rss      tw      fb
Keres

Ferlinghetti nem kért a magyar kormány ötvenezer eurós díjából




Rájár a rúd a magyar hivatalosságra. Csütörtökön adtunk hírt róla, hogy Günter Gras Nobel-díjas német író nyílt levélben tiltakozott a Roma Parlament kilakoltatása ellen a VIII. kerületből, ma Ferlinghetti nem kéri a „magyar kormány” ötvenezer euróját.
Visszautasította az első kitüntetett, Lawrence Ferlinghetti, az amerikai beatnemzedék egyik híres költője a Magyar PEN Club első alkalommal odaítélt Janus Pannonius-nagydíját{footnote}
Mint híreinkben olvashatták, szeptember 30-án ítélték oda az első Janus Pannonius-nagydíjat. Lawrence Ferlinghetti mellett – műfordítói elismerésként – 3000 eurós díjat kapott Itamár Jáoz-Keszt, Babits, Radnóti, Arany izraeli fordítója és Jávorszky Béla, aki 35 finn, svéd, litván és észt könyvet fordított le magyarra. Szőcs Géza szerint, aki a Magyar PEN Club elnöke, az öttagú zsűri egyhangúan ítélte az 50 ezer euróval járó fődíjat az amerikai költőnek. (A zsűri tagjai: Bollobás Enikő irodalomtörténész-műfordító, Tomaso Kemény, Olaszországban élő magyar származású költő, Szőcs Géza, Edwin Thumboo szingapúri és Dorin Tudoran, Amerikában élő román származású költő.)

A Janus Pannonius-fődíjat olyan szerzőnek ítélik oda, akinek költői életműve illeszkedik az európai kultúra főáramába. A részben magán-, részben kormányzati forrásból finanszírozott költészeti nagydíjat azzal a szándékkal alapították, hogy „egyfajta költői Nobel-díj szerepét töltse be a világ irodalmi életében”. A díjátadást minden évben Janus Pannonius születésnapjához, szeptember 29-hez közeli időpontban tervezik megtartani.{/footnote}, írta csütörtökön a Los Angeles Times című amerikai napilap. Az ok: emberi jogi aggályok.

A 94. évében járó költőnek szeptember végén az öttagú nemzetközi zsűri egyhangúlag ítélte oda az 50 ezer euróval járó fődíjat. A Magyar PEN Klub elnöke, Szőcs Géza szeptember 30-án azt mondta, a kitüntetés amerikai lakóhelyén, San Franciscóban adják át, egészen pontosan az életében fontos szerepet játszó City Lights kiadó könyvesboltjában.


Lawrence Ferlinghetti a City Lights könyvesbolt előtt San Franciscóban, 2003-ban
(Christina Koci Hernandez/San Francisco Chronicle)

Ferlinghetti azonban az amerikai lap írása szerint levélben visszautasította a díjat, „miután tudomást szerzett arról, hogy azt részben a kormány finanszírozza”.

„Mivel a díjat jelenleg részben a magyar kormány finanszírozza, és mivel a jobboldali rezsim politikája a tekintélyelvű irányítás felé, következésképpen a szabad véleménynyilvánítás és a polgári szabadságjogok korlátozása felé tolódik, nem tartom lehetségesnek, hogy az Egyesült Államokban elfogadjam a díjat” – idézett a lap a levélből.

Ferlinghetti nagy harcos, írja a Los Angeles Times, megalapítása után kiadóját a szólásszabadság szolgálatába állította, így 1956-ban ő adta ki Allen Ginsberg híres versét, az Üvöltést (Eörsi István fordította magyarra), ami miatt letartóztatták.

Ferlinghetti az újság szerint megpróbálta az ötvenezer eurót felajánlani egy alapítványnak a magyarországi szólásszabadság támogatására, „de nem volt elégedett azzal az erőfeszítéssel, amelyet a Magyar PEN Klub tett, hogy eleget tegyen a kérésének”.

Az 1919-ben New York államban született, majd Franciaországot és a második világháborút is megjárt Lawrence Ferlinghetti a beatnemzedék alkotója, leghíresebb versgyűjteménye a magyarra még le nem fordított A Coney Island of the Mind. Az általa alapított City Lights kiadónál jelent meg az ötvenes években szinte az egész amerikai beatirodalom

(m.zs.)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!