rss      tw      fb
Keres

A Die Presse interjúja Gyurcsánnyal: Orbán az aljasságra, az irigységre és az önzésre játszik



Az MTI alapján már ismertettük azt az interjút, amelyet a Die Presse című osztrák konzervatív lapnak Peter Bognár készített Gyurcsány Ferenccel szeptember 29-én, Orbán Viktor putyinista címmel. Mivel Horváth Júlia megjött a szabadságáról, utólag közöljük a teljes beszélgetést (m.zs.)
Gyurcsány Ferenc, Magyarország volt miniszterelnöke nem csupán utódát bírálja, hanem a lakosságot is: Magyarország félfeudális, államhívő társadalom.
 

Die Presse: – Mit talál jónak Orbán Viktor kormányának politikájában?

Gyurcsány Ferenc: – A teherautókra vonatkozó előzési tilalmat az autópályákon.

– Ez minden?

– Talán még a vendéglátó helyeken bevezetett dohányzási tilalmat.

– És a kormány gazdaságpolitikája? Abban semmi nincs, amivel egyetértene?

– Semmi! A kormány gazdaságpolitikája rémes. Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarország zsákutcában van. Csak az a kérdés, hogy Orbán keresztülviszi-e a gazdaságpolitikáját a keserű végig, vagyis hogy tényleg nekivezeti-e Magyarországot a falnak.

– Ön bírálja Orbán gazdaságpolitikáját. Ám a baloldalnak sincs receptje a válság legyőzésére, sem Magyarországon, sem másutt.

– Senkinek sincs ma kész megfelelő receptje. De térjünk vissza Magyarország problémáira. Az ország nyomorúságát ma egyfelől abban látom, hogy a külföldi befektetők nagy ívben elkerülik Magyarországot, másfelől abban, hogy a belföldi fogyasztás drámaian zsugorodik. Sok magyar igyekszik a pénzét kimenteni a határon túlra. Például Burgenlandban a magyarok sorba állnak a bankokban, hogy számlát nyissanak a megtakarított pénzüknek. Már nem bíznak a saját kormányukban. A gazdaság alapvető problémája az, hogy Orbán Viktor egyszerűen nem bízik az emberek saját kezdeményezésében. Kizárólag az állam mindenhatóságában hisz. Ezért ő az én szememben egy putyinista.

– Miért ilyen nagy még Magyarországon Orbán támogatottsága?

– A magyar félfeudális társadalom. Szintén velejéig állam- és felsőbbséghívő. A magyarok többsége inkább személyes függőséget vállal, mint hogy bízzon a törvényekben. Így talán érthető az alku is, amelyet Orbán kötött a társadalommal: jólét szabadságért. Ezt az alkut kötötte meg annak idején a kommunista Kádár-rezsim is a társadalommal. Itt persze hozzá kell tennem, hogy Orbán meg van áldva karizmával és tehetséggel is, és úgy tudja kiszolgálni a magyar néplelket, mint senki más. Így nagyon tudatosan használja fel politikájához eszközként az olyan emberi tulajdonságokat, mint az aljasság, az irigység és az önzés.

– Egyáltalán nem létezik közös nevező a baloldal és a jobboldal között?

– Nem, még alapkérdésekben sem. Az ellentétek ma áthidalhatatlanok. Kétségtelenül ez ennek az országnak az alapvető baja is. Néhány példa: miközben a kormány a nemzetállamot helyezi előtérbe, mi az egyesült Európát állítjuk a középpontba. Míg a kormány az állam mindenhatóságában hisz, mi a szabad piacgazdaságban hiszünk, míg a kormány azon  dolgozik, hogy egypártrendszert építsen ki, mi a pluralizmus mellett szállunk síkra, míg a kormány fél a globalizálódástól, mi nagy lehetőségeket látunk benne. Amíg Orbán és a jobboldal tekintélyelvű és antidemokratikus politikát folytat, nem lehetséges közös vitaalap.

– Hogyan győzheti le a baloldali liberális ellenzék Orbánt a 2014-es parlamenti választásokon?

– Úgy, hogy kibékül, és szövetséget alkot. A három demokratikus parlamenti pártnak [Gyurcsány Demokratikus koalíciójának, a szocialista MSZP-nek és  az LMP elnevezésű ökopártnak] a felmérésekben már ma is szűk többsége van a Fidesszel szemben.

– De a másik két baloldali liberális ellenzéki erő nem mutat készséget szövetségalkotásra.

– Az LMP Gyurcsány-ellenes pártként indult. Sajnos még mindig összekeveri az én kormányom idején [2004-2009] folytatott demokratikus vitákat az antidemokratikus kormány legyőzésének szükségességével. A szocialistáknál pedig fiatal politikus áll az élen [Mesterházy Attila], aki minden reggel, amikor a tükörbe néz, a miniszterelnököt látja.

– Mennyi esély van Ön szerint egy ellenzéki szövetségre?

– Én ugyan 100 százalékosan hiszek egy ilyen szövetségben, de ma csupán 40 százalék az esélye annak, hogy egy ilyen létrejöjjön. Még túl nagyok az ellentétek.

– Ön nemrég Bajnai Gordon volt miniszterelnök [2009-2010] nevét vetette fel az ellenzéki szövetség lehetséges jelöltjeként. Miért éppen őt?

– Mert tehetséges, sok választó rokonszenvét bírja, és pártoktól független. De ezt neki is feltétlenül akarnia kell. Még nem jutott el idáig.

– Ön tavaly kilépett az MSZP-ből. Melyek a céljai az Ön pártjának?

– A 2014-es választásokon a szavazatok 8-10 százalékát szeretnénk megszerezni, aztán 2018-ban már 15-20 százalékot tervezünk elérni. Távlati célunk az, hogy nagy balközép párttá legyünk.

(hj)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!