rss      tw      fb
Keres

Martonyi: a magyar kormánnyal konzervatív értékvilága miatt fizettetnek nagy árat




Martonyi János külügyminiszter továbbra is járja a világot, magyarázza kormánya működését és az uniós pénzekért lobbizik.

A Rzeczpospolitának: ideológiai és gazdasági ellenszenvek Magyarországgal szemben

A Rzeczpospolita című lengyel jobboldali napilap hétvégi számában publikálta Martonyi-interjúját. Amit Martonyi mondott:

– Magyarországgal szemben ideológiai és gazdasági alapú ellenszenvek alakultak ki Európában: sokakat az zavar, hogy az alkotmány a család és a vallás jelentőségére is utal. Ám a magyaroknak ki kellene állniuk a számukra fontos értékek mellett és továbbra is saját céljaik megvalósítására kellene törekedniük.

– „Szemmel láthatóan javulnak Magyarország makrogazdasági mutatói”, így az államháztartási hiányra és a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok is. „A CDS szintje évek óta a legalacsonyabb”, nemcsak a görögnél, hanem az olasznál és a spanyolnál is alacsonyabb szinten van.

– A közmunkaprogramnak köszönhetően a munkapiaci helyzet is javul. Ugyanakkor továbbra sem felhőtlenek a viszonyok az európai intézményekkel.

– Magyarország már két alkalommal mutatott be az Európai Bizottságnak (EB) költségvetési egyenlegjavító csomagot, és az mindkét alkalommal bizonyos kétségeket fejezett ki. Arról nem nyilatkozott, hogy politikailag motivált döntésről van-e szó. „Elismerjük, hogy az adósságcsapdából ki kell jutnunk, és alkalmazkodunk az Európai Unió elvárásaihoz”, és az EB és más országok között is vannak nézeteltérések. „Nem kifogásolom, hogy az EB egyes esetekben rugalmas, míg más esetekben szigorú, mert a legfelsőbb cél az egész európai szerkezet stabilitásának fenntartása.” Ám ki kell állnia Magyarország érdekei mellett, amikor kettős mérce alkalmazásáról van szó. A bankadó és más válságadók bevezetése pedig az országgal szembeni szigorú elvárások következménye.

– Orbán október 23-i beszédéről: nem először hangzott el az a felhívás, hogy a nemzetközi pénzvilág ne próbálja átvenni Magyarország irányítását.

– A regionális együttműködésről: a visegrádi együttműködés (V4) Magyarország számára „egyre fontosabb és egyre jobban működik”. A négy ország közösen lép fel olyan kérdésekben is, amelyek részleteiben nem mindig értenek együtt, így például a kohéziós pénzekért együtt harcolnak. „Az EU-hoz való csatlakozás óta felfedeztük, hogy (a közösség) kereteiben egyre több közös érdekünk van”.

***

AZ ABC-nek: nagy árat fizettetnek a kormánnyal konzervatív értékvilága miatt

Október 23-án Martonyi Madridban volt hivatalos látogatáson. Találkozott José Manuel García Margallo külügyminiszterrel, Inigo Méndez de Vigo Európa-ügyi államtitkárral, a spanyol Vállalkozók Szövetségének tagszervezeteit képviselő üzletemberekkel, valamint előadást tartott a Real Instituto Elcano külpolitikai kutatóintézetben. Az ABC című spanyol napilap akkor készült interjúja vasárnap jelent meg. Az interjút a Külügyminisztérium hétfőn juttatta el az MTI-hez. Amit Martonyi mondott:

– Nagy árat fizetettnek a magyar kormánnyal azért, mert konzervatív értékeket követ. „Nem mindenkinek tetszik”, hogy konzervatív értékeket vall a magyar kormány. „Az egyik legnagyobb gondunk az, hogy az új alkotmány preambulumában szerepel a 19. század elején íródott nemzeti himnuszunk első sora, amely így szól: Isten, áldd meg a magyart.” Bár más alkotmányok is utalnak Istenre, „úgy tűnik, a magyaroknak nem lehet”. Ő nem utasítja el a másféle gondolkodásmódot, mindössze tiszteletet kér.

– Amikor a hiány kezelésével nehézségek merültek fel, Magyarország az elsők között növelte a fiskális nyomást a bankokra.

– A szélsőjobb magyarországi erősödéséről: csak a választók 15–20 százalékáról van szó, a többiekről azonban – „akik nem szélsőjobboldaliak és soha nem is lesznek azok” – nem beszélnek az újságokban. A szélsőséges gondolkodásúak száma viszonylag stabil, „megvannak a maguk belső gondjai”, és a 2014-es választásokon rosszabbul szerepelnek majd. A szélsőjobboldal választói bázisa elsősorban az ország északkeleti részén van, amely korábban a szocialisták fellegvára volt, és ahol a legnagyobb roma közösségek is élnek.

Az 1956-os forradalomról: Magyarországon nincs olyan politikai erő, amely megtagadná „ezt a szabadságért folytatott harcot”. Igaz, hogy a magyar politikai rendszer és a média mélyen megosztott, ennek megvannak a történelmi, érzelmi, politikai és a gazdasági okai is. A társadalom azonban kevésbé megosztott, mint az európai átlag.

Martonyi János múlt kedden Spanyolországban tett hivatalos látogatást,

***

Párizs: lobbizás a kohéziós pénzekért; Bajnai megjelenése nem a legjobb hír az MSZP számára

Martonyi Párizsban Laurent Fabius francia külügyminiszterrel tárgyalt egy órát hétfőn, majd az MTI-nek nyilatkozott.

– Tavaly 5-600 millió eurónyi új francia befektetés érkezett Magyarországra, s ezzel a francia befektetések teljes összege eléri a 11 milliárd eurót, valamint számos nagy projekt (Dalkia, Eloy, Epco, Eurotranspharma, Astrium) áll előkészítés alatt. A francia miniszter azt ígérte, hogy továbbra is bátorítani fogja a francia vállalatokat magyarországi befektetésekre.

– Magyarország és Franciaország közötti öt nagy vitás gazdasági kérdés közül három megállapodással rendeződött (Alstom, Antenna Hungária, valamint a Fővárosi Vízművek és a Suez vitája). Az étkezési utalványokat forgalmazó francia cégek kapcsán még folynak a tárgyalások a megállapodás érdekében, a Pécsi Vízmű ügyében pedig a választott bírósági eljárás tehet pontot az ügy végére.

– A jövő októberben a párizsi Orsay Múzeumban (Musée d'Orsay) Allegro Barbaro címmel magyar modernista festőket bemutató nagyszabású tárlatnak a két köztársasági elnök lesz a fővédnöke, s a közös megnyitó a tárcavezetők reményei szerint lehetőséget ad majd az Áder János és Francois Hollande közötti találkozóra.

– Jelenleg kilenc magyar egyetemen folyik francia nyelvű oktatás, s a közeljövőben az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem mintájára a két ország együttműködésével önálló francia egyetem fog nyílni Szegeden az Állam- és Jogtudományi Karon (SZTE ÁJTK) működő Európa-tanulmányok Központban folyó nemzetközi tanulmányok képzésére alapozva. Erről megszületett az elvi döntés, s hamarosan várható az ügyben magyar kormánydöntés.

– A novemberi uniós csúcstalálkozó egyik legfőbb kérdésének számító kohéziós pénzekről kialakított magyar álláspontot, hogy elfogadhatatlan lenne egy 30 százalékos forrásvesztés, a francia fél megértette, s „a lehetőségek keretein belül támogat is minket”. „Érdekhelyzetünk itt nem teljesen azonos, csak azt tudjuk kérni, hogy értsék meg, elviselhetetlen lenne egy ekkora veszteség a jelenlegi összeghez képest ... Az viszont magától értődő, hogy a közös agrárpolitika dolgában teljesen egyetértünk, hiszen ott az érdekhelyzetünk majdnem teljesen azonos.”

– Magyarország nem akadályozza a bankunió létrehozását, amelynek nyitottnak kell lennie és egyenlő feltételeket kell biztosítania az eurozónán belüli és kívüli országok számára, s ez utóbbiak számára biztosítani kell a belépés lehetőségét.

– Az Együtt 2014 választói mozgalom megalakulásáról: a politikai életben minden új erőnek helye van. Bajnai Gordon volt kormányfő visszatéréséről: teljesen rendben van, hogy új szereplők jelennek meg a politikai színtéren, bár „feltehetőleg ez nem a legjobb hír az MSZP számára”. A kérdés azonban elsősorban az ellenzéket érinti, a kormánynak az a dolga, hogy jól kormányozzon és végezze a munkáját.

(m.zs.)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!