig nem zavarja, amíg tud állampapírokat eladni. Azért lássuk be, a magyar kormányzat 2010 óta nagyjából ugyanazt a politikát szeretné folytatni, egy jelentős költségvetési stimulussal, tehát többletköltekezéssel: ugye több pénzt hagyunk ott a magánszemélyeknél meg a vállalatoknál. Beindítan,i nagyon gyorsan felpörgetni a gazdaságot, mindig ezt próbálták, és ezért is küldték el az IMF-et, mert ő nem hagyta. Ezért voltak mérgesek az EU-ra, mert ő ezt nem hagyta, és minden évben megpróbálnak egy nagyobb költségvetési hiányt előállítani, hogy beindítsák a gazdaságot, ez a céljuk. Tehát ezt most is meg fogják próbálni 2013-ban, ha ezt nem engedik a nemzetközi szervezetek vagy a piacok, mert nem tudnak elég állampapírt eladni, akkor jöhetnek azok az intézkedések, amivel visszafogják a lovakat. Nem tudjuk, mik lesznek ezek, én nem nagyon hinném, hogy nem lesz nyugdíjemelés. Ezt majdnem kizártnak tartom.

– Gondolom, Ön is politikai okok miatt, mert én úgy gondolom, hogy azért majdnem 3 millió nyugdíjas szavazatával játszani, közvetlenül a választások előtt, nem nagyon mernének.

– Igen, én is azt gondolom, hogy 2013-ban, egy évvel a választások előtt ilyesmit megcsinálni, az teljes öngyilkosság. Tehát én ezt nem hiszem, máshonnan kell akkor elvenni pénzt. Egyébként az is egy lehetséges út, hogy tegyük fel, Európában megnyugvás lesz, finanszírozzák a piacok Magyarországot, és a magyar kormány ebben az esetben fenn tudja tartani ezt az állapotot, hogy valójában a tervezett 2,5 százalék helyett 4 százalékos hiány lesz.

– Legfeljebb kapunk egy-két homlokráncolást meg figyelmeztető szót megint Brüsszelből. De hát kit zavar az, ugye?

– Hát itt egy fő kérdésem van, és ez nagyon nagyon fontos, hogy mindaddig amíg tudjuk magunkat finanszírozni piacról, addig lehet csinálni bármit, amennyit elviselnek a befektetők.

– Meddig néznek előre a befektetők? Ugye mindig beszélünk arról, hogy végül is a piac értékítélete a legdöntőbb. Az Európai Unió eljárásokat indíthat, figyelmeztethet, de hát nem fog idejönni karhatalommal, hogy a kormányt erre vagy arra kényszerítse. De a piac pillanatokon belül el tudja dönteni akár egy kormány vagy egy ország sorsát: ha a kormányzat elveszti a bizalmat, akkor összeomolhat a forint, elkezd menekülni a tőke és így tovább és így tovább. Mennyire néznek ők előre? Csak azt nézik, hogy sikerül, úgy látszik, finanszírozni az országot, senkinek nincs különösebb baja Magyarországgal, a külső környezet sem olyan rossz, a recesszió ugyan nem jó hír, de azért mégis nagyjából stabil a dolog. Nem szeretjük Orbán Viktort, nem szeretjük a tőkeellenes, a bankellenes, a multiellenes politikáját, nem szeretjük a populista és unióellenes szövegeit sem, de hát…

– Viszont szeretjük azt a kamatot, amit ad, ezt a 7 százalékos kamatot.

– Igen, igen. Hát csak eddig néznek? Csak ez a piac számára a döntő? És ha szeretik, akkor még a forint is erősödik tőle.

– Az az igazság, hogy amíg az a helyzet Európában és a világban is, hogy az összes fejlett országban gyakorlatilag 0 százalék a kamat, tehát a megtakarítók mindenhol 0 százalékos kamatot kapnak, ha állampapírokat vesznek, addig ez a 7 százalék, ami most Magyarországon van – most nagyjából mondom ezt a 7 százalékot –, annyira vonzó, hogy amíg nincsen nagyon nagy baj vagy Magyarországgal vagy Európával, addig igen, megvonják a vállukat, azt mondják, hogy nem a legtökéletesebb, de hát annyival több, mint a 0, hogy egyszerűen elfogadjuk ezeket a dolgokat.

– Befogjuk az orrunkat, de hát a 7 százalékot csak nem fogjuk eltolni magunktól, ugye? Ez a dolog lényege?

– Igen. Én azt gondolom, hogy ez a dolog lényege. Sajnos az a baj, hogy elég törékeny a világgazdaság helyzete, tehát ez bármelyik pillanatban változhat. De hát ezt fogjuk látni valószínűleg, hogy a kormányzat politikáját továbbra is azt fogja megszabni, hogy amikor 280 a forint, akkor egyre több ilyen unortodox dolgot bejelent vagy bevezet, amikor 300-nál vagyunk, akkor pedig egy szigorú, feszes gazdálkodásra rendezkedik be. Tehát valójában a forint–euró-keresztárfolyama ilyen árnyék kormányként működik.

– Már utalt rá korábban, hogy a kormány láthatóan azt akarja csinálni, és ezt próbálta az elmúlt két évben is, hogy valamilyen pluszforrásokkal beindítani a gazdaságot. Akár például a jobb módú rétegeknél hagyott több pénzzel vagy más intézkedésekkel. Ha mondjuk 500 milliárddal megint szigorítani kell a költségvetést, hogy egyensúlyba kerüljön, akkor megint nem lesz rá pénz. De ha esetleg lenne, akkor 4-500 milliárddal beindítható a gazdaság? Vagy ez csak egy látszat növekedés volna, esetleg egy pillanatnyi megugrás mondjuk 0 százalékról 1,5-re, és a dolog lényegén ez sem változtatna?

– Az az igazság, hogy ebben nagyon sok közgazdasági elmélet vitatkozik egymással, hogy minek milyen hatása van. Nem zárhatjuk ki, hogy egy jól összerakott költségvetési stimulus beindítson stabilan egy gazdasági növekedést. Egyelőre én azt látom, hogy egyébként ez a járulékcsökkenéses csomag nem tűnik rossznak, lehetséges, hogy fog többlet gazdasági növekedést hozni. Tehát nem teljesen rossz elméletek mentén mozog a kormány, de nagyon sok eszköze, amit a növekedésösztönzésére kigondolt, teljesen az ellenkező hatást váltotta ki. Ez a legutolsó intézkedés csomag szerintem nem tűnik kedvezőtlennek. Hogy mekkora növekedési hatása lesz, azt szerintem lehetetlen kiszámolni.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Emberi konzultációt rendeztek
Tanos Áron, a Magyar Szolidaritás Mozgalom ifjúsági tagozatának elnöke

Bolgár György: - A nyugati aluljáróból beszél?

Tanos Áron: - Pontosan.

- Azért kérdeztem ezt, mert tudom, hogy ma délután négytől hatig ott tartanak „emberi konzultációt”. Ez kicsit furcsán hat nekem, mintha volna állati is, de gondolom, erre nem készültek így. Emberi konzultáción nyilván azt akarják érteni, és azt szeretnék, ha mi is úgy értenénk, hogy az emberekkel akarnak konzultálni arról, hogy mi a helyzet és mit kéne csinálni. Jól értem?

- Pontosan. Az emberi konzultáció egyértelműen a nem túl fényesre sikeredett nemzeti konzultáció parafrázisa. Az embereknek lehetőségük van elmondani a véleményüket a kormányról, a vezetőinkről és Magyarország helyzetéről. És hogy milyen megoldásokat gondolnak az életükben felmerülő és az ország jövőjével kapcsolatos problémákról.

- Akkor adjon nekem egy friss helyzetképet. Ott áll Ön a Nyugati téri aluljáróban, ki van írva, hogy Magyar Szolidaritási Mozgalom, emberi konzultáció, és akkor mit csinálnak az emberek? Oda se néznek, vagy megállnak és megkérdezik Önt, hogy mit keres itt, aztán azt kérdezik, hogy mi az, hogy emberi konzultáció? Vagy leállnak Önnel beszélgetni, hogy Tanos úr, Ön hogy gondolja, mi a helyzet az Orbán-kormánnyal? Vagy kérdés nélkül elmondják a véleményüket?

- A jó válasz a felsoroltak összessége. Szerencsére azokból az emberekből, akik még csak ránk se pillantanak, és úgy mennek tovább, viszonylag kevés van.

- Tényleg? Azt hittem, hogy azok vannak többen. Az ember megy az aluljáróban, megy a metróhoz vagy a villamoshoz, miért állna meg egy jó kis emberi konzultációra?

- Azért a szeme sarkából mindenki ránk pillant, és akkor az aktivistáink gyorsan szórólappal...

-… Ja, lekapcsolják őket. Értem, értem.

- És arra a hívószóra, hogy el tudják mondani a véleményüket, jelen esetben Orbán Viktorról – mert az első személy, akiről az emberek véleményét kérdezzük, az Orbán Viktor –, ezzel a lehetőséggel mindenki él. És nem olyan zárt kérdéseket teszünk fel, mint a kormány az emberi konzultációban, hanem tényleg nyitottan megkérdezzük, hogy mi a véleménye. Pozitív, negatív, elmondhat mindent, és ezért az emberek kitöltik név nélkül a kérdőívet. Tisztában vagyunk a magyarországi valósággal, tehát név nélkül, de nagyon sokan kitöltik.

- És nem gyanakodnak, hogy maguk nem is a Szolidaritás Mozgalom, hanem csak a szolidaritás álruhájába bújva akarják a véleményüket kicsalni valahogy? És akkor nem fogom, még ha név nélkül is, odaírni, hogy nem szeretem Orbán Viktort, legfeljebb azt, hogy nagyon szeretem.

- Ezt, hogy álruhás csalók lennénk, még senkitől nem kaptuk meg.

- És mennyire nyitottak Önökkel szemben? Meghallgatják, hogy szeretnénk, ha idejönne, és a véleményét írásban kifejtené, válaszolna a kérdéseinkre, és akkor megállnak, azt mondják, hogy na jó, erre van két percem, kitöltöm?

- Pontosan.

- Én nem merném elkezdeni, őszintén szólva, annyira nem hinnék a sikerben. De ezek szerint mégis működik?

- Azért név nélkül, és úgy, hogy ez egy fehér lap, rajta két darab kérdés és a csíkozott lehetőség. Se vonalkód, semmi nincsen, és az emberek elmondják a véleményüket. És – bár még nem összesítettük – azért azt elárulhatom, hogy nincsenek túl jó véleménnyel Orbán úrról.

- Mi a kérdés például Orbán Viktorról? Hogy szereti-e Ön Orbán Viktort?

- Nem, mi még csak véletlenül sem szeretnénk irányítani. A kérdés szó szerint ez: mi a véleménye Orbán Viktorról, Magyarország miniszterelnökéről, és mit üzen neki?

- Húha. Mondjon valamit, mit üzennek neki?

- Nagyon sokan a focival, a sikeres csapattal és az álmodozással kapcsolatban üzennek neki. Rengetegen mondják, hogy az ő vérnyomásuk is bizony néha veregeti a kétszázötvenet. Volt pozitív is. Tehát volt olyan is, aki jött, és nagyon sok sikert kívánt neki, és örült annak, hogy ennyi mindent elért az országban. De nagy általánosságban leginkább arrafele tendál a dolog, hogy már változtatni kéne, és általában Orbán Viktor személyében látják ezt a változtatást, tehát, hogy valaki másnak kéne átvenni az ország irányítását.

- Hány ilyen kitöltött kérdőív van Önöknél most?

- Nagyjából most tarthatunk ötven-hatvannál.

- A lelkes szavaiból azt hittem, hogy már ötszáznál tartanak. De akkor annyinál azért nem. Egyáltalán van egy asztaluk, ahol ki lehet tölteni ezeket a lapokat?

- Egyetlen darab asztalunk van.

- Értem, szóval nincs a Szolidaritás Mozgalommal betelepítve az egész aluljáró, hanem egy asztal van, és ott megáll valaki és kitölti.

- Így van. És az emberi konzultációnak ez az első két kérdés még csak az első cserélődő része, mert minden héten vannak friss kérdések is. Ez a kettő pedig az, hogy mi Magyarország problémái közül az, amelyik Önt a legjobban érinti, és hogyan változtatna, milyen megoldást gondolna ezekre a problémákra? És az az érdekes, és ez nagyon jó, hogy erre hosszabb, sokkal kidolgozottabb válaszok jönnek, és ebből több is van.

- Mekkora hely van egy kidolgozott válaszra ezen a papírlapon?

- Fél oldal gyakorlatilag, sűrű sorszedésben. Tehát az embereknek bizony van véleményük, vannak elképzeléseik.

- Én ezt hallom a rádióban is. Mit kezdenek azzal, ha mondjuk összegyűlik a Nyugati aluljáróban este hatra száz vélemény? Beteszik a táskába, elviszik, és egy hét múlva hova mennek? Budapesten máshova, vagy vidékre?

- Ez az első állomásunk, ez országosan lesz jövő héttől, az ország több pontján is, de nemcsak személyesen lehet elmondani a véleményt, hanem a facebookon csináltunk külön erre egy csoportot, „Emberi konzultáció 2012” néven, ott is lehet véleményt nyilvánítani. És a honlapunkon folyamatosan frissülni fog, hogy hol lesznek ezek a pontok Budapesten és az országban.

- Miben reménykednek? Hogy össze fog gyűlni papíron mondjuk húszezer vélemény, a facebookon és a honlapjukon meg mondjuk még tíz-húszezer, és akkor azt fogják mondani, hogy a szolidaritásnak válaszoló harminckétezerötszáz ember szerint Orbán Viktor politikája egy csőd. És mi ezzel szemben azt ajánljuk, hogy. Valami ilyesmire gondolnak?

- Pontosan. Szeptember végéig fog menni ez az akciósorozat. Szeptember végén meglátjuk, hogy mi lesz aktuális. De minden héten az összegyűjtött válaszokat el fogjuk vinni személyesen az érintett kormánytagnak. Az első állomásunk jövő héten Orbán Viktor lesz.

- Át akarják adni nekik a kis csomagot?

- Pontosan.

- Hogy ezt gondolják a miniszterelnök úrról a Szolidaritás Mozgalom által megkérdezett budapestiek?

- És hála az internetnek és annak, hogy jövő héten már az ország több pontján leszünk, nemcsak a budapestiek, hanem általában a magyar társadalom egy része.

- Akkor most egy éles irányváltással meg kell kérdeznem Öntől, hogy olvasom, megpróbálnak együttműködni az LMP-vel, a 4K-val és a Millával. És ez engem kissé elgondolkodtatott, hiszen az egyik ezek közül egy parlamenti párt, a másik egy nemrég alakult párt, a harmadik se nem párt, se nem mozgalom, Önök pedig egy szakszervezeti-politikai mozgalom, amelyik még nem párt. Ennek így mi értelme van? Nem a parlamenti párt lesz az erős és meghatározó ebben a szerveződésben?

- A Szolidaritás Mozgalom már a megalakulásánál azt mondta, hogy mi mindenképpen egy szervező erő szeretnénk lenni a politikában is, tehát én azt, hogy a pártok leültek velünk, nagyon jó dolognak gondolom, hiszen teljesen egyértelmű, hogy a következő választásokon csak egy széles ellenzéki összefogással lehet majd változtatni.

- A széles ellenzéki összefogásban benne van egy Magyar Szocialista Párt elnevezésű formáció is, meg egy Demokratikus Koalíció is. Azok ebben miért nincsenek benne?

- Nem tudom, hogy Ön a Magyar Szocialista Párt jelenlegi választási kommunikációját ugyanúgy értelmezi-e, mint én, de a fő mondat az ő szájukból nem az, hogy mindent az összefogásért, és állítsunk úgy egy darab jelöltet, hogy ne azt nézzük, hogy mi jó nekünk, hanem, hogy mi jó az országnak.

- Tehát úgy gondolják, hogy ezzel a kicsit barátságtalannak is felfogható gesztussal, hogy odaállnak az LMP mellé, talán ráébresztik a szocialistákat arra, hogy nem igazán egyedül kéne dolgozniuk, és változtassanak az alapállásukon, gondolkodjanak az összefogáson? Valami ilyesmi célja van ennek?

- Én nem gondolom, hogy ez egy barátságtalan gesztus lenne, és a választásokig még nagyon sok minden történhet, nagyon sok minden eldőlhet. De az teljesen egyértelmű, hogy ha Magyarország jövőjét pozitív irányba szeretnénk változtatni, azt csak széles társadalmi összefogással lehet. És ennek vannak lépései.

- Azon kívül, hogy azt mondták, majd valamilyen módon együttműködnek, ezen a közös fellépésen dolgoznak is, vagy tárgyalnak egymással, vagy már választási elképzeléseken is gondolkodnak? Mi van ebben a négypárti vagy négyszervezeti kezdeményezésben?

- A Munka Törvénykönyve bevezetésénél volt az LMP-vel és a 4K-val egy közös akciónk, és ez egyértelműen azt mutatja, hogy van közös akciózás. Hogy mit hoz a jövő, azt meg majd meglátjuk, amikor aktuális lesz.

- Akkor miért nem vonták be az LMP-t, a 4K-t és a Millát ebbe a kérdezzük meg az embereket egy emberi konzultáció keretében a kormányról, a kormányzásról, az országról dologba? Mindjárt kezdhették volna az együttműködést az aluljáróban.

- A dolog most kezdődött, és még több mint egy hónapig fog tartani. Ez csak az eleje. Ki tudja, hogy milyen meglepetéseket hoz a jövő.

- Nagyon talányos.

- A népszavazáskor is útközben szállt be a szolidaritás az LMP kezdeményezésébe. Ha látnám a jövőt, akkor remélem, hogy nagyon boldog ember lennék, mert egyértelműen látnám azt, hogy a 14-es választásokon nem a Fidesz fog nyerni, és Magyarország végre elindul egy olyan irányba, ami egy picit előremutat, és átgondolt politizálás lesz Magyarországon.

- Maradjunk abban, hogy szeretné látni ezt a jövőt.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!