rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. június 22.

Kárpáti Zsuzsanna, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet azonnali hatállyal menesztett főigazgatója


Bolgár György:
- Hogyan zajlott le ez a ma délelőtti esemény, ami nem is tudom pontosan, micsoda: átadás-átvétel, kirúgás? Azt olvastam az Indexen, hogy egy nyolcfős leváltó kommandó szállta meg az EKI-t, élükön az államtitkárral, és közölték, hogy megszűntnek tekintik az Ön megbízatását. Ön egyáltalán tudott róla hogy mennek?

Kárpáti Zsuzsanna: - Nem tudtam róla, hogy jönnek. Éppen a napi munkámat végeztem, amikor jelezték a titkárságról, hogy megérkezett az államtitkár úr személyesen. Ő két fő kíséretében bejött a szobámba, leültünk, és mondta, hogy megszűntnek tekintik a megbízatásomat. A miniszter úrra hivatkozott, azt mondta, hogy a miniszter úr személyesen döntött így, ő pedig vállalta, hogy személyesen közli ezt velem. Én az okmányt nem vettem át, mert határozott idejű kinevezésem van, ami 2012 év végéig szól. Sajnálatos módon ezt követően közölte, hogy a két úriember meg is kezdi akkor az átadás-átvételt, illetve felszólított, hogy kezdjem meg az intézet átadását. Ezt követően jöttek fel a portáról a többiek. Úgyhogy körülbelül nyolc-kilenc fő közreműködésével, talán kilenc óra óta tart az átadás-átvétel, és jelenleg is zajlik.

- Ez azt jelenti, hogy jelenleg is tart?

- Igen, jelenleg is.

- És ez hogy működik? Nyolc ember elkezdi kiborítani a szekrényeket, kinyitni az asztalokat, vagy bemennek a főosztályvezetőhöz, osztályvezetőhöz, munkatársakhoz, és megkérik őket, hogy adják elő az iratokat vagy a kulcsokat? Mit csinálnak ilyenkor?

- Egyrészt bemennek a munkatársakhoz, és tőlük is közvetlenül kérnek iratokat, másrészt tőlem is kérnek anyagokat. Az átadás-átvételi ceremónia egy jegyzőkönyv felvételével zárul, és bizonyos dokumentumok átadásával fejeződik be. Az alapító okiraton kívül, az általam vezetett intézet eddigi tevékenységéről is kértek dokumentumokat. Szerencsére mi ezt már korábban összekészítettük a miniszter úr részére, a kormányátadáshoz, ezért ezek most rendelkezésre állnak. Úgy tűnik a mai napon be is tudjuk fejezni ezt az átadás-átvételi ceremóniát.

- Vagyis Önöket az nem érte váratlanul, hogy majd az új vezetés, az új miniszter nyilvánvalóan beszámolókat fog kérni. Szerintem Ön még azt is el tudta képzelni, hogy le fogják váltani. Legfeljebb az volt meglepő és váratlan, hogy ilyen hirtelen, értesítés nélkül, elvágólag Önt azonnal kipenderítik, különben pedig mindent átvesznek, amit akarnak.

- Azt gondolom, hogy egy jogállamban és kulturált országokban ez másképpen zajlik. Én ezt semmiféleképpen nem tudom a demokratikus és keresztény szellemiséggel összeegyeztetni, ha szabad így mondanom. Ráadásul nem is jogszerűen járnak el, ezért én mindjárt munkajogászhoz fordultam. Hiszen nekem a 2012. évi zárásig, amíg a határozott idejű kinevezésem tart, addig járnak különböző járandóságok, és nyilván erre én igényt fogok tartani, mert két gyermeket egyedül nevelő édesanya vagyok.

- Milyen feltételekkel lehetne Önt elmozdítani, a mostani megbízatása értelmében?

- A határozott időre kinevezett dolgozót, közalkalmazottat védi a legjobban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb közös megegyezéssel lehetne engem elmozdítani.

- És ha felmondanak valami miatt, akkor az indokot is meg kellene nevezni?

- Természetesen.

- Például, hogy valamilyen kötelezettségének nem tett eleget, és emiatt azonnali hatállyal menesztik. Ez nyilván benne van még egy ilyen munkában is.

- Természetesen. Azonban az államtitkár úr arra a kérdésemre, hogy ez miért történik, azt válaszolta, hogy ha indoklást szeretnék, akkor forduljak írásban a miniszter úrhoz, és meg fogom kapni a választ.

- Vagyis még Önnek kell érdeklődnie, hogy miért is rúgják ki, ahelyett hogy ők, azzal érkeztek volna, hogy ezért és ezért, ilyen és ilyen indok meg paragrafus alapján mentik fel.

- Azt nem tudom, mivel érkeztek, mert nem olvastam el a papírt, amit át akart velem vetetni az államtitkár úr.

- Vagyis nem látta, hogy mi van benne, értem.

- Nem tudom, hogy mire hivatkoztak. Azonban úgy gondolom, hogy az mindenféleképpen a munkavállalói és személyes méltósághoz fűződő jogaimat sérti, hogy a munkaadó mások előtt hoz olyan helyzetbe, hogy én nem tudok kérdezni, illetve nem tudom megfelelő módon megbeszélni a munkáltatóval a munkavállalásomat érintő dolgokat. Még arra sem kaphattam ma választ, hogy egyáltalán holnap kell-e jönnöm dolgozni vagy sem.

- Milyen hangnemben és hangulatban zajlott illetve zajlik ez a kirúgás, átadás-átvétel?

- A dolgozók vannak főként megrémülve. Nyilván sok dolgozó van, aki szimpatizál egy olyan főigazgatóval, aki például a cafeteria-rendszerből kihozta a lehetséges maximumot. Azonban ők is zavarodottak, mert senki nem közölte velük, hogy mi történik, csak azt látják, hogy idegenek jönnek-mennek és anyagokat kérnek tőlük. Nyilván ennek gyorsan híre megy az intézetben, ami szerintem demoralizáló ebben az esetben. Egyébként nem mondhatom azt, hogy barátságtalan a légkör. Normálisan beszélgetünk, kérdezünk egymástól. Azonban az számomra jelzésértékű volt, hogy amikor ma, a Magyar Rádió általam egyik ismert riportere megérkezett hozzánk, akivel személyesen is jó nexusban vagyok, az átadást vezető úriember megkérte, hogy engem most ne kérdezzen, hanem inkább az újonnan megbízott vezetőt kérdezze. Én azt gondolom, hogy jelenleg alkotmányos jogom, amíg még nem módosítják az alkotmányt, hogy véleményem és szólásszabadságom legyen.

- Ez azért tényleg elképesztő, hogy a közszolgálati rádió munkatársának azt mondják, hogy Önt ne kérdezze.

- Igen, de ez történt.

- Az embernek tényleg érdekes, régi emlékei támadnak. Visszatérve a ceremóniára, Ön Szócska Miklós, államtitkárt ismerte már korábbról?

- Igen, természetesen. Én harminc éve az egészségügyben vagyok, és jelentős szakmai múltam van. Dolgoztam együtt Mikola Istvánnal is, aki azért nem egy könnyű főnök, de meg kell mondanom, hogy ilyet nála sem tapasztaltam, mint amit most megéltem.

- Amikor Szócska államtitkár úr bement Önhöz, határozottan barátságos volt, érezte, hogy ez egy kicsit kínos vagy milyen volt az egész helyzet?

- Az államtitkár úr feszengett. Nyilván kellemetlen volt neki közölni ezt a döntést. Amikor megérkezett, barátságosan kezet nyújtott, üdvözöltük egymást. Kínáltam őket kávéval és a többi, a szokásos gesztusokkal éltünk, de azután ő feszengett. Főleg akkor, amikor mondtam, hogy nem kívánom átvenni a dokumentumot. Akkor ráírta, hogy én ezt nem kívántam átvenni.

- Már fél öt múlt pár perccel, Önnel még nem közölték, hogy akkor holnap bemehet-e összeszedni a személyes holmijait vagy már ma el kell pakolnia?

- Ma nem tudok pakolni, mert az átadás-átvétel zajlik. A gazdasági igazgatóm, akit megbíztak a főigazgatói teendők ellátásával, annyit mondott nekem, hogy amikor az államtitkár úr neki átadta a megbízó okiratot, akkor azt kérte tőle, hogy az EKI székhelyén kívül valahol munkahelyet biztosítson a számomra. Ezek szerint az államtitkár úr még azt sem tudja, hogy az EKI-nek a budapesti székhelyen kívül csak raktárai vannak. Egyébként pedig a közalkalmazotti törvény szerintem egyértelműen fogalmaz, miszerint a munkavállaló számára fel kell ajánlani a végzettségének és képesítéseinek megfelelő állást.

- Szóval per lesz, ha jól sejtem.

- Már kértem egy munkajogász segítségét. Nem szeretnék én perelni. Én szeretnék - vagy szerettem volna - megegyezni a munkáltatómmal, de egyelőre úgy tűnik, hogy nincs kivel. A miniszteri titkárságon azt a választ kaptam, hogy írásban kérjek időpontot a miniszter úrtól. Az államtitkár úrtól pedig jövő hét hétfőre kaptam időpontot. Tehát ez a legkorábbi időpont, amikor egyáltalán a munkavállalói dolgaim elintézéséről négyszemközt szót tudok váltani az államtitkár úrral. Remélem, nem fogják ezt az időpontot is lemondani.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái