rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. október 26.

Az illegitim mai alkotmány megváltoztatásának módjáról
Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság jogásza

Bolgár György: - A mai Népszabadságban olvastam egy érdekes cikket arról, hogyan lehetne ezt a sokat vitatott és sokak szerint nagyon nem kívánatos alaptörvényt egy esetleges 2014-es ellenzéki győzelem után ad acta tenni. A szerző, Antal Attila jogász, úgy véli, hogy nagyon egyszerűen. Ugyanis szerinte ez az alkotmány nincs, nem létezik. Tudniillik egy helyen arra hivatkozik, hogy az alaptörvényt az országgyűlés 1949. évi 20. törvény 19. paragrafus 3. bekezdés A pontja és a 24. paragrafus 3. bekezdése alapján fogadja el. Holott az alaptörvény nemzeti hitvallásában ki van mondva, le van írva, hogy nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt. Hát ha egyszer nem ismerik el az alaptörvény elején, akkor nem hivatkozhatnak rá, hogy az el nem ismert alkotmány alapján fogadtuk el az alaptörvényt. Jogosnak és logikusnak hallatszik. Önnek mi erről a véleménye?

Tóth Balázs: - Olyannyira logikus és jogos a felvetés, hogy ez nem új. A Velencei Bizottság az alaptörvényről kijött a véleményével 2011 júniusában, és ugyanezt leírta. Nem is röviden. Éppen akkor, amikor szóltak, hogy lesz egy ilyen hívás, megnéztem a 35., 36., 37. pontot: nagyságrendileg féloldalon keresztül elemzi ezeket a problémákat a Velencei Bizottság. És tehát tök világos ez a csúnya szóval normatív legitimitás. Tehát az érvényességével kapcsolatos logikai problémákat ez a két tézis vagy két rendelkezést felveti. Miszerint ugye kimondja az alaptörvény a 49. évi 20-as alkotmánynak az érvénytelenségét, majd aztán erre alapozza az alaptörvénynek az érvényességét. Ezzel nemcsak ez a probléma merül fel, a legelső veszély az volt ezzel kapcsolatban, amit jelzett a Velencei Bizottság, hogy ebből következhet az, hogy például az Alkotmánybíróság húszéves gyakorlata akkor nem lesz kötelező. De az is fakad belőle, hogy az összes olyan jogszabály, amit ugye a 49. évi 20-as alkotmány alapján fogadtak el az elmúlt, nem tudom, hatvan évben, az érvénytelen, és például jogilag nem létezik az a parlament sem, amelyik egyébként szavazott az alaptörvényről.

– A végén még az is kiderül, hogy mi sem létezünk. Dolgoznak rajta egyesek persze, dolgoznak.

– Igen, hát odáig el lehet jutni természetesen, hogy mondjuk a Ptk. biztosít nekünk jogalanyiságot, a Ptk. pedig egyébként egy érvénytelen, tehát jogilag nem létező, jogilag érvénytelen parlament fogadta el, vahyis akkor mi nem vagyunk jogalanyok. Igen, tehát eljuthatunk akár idáig is. Úgyhogy maga a probléma létezik, és a Velencei Bizottság feltette azt a kérdést a kormánynak akkor, hogyan kell ezt értelmezni. Ez egy jogi érvénytelenségi deklaráció, vagy pedig valami más tartalom. És a kormánynak akkor az volt erre a válasza, hogy nem, ez egy politikai kinyilatkoztatás arról, hogy a demokratikus és a nem demokratikus politikai rendszer közötti különbséget próbálják ezzel hangsúlyozni az alaptörvényben. Nekem ezzel kapcsolatban az az álláspontom, hogy ugye az alkotmány autentikus értelmezője, bármennyire is furcsa, nem a szöveg megalkotója, hanem az Alkotmánybíróság. Ugye ő az, aki egyébként mindenkire kötelező érvényű hatállyal…

– …értelmezést fogadhat el.

– Tehát, ha ebből az Alkotmánybíróság a kormány szándékaival vagy az alkotmányozó szándékaival ellentétes következtetésre jutna, akkor akár lehetne azt mondani, hogy igen, itt van egy olyan logikai probléma, ami adott esetben az alaptörvény érvénytelenségét is eredményezheti. De nekem van egy problémám ezzel, mégpedig az, hogy ugye ma Magyarországon az a gond, hogy van egy szerintem is meg sokak szerint illegitim alkotmány, tekintettel arra, hogy egypárti alkotmány nincs, és nem volt róla népszavazás sem.

– És nem volt hozzá kellő parlamenti többség sem és kellő idő sem, és a szakmát sem vonták be. Normálisan nem adtak elég időt se a szakmának se a társadalomnak. Szóval millió ok van rá, hogy miért illegitim.

– Igen. Ugye a Helsinki Bizottság véleményezése meg a Velencei Bizottságé is az alkotmányozás folyamatát és az alaptörvény tartalmát is nagyon sokszor kritizálta, és nekünk is a következtetésünk, hogy ez egy alapvetően problematikus legitimású alaptörvény. Azonban ezt a problémát nem lehet úgy megoldani, hogy egy jogtechnikai okoskodással kimutatjuk az alaptörvény érvénytelenségét, mert akkor ugye ebből csak az következik, hogy akkor a 89-es alkotmány érvényes. Nem tudunk mást mondani. Vagy, vagy.

– Igen, hát valaminek kell érvényesnek lennie.

– Vagy pedig nincs alkotmányunk. Tehát vagy az egyik, vagy a másik. Na most az teljesen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi politikai helyzetben a 89-es alkotmánynak politikai legitimációja nincs.

– Annak sincs nagyobb, mint a mostani alaptörvénynek? Azt mondja?

– Egyetértve azzal, egy nagyon rossz volt az eljárás, mert hogy illegitim eljárásban egy szerintem vállalhatatlan tartalmú alaptörvény született, ettől függetlenül nem gondolnám azt, hogy a politikai közösség ezt követően, hogy megtörtént az alaptörvény elfogadása, úgy gondolná, hogy na akkor az a helyes, ha a 89-es alkotmány fűzné össze a politikai közösséget.

– Nem lehet, hogy egy átmeneti időre – hogy mégis legyen egy alkotmány, aminek alapján működni lehet jogállamilag – állítanának helyre, és megbíznák vagy a parlamentet, vagy egy alkotmányozó nemzetgyűlést azzal, hogy x határidőn belül hozzon létre egy a szélesebb közösség számára is elfogadható újat.

– Ez végtelenül nehéz kérdés, hogy hogyan lehet ebből a ebből az alkotmányjogi, közjogi válságból vagy paradoxonból kijönni, ahol most vagyunk. Én alapvetően a Kis János-i értelmezéssel értek egyet, amit az Élet és Irodalom publikált, ha jól emlékszem, két hete Az 1989-es alkotmánytól a 2011-es alaptörvényig címmel. Ami ugye tulajdonképpen arról szól, hogy azt a kétlépcsős alkotmányozást, amit többé-kevésbé elmulasztottunk 89-ben, tehát ugye amikor megalkottak egy átmeneti alkotmányt és arra számítottak, hogy azt majd egyébként megerősítik, ugye ez a többi kelet-európai országban meg is történt, nálunk viszont elmaradt, tehát ezt a kétlépcsős alkotmányozást újra véghez kell vinni. És hogy ennek az első lépcsőnél mi lenne a kiindulási alapja, az kérdés, hogy itt lehet-e a 89-es alkotmány keretei között ezt megtenni. Erre most én nem tudnék válaszolni. A lényeg az, hogy igaz a jogtechnikai probléma, de jogtechnikai okoskodással legitim alkotmányt nem lehet létrehozni.

– Magyarán azt mondja, hogy bár elsőre úgy látszik, mintha valakinek sikerült volna átvágnia a gordiuszi csomót, átvágott valamit, csak éppen ettől a dolog nem oldódik meg mégsem.

– Így van. Tehát jogtechnikailag én ezzel egyetértek, mondom, ez már másfél éve felmerült. Erre adott valamilyen választ a kormány, a kormány válasza egyáltalán nem következik a szövegből, tehát lehet másképp is úgy értelmezni, ahogy az Ön által idézett mai Népszabadság-cikk is ezt értelmezi. Ezt a Velencei Bizottság is mondta, én is egyetértek ezzel. Csak mondom, ha ezt elfogadnánk, ez nem oldaná meg azt a problémát, amiben most vagyunk, hogy van egy nagyon gyenge legitimitásunk, Majtényi László szavaival élve futóhomokra épült az alaptörvény. Ha nem futóhomokra akarjuk újra építeni, akkor azt nem jogtechnikai okoskodással kell megoldani.

– Akkor már csak annyit kérdezek, hogy tegyük fel, hogy minden a lehető legjobban sikerül demokratikus szempontból, és 2014-ben egy demokratikus ellenzéki szövetség kétharmados többséget szerez a parlamentben. Mi volna a legitim jogállami és a legtöbb sikerrel kecsegtető megoldás?

– Hát ugye az Eötvös Károly Intézetnek a nyolcpontos javaslata sem ad arra konkrét választ, hogy ez mi lenne.

– Mert az az ördög a részletekben bújik meg, sajnos.

– Én azt gondolom, hogy mindenféleképp egy olyan szabály alapján kell elfogadni az új alkotmányt, ami A) kizárja azt, hogy egypárti alkotmány legyen, B) én az alkotmány tekintetében népszavazás párti lennék. Vagy pedig, mondom, egy olyan eljárási szabály kell, ami a kétharmadnál erősebb garanciát, illetve erősebb legitimációt biztosít az alkotmánynak. Itt több megoldás lehet.

– És addig érvényben hagyná ezt a jelenlegi futóhomokra épült alaptörvényt.

– Hát valami alapján működnie kell a közjogi rendszernek.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái