Zöld munkát, teljes kiőrlésű kenyeret!


Olyan sokáig gondolkodtam azon, hogy ezt itten papírra vessem, hogy mire eljutottam idáig, elillant belőlem minden indulat, így nem maradt más, mint hogy unalmas, szikár tényeket tarják önök elé. Már most látom, ahogy küzdenek az ásítással, de nincs más megoldás, a közéleti reflexiók, ahogy ugye ez az orgánum itt meghatározza magát a mindenségben, ilyenek lesznek. Ilyen az, amikor az indulat letiplizik, esetleg ha valami magánéleti szálat beleszőnék, de akkor az nem ez lenne.

Schiffer András az Lehet Más a Politika volt parlamenti frakcióvezetőjével a HVG-ben közölt interjúja után napokat vártam és reménykedtem az indulat elillanásában. Nem jó úgy nekiülni egy ilyen írásnak, hogy a gondolatok közt a sorminta a káromkodás.

Azon gondolkodtam, hogy mi ülepedhetett le Schiffer András fejében azokról a dolgokról, amelyek a 2010-es választások óta eltelt időben történtek ebben az országban. Schiffer egy parlamenti párt frakcióvezetőjeként, majd az utóbbi időben tagjaként felszólalt, nyilatkozott, kritizált, javasolt. Most mégis itt vagyok elkerekedett szemekkel, újra és újra elolvasom a már említett interjút, és azon töprengek, mire gondolhatott Schiffer András igazán, amikor visszamenőleges hatályú törvényeket hoztak, amikor rekvirálták a nyugdíjpénztári magánbetéteket, amikor aktuális politikai érdekek miatt megkurtították az Alkotmánybíróság jogkörét, amikor a kormány irányítása alá helyezték a közszolgálati médiát, amikor barátoknak és rokonoknak osztották az állami földeket, amikor Magyarország a nemzetközi közösség páriájává lett, amikor Alkotmányból alaptörvényt csináltak, Köztársaságból pedig… mit is? Mi járhatott a fejében, amikor tavaly Karácsonykor a Rákóczi úton ezrek vártak az ingyen ebédre, amikor nyilas hordák masíroztak le-föl az országban? Mi lehet a rezüméje mindennek szerinte? Mi járhat a fejében most, amikor a választójogi rendszert cserélik valami olyanra, amelynek egy célja van: a hatalom mindenáron való megtartása?

Persze az LMP-vel, Schiffer András pártjával kapcsolatban az illúzióim, ha voltak ilyenek, már rég szertefoszlottak. Nagyjából akkor, amikor 2011 nyarán Karácsony Gergely felvetette a Jobbikkal kötendő „technikai koalíció” ötletét. Ha emlékeznek még, ez arról szólt, hogy a Fidesz választási győzelmét megakadályozandó, az LMP hajlandó „technikai koalícióra” lépni a Jobbikkal. Nálam itt csapták be maguk mögött a spejzajtót. Mostanra már csak ezek az indulat nélküli kérdések maradtak. Mert olyan ez az egész, mintha Schiffer András nem ebben az országban élne. Nem annak a törvényhozásnak lenne a tagja, amelyen mindazokat a változásokat keresztülnyomták, amelyeknek itt az eredménye. Itt, a mindennapokban, körülöttünk, eltéveszthetetlenül.

Schiffer András röviden és visszafogottan válaszol az LMP 2014-es választási programját firtató kérdést. Ezt mondja: „Szerintem az elkövetkező két évben nekünk elsősorban két kérdésre kell meggyőző válaszokat találnunk. Az egyik a zöld munkahelyteremtés, amiben nemcsak azt kell elmondanunk, hogy hány év alatt hány munkahelyet tudnánk teremteni, hanem azt is, hogy a gazdaság szerkezetét, a fejlesztéspolitikát hogyan akarjuk átalakítani. A másik pedig egy antikorrupciós stratégia."

Ennyi. Nem több nem kevesebb. Mindarról, ami ebben az országban történt az elmúlt két évben a zöld munkahelyteremtés jut eszébe. Egek ura! Ezt most csak a sorminta helyett írtam ide.

Csak azért fontos mindez, mert most az a hipotézis, hogy a párt, amelynek Schiffer András tagja, játszhat majd a 2014 utáni bajnokságban is. Hogy a választópolgár majd magáévá teszi az üzenetüket, és követi a pártot, amelynek magasra tartott zászlaján ott áll a „Zöld munkát! teljes kiőrlésű kenyeret!” követelése.

Mindezek után pedig már teljesen marginális kérdés – és most, indulatok hiányában, a hideg tekintetű technokrata mondja ezt –, hogy az LMP kit támogat és kivel fog össze. Ha Bajnai végül beszáll a ringbe, és nem lebegtet már többet, legalább egy megoldandó problémával kevesebbel kell majd szembenéznie. Nem kell majd küzdenie az LMP ebben a helyzetben érthetetlen választási programjával. Mert ugye a tanítónő, aki most közmunkásként utcát seper, szerintem bármilyen színű munkát elvállalna, ami képesítésének vagy képességeinek megfelel, a gépkocsivezető bármilyen színű teherautóra felülne, csak ki tudja fizetni a havi rezsit. Nem folytatom.

A kérdés ugyanaz marad: mi járhat Schiffer András fejében?

(Kakuk  György)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!