Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. június 22.

Bolgár György kérdései a 2010. június 22-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy újabb csúcson a benzinár. De a Fidesz korábbi ígéretei ellenére ezúttal nincs szó a jövedéki adó csökkentéséről. A Nemzetgazdasági Minisztériumban a Kossuth rádió érdeklődésére azt mondták, hogy ez nem szerepel napirenden. Pedig alig több mint egy éve Szijjártó Péter közölte, hogy a Fidesz szerint az adót le kellene vinni, ezért törvényjavaslatot is benyújtanak a jövedéki adó csökkentésére. Valamint az alapvető élelmiszerek terhelő áfa öt százalékra való mérséklésére. És most?

Másik témánk, hogy a házi pálinka főzés szabályait viszont úgy alakítaná a kormány, hogy a pálinkát nem szeszesitalként, hanem a lekvárhoz és a mézhez hasonló sajátos termelvényként határoznák meg, nem vonnák jövedéki szabályozás alá, helyi ellenőrzésre sem lenne mód és még gyümölcsös sem kellene hozzá. Mindenki azt csinál amit akar?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy iparszerűen folynak a leváltások az állami intézményekben. Ma például az Index megfogalmazása szerint egy leváltó kommandó szállt ki az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetbe, és az államtitkárral az élen közölte Kárpáti Zsuzsanna főigazgatóval, hogy megbízatása azonnali hatállyal megszűnik. Ez az új magyar módi?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy egy tegnap elfogadott törvénymódosítás szerint az eddigi harmincöt nap helyett csak tizenöt áll rendelkezésre a választási ajánlószelvények összegyűjtésére. Vagyis a kis szervezetek esélye minimálisra csökken.

És végül mit gondolnak arról, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felszólította a szlovákiai Híd-Most pártot, valljon színt, és mondja meg, magyarnak vallja-e magát, különben meg sem hívják a határon túli magyar pártok értekezletére. A Híd-Most Bugár Béla vezetésével bejutott a szlovákiai parlamentbe, a Magyar Koalíció Pártja viszont kiesett.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Kárpáti Zsuzsanna, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet azonnali hatállyal menesztett főigazgatója


Bolgár György:
- Hogyan zajlott le ez a ma délelőtti esemény, ami nem is tudom pontosan, micsoda: átadás-átvétel, kirúgás? Azt olvastam az Indexen, hogy egy nyolcfős leváltó kommandó szállta meg az EKI-t, élükön az államtitkárral, és közölték, hogy megszűntnek tekintik az Ön megbízatását. Ön egyáltalán tudott róla hogy mennek?

Kárpáti Zsuzsanna: - Nem tudtam róla, hogy jönnek. Éppen a napi munkámat végeztem, amikor jelezték a titkárságról, hogy megérkezett az államtitkár úr személyesen. Ő két fő kíséretében bejött a szobámba, leültünk, és mondta, hogy megszűntnek tekintik a megbízatásomat. A miniszter úrra hivatkozott, azt mondta, hogy a miniszter úr személyesen döntött így, ő pedig vállalta, hogy személyesen közli ezt velem. Én az okmányt nem vettem át, mert határozott idejű kinevezésem van, ami 2012 év végéig szól. Sajnálatos módon ezt követően közölte, hogy a két úriember meg is kezdi akkor az átadás-átvételt, illetve felszólított, hogy kezdjem meg az intézet átadását. Ezt követően jöttek fel a portáról a többiek. Úgyhogy körülbelül nyolc-kilenc fő közreműködésével, talán kilenc óra óta tart az átadás-átvétel, és jelenleg is zajlik.

- Ez azt jelenti, hogy jelenleg is tart?

- Igen, jelenleg is.

- És ez hogy működik? Nyolc ember elkezdi kiborítani a szekrényeket, kinyitni az asztalokat, vagy bemennek a főosztályvezetőhöz, osztályvezetőhöz, munkatársakhoz, és megkérik őket, hogy adják elő az iratokat vagy a kulcsokat? Mit csinálnak ilyenkor?

- Egyrészt bemennek a munkatársakhoz, és tőlük is közvetlenül kérnek iratokat, másrészt tőlem is kérnek anyagokat. Az átadás-átvételi ceremónia egy jegyzőkönyv felvételével zárul, és bizonyos dokumentumok átadásával fejeződik be. Az alapító okiraton kívül, az általam vezetett intézet eddigi tevékenységéről is kértek dokumentumokat. Szerencsére mi ezt már korábban összekészítettük a miniszter úr részére, a kormányátadáshoz, ezért ezek most rendelkezésre állnak. Úgy tűnik a mai napon be is tudjuk fejezni ezt az átadás-átvételi ceremóniát.

- Vagyis Önöket az nem érte váratlanul, hogy majd az új vezetés, az új miniszter nyilvánvalóan beszámolókat fog kérni. Szerintem Ön még azt is el tudta képzelni, hogy le fogják váltani. Legfeljebb az volt meglepő és váratlan, hogy ilyen hirtelen, értesítés nélkül, elvágólag Önt azonnal kipenderítik, különben pedig mindent átvesznek, amit akarnak.

- Azt gondolom, hogy egy jogállamban és kulturált országokban ez másképpen zajlik. Én ezt semmiféleképpen nem tudom a demokratikus és keresztény szellemiséggel összeegyeztetni, ha szabad így mondanom. Ráadásul nem is jogszerűen járnak el, ezért én mindjárt munkajogászhoz fordultam. Hiszen nekem a 2012. évi zárásig, amíg a határozott idejű kinevezésem tart, addig járnak különböző járandóságok, és nyilván erre én igényt fogok tartani, mert két gyermeket egyedül nevelő édesanya vagyok.

- Milyen feltételekkel lehetne Önt elmozdítani, a mostani megbízatása értelmében?

- A határozott időre kinevezett dolgozót, közalkalmazottat védi a legjobban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb közös megegyezéssel lehetne engem elmozdítani.

- És ha felmondanak valami miatt, akkor az indokot is meg kellene nevezni?

- Természetesen.

- Például, hogy valamilyen kötelezettségének nem tett eleget, és emiatt azonnali hatállyal menesztik. Ez nyilván benne van még egy ilyen munkában is.

- Természetesen. Azonban az államtitkár úr arra a kérdésemre, hogy ez miért történik, azt válaszolta, hogy ha indoklást szeretnék, akkor forduljak írásban a miniszter úrhoz, és meg fogom kapni a választ.

- Vagyis még Önnek kell érdeklődnie, hogy miért is rúgják ki, ahelyett hogy ők, azzal érkeztek volna, hogy ezért és ezért, ilyen és ilyen indok meg paragrafus alapján mentik fel.

- Azt nem tudom, mivel érkeztek, mert nem olvastam el a papírt, amit át akart velem vetetni az államtitkár úr.

- Vagyis nem látta, hogy mi van benne, értem.

- Nem tudom, hogy mire hivatkoztak. Azonban úgy gondolom, hogy az mindenféleképpen a munkavállalói és személyes méltósághoz fűződő jogaimat sérti, hogy a munkaadó mások előtt hoz olyan helyzetbe, hogy én nem tudok kérdezni, illetve nem tudom megfelelő módon megbeszélni a munkáltatóval a munkavállalásomat érintő dolgokat. Még arra sem kaphattam ma választ, hogy egyáltalán holnap kell-e jönnöm dolgozni vagy sem.

- Milyen hangnemben és hangulatban zajlott illetve zajlik ez a kirúgás, átadás-átvétel?

- A dolgozók vannak főként megrémülve. Nyilván sok dolgozó van, aki szimpatizál egy olyan főigazgatóval, aki például a cafeteria-rendszerből kihozta a lehetséges maximumot. Azonban ők is zavarodottak, mert senki nem közölte velük, hogy mi történik, csak azt látják, hogy idegenek jönnek-mennek és anyagokat kérnek tőlük. Nyilván ennek gyorsan híre megy az intézetben, ami szerintem demoralizáló ebben az esetben. Egyébként nem mondhatom azt, hogy barátságtalan a légkör. Normálisan beszélgetünk, kérdezünk egymástól. Azonban az számomra jelzésértékű volt, hogy amikor ma, a Magyar Rádió általam egyik ismert riportere megérkezett hozzánk, akivel személyesen is jó nexusban vagyok, az átadást vezető úriember megkérte, hogy engem most ne kérdezzen, hanem inkább az újonnan megbízott vezetőt kérdezze. Én azt gondolom, hogy jelenleg alkotmányos jogom, amíg még nem módosítják az alkotmányt, hogy véleményem és szólásszabadságom legyen.

- Ez azért tényleg elképesztő, hogy a közszolgálati rádió munkatársának azt mondják, hogy Önt ne kérdezze.

- Igen, de ez történt.

- Az embernek tényleg érdekes, régi emlékei támadnak. Visszatérve a ceremóniára, Ön Szócska Miklós, államtitkárt ismerte már korábbról?

- Igen, természetesen. Én harminc éve az egészségügyben vagyok, és jelentős szakmai múltam van. Dolgoztam együtt Mikola Istvánnal is, aki azért nem egy könnyű főnök, de meg kell mondanom, hogy ilyet nála sem tapasztaltam, mint amit most megéltem.

- Amikor Szócska államtitkár úr bement Önhöz, határozottan barátságos volt, érezte, hogy ez egy kicsit kínos vagy milyen volt az egész helyzet?

- Az államtitkár úr feszengett. Nyilván kellemetlen volt neki közölni ezt a döntést. Amikor megérkezett, barátságosan kezet nyújtott, üdvözöltük egymást. Kínáltam őket kávéval és a többi, a szokásos gesztusokkal éltünk, de azután ő feszengett. Főleg akkor, amikor mondtam, hogy nem kívánom átvenni a dokumentumot. Akkor ráírta, hogy én ezt nem kívántam átvenni.

- Már fél öt múlt pár perccel, Önnel még nem közölték, hogy akkor holnap bemehet-e összeszedni a személyes holmijait vagy már ma el kell pakolnia?

- Ma nem tudok pakolni, mert az átadás-átvétel zajlik. A gazdasági igazgatóm, akit megbíztak a főigazgatói teendők ellátásával, annyit mondott nekem, hogy amikor az államtitkár úr neki átadta a megbízó okiratot, akkor azt kérte tőle, hogy az EKI székhelyén kívül valahol munkahelyet biztosítson a számomra. Ezek szerint az államtitkár úr még azt sem tudja, hogy az EKI-nek a budapesti székhelyen kívül csak raktárai vannak. Egyébként pedig a közalkalmazotti törvény szerintem egyértelműen fogalmaz, miszerint a munkavállaló számára fel kell ajánlani a végzettségének és képesítéseinek megfelelő állást.

- Szóval per lesz, ha jól sejtem.

- Már kértem egy munkajogász segítségét. Nem szeretnék én perelni. Én szeretnék - vagy szerettem volna - megegyezni a munkáltatómmal, de egyelőre úgy tűnik, hogy nincs kivel. A miniszteri titkárságon azt a választ kaptam, hogy írásban kérjek időpontot a miniszter úrtól. Az államtitkár úrtól pedig jövő hét hétfőre kaptam időpontot. Tehát ez a legkorábbi időpont, amikor egyáltalán a munkavállalói dolgaim elintézéséről négyszemközt szót tudok váltani az államtitkár úrral. Remélem, nem fogják ezt az időpontot is lemondani.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Balogh András nagykövet, az MSZP köztársaságielnök-jelöltje


Bolgár György:
- Szokatlan dolog történt ma délután. A Fidesz parlamenti frakciója meghívta Önt és Lendvai Ildikót, az MSZP távozó elnökét, hogy mutassa be saját magát, illetve hogy ők kérdezhessenek Öntől, hogy milyen köztársasági elnökséget, vagy milyen Magyarországot képzelne el, ha oda jutna, hogy megválasztanák államfővé. Most látom az első nyilatkozatokat, és őszintén szólva meg vagyok lepve. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy az MSZP alkalmas jelöltet állított. Ezek után elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz esetleg Önt választja meg?

Balogh András: - Ha az eddigi parlamenti gyakorlatot nézzük, és hozzáteszem, nem csak erről a parlamentről beszélek, hanem a pluralista demokráciák ismert gyakorlatáról is szólok, akkor azt kell mondani, nagyon ritkán fordul az elő, hogy képviselők nagy tömegben nem a pártlojalitásoknak megfelelően szavazzanak. Tehát ez nem egyszerűen csak magyar sajátosság. A mi körülményeink között pedig, főleg most, ezt nagyon kevesen képzelnék el. És gyakorlatilag én is ugyanezen a véleményen vagyok.

- Vagyis ezt egy gesztusnak tartja, aminek persze konkrét gyakorlati következménye nem lesz, de már gesztusnak is szép?

- Én azt mondom, hogy szép gesztus. És hozzáteszem, hogy Lázár úr a KNDP frakcióvezetőjével együtt rendkívül barátságosan fogadott bennünket, és ilyen értelemben nem érzem üres gesztusnak és semmiképpen nem színjátéknak azt, ami történt. Ugyanis nemcsak az a fontos, sőt az adott esetben talán nem is ez a legfontosabb, hogy most tényleg meg is választják az ellenzéki jelöltet, amire az európai parlamentek gyakorlatában kevés példát lehet találni, és nálunk sem hiszem, hogy megtörténne. Az a fontos, hogy talán a legagresszívabb, a társadalmi megbékélés irányát veszélyeztető és nagyon rossz légkört teremtő politikai megnyilatkozások, intézkedések egy kicsikét talán csökkenhetnek azzal, hogy civilizált európai módon történt ez a mai találkozó. Amiről én a legjobbakat tudom mondani.

- Mennyi ideig tartott?

- Olyan másfél-két óra hosszan tartott, de lehet, hogy megcsal az emlékezetem.

- És hogyan zajlott? Bemutatták Önt, és felkérték, hogy mondjon néhány szót a Fidesz KDNP képviselőknek?

- Erről nem volt szó, mert én legalább háromnegyed órán át ismertettem a programomat. Hangsúlyoztam, hogy ezt össznemzeti, országos programnak tartom, hiszen az elnök nem egyik vagy másik pártot képviseli, hanem nyilván az egész nemzetet kell hogy képviselje. Tehát ez az MSZP támogatását élvező köztársasági elnöki program, és ezt nyilván ismertetni kellett ahhoz, hogy a megjelent honatyák el tudják dönteni, nekik mi a véleményük róla. Ők ezt nagyon komolyan vették, és én úgy vettem észre, hogy a megjelent legalább kétszáz képviselő figyelte, hogy miket mondok. Egyértelműen elmondtam a programot, amit eddig sem rejtettem véka alá, és részletesen beszéltem arról, hogy mit tekintek fontosnak. Tehát én hangsúlyoztam, hogy nem pártprogramot ismertetek, sőt kifejezetten ellene vagyok, hogy a párthoz közel álló programokat ismertessek, de azt mondtam, hogy ennek ellenére én elkötelezett vagyok a demokratikus alapelvek mellett, beleértve bármiféle felvetődő kérdés diszkriminációmentes kezelését.

- Igen, itt látom a beszámolókban, hogy egyéni és kollektív szabadságjogok tiszteletben tartását, szolidaritást, jogállamiságot, szóval mindazt, ami egy polgári demokráciát jellemez.

- Még a humanizmust is megjelöltem. És annyiban tovább mentem, hogy hangsúlyoztam, ezeknek a tökéletes betartása nem kíván különösebb közbeavatkozást, de azért ennél többre van szükség, mert nyilvánvaló hogy a demokratikus jogokkal akkor tud élni a társadalom, ha a társadalom tagjainak, a különböző csoportoknak az esélyei legalább hasonlóak egymáshoz. Márpedig ez jelenleg nincs meg. Tehát én a leghatározottabban arról beszéltem, hogy ha a demokratikus jogokat biztosítjuk mindenkinek, ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy alapvető társadalmi problémákat meg tudunk oldani. Tudniillik, automatikusan ez nem megy. Tehát ebben a köztársaságnak, a magyar államnak és nyilván a magyar állam elnökének van szerepe, hogy erre felhívja a figyelmet.

- Mint meghívott jelölt, nem élt bizonyos bírálattal vagy kritikával az elmúlt hetek miatt?

- Azt hiszem, hogy éltem. Úgy fogalmaztam meg, hogy ha már van építőkövünk, akkor hidakat építsünk, és ne barikádokat. Mert ez soha nem vezet jóra. Én egyértelművé tettem, hogy teljesen egyetértek azzal, hogy elszámoltatnak embereket, de ez az elszámolás ne legyen leszámolás.

- Például erre reagáltak a Fidesz-képviselők?

- Nem. Nem reagált senki, lehet, hogy túl halk voltam, nem tudok másra gondolni, vagy pedig mindenki egyetértett vele.

- Még ez is elképzelhető.

- Igen, és én ennek örülnék nagyon.

- Hogyha ez volna a természetes, igen.

- Így van, hiszen ezzel józan embernek egyet kell értenie. De ismétlem, ez a hídépítés önmagában nem váltott ki vitát. Én ennek nagyon örültem. Tehát az adott körülmények között, azt hiszem, nagy jelentősége van annak, hogy a megjelent fideszes, KDNP-s honatyáknak ezek szerint nem volt más véleménye erről. Tehát ők is látják azt, én ezt hangsúlyoztam, hogy egy modern, demokratikus társadalomban a különböző vélemények, különböző értékrendszerek egyfajta pluralizmushoz vezetnek, ez magától értetődő. Az is, hogy vannak viták. Az is, hogy esetleg nem szeretjük egymást, mert más nézetet vall az illető. De ez azért bizonyos határon belül szabad csak, hogy történjék.

- Igen. Ön arról is beszélt, hogy aláírná a kettős állampolgárságról szóló törvényt, azt hiszem egy kérdésre válaszolva mondta ezt. De hozzátette, hogy felhívná a figyelmet a következményekre. Mik ezek?

- Én ezt egyáltalán nem titkoltam, hogy vannak veszélyei annak, ha nem figyelünk oda arra, hogy akiket segíteni akarunk, azoknak a helyzete romlik vagy javul attól, hogy bizonyos intézkedéseket végrehajtunk. Tehát ha megromlik Magyarország és az egyes szomszédai közötti viszony, annak a nemzeti kisebbség lesz leginkább az elszenvedője.

- Hiába akartunk nekik jót tenni, mondjuk a kettős állampolgárság megkönnyítésével, de ha csak rosszat teszünk vele, akkor nincs értelme.

- Ezt úgy fogalmaztam, hogy teljesen egyet tudunk érteni abban, hogy felelősséget vállal a magyar állam, a magyar hatalmi szervek, a magyar társadalom különböző intézményei a határon túli magyarokért. De ez a felelősségvállalás nem jelenthet gyámkodást. Vagyis, magyarul mondva, ne mi mondjuk meg azt, hogy melyik szervezet az, amelyik képviseli a magyarokat. Hanem ismerjük el, hogy ott is a demokratikus elveknek kell érvényesülni. Ezt a véleményemet én azért megfogalmaztam. És meg kell mondani, hogy közvetlenül ez sem váltott ki semmiféle vitát. Pedig elég sok kérdés hangzott el, éppen a határon túli magyarokkal kapcsolatban, amikor az autonómiaproblémát felvetették.

- És erre mit mondott, hogy ez a kettős állampolgárság segíti-e az autonómia törekvéseket, vagy épp ellenkezőleg?

- A kettőt én nem hoztam kapcsolatba, de miután Ön ezt felveti, azt tudom mondani, hogy önmagában vannak veszélyek. Én emocionálisan teljesen meg tudom érteni, hogy emberek, akik a múltban sokat szenvedtek a magyarságuk miatt, nem merték megvallani azt, mint ahogy nagyon sok egyéb kisebbség tagjaival ugyanez előfordult, nyilvánvaló, hogy ezt meg akarják vallani, deklarálni akarják. Ez egy teljesen normális dolog. Bár egészséges körülmények között ez magától értetődő. Tehát nem kell ahhoz igazolvány valakinek, hogy minek vallja magát. Egyébként azt hangsúlyoztam, hogy az én nemzetfelfogásom szerint az a magyar, aki magyarnak tartja magát. Még csak meg se kell vallania. Ennél pontosabb definíciót nem érdemes erről adni, mert ez pontosan elegendő. De ha magyarok nem a szülőföldjükön kívánnak boldogulni, az esetenként nagyon nehéz, én ezt pontosan tudom. Egy kisebbség mindig sérülékeny, Magyarországon is, tehát nagyobb odafigyelést igényel. Nagyon könnyen oda vezethet egy ilyen szituáció, hogy az emberek elmennek. Autonómiáról nincs szó, mert már elhagyták ezeket a területeket a magyarok. Úgyhogy a kettő között van kapcsolat. Ha ez az állampolgárság azt jelenti, hogy egy illető ezt egyszerűen megvallja, beteszi a vitrinbe, ő maga a családban fontosnak tartja, hogy magyarul tudjon mindenki, hogy a magyar irodalmat tanulmányozza, hogy magyarnak tartja magát és ehhez még neki az állampolgárságra is szüksége van, ez tulajdonképpen elfogadható. És én az autonómiákat is jónak tartom, hozzátéve, hogy ez csak akkor valósulhat meg, ha a fogadó országban a többségi nemzet képviselői között is van támogatottság.

- Egy dolgot kérdezek még. Amikor befejeződött a találkozó és kijöttek, gondolom Lendvai Ildikóval együtt, akkor mit mondtak egymásnak?

- Először is találkoztunk a sajtó képviselőivel, és meg kell mondani, hogy nagyon civilizált, európai módra történt az egész ülés és a sajtóval való találkozás is, ahol a Fidesz frakcióvezetője gyakorlatilag a nyilvánosság előtt is megismételte azt, hogy ez egy korrekt légkörben zajló ülés volt. Ők a jelöltet elfogadhatónak tartják. Én is elmondtam a programnak néhány elemét, utána Ildikóval tovább mentünk, és kifejezetten a kettős állampolgárság kérdéséről tárgyaltunk, hogy megosztott benne a baloldal, megosztott az értelmiségnek egy jelentős része, és hogyan kell ezt nekünk interpretálni. Nem volt közöttünk vita, egyszerűen morfondíroztunk a kérdésen. És a különböző fenntartásokkal, veszélyekre való figyelmeztetésekkel együtt, azt hiszem, mind a ketten arra a következtetésre jutottunk, hogy a kettős állampolgárság elfogadása ma olyan körülmények között kerül megvitatásra, hogy egy elnöknek ezt alá kell írni.

- Szóval, ha már odáig jutnánk, hogy megvan a törvény, akkor Ön, ha államfő lenne, aláírná.

- Az államfő nem mondhat ennek ellent, egyrészt azért, mert tényleg megoldatlan problémák vannak, és ha nem is ezt tartja a legjobb megoldásnak, helytelen lenne, ha ezt megtagadná.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Csizmadia Tibor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezője, a Magyar Színházi Társaság elnöke


Bolgár György:
- Azt hallottam, hogy az egri színházban január óta nem kapnak bért az alkalmazottak. Igaz ez?

Csizmadia Tibor: - Nem, ez nem igaz. A megye és a város együttesen tartja fenn a színházat, de a gesztor szerepet a megye vállalja, és megye elég komoly anyagi nehézségekkel küzd. Tulajdonképpen nagyon kevés pénzt kapunk, hiába állapították meg a költségvetési rendeletükben a támogatás összegét, itt likviditási problémák vannak. Ugyanakkor a béreket minden hónapban megkapjuk.

- Akkor mit nem kapnak?

- A működésre vonatkozó pénzeket. Tehát azokat az összegeket, amelyek a produkciók készítésére, díszletre, jelmezre vagy olyan megbízási szerződésekre fordítódnának, ami a produkció létrehozásához kell.

- Akkor lehet, hogy ez a téves hír esetleg onnan származik, hogy bizonyos megbízási szerződésekre nem fizettek időben, vagy nem fizettek egyáltalán, és azok terjesztették el, hogy hiába dolgoztam az egri színháznak, mégsem kaptam érte semmit?

- Ez egy országos probléma, hogy hogyan tartozunk körbe egymásnak. Természetesen azon vagyunk, hogy ezeket kifizessük. Most kaptunk a fenntartótól egy nagyobb injekciót, amivel egy kicsit behozta ezt a lemaradását. Így a szerződéses embereket ki tudtuk fizetni a színházi évad lezárásáig. Még itt a nyári hónapokban egyéb tartozásainkat kiegyenlítjük, és bízom benne, hogy szeptemberben tiszta lappal kezdhetjük az évadot.

- Kicsit pikáns dolog egy színházi rendezővel arról beszélni, hogy mennyi az annyi. De mégis mennyi például a tartozásuk?

- Május végén volt ötven millió forint kifizetetlen számlánk, amit aztán lecsökkentettünk, és most olyan huszonöt millió értékű az a számlamennyiség, ami kifizetetlen. De ez egy viszonylag természetes számlamozgás. Májusban mindig egy kicsit felhalmozódik a dolog.

- Mekkora az egri színház éves költségvetése?

- Több mint ötszázmillió.

- Akkor ehhez képest az a huszonötmillió nem tragikus.

- Nem. Itt a folyamatos működés a kérdés. A megyei önkormányzat azon van, hogy minden intézményének a közalkalmazotti béreit kifizesse. És ez az iskolák vagy szociális otthonok esetében nyolcvan-nyolcvanöt százaléka a teljes költségvetésnek. Igen ám, de a színháznál csak ötven százalék a bér, a másik ötven százalék működési kiadásokra megy, az előadások létrehozására, lebonyolítására. Itt keletkeznek a hiányok természetesen, mert ezt más forrásból kell kifizetni.

- Ön nem hallotta ezt a rémhírt, amit én, hogy nem fizetnek bért?

- Én folyamatosan hallok rémhíreket. Természetesen ezt is hallottam, de ez cáfolható, mert a béreket ki tudtuk fizetni. Valóban több olyan lejárt határidejű számlánk volt, aminek a kifizetése problémát jelentett, de ezek nem bér jellegű kifizetések voltak.

- Akkor örömmel nyugtázom, hogy az egri színház él és fizet.

- Így van.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Gréczy Zsolt, a Fidesz elszámoltatási kampánya elleni nyilatkozat egyik aláírója


Bolgár György:
- Szervusz, Zsolt. Hogy mered megvédeni Gyurcsányt?

Gréczy Zsolt: - Hát igen, micsoda disznóság, hogy valaki, aki hivatalosan már nem munkatársa a volt miniszterelnöknek, mégiscsak kiáll amellett, amit a miniszterelnök képviselt. Úgy látszik, ez felháborító egyesek számára. Én büszke vagyok rá, hogy ezt megtehetem.

- Mindenesetre tényleg nem arról van szó, hogy volt kormánytisztviselők vagy valamilyen módon az államtól vagy az MSZP-től függő emberek állnának ki Gyurcsány mellett vagy a Kövér-nyilatkozattal szemben. Én még például Seres László nevét is láttam ebben a tiltakozó nyilatkozatban. Pedig Seres, ha az újságíróról van szó, amit feltételezek, abszolút nem MSZP-s, semmilyen módon nem volt kormányközeli, hanem nagyon erőteljesen bírálta az előző kormányt. Ungváry Rudolf nevét is láttam, aki mondjuk a baloldalhoz közelebb áll, bár magát folyton alapvetően jobboldalinak gondolja, de az biztos, hogy ő nem egy MSZP-s és nem is egy kormányzati megbízásokból élő író. És még sorolhatnám azokat, akik a nevüket adták ehhez a nyilatkozathoz. Nagyon sokan vannak, festők, írók, tudósok.

- Igen, például Kőszeg Ferencre is nehéz lenne azt mondani, hogy a Magyar Szocialista Párt nyolc éve alatt irgalmatlan mennyiségű közpénzhez jutott volna. El sem fogadta volna. Azt gondolom, hogy az ő emberi nagyságához vagy tisztességéhez kétség sem fér. Még hosszan sorolhatnám egyébként az ilyen embereket.

- Még ha csak MSZP-sek állnának is ki hosszú tömött sorokban Gyurcsány mellett, annak is abszolút megvolna a jogosultsága, érthető, még bizonyos értelemben elvárható is volna, azzal sem lenne semmi baj. Azonban ebben az esetben nem erről van szó.

- Például Kósáné Kovács Magda is aláírta ezt a dokumentumot, aki a baloldalon vagy a Magyar Szocialista Párt környékén megkérdőjelezhetetlen erkölcsi tekintélynek számít.

- Igen. Szóval az a kérdés mégis felvethető, hogy ennyire veszélyesnek érzitek a helyzetet? Valóban fenyegetve van akár Gyurcsány, akár a normális demokratikus közélet? Attól, hogy elhangzik egy politikustól egy fenyegető nyilatkozat, meg kell ijedni? Nem lehet úgy hozzáállni, hogy majd az igazságszolgáltatás megy a maga útján?

- Csakhogy nemcsak Kövér László mondta ezt, hanem Orbán Viktor négy éven át nagygyűlésről nagygyűlésre közölte, hogy kivel és hogyan kell majd elszámolni. Néhány hete az egyik jobboldali hetilap címlapján jelent meg, hogy Gyurcsány felelni fog. Ezenkívül különböző komisszárokat nevez ki a Fidesz-kormány arra, hogy derítsék ki, ki milyen bűnöket követett el. Ráadásul ezek közül az emberek közül néhány- főleg Papcsák Ferenc - enyhén szólva kétes erkölcsiséggel felruházva gondolja azt, hogy egy ilyen vizsgálatot lefolytathat. Én megértem, hogy a Fidesz fél Gyurcsány Ferenctől. Jó okuk van rá, hiszen 2006-ban miniszterelnökként legyőzte Orbán Viktort, és 2002-ben is fontos szerepet vállalt abban, hogy az Orbán-kormány megbukott. Tehát én megértem ezt az aggodalmat, és nagyon sokan úgy gondoltuk, hogy jobb félni, mint megijedni. Egyébként abban az e-mailben, amelyet közreadtak az alapaláírók, a száznyolc értelmiségi, azóta most már jóval ezer fölött van az aláírók száma, és a szám óráról órára emelkedik.

- Említetted Papcsák Ferenc kétségbe vonható erkölcsiségét. Én nem tudom, hogy az övé milyen, remélem makulátlanul tiszta, de vele kapcsolatban csak annyit tudunk, hogy egy-két furcsa ügyben szóba került a neve. A Medgyessy-kormány hatalomra jutása után vizsgálatot is folytattak körülötte, az egyik dologból bírósági ügy is lett. Ő képviselőjelöltként indult, és a jogerős bírósági ítéletből kiderül, hogy Baktalórántháza polgármestere fizetett azért, hogy Papcsákra szavazzanak.

- Igen, fizetett, hogy Papcsák úrra szavazzanak, és Papcsák úr azt mondta, hogy ő erről nem tudott. Én meg ezt nyilván elhiszem, hogy egy ember, aki az ő nevében pénzért szavazatokat vásárol, nem értesíti azt, akinek a nevében vásárol.

- Erről nem született ítélet, hogy ez így volt-e vagy sem.

- Ezért mi ezt elhisszük.

- Igen, elfogadjuk. Papcsák úr másik ügye az volt, hogy az ő ügyvédi irodája, ha jól emlékszem, kétszáz millió forint körüli értékben végzett a Miniszterelnöki Hivatalnak olyan kiosztott munkákat, amelyeket nem a hivatal munkatársai, hanem ügyvédi irodák végeztek el.

- Nyilván az is egy teljesen normális és elfogadható órabér volt.

- Abban az ügyben, azt hiszem, valamilyen egyéb törvénysértésre utaló jeleket is találtak, de azt végül a bíróság elvetette. Tehát nem volt törvénytelen, amit csinált.

- Igen, és a kétszáznegyven millió olyan jól hangzik egy ilyen ügyben.

- Nyilván komoly munkát végzett az ügyvédi iroda.

- Efelől nincsen kétségem.

- Mindenesetre ő nyilván tudja, hogy milyen egy kormányváltás után célkeresztben lenni. Lehet, hogy ezért is bízták meg azzal, hogy most vegye ő célkeresztbe a szocialista politikusokat.

- Lehet, de azt gondolom, hogy arra még nem volt példa az elmúlt húsz évben, hogy egy volt miniszterelnököt próbálnak verbálisan meg mindenféle módon fenyegetve bíróság elé citálni vagy azt megkísérelni. Orbán Viktorral szemben sem tesz ilyet senki. Hozzáteszem, 1990-ben sem tett senki ilyesmit Németh Miklós ellen sem, és 1994-ben Boross Péter ellen sem, és még hosszasan sorolhatnám. Szóval értem én, hogy emögött egy erős aggodalom van, de ahogy elnézem a második Orbán kormány eddigi tevékenységét, azt gondolom, nem csoda, ha aggódnak. Hiszen hibát hibára halmoz a kontár kormány, ahogy a világsajtó aposztrofálja őket.

- Az, hogy hibát hibára halmoznak egy dolog. A másik dolog, hogy ennek ellenére a vehemenciájuk, az erejük, az elszántságuk semmit sem csökkent, mint ahogy azt látjuk is a mai hírekből.

- Ez természetes, mert nemsokára le fog esni a tantusz az ország népének. A benzinár most már az egeket veri, és ahogy hallom, a gázár is emelkedni fog. Ki fog derülni, hogy nem adócsökkentés van, hanem adóemelés. Tízezrek vesztik el az állásukat a közalkalmazottak és a köztisztviselők között. Nem lesz ennek jó vége, azt tudom mondani. Előbb-utóbb el fog fogyni ez a nagy népszerűség. A kétharmadról lassan le fog csökkeni, de előbb utóbb ez a cirkusz is véget ér.

- Ezt a nagy médiacsomagot egyelőre nem terjesztették a parlament elé, csak a kisebb módosításokat. Azért érdekes, hogy a közszolgálati rádió krónikájában a csúcsot döntő benzinárral kapcsolatban előszedték Szijjártó Péter egy évvel ezelőtti nyilatkozatát arról, hogy ez mennyire elfogadhatatlan ár, és ők törvényjavaslatot nyújtanak be a jövedéki adó csökkentéséről, azonban most ez nincs napirenden. Azért a közszolgálati média, az utolsó pillanatokban, még mielőtt egy egészen új irányítás alá kerülne, megteszi a dolgát.

- Azt gondolom, hogy le a kalappal, így kell ezt csinálni. Hiszen az ígéretekkel szembesíteni kell a politikusokat, bárki is kormányozzon, ez így van rendjén. Tehát szerintem ez ügyben a közszolgálati rádió, lehet, hogy már kapuzárás előtt, de tisztességesen viselkedett. Az pedig egy másik kérdés, hogy ezek szerint az Orbán-kormány vagy a Fidesz hazudott a választóknak, amikor azt ígérte, hogy a jövedéki adót mérsékelni fogja. Nem ez lesz az első és az utolsó hazugság, amivel lebuknak.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!