rss      tw      fb
Keres

Rogán Antal napirend előtt, avagy így hamisít valóságot a Fidesz




Rogán Antal fideszes frakcióvezető napirend előtti felszólalása az országgyűlés hétfői ülésén

„2008. október 9-én, ma már jól tudjuk, elhangzott egy telefonbeszélgetés valahol Budapest és Washington között az éterben, ami úgy hangzott, hogy Simor András felhívta az IMF központját, és azt mondta, hogy elszabadult a pokol. Jöjjön az IMF. Ha jól értem a mai MSZP-szóhasználatot*, akkor ezt úgy kellene lefordítani, hogy azért kellett 2008-ban Simor Andrásnak az akkori pénzügyminiszter helyett felhívni a washingtoni IMF-központot, mert Gyurcsány Ferenc és kormánya és a mögötte lévő parlamenti többség nem volt beszámítható állapotban. Jól értem, tisztelt képviselőtársaim?” [taps]

Mi is lett ennek a bizonyos IMF-megállapodásnak vagy akkor elkezdődött tárgyalásnak a következménye? 2008 októberét követően az akkori magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedéseiben radikális megszorítások jelentek meg. Ilyen megszorítás volt az, hogy 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat, ezzel csökkentették több mint nyolc százalékkal az akkori nyugdíjasok nyugdíját. Eltörölték a 13. havi bért, ezzel több mint nyolc százalékkal csökkentették a közszolgák bérét. Jelentősen megemelték a személyi jövedelemadót, ne felejtsük el, bevezették az úgynevezett félszuperbruttót, aminek az a lényege, hogy az emberek az után is adóznak, ami után addig nem kellett adózniuk, hiszen ők meg se kapták az utánuk fizetett járulékokat, utánuk mégis személyi jövedelemadót kellett fizetniük. Ez a Bajnai-kormány egyik igazán nagyszerű találmánya volt, hogy az embernek még az után is adóznia kellett, amit egyébként jövedelemként meg sem kapott. És végül, ugyanebben az időszakban benyújtottak a parlament elé egy olyan törvényt, hogy Magyarországon mindenki fizessen általános érték alapú ingatlanadót 2010-től kezdve, amiből szerencsére nem lett semmi.”

„Ha jól értettem a tisztelt szocialista képviselőtársaimat, akkor az IMF általában ilyeneket nem szokott kérni. Minden bizonnyal 2008-ban sem kért, de akkor ismételten fel kell tennem a kérdést, amire nem szeretnek válaszolni, hogy Mesterházy Attila, Tóbiás József vagy az itt ülő MSZP-s képviselőtársaim akkor miért szavazták meg a nyugdíjak csökkentését 2009-ben? Vagy a bérek csökkentését? […] Talán azért szavazták meg, mert azt gondolták, hogy sok volt az emberek nyugdíja?”

„Aztán az egy másik kérdés, hogy ez az IMF-megállapodás és az eredményeként létrejött gazdaságpolitika sikeres volt-e. Nézzük meg, hogy ténylegesen sikeres volt-e. Lett-e ebből esetlegesen több munkahely.”

2007-ben a munkanélküliek száma 320 ezer volt, „ennek a gazdaságpolitikának az eredményeként 2009 végére sikerült elérni a 470 ezer fős munkanélküliséget. Ennyit a munkanélküliek kapcsán az akkori IMF-megállapodás gazdaságpolitikai sikeréről.”

Foglalkoztatási ráta: 2007–2008 fordulóján 50,7 százalék volt, „ehhez képest 2009–2010 fordulójára sikerült levinni 49,2 százalékra, magyarul Magyarországon sokkal több ember veszítette el az állását ennek a gazdaságpolitikának az eredményeként, mint ahány munkahelyet meg tudtak őrizni. [sic!]

„Az egy rossz megállapodás és rossz gazdaságpolitika volt. De számomra különösen elgondolkoztató, hogy ha képviselőtársaim kézhez veszik az Állami Számvevőszéknek a központi költségvetés eladósodásáról augusztusban közölt jelentését, akkor ebben a jelentésben olvasható egy érdekes mondat. Az ÁSZ szerint – az ÁKK-ra [Államadósság Kezelő Központ] 2008-ban nem kellett olyan nagy sürgősséggel megkötni ezt az ominózus IMF-megállapodást, mert – az ÁSZ megfogalmazása szerint – a központi költségvetés akkori adóssághelyzete ezt nem tette indokolttá.

Akkor miért volt olyan sürgősen szükség a nyugdíjak vagy éppenséggel a fizetések csökkentésére. Mi a Fidesz képviselőcsoportjában azt gondoljuk, hogy erre válaszolniuk kell, ezért a gazdasági bizottság jövő heti ülésén az ÁSZ és az akkori pénzügyminiszter jelenlétében ezt a kérdést szeretnénk megvitatni.”

(forrás: videó)

 ***

Rogán Antal felszólalásának cáfolatához lásd például a következőket: 

1.
A 2008–2009-es gazdasági világválság kronológiája – Wikipédia

2.
Martin József Péter és Várkonyi Iván könyve: Álomcsőd – Interjúk a válságról (Alinea kiadó, 2010).

A kötetben szereplő interjúalanyok közül egy sincs, aki kétségbe vonná, amit Rogán itt, illetve a hivatkozott ÁSZ-jelentés kétségbe von, hogy 2008 őszén a világválság elérte Magyarországot, vészhelyzet volt, és a radikális megszorítások nem az IMF-hitel, hanem a világválság következményei voltak. (Bajnai Gordon, Bogsch Erik, Demján Sándor, Farkas István, Felcsuti Péter, Haim Péter, Jaksity György, Kovács Árpád, Simor András, Surányi György mondja el a véleményét a könyvben).

3.
Bolgár György interjúja Oszkó Péterrel (aki nem 2008-ban, csak 2009 áprilisától volt pénzügyminiszter)

Oszkó: – „…a Fidesz is rettentő buta és félrevezető kommunikációt folytat. Azt hiteti el az emberekkel, hogy az IMF-hitel többlettartozásokat eredményezett. Pedig dehogy eredményezett plusz tartozást, az IMF hitelt azért kellett felvenni, mert éppen nem jegyezte le senki az állampapírokat. Tehát ami pénzt a piacról vont volna be az államháztartás saját finanszírozásra, azt ehelyett a Valutaalaptól vonta be. Tehát ugyanazt a pénzt vettük fel, csak éppen máshonnan. Ráadásul kedvezőbb kamatozással.” „Nem jegyezték le a magyar állampapírokat, sőt öntötték a piacra, még vissza is kellett vásárolni az Állami Adósságkezelőnek. Tehát maximum tartalékokból tudott volna néhány hónapig elevickélni a költségvetés. […] Amikor nem jegyzik le az állampapírokat, akkor az utolsó filléreket elkölteni egy költségvetésből irtózatosan veszélyes. Tehát ez olyan hazárdjáték, amit felelős kormány nem tesz meg.” „Nyilván részben az ilyen kommunikációk mögött az a szándék bújik meg, hogy valahogy védjék azt a védhetetlen dolgot, amit a mostani kormány csinál, hogy évente százmilliárdos károkat okozva az országnak bohóckodik a gazdaságpolitikájával és az IMF-tárgyalásokkal.”

„…kettős beszédet folytat a kormány, mert közben a piacoknak igyekszik azt mondani, hogy de igen, kell, és meg fogunk állapodni. Csak közben láthatóan nem akar megállapodni, mert nem akarja azt az őrült randalírozást befejezni, amit a gazdaságpolitika terén csinál. Nem tudom, miért jó ez neki, merthogy népszerűnek sem népszerű, ezt most már ténynek vehetjük, hogy károsnak káros, azt is ténynek vehetjük, hiszen látjuk, hogy a gazdasági-pénzügyi adatok, a versenyképesség, a növekedés mennyit zuhant az utóbbi időben. De a kormány ragaszkodik ehhez a teljesen hibás úthoz. És nyilván egy Valutaalap-megállapodás ezt nem tenné lehetővé. Tehát folyik ez a fajta öncélú bohóckodás, éves szinten nagyságrendileg legalább százmilliárdos plusz költséget, kamatkárokat okozva a költségvetésnek.”

4.
Bolgár György interjúja Gyurcsány Ferenccel a 2008 végi IMF-hitelfelvételről

Gyurcsány: – „Hirtelen tört ki a válság, és nagyon gyorsan kellett drámai döntéseket meghozni. Bajnai Gordon és Veres János miniszterek közreműködésével napokon belül összeraktunk egy programot, a kiigazítás első nagy csomagját, amely szakmailag, pénzügyileg kiszámolva, összerakva készült el, mire megjött az IMF. Ők két dolgot néznek ilyenkor mindig. Az egyik, hogy fenntartható-e a javasolt intézkedésekkel az egyensúlyhoz közelítő költségvetési pálya vagy sem, kettő, hogy olyan-e a javaslat szerkezete, amely nem öli meg teljesen a magyar gazdaságot középtávon, tehát van-e benne növekedési potenciál. Miután ezeket a feltételeket – ezek elvi természetű feltételek – teljesítette a mi a javaslatunk, valóban egy-két nap alatt megállapodtunk. És sehol nem hallottam még azt a világon, hogy az IMF maga diktátumként gazdasági és társadalompolitikai programot írna, diktálna. Ez olyannyira valószínűtlen, hogy én őszintén szólva – ahogyan Ön ezt a bevezetőjében mondta – egy furcsa politikai játszma konstruált részének tekintem.”

„Senki nem látta, hogy milyen mély lesz a válság 2008-ban. De azt láttuk, hogy nincsen pénz. Nincsen bankközi forgalom. Befagytak a devizapiacok. Zuhannak az árfolyamok. Abban a pillanatban világos volt, hogy arra is fel kell készülni, hogy mi van, ha ez elhúzódik egy-két évig. Ez olcsó hitel, olcsóbb, mint a kereskedelmi bankoktól felvett vagy kereskedelmi partnerek által megvásárolt kötvények kamatai. Osztottak, szoroztak, elsősorban a jegybank, az Állami Adósságkezelő Központ munkatársai, a pénzügyminiszter munkatársai, és összerakták ezt a tizenöt-húsz milliárd eurós csomagot. Magyarország onnantól kezdve biztonságban volt, hozzáteszem, még egyszer, nagyon alacsony kamatot fizettünk érte.”

„Azt hiszem, Önnek igaza van, hogy amióta egy volt fideszes képviselő, a Békés megyei közgyűlési elnök, Domokos László vezeti az ÁSZ-t, azóta az ÁSZ helyenként eredeti feladatán túlterjeszkedve segíteni próbál a mostani kormánynak. Talán ez az akció is ebbe a sorba illik.”

5.
Bolgár György interjúja Dede Katalinnal, az Állami Számvevőszék Rogán által hivatkozott jelentésének ellenőrzésvezetőjével

Bolgár: – Nem emlékszik arra, hogy milyen állapotba került a forint? Hogy 320 forint fölé ment az euró árfolyama?

Dede: – Spekulációs támadásnak volt kitéve.

– Na de a spekulációs támadás azért indul el, mert az ország helyzetét bizonytalannak látják. Ha nem vesszük fel az IMF-hitelt, hanem várunk még, lehet, hogy 350-nél sem áll meg.

– Ez az összefüggés nincs így bebizonyítva.

– Azért nincs, mert szerencsére nem történt meg. De az IMF-hitel kellett ahhoz, hogy megnyugodjanak a piacok, meg is nyugodtak. Ezt miért nem vették figyelembe egy ilyen jelentés összeállításánál?

– A jelentés összeállításnál kizárólag a dokumentumokra tudunk alapozni.

– A valóság nemcsak dokumentumokból áll, hanem a tényleges helyzetből is. Itt éltek Önök is.

[…]

– Az embernek az az érzése egy ilyen jelentést olvasván, hogy bár a múltról szól, mégis a jövőnek küld üzenetet, hogy nincs is szükség se gyors IMF-megállapodásra vagy akár talán semmilyenre. Ilyenre nem gondoltak közben?

– Nem. Ilyen üzenete nincs. Elsősorban javítani próbáltunk a rendszeren, ezért a rendszer kockázataira helyeztük a hangsúlyt és erre vonatkozóan adtunk javaslatokat is.”



* Lukács Zoltán (MSZP) beszámíthatatlannak nevezte a kormány politikáját, amelynek szerinte újabb példája az azeri baltás gyilkos kiadatása, amelyet sem az igazságügyi, sem a külügyi tárca nem támogatott. Miért érte meg kiadni ezt az embert? – tette fel a kérdést, és választ várt arra is: mi az az ár, amiért érdemes volt kockáztatni az ország és a térség biztonságát. Bírálta a kormányt a „nem létező” IMF-követeléslista miatt is, és azt mondta: a gazdaságot olyan alapokra kellene állítani, amelyen munkahelyek jöhetnek létre.

Cséfalvay Zoltán államtitkár ezzel szemben a korábbi kormány által kötött IMF-hitelfelvételét bírálta, amely jelentős terheket ró az idei és a jövő évi költségvetésre. Azt mondta: ha ezt nem kellene törleszteni, munkahelyteremtésre is nagyobb forrásokat fordíthatna a kabinet. Egyébként az államtitkár szerint fontos átalakulás zajlik az ország munkaerő-piacán, hiszen egyre több magasabb hozzáadott értéket igénylő munkahely jönnek létre.

(mzs)

Lásd még napi aprónkat: Baj van a Fidesszel!



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!