Orbán: Jöjjenek haza, és szolgálják a hazát, mint én
- Részletek
- Szemle
- 2012. augusztus 14. kedd, 05:39
- Galamus-csoport
A policity.hu* interjút készített Orbán Viktorral A kalandozások népe vagyunk címmel. Részletek.
Röviden:
– Futballistának nem volt elég jó….
– Egyetemi tanárairól: sokat köszönhet nekik, kivéve Szabó Mátét
– „A szóban forgó úriember”
– A kettészakadó Európai Unió: az államadósságot megfékezni nem tudó államok hanyatló világa, a másik pedig a közép-európai országok felemelkedő világa; a visegrádiak önérdeke, hogy mi is velük emelkedjünk
– Ügynökkérdés: csak a kitakaráson van vita
– „Elszámoltatás”: komoly munkát végeztünk, de az ügyészséget nem utasíthatjuk, viszont lesz könyv
– A kivándorló fiatalokról: menjenek, aztán jöjjenek vissza és szolgálják a hazát, mint én
– Tandíj nincs, csak állami segítség, hogy mindenki maga vállalhassa a költségeit
Hosszabban:
Futballistának nem volt elég jó….
„Szerettem volna futballista lenni. De olyan kevesen voltak, akik biztattak volna azzal, hogy van elég tehetségem hozzá, hogy beláttam, jobban teszem, ha inkább diplomát szerzek. De ha választhattam volna, akkor nem kétséges, hogy a futballt választom.”
Egyetemi tanárairól: sokat köszönhet nekik, kivéve Szabó Mátét**
„Az alkotmányjogi tanszéken nagy felhozatal volt, ott tanított Stumpf István, Kéri László, Fellegi Tamás és Paczolay Péter is, aki ma az Alkotmánybíróság elnöke. […] Nekik mind sokat köszönhetek.” Ezzel szemben „Szabó Máté már akkor is olyan volt, mint most. Obskúrus témákkal foglalkozott obskúrus megközelítésekből. […] …az akkor itthon még nagyon éretlennek számító zöld ügyekkel is foglalkozott, de már akkor is alig tudta követni a cikázását az ember, most ombudsmanként is nagyjából ez a helyzet.”
„A szóban forgó úriember”
"A nyolcvanas évek második felében a kommunista párthoz hasonlóan a KISZ is szétesőben volt. Mindenki érezte, hogy ennek a szervezetnek nincs jövője. A kérdés csak az volt, hogy abban a világban, ami utána jön, egy párt lesz és egy ifjúsági szervezet, vagy több is. Abban mindenki egyetértett, hogyha egy lesz, az akkor sem a KISZ lesz, és ezt a KISZ-esek is így gondolták, tehát kellő időben átalakították magukat. Ott a szervezői és helyzetfelmérő képességével, a teendők logikus számbavételének képességével kitűnt közülük a szóban forgó úriember. Daliás idők voltak, éles karaktereket igényeltek, a többiek sem voltak éppen buták, de puhák voltak. Nem volt bennük elég vér meg csont.”
A kettészakadó Európai Unió: az államadósságot megfékezni nem tudó államok hanyatló világa, a másik pedig a közép-európai országok felemelkedő világa; a visegrádiak önérdeke, hogy mi is velük emelkedjünk
„Az Európai Unió láthatóan nem ketté fog szakadni, hanem egymástól jól látható módon elkülönülő területekre bomlik majd. Az egyik az államadósságot megfékezni nem tudó államok hanyatló világa, a másik pedig a közép-európai országok felemelkedő világa. Azt gondolom, hogy a közép-európaiaknak érdekük, hogy velük együtt emelkedjünk, semmint puttony legyünk a hátukon. Senki nem fog pénzt adni nekünk a közép-európai országokból, senki nem akarja a bajainkat megoldani helyettünk, de azt mindenki érzi, hogy az unión belül erősebb Közép-Európa egy felzárkózó Magyarországgal, mint egy gyenge Magyarországgal. Ezért mindenkinek önérdeke a lengyelektől a csehekig, hogy Magyarország erősebb legyen.”
Ügynökkérdés: csak a kitakaráson van vita***
„Az ügynökkérdésben jól haladunk. A problémát az okozza, hogy amikor az ember kikér egy dokumentumot, akkor ki vannak belőle húzva nevek és adatok. Itt csak az a vita áll fönn, hogy az érintettek kitakarás nélkül jussanak-e hozzá az információkhoz. A magyar ügynök-ügy rendezettsége jogi megoldások tekintetében figyelemre méltó Európában.”
„Elszámoltatás”: komoly munkát végeztünk, de az ügyészséget nem utasíthatjuk, viszont lesz könyv
„Épp egy közelmúltbeli kormányülésen néztük át, hogy hol tartunk: komoly munkát végeztek az ezzel foglalkozók. Számos eljárást indítottak meg, sok eljárás van még folyamatban. Inkább ott lehet az embernek csalódottsága, hogy lassabban haladnak az eljárások, mint azt az ember egészséges jogérzéke előre jelezné.” De Gyurcsány ügyében is az volt a helyzet, hogy „…ha a kormány azt akarná, hogy az ügyészség vádat emeljen, akkor nem tudná elérni, mert az a parlament alá tartozik”. „Budai Gyula munkájával egy dolgot kell most még tennünk: egy szép, érthető szerkezetű, áttekinthető könyvben össze kell foglalni, és hozzáférhetővé kell tenni, hogy mindenki lássa, mely ügyek feltárásával foglalkozott a kormány az elmúlt két évben. Azért, hogy tisztán álljunk az Úr és a választók színe előtt: amit lehetett, mi megtettük.”
A kivándorló fiatalokról: menjenek, aztán jöjjenek vissza és szolgálják a hazát, mint én
(„Friss felmérés szerint – szól a kérdés – a 18-29-es korosztály fele mondja ma azt Magyarországon, hogy elhagyná az országot, ha tehetné. Egy másik adat szerint csak tavaly negyven ezren mentek Magyarországról Németországba munkát vállalni.”) A válasz: „A magyar fiatal generációkban századokra visszamenőleg megvan az az ösztön, hogy más kultúrában is kipróbálják magukat. A kalandozások népe vagyunk, és ez igaz a XXI. században is. Ha nem jönnek haza, az a veszteség! De hát mindenkinek egy élete van, és arról neki magának kell döntenie. Itt a kormány csak annyit tehet, hogy világossá teszi: nyugodtan mehet, itthon rendben lesznek a dolgok, itt egy olyan ország várja majd, ahova lesz kedve hazajönni. Menni, bizonyítani, pénzt keresni, okosodni, aztán hazajönni és szolgálni a hazát. Én is elmentem ’89-ben, amikor ösztöndíj lehetőséghez jutottam. Azonnal mentem Oxfordba, hogy tanuljak. Megmértem magam, próbáltam helytállni, hazajöttem, most itt teszem a dolgom, szolgálom a hazát.”
Tandíj nincs, csak állami segítség, hogy mindenki maga vállalhassa a költségeit****
„…a tandíjat ellenzem. Azt szeretném, hogy Magyarországon olyan felsőoktatási rendszer működjön, ahol képes legyen minden diák maga állni a tanulási költségét. Mindenki a teljeset. A mostani állapot még nem ilyen, mert ide csak több lépéssel lehet eljutni. A cél egy teljesen új felsőoktatási rendszer kialakítása… ahol az állam minden egyes magyar diák számára, aki az egyetemek által előírt minimális követelményt képes teljesíteni, biztosítja annak lehetőségét, hogy saját maga finanszírozhassa a tanulását úgy, hogy az a diáknak ne jelentsen vállalhatatlan megterhelést.” De „arra kell ösztönözni a munkaadókat, hogy amikor felvesznek fiatalokat, akkor váltsák ki őket ebből a diákhitelből. Például azok a jogászok vagy közgazdászok, akik most állami ösztöndíjból nem részesültek, ha az államhoz jönnek munkáért, és elnyerik az állást, akkor az állam azonnal ki fogja váltani őket a diákhiteleikből. Az állami logika mentén működtetett felsőoktatás helyett egy modern, a diákok felelősségére és a munkaadók érdekére alapozó új rendszert próbálunk felépíteni.”
* A szerkesztő megjegyzése: Saját meghatározása szerint „a Policity olyan pártpolitikailag független szellemi műhely, mely ötvözi az egyéni kvalitást a közösségi munkában rejlő lehetőségekkel. Közösségünk – mely a kezdetektől fogva önszerveződő – legfontosabb fokmérője a demokrácia. Kiemelt célja a fiatal generáció demokráciában való részvételének elősegítése. A szocialista berendezkedés után a demokrácia nem fejlődhetett ki szervesen, így nem alakulhatott ki társadalmi szinten a klasszikus értelemben vett demokratikus mentalitás. Ennek híján, annak eszközrendszerét használó, és a szocializációs folyamat részeként ezt továbbadó politikai generáció sem nőhetett fel. Ezt az űrt hivatott betölteni a Policity kezdeményezés.” Ehhez képest az interjúban nem a köztársaság egyik első polgárával beszélget a köztársaság egyik polgára, hanem egy alattvaló beszélget a fensőbbséggel. Az interjúkészítő ugyanis nem szólítja meg a beszélgetőpartnerét, hanem – mint az uralkodókkal szokás – egyes szám harmadik személyben beszél hozzá. A kérdés nem úgy szól: „Ön nemrég tett nyilatkozatában azt állította”, hanem így: „Miniszterelnök úr nemrég tett nyilatkozatában azt állította…” stb.
** Szabó Máté augusztusi (csak az augusztusi!) „obskúrus” „cikázásaiból”:
– A döntéshozóknak mértéket kell tartaniuk
– Az egyházügyi törvény miatt az Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman
– Veszélyeztethetik az ügyvédi védelemhez való jogot a cégeket érintő egyes törvénymódosítások
– Embertelenek és megalázók a körülmények a szolnoki és a pécsi börtönben
– Tiltakozás a Közgépnél - Ombudsman: a gyülekezési és a tulajdonosi jog is sérült demonstráción
– Az ombudsman a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól
*** Lásd: LMP: Orbán Viktor az ügynökügyben valótlanságokat állít
*** A szerkesztő megjegyzése: a demokratikus mentalitás űrjét betölteni kívánó policity.hu kérdezője itt nem kérte meg a „miniszterelnök urat”, hogy nevezze meg egyetlen szóval azt a rendszert, ahol a tanulmányokért (hamarosan már) mindenkinek fizetnie kell. Ha nem tandíj, akkor mi?
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!