rss      tw      fb
Keres

A bécsi magyar nagykövet ismét tiltakozott, ezúttal az ORF főigazgatójánál




Levélben tiltakozott Magyarország bécsi nagykövete az osztrák közszolgálati televízió (ORF) főigazgatójánál az ORF-en szerda késő este sugárzott, Magyarországról szóló dokumentumfilm miatt.

Szalay-Bobrovniczky Vince pénteken tájékoztatta az MTI-t arról, hogy levélben tiltakozott Alexander Wrabetznél, az ORF főigazgatójánál a szerda este az osztrák közszolgálati televízióban sugárzott, Nemzeti álmok – Magyarország búcsúja Európától? című dokumentumfilm miatt.

Levelében kifejtette: a filmben szinte kizárólag a magyar kormány ellenfelei jutnak szóhoz, ez álláspontja szerint az osztrák közönség nemcsak egyoldalú, hanem igazságtalan tájékoztatása is. A nagykövet hivatkozott az ORF-ről szóló törvényre, amelynek 4. paragrafusa előírja, hogy a közéletben meglévő vélemények sokaságát az osztrák közszolgálati adó köteles az objektivitás alapelvének megőrzésével visszaadni. A nagykövet szerint az ORF elmulasztotta ezt a kötelességét.

Szalay-Bobrovniczky Vince közölte: az elmúlt két évben nem ez az első alkalom, hogy vitába keveredik az ORF-fel, de a mostani eset minden korábbi filmnél, tudósításnál nagyobb elutasító visszhangot váltott ki. A nagykövet tájékoztatása szerint számos felháborodott magyar és osztrák juttatta el levelét a bécsi magyar külképviseletre, és az ausztriai magyar közösség több szervezete is megütközéssel fogadta az „egyoldalú alkotást”.

Paul Lendvai és Andrea Morgenthaler dokumentumfilmjét szerda késő este mutatta az ORF, utána pedig vitaműsort sugárzott, amelyben Prőhle Gergely helyettes külügyminisztériumi államtitkár, Ungváry Rudolf író, Váradi Júlia újságíró, a Klubrádió műsorvezetője, Stephan Ottrubay, az Esterházy hercegek hagyatékát kezelő alapítványok vezetője és Hans Kaiser, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) volt politikusa, a Konrad Adenauer Alapítvány korábbi budapesti vezetője szólalt meg.

***

Paul Lendvai leírta Magyarországot

Inotai Edit bécsi beszámolója a Népszabadságban a dokumentumfilmről. Részletek:

„A film a Fidesz-kormány elmúlt két évéről, a társadalom szétszakadásáról, a súlyos gazdasági nehézségekről és a kétharmados kormány hatalmának bebetonozásáról szól. Megszólal benne többek között Ungváry Rudolf író, Bauer Tamás közgazdász, Iványi Gábor lelkész, Martonyi János külügyminiszter, Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, Váradi Júlia, a Klubrádió újságírója, Dopeman, az alternatív miniszterelnökké választott rapper és Juhász Oszkár, Gyöngyöspata polgármestere is. A film készítőit egy darabon egy „nemzeti (jobbikos) taxis” fuvarozza a városban, és teljes meggyőződéssel beszél az ország kiárusításáról, a zsidók és a cigányok kártékony voltáról. Az alkotók interjúkérelmükkel megkeresték Orbán Viktor miniszterelnököt is, de kérésükre nem kaptak választ.

A filmből egy olyan ország képe rajzolódik ki, amely nem tudott mit kezdeni a szabadságával, talán nem is vágyott rá. Jövőjét a húszas-harmincas évek Magyarországában keresi. Miközben egy vékony réteg nagyon jól él, a hajléktalanokat igyekeznek eltüntetni szem elől, a rászorulóknak még morzsák is alig jutnak. A munkanélküliséggel küzdő romákat ’kényszermunkára’ fogják, de előfordul, hogy nem fizetnek nekik időben, a családoknak alig van mit enniük. A kormány nagyon hosszú távra rendezkedik be, nem tűri a külső kritikát, rendületlenül halad tovább a ’szabadságharcos’ úton.”

„Alex Rabetz, az ORF intendánsa a bemutatón elmondta: aggodalommal figyelik a magyar közszolgálati tévé átalakítását, a hírgyártás kiszervezését és központosítását. Egy jó közszolgálati televízió a demokrácia alapja, mondta. Ilyen helyzet még sehol Európában nem állt elő, mint Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy látnak-e lehetőséget „demokratikus fordulatra” Magyarországon, a film készítői nem tudtak megnyugtató választ adni. „A baloldalról érkező kritika semmit sem befolyásol, csak még jobban összezárja a Fidesz szimpatizánsait. Ha az európai politika konzervatív szárnyától érkeznének figyelmeztető jelzések, annak több hatása lenne – mondta Paul Lendvai, ám elismerte: egyelőre az európai politika is inkább párt-, és nem értékalapon működik.”



Lásd még Bolgár György interjúját Váradi Júliával

(m.zs.)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!