Magyarságnapot tartott Orbán: az ország „szálláshely”, a turulba mindenki beleszületik, a sátánt ki kell szorítani
- Részletek
- Szemle
- 2012. szeptember 30. vasárnap, 05:07
- (m.zs.)
Orbán Viktor szombaton előbb turult (a „Nemzeti Összetartozás Emlékműve”) avatott Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban, majd az eredeti lakiteleki sátorverők egy részével 25 éves évfordulót ünnepelt.
Ópusztaszer
Orbán Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotásának, a Nemzeti Összetartozás Emlékművének ópusztaszeri avatásán beszélt. Részletek.
Erotikus fotó a magyar miniszterelnökről: Orbán és az áttetsző lepelbe öltöztetett fallikus titok
A turulba beleszületünk, a turul a vér és a szülőföld jelképe
„A turul őskép a magyarok ősképe. Beleszületünk, akár csak a nyelvünkbe és a történelmünkbe. Az őskép a vérhez és a szülőföldhöz tartozik. Onnantól, hogy magyarként világra jövünk, a mi hét törzsünk köt vérszövetséget, a mi Szent István királyunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek csatát Mohácsnál, a turulmadár pedig a mi, a most élő, a már meghalt és az ezután megszülető magyarok nemzeti azonosságának jelképe.”
A kormányzás és a jelekből olvasás képessége; A politikus és a gazdaember is pásztor
„Aki politikára adja a fejét, annak tudnia kell olvasni a jelekből. A jelekből olvasás képessége a kormányzáshoz nélkülözhetetlen. Aki kormányoz, tudja, hogy mindennek rendelt ideje van. A jelekből tudja, mikor van ideje szólásnak, és mikor van ideje van a hallgatásnak. Ma Szent Mihály napján szólok Önökhöz. Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója. A régi szokás szerint a pásztorok ilyenkor adnak számot a rájuk bízott jószágról. Mifelénk az a mondás járja, hogy Szent György napján, kihajtáskor mindenki lehet pásztor, de Szent Mihálykor, a behajtás napján csak az a pásztor, aki elszámol. A politikus és a gazdaember egyaránt pásztor is: el kell számolnia a rábízottakkal.”
Örüljetek, mert megtaláltuk elveszett juhainkat
„Mi azért jövünk össze, általában azért emelünk szobrot, hogy válaszokat keressünk az olyan kérdésekre, hogy kik is vagyunk mi, magyarok, mi közünk van egymáshoz, mi az, amit ma külön-külön, és mi az, ami ma együtt meg kell tennünk. Ismerjük a jó pásztor példázatát. A jó pásztorét, aki nem üldögélhet nyugodtan a tűz mellett, amíg nem adott számot a rábízottakról, akinek, ha száz juha van, és elveszít közülük egyet, ott kell hagynia a kilencvenkilencet a pusztában, és addig kell mennie az elveszett után, amíg meg nem találja. És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében, hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. Elszámolni jöttem ma Önökhöz, és elszámolni jöttünk össze mindannyian. Elszámolni a ránkbízottakkal. És, tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim, ma nyugodtan vethetünk számot magunkkal, s mondhatjuk egymásnak: örüljetek, mert megtaláltuk elveszett juhainkat.”
Világnemzet: milliók az ezeréves szálláshelyen kívül
„Ez szobor, amit ma Szent Mihály napján avatunk fel, a Nemzeti Összetartozás Emlékműve. Arra figyelmeztet, hogy minden magyar elszámolással tartozik minden magyar felé. A magyar világnemzet, hiszen az ország határai és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, ráadásul milliók szórattak szét ezeréves szálláshelyünkön kívülre, ezért ahhoz, hogy erős politikai közösség jöjjön létre, szükségünk van az összetartozás megerősítésére.”
Kétféle szív él a magyar politikában: az egyik szembefordít [Orbán itt nem a saját táborára gondolt – a szerk.], a másik nemzeti együttműködést épít [itt viszont igen – a szerk.]
„Ma két hagyomány, két felfogás, két eszmerendszer, kétféle szív él a magyar politikában. Az egyik elutasítja a nemzeti összetartozást, a másik ezt tekinti kiindulópontnak. Az egyik lemond az elveszett juhokról, a másik folyton keresi. Az egyik szembefordít, a másik nemzeti együttműködést épít. Az egyik megtagadta testvéreit 2004. december 5-én, a másik kiállt mellettük. 2010-ben a magyarok elsöprő többséggel igent mondtak a nemzeti együttműködésre. Az új kormány hozzáfogott Magyarország alkotmányos újjászervezéséhez, és harcba szállt az emberek munkahelyének és otthonának megvédéséért. Mégis talán a legnagyobb feladat egy új nemzetpolitika kikopácsolása volt, amelynek alapjait már 2001-ben leraktuk, amikor olyan státustörvényt alkottunk, amelynek köszönhetően határon túli honfitársaink újra magyar nyelvű igazolványhoz jutottak. […] Az egyszerűsített honosítási eljárás révén kiterjesztettük a magyar állampolgárságot, és ennek köszönhetően eddig 320 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, és Magyarország új Alaptörvényébe emeltük a nemzetegyesítés programját.”
A meztelen(edő) igazság
A sátán számára nem maradhat hely; „szeretetünkkel” és „derűnkkel” kell kiszorítani
„Ma Szent Mihály napja van. Ezt adja ma elénk az Írás. Idézem. „Akkor harc támadt a mennyben: Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, és nem maradt számukra hely a mennyben. Letaszították a nagy sárkányt, az őskígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki elcsábítja az egész világot. A földre taszították, és vele együtt lezuhantak angyalai is.” Idézet vége.
Nem ismerjük a harc eszközeit, nem ismerjük a harc körülményeit, csak a harc eredményét ismerjük. A sátán számára nem maradt hely, mert Mihály, aki a szeretet, a szolgálat és a derű nem hagyott neki. Mármint helyet. Nekünk, a nemzeti összetartozás magyarjainak így kellene a magunk szeretetével, szolgálatával és derűjével kiszorítani minden rosszat és széthúzást a magyar életből.”
Európa új törvénye: az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak
„Az, aki tud olvasni a jelekből, olvashatja. Új törvények világa közeledik az európai kontinens felé. Ennek a formálódó új világnak első parancsolata így hangzik: az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak, a gyenge nemzetek széthullanak. Azt kívánom minden magyarnak, legyen füle a hallásra, és olvasson a jelekből! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”
(Forrás: orbanviktor.hu, MTI/Illyés Tibor)
Lakitelek
Orbán a lakiteleki találkozó 25. évfordulója alkalmából a Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házában rendezett ünnepségen beszélt, több száz résztvevő előtt. Csurka István a legbölcsebbek közé tartozott. (Huszonöt éve, 1987. szeptember 27-én 181 értelmiségi találkozott a Lezsák Sándor udvarán felállított sátorban. A találkozó a rendszerváltáshoz vezető út egyik legfontosabb állomása volt.)
A 25 évvel a találkozó után még mindig nagyon sokan „akarnak rávenni bennünket, hogy törődjünk bele, hogy mások mondják meg nekünk, kik vagyunk és miként éljünk”. A sátorverők történelmi érdeme éppen az, hogy nem engedték, hogy lebeszéljék őket a céljaikról. Ám a „lebeszélés kultúrája” ma is él és virul, és ha a lebeszélőkre hallgatunk, ma is sötét fellegek árnyékolják be a jövőnket.
Az Európát sújtó válság történelmi léptékű átrendeződéssel jár együtt, mégis azok, akik alkalmazkodást és alázatosságot hirdetnek, egy új korszak kérdéseit változatlanul egy régi korszak megoldásaival próbálják megválaszolni. Ahhoz, hogy a történelem elszenvedőiből a történelem alakítói legyünk, kezünkbe kell venni a saját sorsunk alakítását; ez volt a sátorverők politikai életszabálya, és ez a ma küzdők számára is érvényes igazság.
Nagyon sokan hitték azt egy negyedszázaddal korábban, hogy a fiatal demokraták és a magyar demokraták útjai elágaznak. Ezzel szemben a lakiteleki találkozóval egyidőben volt az első szakkollégiumok országos találkozója Szarvason. Lakitelek nélkül nincs MDF, a szakkollégiumok nélkül nincs Fidesz. A fiatal demokratákat az antikommunizmus eszméje kötötte össze, a lakitelekieket pedig a nemzeti gondolat. „Mi vagányok voltunk, a lakitelekiek a cselekvő nyugalom szellemében éltek és keresték a választ a kérdésekre.” Akkor még csak a legbölcsebbek gondolták, hogy „ugyanannak a fának a két ágáról van szó”; Szabad Györgyöt és Csurka Istvánt közéjük sorolta.
A lakiteleki sátrat mindenki magáénak érezheti, aki „szembeszállt a lebeszélés kultúrájával 1987-ben, a későbbi időkben, sőt mind a mai napig”.
A cselekvésre alkalmas ember külön-külön nagyon magányos – idézte Lezsák Sándor 25 évvel korábban elmondott szavait Orbán. Ma a nemzet felemelkedéséért küzdők csak akkor lehetnek sikeresek, ha a rendszerváltók mentalitását követik. „Minket, a jelen küzdőit, ha alaposan mélyre hatolunk, azt találjuk, ugyanaz a hit hajt, mint negyedszázaddal ezelőtt: kezünkbe akarjuk venni a sorsunkat.”
Ma már nem elég „másolni a Nyugatot” ahhoz, hogy sikeresek legyünk, mert aki ezt akarja tenni, az mélyebbre csúszik a válságban. Ez nem változtat azon a tényen, hogy Magyarország a nyugati kultúrkör és az európai gazdaság része. Magyarország akkor lehet sikeres, ha saját útját követi. De „28 úton haladnak az Európai Unió polgárai". Magyarországnak más utat kell választani, mint azoknak, akik a válságot okozták és „láthatóan azóta sem boldogulnak vele”.
Ha elfogadták volna, hogy Magyarország saját erejéből nem tud a helyzetén javítani, akkor „még a siker esélyét sem tudtuk volna megőrizni, de még a csődöt sem tudtuk volna elkerülni 2010-ben”.
"Eljön még az az idő, ha a nemzeti együttműködés rendszerét jól kiépítjük, képesek lehetünk Magyarországot ismét a sikeres nemzetek közé emelni.”
(Balog Zoltán, a nemzeti erőforrások minisztere beszédében azt mondta, végre van Magyarországon egy olyan alaptanterv, „egy nemzeti minimum”, amely továbbviszi azt a kincset, amit át kell venni az előző nemzedékektől.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a negyedszázaddal korábbi találkozó egyik szervezője és házigazdája, a Demokrata Fórum egyik alapítója szerint a mai Magyarország előképe megjelent a lakiteleki nyilatkozatban és kiteljesedett a hatályos alaptörvényben.)
(Forrás: MTI, fotó: Ujvári Sándor)
(m.zs.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!