rss      tw      fb
Keres

OGY - Krónika 5. rész (önkormányzati törvény módosítása, rendszervédelem, napirend után)

MTI 2012. október 9., kedd 17:24

Egyes helyhatóságok - miniszteri jóváhagyással - megtagadhatnák a jövőben, hogy a szomszédjukban lévő településsel közös önkormányzati hivatalt alakítsanak ki - hangzott el az önkormányzati törvény módosításának keddi általános vitájában, az Országgyűlés plenáris ülésén. A képviselők megvitatták a létfontosságú rendszerek védelméről szóló javaslatot is, majd két napirend utáni felszólalással zárták a napirend tárgyalását.

Önkormányzati törvény módosítása

Jövő januártól hatályos az önkormányzati törvény azon rendelkezése, amelynek értelmében a városok, valamint a kétezer főnél nagyobb lélekszámú települések nem tagadhatják meg közös önkormányzati hivatal létrehozását, ha azt egy velük határos település kezdeményezi. Ezt a paragrafust egészíti ki a jogszabály módosítása, amely bizonyos esetekben mégis lehetőséget adna a közös hivatal felállításának elutasítására - mondta a fideszes Nagy Csaba, az önkormányzati törvény módosításának egyik előterjesztője.

Hozzátette: ha a két település más országgyűlési választókerületbe tartozik, az önkormányzatokat felügyelő miniszter jóváhagyásával a kérés megtagadható.

A képviselő szerint a hatékonyabb munkavégzés érdekében indokolt a kivétel.

Az előterjesztést a kormány támogatja - mondta a vitában Tállai András államtitkár.

Fidesz: a jogszabály koherenciazavart orvosol

A fideszes Szűcs Lajos szerint a módosítás az önkormányzati, valamint a választási törvény közötti koherenciazavart orvosolja.

MSZP: a bíróságra kellene bízni az elutasítás jóváhagyását

A szocialista Göndör István az előterjesztést elfogadhatónak tartotta, de cáfolta, hogy koherenciazavart orvosolna, mert szerinte a különböző választókerületbe tartozó települések is képesek együttműködni.

A képviselő nem az önkormányzatokat felügyelő miniszterre bízná az együttműködés megtagadásának jóváhagyását, hanem a bíróságra.

Jobbik: szétvágják a kialakult rendszert

Zakó László (Jobbik) feltette a kérdést, hogy mi köze van a négyévente megtartott országgyűlési választásoknak és a közös önkormányzati hivataloknak egymáshoz.

Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok közül sokan már évekkel ezelőtt körjegyzőségekbe álltak össze, de a kialakult struktúrát az új járásokkal és választókerületekkel most szét fogják vágni.

A képviselő a javaslat lehetséges hátterét abban látta, hogy az új körzethatárok kialakításánál kiderült, egyes fideszes önkormányzatoknak más települések "zűrös-zavaros" ügyeivel kellene foglalkozniuk. Ezért viszont miniszteri szinten meg lehet tagadni a befogadásukat - tette hozzá.

LMP: a kormányoldal nem tudta megindokolni a javaslatot

Szilágyi Péter (LMP) szerint a kormánypárti képviselők egyetlen indokot nem tudtak felsorolni amellett, hogy miért van szükség a javaslatra.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a kétezer fő alatti települések korábban "bele lettek kényszerítve egy közös hivatali rendszerbe", most viszont még azt a jogot is meg akarják tőlük vonni, hogy csatlakozni tudjanak egy másik, számukra vonzó településhez.

Szavai szerint egyelőre nem lehet látni a törvényjavaslat mögött meghúzódó valódi szándékot. A javaslatot benyújtó Lázár János személye miatt elképzelhetőnek tartotta, hogy Hódmezővásárhely környékén van az a település, akitől meg akarják vonni a csatlakozás jogát.

Fidesz: egységes rendszert szeretnének felállítani

A vitában elhangzottakra válaszolva Nagy Csaba (Fidesz) azt mondta, egy egységes rendszert szeretnének felállítani és ennek során nagyot lépnek előre a járási hivatalok létrehozásával. Véleménye szerint a megfogalmazott javaslat alapján a járási hivatalokat és a megyei rendszert egy egységes keretben kell majd létrehozni.

Jakab István levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.

A kormány védené a létfontosságú rendszereket

A kormány törvényben védené azokat a létfontosságú rendszereket, amelyek a lakosság ellátásban létfontosságú szerepet töltenek be. Kontrát Károly államtitkár expozéjában hangsúlyozta: a három ütemben hatályba lépő törvény a kijelölés és a hatósági eljárás alapvető szabályait is tartalmazza.

A létfontosságú rendszerek közé tartozik az energia, a közlekedés, az egészségügy, az infokommunikáció, a vízzel kapcsolatos rendszerek, vagy ezek egyes elemei. Az üzemeltetőknek a törvény szerint kötelességük lesz biztonsági tervet készíteni és gondoskodni kell a védelemről.

Farkas Zoltán (Fidesz) azt mondta, az első csoportba az energetika és a közlekedés tartozik, a másik két csoportról azonban csak annyit mondott, hogy az előkészítés miatt később lép életbe a törvény.

A jobbikos Mirkóczki Ádám azt mondta, pártja egyetért a javaslattal és annak tartalmával, de az, hogy a törvény milyen, csak az életbe lépés után derül majd ki, mivel új szabályozásról van szó.

Iváncsik Imre (MSZP) hangsúlyozta, hogy a javaslat csak az üzemeltetők kötelezettségeiről, bírságolásáról szól, az állami segítségről nem. Szerinte szélesebb körű szabályozás lenne indokolt, a szervezetrendszer sem megfelelő, az eljárási szabályok pedig "elkenik" a felelősséget.

Kontrát Károly a vita után megköszönte a támogató felszólalásokat.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

Napirend után a turulmadárról és Vécsey Tamásról

Napirend utáni felszólalásra ketten jelentkeztek, a jobbikos Ferenczi Gábor a turulmadárról, a fideszes Papcsák Ferenc pedig Vécsey Tamás jogászról emlékezett meg.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a keddi ülésnapot, a képviselők szerda reggel 9 órakor folytatják a munkát.