rss      tw      fb
Keres

Levélváltás a Milla-tüntetésről




Kedves Zsófi,

Civil állampolgári minőségemben írok most neked, azt kérve, hogy ezúttal ne radírozzátok le fölényesen az aktuális Milla-tüntetést (legalábbis úgy rémlik, hogy korábban ez volt a helyzet, ha téved az emlékezetem, bocsánat).

Az azeri gyilkos kiadatása és annak következményei kétségtelenül alapvetően politikai kérdések, de nem csak. Szerintem nagyon fontos, hogy a Milla, a civilek (akárhogyan is minősített) társasága összehívta és megtartotta ezt a Kossuth téri tüntetést, pontosan azért, mert civilek, így a leghitelesebben közvetíthették – leginkább a világnak és Örményországnak –, hogy a magyar közvélemény (erkölcsösebb része) kellőképpen szégyelli magát az események miatt, és kifejezi, ismét, hogy a társadalom nem azonos az aktuális kormánnyal, ami közhely ugyan, de újra és újra ki kell mondani. Különösképpen az ilyen kényes helyzetekben.

Továbbra is nagyrabecsüléssel a Galamus hősies munkája iránt, szeretettel
Lángh Júlia

***



Kedves Juli,

Én is civil állampolgári (és nem baráti) minőségemben válaszolok most neked, már csak azért is, mert szerkesztem ugyan a Galamust, de nem befolyásolom – nem is akarom, nem is tehetem – a csoporttagok véleményét. De ha ma valakinek az jutott volna eszébe, hogy „fölényesen leradírozza” az aktuális Milla-tüntetést, biztosan megkértem volna rá, hogy gondolja meg még egyszer.

Mert a Milla szerintem ma azt tette, ami a dolga. Hangot, formát, tömeget adott (még ha állítólag csak 2-3 ezrest is) annak a ritka erős, már-már össznépi erkölcsi felháborodásnak, amely a Fidesz-kormány példátlan akcióját kísérte, és megtette, amit a kormánynak kellett volna, bocsánatot kért. És megerősítette azt, amit nemcsak mi ketten írtunk le (te most, én a Luxusprostikban), hanem amit az örmény elnök is elmondott: a magyar zászló „nem a Magyarországot kormányzó párt zászlaja és nem is miniszterelnökének jelképe”. „Egy ember vagy egy párt, vagy egy kormány megvetésre méltó tette miatt nem ellenségeskedhetünk a magyarokkal.”

Úgyhogy a Milla szerintem ma megmentette a magyarok imázsát az örményeknél és a világban, és talán önmagunk előtt is.

És  tette mindezt úgy, hogy közben nem nevezte alantas dolognak a politikát mint olyat, nem hirdette ki, hogy fölöslegesek a pártok, nem hitette el a civilekkel, hogy a demokráciát mozgalmi úton, intézményesült politikai szervezetek nélkül is lehet működtetni, nem határolódott el gondosan más demokratikus erőktől, és nem zavart el a tüntetéséről senkit, ha pártjelvénye vagy pártkülseje volt. (Mert „radírozni” legfeljebb ezért szoktunk.)

Köszönöm a nagyrabecsülésedet, fontos nekünk, igyekszünk rászolgálni

Mihancsik Zsófia

(Lángh Júlia–Mihancsik Zsófia)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!