Moszkvai lap: A „nagyvonalú” magyar gesztus új háború kezdetévé lehet.
- Részletek
- Szemle
- 2012. szeptember 06. csütörtök, 02:50
- Galamus-csoport
A Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap Magyarország: Ártatlan vagyok! címmel közölte szerdai számában Jelena Gamajun és Jelena Boriszova cikkét.
A „nagyvonalú” gesztus új háború kezdetévé lehet.
Magyarország nagyvonalú gesztusa, amellyel kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, egy örmény tiszt gyilkosát (és az, hogy Azerbajdzsában az illetőt nem csupán kegyelemben részesítették, hanem mindenféle tekintetben kényeztették), az a kis kő lett, amely hatalmas omlást idézhet elő a nemzetközi politikában. Veszélybe kerültek nem csupán az örmény-magyar kapcsolatok, hanem Örményország Törökországgal kialakulóban lévő párbeszéde, a Hegyi-Karabahról szóló tárgyalási folyamat, és még a FÁK tagállamok belső együttműködése is.
A BKBOP, a FÁK szervezett bűnözéssel és a bűnözés más veszélyes ágaival foglalkozó koordinációs irodája igen nehéz helyzetbe került. A FÁK-tagállamok belügyminisztereinek találkozóját szeptember 6-8-án Bakuban tartják. A tanácskozás egyik témája a jövő évi elnökség. Az a probléma, hogy a soros elnöki tisztséget jelenleg Örményország tölti be, és a belügyminiszterek tanácsának szabályai szerint a rotáció a latin ABC szerint történik. Vagyis ezen a tanácsülésen a soros elnökségben Örményországot Azerbajdzsánnak kellene követni. (Armenia, Azerbajdzsán) Az örmény küldöttség azonban már jelezte, hogy Baku eljárása miatt nem vesz részt az ülésen, és nem is adja át a soros elnökséggel járó jogokat Azerbajdzsánnak. Az örmény rendőrség vezetője közölte, hogy e jogokat az Oroszországi Föderáció belügyminiszterének adja át. Vagyis a kiutat Oroszországnak kell megtalálnia.
Vlagyimir Nyikanorov, a FÁK Végrehajtó Bizottsága sajtószolgálatának vezetője erről azt mondta: az örmény fél nem tartotta lehetségesnek, hogy részt vegyen az ülésen, és a megfelelő orosz főhatóságot kérte fel, hogy ott az örmény külügyminisztérium nevében fellépjen. A soros elnökséghez fűződő jogok átadásának kérdését Nyikanorov közlése szerint az ülésen döntik majd el.
A kialakult helyzet egy további szenvedő alanya a NATO. Szerdán Jerevánba szándékozik érkezni a szövetség főtitkára, Anders Fog Rasmussen. Máris világos, hogy a Szargszjan elnökkel folytatandó megbeszélés fő témája a NATO-tagállam Magyarország magatartása lesz. Nem szabad elfelejteni, hogy maga a kegyetlen gyilkosság egy a békepartnerségi program keretében szervezett NATO-képzésen, Budapesten történt. Magyarországot akkor nagyon felháborította, hogy Safarov tette nem csupán az országon hagyott foltot, hanem a NATO-struktúráin is, amelyek nem tudták garantálni a békepartnerségi program résztvevőinek biztonságát. Most a folt szégyenletes méretűvé nőtt, amennyiben a NATO egy tagállama de facto részt vett a gyilkos kiszabadításában. Ráadásul az örmény fél szerint a Safarov kiadatásáról folyó azerbajdzsáni-magyar tárgyalásokban aktívan részt vett Törökország. Ez már arra utal, hogy a tömbben valamiféle sajátságos altömbök képződnek, ami nem túl jó a NATO arculatának.
Arról már szó se essen, hogy Törökország esetleges részvétele nyilvánvalóan nem válik javára az ettől függetlenül is bonyolult örmény-török kapcsolatoknak. Az örmény külügyminiszter például kedden bejelentette, hogy kizárt Törökország részvétele a Hegyi-Karabahról szóló tárgyalási folyamatban. Minthogy egyébként jelenleg egyáltalán nem lehetségesek tárgyalások a kérdésről.
Magyarország bonyolulttá teszi Örményország Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait is. Örmény politikusok már hangot adtak elégedetlenségüknek amiatt, hogy az európai struktúrák nem reagáltak megfelelően a történtekre. Safarov hazájába való „hősies” visszatérése óta eltelt öt nap, és csak az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország adott negatív értékelést a történtekről. Igaz, hogy maga Magyarország is tiltakozott Azerbajdzsán budapesti nagyköveténél, és tudatta, hogy Baku egyszerűen becsapta, mert a kiadatásról szóló tárgyalások során arról volt szó, hogy Safarovot, akit életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek, Azerbajdzsánba érkezése után börtönbe zárják. A magyar külügyminisztérium azt állítja, számára sokkot okozott, hogy Safarov nem csupán szabadlábra került, hanem ráadásul új lakást, őrnagyi rangot és új feladatot kap az azerbajdzsáni fegyveres erőknél, Ám ez a „sajnálkozás” csupán az ország külügyi tárcájának profizmusát mutatja. A kérdés megfelelő tanulmányozása esetén ugyanis rá lehetett volna jönni, hogy az azerbajdzsáni hatóságok aligha fogják rács mögé zárni azt az embert, akiből „Azerbajdzsán hősét” akartak csinálni.
Akárhogyan is van, Magyarország felelőtlenségével lényegében egy újabb háború határára taszította a Kaukázuson túli térséget.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
