rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. június 24.

Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője


Bolgár György:
- Ön nemcsak a Fidesz európai parlamenti képviselője, hanem annak az előkészítő bizottságnak is az egyik tagja, amelyik az alkotmányozás alapjainak főbb kérdéseivel foglalkozik. Arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan dolgoznak? Milyen gyakran találkoznak és akkor mi a feladatuk? Beszélgetnek, vagy mindenkire ki van osztva egy-egy téma?

Schöpflin György: - Informális a csoport működése. Nincs megszabott menete, viszonylag gyakran fogunk találkozni. Egyelőre még csak egyszer találkoztunk. Igazából mindenki előjön különféle gondolattal, ezeket megbeszéljük, és vagy jónak találjuk, vagy nem találjuk jónak. Mást nem nagyon tudok a működésről mondani.

- Milyen új alkotmány él az Ön fejében? Boross Péter nyilatkozott több helyen az elmúlt napokban, és azt már látni lehet, hogy ő mit gondol arról, mit kellene bevenni az alkotmányba. De van-e olyan elképzelt alkotmány, amire például Ön gondol?

- Nincsenek kialakított elképzeléseim, tehát én úgy látom, hogy mindenképpen kell egy új alkotmány.

- Miért látja így?

- Mert a ’49-es alkotmány, az egy közröhej. Még mindig a kommunista alkotmányban élünk, annak ellenére, hogy a kommunizmusnak már régen befellegzett.

- Talán éppen Sólyom László nyilatkozta a Heti Válasznak, hogy ez egy óriási félreértés, és nagy sajnálattal kénytelen tudomásul venni, hogy nem sikerült megszüntetnie azt a téveszmét, hogy ez egy kommunista alkotmány, holott csak a sorszámozása az, de már minden megváltozott benne, és ez egy abszolút modern polgári demokratikus alkotmány.

- Politikailag én abszolút nem így látom, mert az alkotmány nemcsak egy jogi szöveg, hanem politikai szöveg is. Abból a szempontból, hogy egy új alkotmány új korszakot indít el és valamennyire azért átszabja a politika működését, szerintem Magyarország még nem ment át ezen a cezúrán. Hogy lezárjuk a régi korszakot és egy új korszakot indítunk el. Tudom, hogy a jogi szempontból nézve teljesen átalakult a ’49-es alkotmány, de a szimbolikus kép még a mai napig ott van, hogy ez a Rákosi alkotmánya. Nincs olyan más, volt kommunista ország, ahol nem született volna új alkotmány. Mi miért lógunk ki a sorból?

- Tehát azt mondja, hogy ennek elsősorban szimbolikus jelentősége lenne, hogy az legyen ott, hogy a 2011-es 1-es vagy a 2012-es 1-es számú törvény az új alkotmány, és akkor nem lehet rá azt mondani, hogy ez a Rákosi rendszer alkotmánya?

- Én nem azt mondom, hogy ez csak szimbolikus, hanem, hogy politikai és szimbolikus is. A szimbolikát amúgy sem lehet leválasztani a politikáról, mert ez egy történelmi alkalom, és nagyon fontos, hogy ezt alkotmányozással is lehessen jelezni.

- Akkor politikai szempontból mi értelme van egy új alkotmánynak? Hiszen ez a mostani megteremtette a kereteket a polgári demokratikus rendszerhez, annak működéséhez, egy normális európai értelemben felfogható parlamenthez. Például ennek az alkotmánynak a szellemében és szabályai szerint történtek a választások, ezt nyerte meg kétharmaddal a Fidesz. Szóval mi a baj ezzel?

- Nehézkesen működik. Példának okáért, hogy lehetséges az, hogy harminchat napig tartott átadni a kormányzást a választások után. Nagy-Britanniában már másnap átadta John Major, 1997-ben. Nem látom be, Magyarországon miért kellett egy hónapot várni erre?

- Akkor mondok én egy másik angolszász országot. Egyesült Államoknak hívják, november elején tartják az elnökválasztást és január 20-án veszi át az új adminisztráció, az új elnök a hivatalát.

- És hogy hívják a régi elnököt? Az a „béna kacsa”.

- Ez igaz, de ettől még az amerikai demokráciát nem szokták olyan nagyon gyakran bírálni és főleg nem írnak új alkotmányt. Sőt nagyon óvakodnak tőle.

- Az amerikai alkotmány nagyon jól működik, ennek más oldalai is vannak, nem akarok az amerikai alkotmányra külön kitérni. Európában azt hiszem, azt lehet mondani, hogy a magyar rendszer egyedülálló. Tehát itt már két tényező van. Az egyik az, hogy ez egy kommunista alkotmány, a másik ez az átadási periódus.

- Ezen egy egyszerű alkotmánymódosítás segítene valószínűleg.

- Igen. Kezdjük azzal, hogy én nem értek egyet Sólyom Lászlóval. Nekem más a megközelítésem. Szerintem szükség van egy új alkotmányra. És hogyha ebből indulok ki, akkor nagyon sok mindent másképpen látok. Azt hiszem, hogy ezt valamennyire a Fidesz választói is elfogadják, elismerik. Esetleg számon kérik, hogy ha itt van egy nagyon komoly átalakulás, akkor legyen egy új alkotmány is.

- Igen. Azt is gondolja, amit például Boross Péter fontosnak tart, hogy a Szent Koronát valamilyen módon emeljék be az alkotmányba és valamilyen viszonyt fejezzenek ki hozzá? Tehát a múltba is nézzen, ne csak a jelenbe vagy a jövőbe?

- Én ezt személyesen elfogadom, végső soron a magyar állam, mint állam, össze van kötve a Szent Koronával. Ezerszáz éve létezik. Ez egy európai tényező. Azt hiszem, hogy ennek ott kell szerepelnie. Ugyanakkor azt is hiszem, hogy a ’48-as hagyományoknak is ott kell szerepelniük.

- De ha ez csak egy történeti áttekintés része, mondjuk a preambulumban, akkor azt lehet mondani rá minden oldalról, hogy persze, miért ne emlékezne meg az alkotmány arról, hogy hogyan is alakult az ezeréves magyar történelem. Ebben a Szent Koronának és a 48-as forradalomnak is komoly szerepe van. De lehet-e a Szent Koronának közjogi szerepet adni?

- Ezt majd meglátjuk. Én ebben nem vagyok szakértő, de nem hinném, hogy a mostani Magyarország ezt igazából fontosnak tartaná. Nem történelemkönyvet akarunk létrehozni, hanem alkotmányt. És ebben szerepelnie kell valamennyire annak a bizonyos utalásnak, hogy az előzményeket is beemeljük a mába és a jövőbe.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái