Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. október 24.



Bolgár György kérdései 2012. október 24-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük a tegnapi demonstrációkat és azok várható hatásait. Négyszázezer kormánypárti kontra húszezer ellenzéki? Félszemű Belügyminisztérium? Fáradó kormányoldal nagy lendülettel bejelentkező Bajnai? Mit jelent az Együtt 2014 kezdeményezés? Kivel és hogyan együtt? Elvárható-e, hogy az MSZP mint a legnagyobb ellenzéki párt felsorakozzék a Milla mozgalom mögé. És mit jelent, hogy a szocialisták szerint balról kell leváltani az Orbán-kormányt, ebből nem engednek. Ezek szerint nem a Bajnai-féle középről?

Másik, bár ezzel összefüggő témánk, hogy a Fidesz változatlanul ki akarja ebrudalni az MSZP-t a magyar közéletből. Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke egy tegnapi megemlékezésen kijelentette, az nem lehet, hogy nem tudjuk kivetni a nemzet testéből azt az elitet, amely állandóan ellene fordul. Ha nincs reformnáci párt, akkor reformkommunista párt sincsen. Ezt a korszakot akkor tudjuk lezárni, ha a politikai térből eltűnik a forradalmat leverő párt utóda. Mondta Kósa. Most akkor az MSZP kommunista vagy bankár és multipárti? Újnácik viszont ezek szerint nincsenek is? Vagy csak azok létezhessenek, akiket a Fidesz engedélyez?

És végül mit szólnak az egyre kínosabb kajakos exodushoz? Ma Csipes Tamara világbajnok közölte, hogy Ausztráliába megy. Vajon mi húzódik meg a magyar kajak sikerek és a váratlan távozások mögött? Mi az amit esetleg nem tudunk?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A lakcímnyilvántartásról és az Orbán-kormány baloldali leváltásáról
Baja Ferenc, MSZP-s országgyűlési képviselő

Bolgár György: - Körülbelül huszonnégy óra telt el azóta, hogy Bajnai Gordon és két kollégája, két társa bejelentette az Együtt 2014 mozgalom vagy kezdeményezés elindulását és azt, hogy szerintük középről kell leváltani az Orbán-kormányt, de mindenképpen le kell. Ezután a huszonnégy óra után az MSZP megszólalt, nevezetesen Ön szólalt meg, hogy balról kell leváltani. Ez azt jelenti, hogy nem akarnak együttműködni ezzel az új formációval vagy csak jelzik, hogy Önök egy baloldali párt és szeretnék, ha az Önök értékei érvényesülnének, és minél többen azt mondanák, hogy igen, vannak baloldali értékek, mi ezeket támogatjuk és talán ez is elég lesz az Orbán-kormány leváltásához.

Baja Ferenc: - Örülök, hogy beszélhetek erről. Először is ezen a sajtótájékoztatón én a lakcímnyilvántartás kérdéseit feszegettem. És arról beszéltem, hogy a Fidesz mondjon le arról a lehetőségéről, hogy megváltoztatja a lakcímnyilvántartást, mert ezzel nagyon sok mindent veszélyeztet. Többek között egyébként a választások tisztaságát is.

– Azt hogyan?

– Azáltal, hogy ha nincs központi lakcímnyilvántartás, aminek a megszüntetése teljesen értelmetlen, szakmaiatlan és pazarló, akkor lényegében nagyon nehezen követhető hivatalosan az, ha valaki egyik helyről a másikra költözik a szavazást megelőző időszakban. Hiszen ha valaki Sopronból elmegy Nyíregyházára, akkor ugye Nyíregyházán bejelentkezhet, Sopronból kijelentkezhet. Amíg van központi nyilvántartás akkor természetesen az ezt visszaigazolja. Ellenkező esetben azonban a nyíregyháziaknak az ország összes önkormányzatát meg kell keresni, hogy vajon ez az állampolgár tényleg kiköltözött-e innen vagy onnan.

– Magyarán egy olyan választási körzetben, ahol a Fidesz éppen fontosnak tartja odaszervezni új szavazókat, mert úgy érzi, hogy szoros a küzdelem, de megbízható emberekkel megfordítható vagy biztosan a Fidesz javára dönthető el, nyugodtan mindenféle ellenőrzési veszély nélkül átcsoportosíthat százakat vagy ezreket?

– Ez pontosan így van. Én nem hivatkoztam itt a Fideszre, mert nincs annak indoka egyelőre, hogy bárkit megvádoljak. Csak azt mondtam, hogy a magyar kormánynak erre figyelnie kell, hogy a közigazgatási szakmaiság a pártpolitikai célszerűségnek nem rendelődhet alá.

– De ugye ez a javaslat amely Rogán Antaltól hangzott el két héttel ezelőtt, már csak azért is elképesztően cinikus, nem tudok rá mit mondani, mert lényegében mintha egy utólagos igazolása akarna lenni a választási regisztráció bevezetésének, hiszen azzal szemben ugye mindenki azt vetette fel, hogy erre semmi szükség, hiszen olyan országokban, ahol van kötelező lakcímnyilvántartás, nincs szükség a regisztrációra. Jó. Hát akkor megszüntetjük a lakcímnyilvántartást. Ezen ne múljon. Körülbelül ez volt az egésznek a lényege.

– Ebben Önnel maradéktalanul egyetértek, sőt azt kell tudni, hogy ahol nincs központi lakcímnyilvántartás, ott általában csinálnak ilyet. Azért is érdekes ez egyébként, mert központosítják az iskolákat, a kórházakat, lassan már az óvodákat. Csak éppen a választáshoz kötődő személyi lakcímnyilvántartást szeretnék decentralizálni, miközben minden területeken elvonnak az önkormányzatoktól. Tehát látszik az, hogy itt valami olyasmi történik, ami politikailag félreérthető vagy sandaságnak nyilvánítható. Azért tartottam sajtótájékoztatót, mert nem tudunk erről még sok pontosat, de szerettem volna világossá tenni, hogy eddig, és ne tovább. Ne nyúljanak ehhez hozzá. Lebuktak a regisztrációval, ezért a politikai célszerűség azt diktálja a cinizmusával együtt, hogy szűnjön meg az egész lakcímnyilvántartás.

– No de ott voltak az újságírók a sajtótájékoztatón és megkérdezték, hogy mit szól az MSZP az Együtt mozgalomhoz

– Erre én azt tudtam mondani, hogy én mit szólok mint a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője. A saját véleményemet mondtam el, amit természetesen vállalok és amelynek egyik kulcsfontosságú eleme volt az, hogy természetesen ezt kérdezték, hogy mi hogyan állunk hozzá a Millához és a Bajnai Gordonhoz. Ez nem változott egyáltalán. Amit azonban én hangsúlyoztam, az, hogy az elkövetkezendő időszakban egyszerre kell támogatni azt, hogy ez az új kezdeményezés létrejöhessen és erősödjön, de attól nem tekinthet el a Magyar Szocialista Párt, és nagyon nagy hibát követne el ha azt megtenné, hogy nekünk a kormányváltást baloldalról kell szorgalmaznunk, kezdeményeznünk, és azért dolgozunk naponta huszonnégy órában, hogy baloldalról ennek a feltételei létre jöjjenek.

– Tehát nem jellegtelen pártként akarnak egy ellenzéki együttműködésbe belesimulni, hanem egy markáns baloldali pártként ugye? Ezt akarják ezzel üzenni.

– Én azt tudom mondani, hogy ahhoz, hogy az Orbán-kormányt le lehessen váltani, nagyon széles társadalmi csoportokat kell integrálni. Ezen széles társadalmi csoportok közül a baloldal jelen állapotban meghatározó erővel van jelen. Azt is tudom mondani, hogy az MSZP ma harmincszázalékos támogatottsággal rendelkezik, ami nagy valószínűséggel jelen pillanatban még nem elegendő a kizárólagossághoz, de mindenképpen egy olyan erő, ahol figyelni kell arra, hogy a mi támogatóink mit gondolnak és mit szeretnének. A mi támogatóink azt szeretnék, ha egy baloldali értékrendű kormány váltaná le az Orbán-kormányt. Ez nem kizárólagos, ezt szeretnék.

– De azért azt fontos meghatározni, hogy mit értenek ezen a baloldaliságon.

– Hát hogyne. Ezért rendkívül fontosságú.

– Mi az konkrétan?

– Ezért rendkívül fontosságú az, hogy a gazdasági programot Mesterházy Attila pártelnök, frakcióvezető minden társpolitikai erőnek vagy minden ellenzéki erőnek elküldte. Hiszen pont ez a lényeg, főszerkesztő úr, amit Ön mond, hogy önmagában a baloldaliság egy értékrend, egy érzelem, egy attitűd, egy tömegpárti megjelenés, de a választásra készülve nagyon fontos megmutatni ennek a kereteit.

– Hiszen ez összeegyeztethető azzal, amit Bajnai mondott, hogy haza, haladás, szolidaritás, Európa. Ezt akár az MSZP is mondhatta volna nem?

– Akár mondhatta volna az MSZP is. Az MSZP azt nem mondhatja, hogy neki a bázisa egy középen állás. Ezt nem mondhatja. Mert abban a pillanatban, ha ezt mondja, akkor elveszít baloldali támogatókat és baloldali szavazókat. Mondhatja, hogy együttműködik a középpel, mondhatja, hogy meg szeretné szólítani a középet. Egy dolgot nem tehet, hogy odahagyva baloldali támogatóit, odahagyva azokat az embereket, akik az elmúlt időszakban kitartottak az MSZP mellett, azt mondja, hogy ő magától beolvad valami olyasmibe, amiről még azt nem tudjuk, hogy micsoda. A baloldal szurkolhat ennek, együttműködhet vele, de nem hagyhatja ott a saját támogatóit, mert egyébként ez a kormányváltás szempontjából kontraproduktív lenne. Hiszen akkor itt egy üres tér keletkezik, miközben nekünk pontosan ezeket az embereket kell arról meggyőzni, hogy regisztráljanak, hogy a programunkat vitassák meg, hogy felkészüljenek arra, el kell fogadtatni ezekkel a baloldali választókkal, hogy az Orbán-kormányt mindenképp le kell váltani. Őszintén kell beszélnünk, baloldali értékrendet mutatunk, de nem tudunk ígérgetni, mert nincs annyi lehetőségünk. Egy nagyon intenzív, nagyon komoly munkára van szükség, és én ezt hangsúlyoztam, hogy nehogy azt gondolja valaki, hogy azért, mert egy másik csoport van, az sem csodaszer. A magyar baloldal sem csodaszer. A Bajnai Gordon sem azt mondta, hogy ő egyedül birtokolja a bölcsek kövét és csak egyedül akar dolgozni. Csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy ma sok mindenkinek, minden állampolgárnak és minden szervezetnek itt ezen az ellenzéki oldalon legeslegelőször is az állampolgárokat kell meggyőzni és a saját bázisát arról, hogy le kell váltani az Orbán-kormányt így és így. A saját értékrendjét ki kell forralja, mert úgy tud felkészülni bármi olyasmire majd az elkövetkezendő időszakban, ami ahhoz kell, hogy az Orbán-kormány leváltható legyen.

– Akkor ha jól értem, Önök nemhogy nem zárkóznak el az együttműködéstől ezzel a Bajnai-Juhász-Kónya-féle formációval, hanem ezt szorgalmazzák, ebben látnak esélyt, de valami olyasmi is benne van egyúttal ebben, hogy nem akarják feladni a saját identitásukat, sőt meg akarják erősíteni, és megvárják, hogy ez a közepet megcélzó újfajta civil együttműködés mire lesz képes, milyen erőt tud felmutatni, milyen választói réteget tud magának megnyerni, és akkor ennek alapján lehet az együttműködést akár konkrétabban kidolgozni.

– Akár helyettem is beszélhetett volna.

– Az a rossz riporter, aki a riportalany helyett beszél, csak megpróbáltam értelmezni.

– Nem, nem. De helyesen értelmezi. Igen. Erről szólt az én véleményem.

– Akkor most felteszek egy kérdést. Ami talán nem olyan lesz, amit egy igennel jóváhagyhat. Annak a kijelentésnek, hogy az MSZP balról akarja leváltani a kormányt, megvan az a veszélye, hogy egyesek úgy értelmezik, hogy na ezek viszont nem hajlandók együttműködni a közepet megcélzó Bajnai-Juhász-Kónya-társasággal.

– Szerintem a mi álláspontunk ezen a területen az, amit a Mesterházy Attila pártelnök, frakcióvezető elmondott nagyon sokszor. Ez szerintem nem változott, nem változik és nem fog változni az elkövetkezendő időszakban. Értem egyébként a bizonytalanságokat, értem a félelmeket, ezzel mi tisztában vagyunk. De azt kell megérteni világosan, hogy itt a bizalom is növelendő, de a másik oldalon azt is, hogy ez egy sokszínű világ. Amely sokszínű világ középről sem válhat egyszínűvé. Ha ezt a stratégiát követnénk, óriási hibát követnénk el. Hadd mondjak egy egyszerű példát. Tamás Gáspár ott volt a Milla színpadán. Hát gondolom, nem mondhatjuk azt, hogy maradéktalanul egyetértett volna a közép megszólításával. De ő is ott volt azon a színpadon, és beszélt. És ezt én nagyon természetesnek tartom. Nem gondolnám, miközben Tamás Gáspárnak ezernyi dolgával egyetértek, nagy valószínűséggel ő nem értene most egyet az MSZP-vel, mert ő még balrább szeretné fordítani ezt a politikát. A Magyar Szocialista Pártnak tehát az az egyértelmű érdeke, hogy az összes vegyértékét szabadon tartsa, az összes vegyértékével a leváltás iránt elkötelezettek felé nyitott legyen, amit lehet, próbáljon integrálni, amit nem lehet, azzal próbáljon párbeszédet folytatni. De ne hagyja el a baloldali térfelet. Mert az állampolgároknak erre szükségük van. Én nem azt mondtam, hogy a középről lehet csak leváltani, és azt sem mondtam, hogy csak balról lehet leváltani. Azt mondtam, hogy a Magyar Szocialista Párt balról akarja leváltani a kormányt, és ettől a szándékától nem térülhet el, mert nem árulhatja el a szavazóit, akik húsz éven keresztül erre a baloldali pártra szavaztak. Olyan baloldaliak egyébként, akik nem egyszer csalódottak lettek, másrészt a másik a probléma, hogy sokszor az ország gazdasági megmentésének érdekében nagyon erős baloldali áldozatokat hoztak. Gondoljunk csak akár a Bajnai Gordon vezette kormány által hozott intézkedésekre, de gondolhatunk a Bokros-csomagra is. Amikor nyilvánvaló, hogy egy Magyar Szocialista Pártot támogató értékrendben ezek éles társadalmi konfliktusokat okoztak. Hiszen nem az alapérték szerinti a megszorítás. Mégis meg kellett tenni. Tehát ez a bázis igényli azt, hogy vele őszintén beszéljenek, hogy magukat baloldalinak aposztrofálhatják. Hogy egyébként kivel működnek még együtt, erre is bizonyítottunk már a szabaddemokratákkal való együttműködésben és más demokratikus erőkkel való együttműködésben, hogy a Magyar Szocialista Párt nem kizárólagosságra törekszik soha. Mindig is szövetségi rendszerben fogalmazta meg a politikáját 90 óta. Ez ezután sem változik.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Az orosz-brit kőolajüzletről és a Bakuba tartó kajakosokról
Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő

Bolgár György: - Gigantikus orosz üzlet, írja a mai Népszabadság az orosz állami kőolajcég a Rosznyefty megvásárolja a TNK BP olajtársaság részvényeinek ötven százalékát, cserébe a British Petroleum [BP] a Rosznyefty részvényeinek 19,75 százalékát kapja meg. Az egész ügylet értékét 61 milliárd dollárra becsülik, és az embernek az az érzése, hogy mindez természetesen nem történhet véletlenül. De vajon mi a célja? Mi az, ami az orosz állami kőolajcéget arra vezette, hogy ilyen óriási összeget költsön erre a bevásárlásra, mit szereznek meg ezzel, ami eddig nekik nem volt?

Sz. Bíró Zoltán: - Hát nagyon sokat szereznek meg. Azt talán érdemes leszögezni, hogy a Rosznyefty, az állami többségi tulajdonban lévő elsőszámú olajcég azok után vált elsőszámú olajcéggé, hogy 2003-ban elindult a Jukosz-ügy és a Jukosz ügy aktívumai végül is eljutottak hozzájuk, és ezzel váltak az elsőszámú kőolajkitermelő szereplővé az orosz olajágazatban. A harmadik legnagyobb cég viszont a BP TNK, ez egy 2003-ban létrejött vállalkozás. A BP akkor Putyin engedélyével megvásárolhatta a részvények ötven százalékát, és a tyumenyi kőolajtársasággal együtt hozta létre ezt a ma harmadik legjelentősebb olajcéget.

– Tyumeny még a régi időkből a magyarok számára is ismerős, hogy ott sok kőolaj van.

– Bizony, bizony. És ma is, a felvásárlás előtt, ennek a brit-orosz közös vállalkozásnak a kitermelő helyei döntően Nyugat- és Kelet-Szibériában vannak. Nos, ez a cég a harmadik legnagyobb olajvállalkozás ma Oroszországban. A kettő egyesülésével – gyakorlatilag nem is egyesülésről, hanem felvásárlásról lehet beszélni – a Rosznyefty Oroszország messze legjelentősebb olajcégévé vált. Felügyelete alá vonta a teljes orosz kitermelésnek több mint a felét. Napi 4,6–4,7 millió hordót fog felszínre hozni. Ez nagyobb, mint a most vezető Mobil Exxon kitermelése, ami 4,4 millió. Ez összességében azt jelenti, hogy a gázszektor mellett az olajágazat is nagyon szoros állami felügyelet alá került. Ennek a vállalkozásnak az elsőszámú vezetője Igor Szecsin, akiről közismert, hogy tartós és szoros kapcsolat fűzi az orosz államfőhöz, Putyinhoz, és láthatóan az a politikai cél valósul meg, hogy a gáz mellett a kőolaj területén is az állam az erőforrások mind nagyobb részét felügyelje. Ugye a késői szovjet korszakban, ellentétben a gáziparral, a kőolajipart feldarabolták, és magánvállalatok jöttek létre a szovjet felbomlás utáni korszakban. Ez a gázszektorban nem történt meg. Most Putyin idején újabb és újabb lépésekkel ezeknek az aktívumoknak a legnagyobb részét megpróbálja az állam megszerezni, és felügyelete alá vonni.

– Ebből tehát le lehet vonni azt a következtetést, ami persze már eddig sem állt távol sokaktól, hogy az orosz állam nagyon hatékonyan és közvetlenül tudja felhasználni a gáz- és kőolajvagyont politikai céljainak elérésére, külkereskedelemben, más országokkal való kapcsolattartásban. Szóval nem kell már itt nyomást gyakorolni különböző magáncégekre, az állam lényegében irányítani tudja, hogy miből, mennyit, hová, hogyan, milyen feltételek mellett. Ha valaki megbízható orosz kőolaj- és gázszállításokra számít, akkor Putyinnal kell jóban lenni, és kész.

– Ez messzemenően így van. Hozzátenném azt, hogy talán nemcsak külpolitikai célok érdekében fontos ma már ez az orosz államnak, hanem messzemenően fontos belpolitikai célok miatt is. Ugye az orosz gazdaság növekedése a globális válság első hulláma nyomán, 2008–2009 után ugyan újra növekedési pályára állt, de ez a növekedés 4,3 százalékos, idén pedig valószínűleg 4 százalék alatti lesz. Tehát belső szociális problémák miatt is láthatóan a vezetés azt gondolja, hogy ezek az olajdollárok bizonyos belső szociális problémák kezelésére is jobban igénybe vehetők, közvetlenebbül felügyelhetők, ha az állam tulajdonosa ezeknek az energiaforrásoknak, és általában erőforrás-típusoknak.

– Van-e ennek az ügyletnek bármiféle hatása azokra a próbálkozásokra, amelyeket Európa és benne Magyarország most már évek óta megkísérel, hogy tudniillik Oroszországtól valamennyire függetlenítse magát az energiaellátásban, és Azerbajdzsánból, Türkmenisztánból, netán Iránból – bár ez mostanában nem jön szóba – Nabucco vezetéken vagy más áramlaton keresztül és Ukrajna kihagyásával igyekezzék magát ellátni? Van-e ennek az ügyletnek erre közvetlen hatása?

– Van, azt hiszem, hogy nagyon is van. Tudniillik a BP annak a rövidesen induló, bár egyre inkább tolódó gázmezőnek a kitermelés-beállításában nagyon fontos szerepet játszik – az úgynevezett Sah Deniz 2 lelőhely üzembeállításáról beszélek –…

– Mármint az üzembeállítás tolódik.

– Folyamatosan. Most úgy tűnik, hogy leghamarabb 2017-ben következne be, de miután a BP ennek a beruházásnak negyedrészt tulajdonosa, ami nagyon jelentős pénzeket igényel tőle, és ő az operátora, tehát ő szervezi, irányítja ennek a mezőnek a kitermelés-beállítását, ezért erős és nem alaptalan a feltételezés, hogy ez tolódni fog, hiszen a BP számára sokkal fontosabb az orosz koncessziók megtartása. Ma is egyébként a BP ennek a közös vállalatnak, a BP TNK-nak köszönhette a világon felszínre hozott olaj mennyiségének a negyedét. És azzal, hogy a Rosznyeftynek lesz közel 20 százalékban tulajdonosa, be fog lépni az artikumi kitermelésbe, mégpedig a Rosznyefty révén, ami számára sokkal-sokkal vonzóbb, mint a kaszpikumi térség. Egyébként nem lebecsülendő, de össze nem mérhető jelentőségű a megtartása. Ezért azt gondolom, hogy az Európa számára oly fontos és néhány év óta hangoztatott déli energiafolyosó sorsa legalábbis a közeljövőben semmiképpen nem fordult kedvezőre az ügylet révén.

– Tehát ha Magyarországnak olyan illúziói lettek volna, hogy majd mi néhány belátható, rövid éven belül Azerbajdzsánból fogjuk pótolni az esetleg Oroszországból nem beszerezni kívánt gázt vagy kőolajat, akkor egy kicsit halasztani kell ezeket a terveket?

– Hát azt gondolom, hogy eme ügylet előtt is erőteljesen illuzórikus volt az a várakozás, hogy ez néhány éven belül bekövetkezik. Most pedig azt gondolom, hogy még inkább kitolódik ennek a valószínűsége. A BP nagyon sok szállal kötődik Oroszországhoz, és azt hiszem, inkább fog Oroszországgal együtt játszani, az orosz érdekeket sokkal inkább figyelembe venni, mint esetleg azeri érdekeket vagy néhány kisebb, nem túl jelentős délkelet-európai ország érdekét.

– No akkor ebben a dologban világosan látunk. De ha már beszélünk, akkor nem állom meg, hogy ne kérdezzem meg olyasmiről, amiről valószínűleg közvetlen információja nincs, de azért ismerve a térséget, valamivel többet tudhat elképzelni, mint például én. Azt olvassuk, hogy két magyar kajakozó nemrég Azerbajdzsánban járt, és ott a honosításáról tárgyalt, mert hogy nagyon jó ajánlatot kaptak. Szóval lehet, hogy magyar hírességek hamarosan azeri színekben fognak versenyezni? És hogy jön Azerbajdzsán a képbe? Még hogy Szerbiáig meg Ausztriáig elmennek, vagy esetleg Ausztráliáig, azért az mindig vonzó volt, az úgy benne van a kalapban. De Azerbajdzsán?

– Hát nyilván Azerbajdzsán azért merül fel, mert az azeri vezetés számos módon próbálja igazolni, hogy nem véletlen az a roppant dinamikus növekedés, amit a 2000-es évek közepétől elkönyvel, ezért aztán nagyon sok presztízsberuházást, presztízsrendezvényt próbál megszervezni, magához kapcsolni.

– És akkor presztízskajakost is.

– Hát pontosan, a sportteljesítményekben is idővel szeretne nagy nemzetközi versenyeken sikereket felmutatni. Hozzáteszem persze, hogy ez a rendkívül dinamikus növekedés ami 2005–2006–2007-ben jellemezte Azerbajdzsánt – 25 és 35 százalék között volt ezekben az években az éves GDP növekedés…

– Te jó ég. Jól hallom? 25–35?

– Így van, így van. 2006-ban majdnem 35 százalék, valamivel több mint 34 százalékos volt ez a növekedés. Köszönhetően annak, hogy a Baku Ceyhan-kőolajvezeték működésbe állt, és hát nagyon alulról indult Azerbajdzsán, ami nagyot lódított rajta. De hozzáteszem, hogy a magyar várakozások abból a szempontból is illuzórikusak, hogy ha valaki veszi a fáradságot, és megnézi a GDP-adatokat 2011-ben és a 2012-es előzetes adatokat, abból lehet látni, hogy Azerbajdzsán ma stagnál. Második éve a növekedés gyakorlatilag 1 százalék alatti. Tehát az a szédítő ütem, amit diktáltak a 2000-es évek közepén, ha nem is közvetlenül a globális válság első hulláma nyomán, de néhány év késéssel, úgy látszik, veszélyeztette az azeri gazdaságot is. De mondjuk presztízsszempontok még maradtak és lehet, hogy néhány évig még maradni is fognak Bakuban.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Politikusnak állna
Pityinger László, Dopeman

Bolgár György: - Azért van itt, mert reklamált, hogy nincs itt. Írta a blogjában néhány nappal ezelőtt, hogy… várjon idézem, mindenesetre a Kontrasztban, ugye az egy hírtévés műsor: „Finnyáskodó hölgyikének, de akár Bolgár úrnak is csak egy dolgot üzennék, bébi, gondolom ez a riporter kolléganőnek szól, nem nekem, ha kérdés van, akkor itt vagyok, és aggodalomra semmi ok, tudok válaszolni, mert beszélek magyarul. Akár szép kerek körmondatokban á lá Pázmány Péter.” Akkor azt kérem, hogy válaszoljon nekem, miért akar az országgyűlési választásokon indulni? Ugyanis ezzel kapcsolatban kezdtem el én is Önnel foglalkozni meg nyilván a Hírtévé is erre reagált.

Pityinger László, Dopeman: - Hát foglalkozott a Hírtévében más témával kapcsolatban is velem, de most legutóbb ezzel kapcsolatba, igen. Hát úgy érzem, ahogy járom az országot, meg elkezdtem a közélettel kapcsolatban véleményt formálni, illetve véleményt kinyilvánítani, és egy olyanfajta közeget szólítok meg, amit igazából politikai szereplők szerintem nem. És beszélgetek az emberekkel, akik között rengeteg időt töltök, azért, mert ugye nagyon sokat vagyok úton, szerencsésnek mondhatom magam ilyen szempontból. Tehát viszonylag interaktív a viszonyom és a kapcsolatom az emberekhez. Az a fajta hozzáállás vagy megfogalmazás, vagy az a véleményformálás, amit én képviselek, az az emberekhez nagyon közel áll. És úgy látom, hogy nagyon sokakat megmozgat.

– Én ezt el tudom fogadni, el is tudom hinni, csak az a kérdés, hogy amit mondjuk egy koncerten vagy egy koncert után Önnek elmondanak, az elég-e ahhoz, hogy valaki egy választáson elinduljon, és azok az illetők, akik egyszer vagy kétszer vagy többször is kifejezték a véleményüket valamilyen más közegben, elmenjenek egy választásra, sőt egyáltalán előtte elmenjenek egy regisztrációs bejelentkezésre, hogy én kérem szépen választani akarok, és utána elmenjenek a választásra. Ott ugyanis nem Önnel találkoznak, nem egy koncerten fognak véleményt mondani vagy nem fogják átélni azt, amit Ön ott előad, és annak nem fognak tapsolni, hanem egy egészen más közegben, más tartalommal, Önnel mint politikussal fognak találkozni. Lehet, hogy az meg nem érdekli őket.

– Bocsásson meg, hogy szavába vágok, de azt gondolom, hogy az én esetemben azon már, hogy egy koncert utáni beszélgetésről lenne szó, már rég túlvagyunk. Ugye itt nyilván a Millával kapcsolatban is szerepet vállaltam, illetve felkértek erre az alternatív államfői szerepre, illetve a Dopeman-tévén és a különböző fórumokon keresztül való vélemény formálásom, ez már túlmutat azon, hogy én csak mint zenész jelentkeznék vagy alkotnék véleményt. Tehát ez itt már egy folyamat, amire van érdeklődés is. Van egy olyan kör, aki ezzel folyamatosan foglalkozik. Hát az sem véletlen tulajdonképpen, hogy a Milla erre a szerepkörre engem felkért, nyilván most nem erőltetik annyira a szerepeltetésemet, ők tudják, hogy miért. Nekem erről van egy különbejáratú véleményem. Ami talán pont azért van, mert nyilván karcosan és karakteresen fogalmazok. És lehet, hogy esetleg elnyomnék olyan figurákat a véleményemmel, akiket most szerepeltetni akarnak.

– Ez a karcos fogalmazás meg az új nemzedékhez való közelebbi kapcsolat biztos sokak számára még a politikai életben is vonzó lehet, tehát én nem tartom lehetetlennek, hogy bármelyik politikai párt úgy gondolja, hogy Önt lehet használni, bizonyos körökhöz, bizonyos rétegekhez Ön jobban el tud jutni, mint ők, és miért ne, ha ez a lehetőség adott. Tehát ebben biztos van fantázia.

– Nem, én nem szeretnék politikai szereplők által használt figurává válni, a jó magyar szokással szemben. Tehát az én ihletésem, az nem az volt ebben, hogy feltétlenül szeretnék valahova csapódni, mint ahogy becsukva sincsen az ajtóm senki előtt.

– De hát egyedül nem megy.

– Tehát azt gondolom, hogy ha valaki újfajta mentalitást produkál ami az emberek számára, illetve a társadalom számára produktív, akkor mindenféleképpen támogatom. Az, hogy egyedül nem megy, ezt cáfolnám. Az én életem csupa olyan dologból és eredményből áll, amiben senki nem hitt rajtam kívül. Tehát számomra tizenhat évesen tulajdonképpen egy álom volt, elérni ezt a pozíciót, amiben most vagyok mondjuk a szórakoztatóiparban vagy mondjuk most a közéletben. Azt sem gondolom, hogy feltétlenül egyedül kéne csináljam vagy ne lennének olyan emberek, akikkel együtt tudok dolgozni, de azt gondolom, hogy nem azért vagyok, hogy kiszolgáljak ilyen vagy olyan érdekeket. Én pontosan ezért moderátori szerepkörre gondoltam.

– Én értem, csak a politika másképp működik. Ugye biztos hogy sokfajta kooperáció, együttműködés, segítség kell a szórakoztatóiparban is, meg lehet ennek a hiányában egyedül is küszködni, és mégis sikert elérni. De ők végül is Önt mérik meg egyedül, és Ön vagy sikeres, vagy nem, vagy tetszik sokaknak, vagy nem. A politikában azonban még elképzelhető ugyanúgy egy választási körzetben függetlenként megnyeri a képviselői helyet, de aztán bekerül egy kétszáz fős parlamentbe, és függetlenként egyedül marad, vagyis semmit nem fog tudni elérni.

– Dehogynem tudok elérni. Hogyne tudnék elérni. Hát itt most nyilván nem az az én elsőszámú szerepköröm, hogy egyfajta szakpolitikus legyek vagy pedig most nyilván az országnak a történéseibe folyjak bele. Itt most nem is erről van szó. Egy úgynevezett idézőjelbe vett moderátori szerepkört kívánok betölteni.

– Ha bekerül a parlamentbe.

– Rá akarok mutatni a parlamentben egyfolytában arra, hogy amikor valami igaztalan, az ellen hangosan felszólalni, az igazságos dolgokért hangosan kiállni és a léhaságot, a tunyaságot, a képmutatást, tehát ezek elé egy görbe tükröt állítani, amik szerintem a parlamentben nagyon jelentősen és keményen jelen vannak. Mint a politikai életben.

– De hát látja, hogy a parlament nem úgy működik, hogy valaki felugrik, és megmondja, hogy mi a jó és mi a nem jó, mi az igazságos, mi nem, mi a hazugság, mi az igazság. Mert ennek vannak házszabályai, és azokat be kell tartani. Egy független képviselő például kevesebbet ugrálhat és szólhat.

– A házszabály betartása mellett. Azt gondolom, hogy ezzel elegendő akkor mélyebben foglalkoznom, amikor ott vagyok. Vagy ha egyáltalán eljutok odáig, hogy ott legyek. Most van egyfajta misszió ebben, van egy dolog, amit egyébként én azért annyira véresen komolyan nem veszek, tehát nyilván a megfelelő lazasággal kezelem a dolgot. De volt egy ilyen elképzelésem. Azt gondolom, hogy az emberek körében van erre egy nagyon nagy fogadóbázis, és meglátom, hogy mit tudok kezdeni. De egy biztos, hogy egy ilyen tükörfajta szerepkör az ott dolgozó urakra ráfér. Illetve hölgyekre és urakra, hogy udvarias legyek.

– De biztos hogy látta a Kukorelly Endre szereplését két éven át a parlamentben, ő, ha tetszik, ugyanolyan civil, ráadásul a kultúrából érkezett, az irodalomból, és ő is valamiféle olyan elvárással, saját maga iránti elvárással, hogy ő majd ezeknek a hivatásos politikusoknak meg tudja mondani, hogy mi a jó és mi a rossz, és hogy gondolkozik egy normális ember, és hogyan kell egy parlamentben is működni. És két év után végül is távozott, és nem lehet azt mondani, hogy olyan mély nyomot hagyott a parlamenten. Vagyis lehet, hogy Ön úgy képzeli, hogy majd megmondja, hogy nézzétek magatokat, és próbáljátok egy pillanatra vagy akár négy évre normálisan nézni erre a parlamenti vagy politikai munkára, én pedig kívülállóként majd mindig megmutatom nektek a tükrömmel, hogy hol követtek el hülyeséget vagy disznóságot. De erre nem igazán van mód. Vagyis ha Ön változtatni szeretne, akkor valószínűleg csak belülről, egy párton belülről tudhat.

– Megint a saját életemből tudok példát hozni erre. Mód arra van, amire én megteremtem a módot. De végül is én értem ezt, amit Ön mond, megértem azokat a bölcsességeket…

– Csak a dilemmát, a dilemmát próbálom felvázolni.

– Értem a dilemmát és bölcsességet. Lehet, hogy én olyan forradalmi magatartásformákat fogok felmutatni, amivel a hölgyek és urak még nem találkoztak, és meglepően és reméljük mulatságosan fognak hatni, és aminek a példáján okulni fognak. Egyébként én nem akarom megmondani senkinek azt, hogy mi az, ami jó, és mi az, ami rossz. Nekem van egy elképzelésem a világról, egyébként valamilyen szinten a létjogosultságát az egésznek aláírja az, hogy egyáltalán erről beszélünk. Tehát ezzel akkor Ön is tisztában van, hogyan működnek a dolgok és hogyan működnek a hölgyek és az urak.

– Én szeretem az újdonságot és szeretem, ha valaki mindenféle kötöttségek meg a szokások és beidegződések nélkül áll hozzá valamihez, és azt mondja, én ezt meg akarom változtatni, mert szerintem rossz meg hamis.

– Én azt gondolom, hogy ezek az emberek bárkinél igazából különbek. Sokszor akár még műveltebbek is lennének. És hogy jobban végeznék a dolgukat. Ennek az országnak példaképekre van szüksége. Ami közé egyébként nekik is kéne tartozniuk. Én pedig rá tudok erre mutatni a magam módján, ha odáig jutok egyáltalán, hogy bekerülök a parlamentbe.

– De én arra akarom biztatni, hogy ha ilyen ambíciói vannak, akkor alapítson mondjuk egy… ha nem is forradalmi pártot, de egy rapperpártot. Láthatta, hogy még olyan nyugati demokráciákban is, ahol sokkal jobban beépült az emberek tudatába és mindennapi gyakorlatába a pártrendszer, a hagyományos pártok sokkal jobban beépültek a mindennapi életbe mint nálunk. Nálunk viszonylag rövid ez a két évtized hozzá. Svédországtól Németországig kalózpárt jelenik meg, és bejut tartományi parlamentbe.

– Nem mondtam, hogy nem alapítok pártot. Még ezt nem mondtam. Még az is lehet.

– Eredményesebb lehet.

– Értem én, persze, nyilván. Hát ha én valamibe belevágok, legyen az a zene, a sport vagy akármi, amivel foglalkozom, amikor valamivel elkezdek foglalkozni, akkor nyilván előtte mélyrehatóan tanulmányozom a dolgot, és foglalkozom azzal, hogy lehet abban a legjobban érvényesülni, a legtöbb sikert elérni. Tehát nyilván ha ebben elmélyülök, és ezzel mélységében elkezdek foglalkozni, akkor körültekintően fel fogom mérni, hogy mik azok az esélyek és mik azok a módszerek, amiknek a mentén az elképzelésemet véghez tudom vinni. Tehát ilyen szempontból én egész életemben nagyon tudatos ember voltam, vagy legalábbis remélem, hogy az voltam és merem ezt magamról kijelenteni. Úgyhogy nyilván ezeket fel fogom mérni. Efelől kétség nincsen.

– Akkor még mindig azt mondanám, hogy próbáljon valamit magasabban megcélozni. Egy magasabb csúcsot vagy többet, amit eddig magának kitűzni látszik. Tudniillik azt mondja, hogy rámutatni arra, hogy mi a hazugság, mi hülyeség vagy mi felháborító vagy tiszta.

– Bolgár úr ez nagyon fontos.

– Csak…

– Tehát amikor pont a Milla tüntetésnél, ha most ugye Bajnai Gordonnak a szerepeltetését vizsgáljuk és megnézzük azt, hogy tulajdonképpen lehet hogy ez egy szélesebb körben nagy sikert aratott megmozdulás volt, de alapvetően egy szentebb ügynek tűnő dolog már hitelvesztést szenved. Itt az embereket nagyon keményen ébreszteni kell, mert valamiféle tudatosság, hitelesség alapján keresztül lehet előre mozdulni. Ezt a népet fel kell ébreszteni és felnőtté kell nevelni. Ez nem feltétlen egyébként csak az én feladatom, vannak nálam sokkal méltóbb, érettebb, műveltebb, okosabb, intelligensebb emberek, akiknek ez a feladata lehet. De az az igazság, hogy itt teljesen más alapra kell helyezni a gondolkodást.

– A tisztaság és a tisztesség fontos. Azt is mondanám, hogy nélkülözhetetlen, de tudjuk, hogy mindannyian bűnösök vagyunk, és a legtisztességesebb politikus is követ el hibákat és időnként tisztességtelen dolgokat.

– Ez így, igen, mindannyian.

– De egy parlamentnek – azonkívül, hogy meg kell céloznia minden politikusnak, aki oda akar jutni, hogy tisztességesen működjön – nem az a fő dolga, hogy ő tiszta legyen és aztán tiszta hülye is, mert képtelen elirányítani egy országot.

– Én azért ebben nem értek egyet. Én azt gondolom, hogy a parlamentnek nagyon tisztának kéne lenni.

– Tisztának kéne lennie, de a fő feladata az, hogy az ország működését valamilyen módon…

– Hát nem véletlen, hogy nem működik az ország, Bolgár úr. Azért nem működik az ország, mert itt most már évek óta nem tiszta módszerekkel dolgoznak.

– Ebben is van igazság.

– És az a lényege, hogy a piszkos módszer… mert én megértem és én tudom azt, hogy aki a politikába kerül vagy hatalomhoz jut, nyilván ne hazudjunk itt önzetlenséget, bár ez megint csak a politikusoknak a szokása, hogy önzetlenséget hazudnak és utána borzasztóan önzően dolgoznak. De nyilván a hatalom és mindenféle eredménynek az elérése azért van, hogy egy ember magát jobb pozícióba juttassa, és a saját közvetlen körének előnyösebb feltételeket teremtsen. Legyen az akár csak a családja.

– Is. Is.

– De ami még fontosabb, és ahol felmerül a hivatás kérdése, tehát én például a zenélést tudom felhozni vagy akár a sportot, az ökölvívást, amit például csak azért űzök, hivatástudatból, mert nagyon szeretem csinálni. Még ha nem is vagyok versenyző, de alázattal fordulok a dologhoz. Tehát én azt gondolom, hogy a politikusoknál a hivatásnak előbbre kéne lenni az önös érdekeknél. És ha ez fordítva lenne, akkor tisztábban működnének a dolgok. Tehát tisztább, átláthatóbb módszerekre van szükség.

– Ez is igaz. De mindez ahhoz kell és tulajdonképpen csak eszköz meg alap arra, hogy tudja Ön is meg azok is, akik hatalomra kerülnek, hogy mit akarnak csinálni az országgal. Az, hogy tisztességes országot akarunk, szép, de biztos, hogy nem elég. Azt is meg kell tudni fogalmazni és megpróbálni megcsinálni, hogy milyen irányban, hogyan, milyen eszközökkel változtassunk, lépjünk tovább és próbáljunk valami eredményt is elérni, mert az emberek a tisztességet díjazzák, de közben szeretnének egyre normálisabb, emberibb körülmények között élni. Ehhez kell program.

– Hát tisztességtelenek a körülmények. Hát most tarthatok programbeszédet is, de akkor elbeszélgetünk a műsor végéig.

– Jó. Szóval a lényeg az, megnyugtat akkor. Van vagy lesz programja.

– De nekem van elképzelésem a dolgokról. Tehát azért aki engem jobban ismer vagy velem beszélget, vagy akár a blogomat olvassa, mondjuk az ott nagyon széles spektrum, tehát a szórakoztatástól ugye a közéletig terjed, de én nagyon sok kérdéssel kapcsolatban megnyilvánulok napról napra. És nemcsak úgy, mint az adott dalban, ami miatt bepereltek és aminek ma a folytatása felkerül a világhálóra, hanem egy teljesen más nyelvezettel is megfogalmazom a véleményem. Legyen az a kisebbségi kérdésekről, a szélsőjobbról, adóval kapcsolatban, demokráciával kapcsolatban. Tehát velem szerintem el lehet beszélgetni ezekről a kérdésekről. Illetve én szoktam beszélgetni ezekről a kérdésekről.

– Ez jól hangzik, ez a velem lehet beszélni. Ez jó kiindulópont.

– Velem lehet beszélni, igen.

– Akkor örülök, hogy beszéltem, és kíváncsian figyelem az ambícióinak a megvalósulását.

– Én is nagyon örülök.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!