rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 6.

Az ötletről, hogy a német legyen az első idegen nyelv
Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke

Bolgár György: - A tegnap megjelent hírrel vagy értesüléssel kapcsolatban kérdezem, amelyről ma az oktatási államtitkár azt mondta, hogy ez nem is egészen úgy van, mert még nem döntötték el, hogyan változtatják meg az idegen nyelvek tanítását. Ez még csak egy munkaanyag, hogy a német lenne az első kötelező nyelv és nem az angol. De erről nekem az jutott eszembe, hogy ha holnap vagy holnapután, vagy egy év múlva vagy két év múlva bevezetnék mégis ezt a német az első idegen nyelv tanítási rendet, akkor vajon lenne-e hozzá elegendő német nyelvtanár?

Salusinszky András: - Véleményem szerint biztosan nem lenne elég némettanár. Az a vicces helyzet állhatna elő, mint a 90-es években, amikor az orosztanárokat kellett nagyon gyorsan átképezni angol-, illetve némettanárokká. Most akkor esetleg az angoltanárokat képezzük át némettanárokká. Tehát annyival vezet az angol a közoktatásban, hogy valószínűleg ennek a személyi feltételei nincsenek meg.

- Tehát akárki akarná ezt bevezetni, ez nyilvánvalóan egy többéves program lenne. Most ne vitatkozzunk e pillanatban azon, hogy mennyire értelmes vagy értelmetlen, de akkor is csak azt lehet mondani, hogy ehhez minimum öt év kell, de lehet, hogy inkább tíz. Hiszen annyi némettanárt képezni, aki át tudja venni az általános- és középiskolákban az angoltanárok szerepét, még olyan tanárok körében sem lehet, akik angolul jól tudnak, mert mégsem némettanárok, nem?

- Mondjuk ez még egy érdekességet vonna maga után. Ha a német lenne az első kötelező idegen nyelv és az angol lenne ebben az esetben a második nyelv, akkor mi lenne a többi nyelvvel? Mi lenne az olasztanárokkal, a spanyoltanárokkal, a franciatanárokkal?

- Hiszen azokból aztán már tényleg alig kellene. Másodiknak szinte mindenki az angolt venné fel, hiszen azzal lehet a világban legkönnyebben érvényesülni, az a gazdaság, a technika, a tudomány nyelve.

- Igen. Igazából azt szoktuk mondani, hogy az angol nyelv a modern kor latinja, amit mindenkinek ismernie kell. De ez a koncepció azért egy nagyon fontos elemet tartalmaz. Azt mondja, hogy angolul mindenkinek tudnia kell. Van még benne egy másik nagyon perspektivikus gondolat, ez összhangban van a lisszaboni tervvel, amely ugye azt mondja, hogy 2020-ra az uniós polgároknak legalább két idegen nyelvet kellene tudniuk. Tehát ez a koncepció is két idegen nyelv tudásáról beszél.

- De ettől rettentően messze vagyunk.

- Nagyon.

- Ez nagyon szép koncepció, de még szerintem a nálunk fejlettebb és az oktatásban is előttünk járó nyugat-európai országokban sem így van. A skandináv országokban szinte mindenki jól beszél angolul, de azért egy második idegen nyelvet nem valószínű, hogy olyan sokan beszélnek. Bár akár nyelvileg is közelebb áll a hollandoktól a svédekig például egy német nyelv megtanítása. De valószínűleg németül nehezebben tudnék ott szót érteni bárkivel is, mint angolul.

- Így van. Tehát ha ma Magyarországon a német nyelvtanulást kötelezővé teszik, akkor szerintem ezzel súlyos hibát követnek el, mert ez tulajdonképpen egy mesterséges folyamat lenne. A második világháború után az angolszász kultúra került előtérbe, az angol lett a tudomány nyelve, a számítástechnika nyelve, a slágerek nagyrészt angolul vannak, a filmek Amerikából származnak. Tehát ebbe kár lenne beleavatkozni.

- Mert ugye a fiatalok – legalábbis régen így volt, lehet, hogy még ma is részben – angol nyelv iránti érdeklődése elsősorban a slágerekből, a rockzenéből jött, hogy szeretnék megérteni, hogy mit is kiabál az az énekes.

- Így van.

- És akkor akár maguktól is megtanulnak néhány szót vagy mondatot. Nem fognak átváltani német nyelvű zenére.

- Nem fognak német slágereket hallgatni. Hoffmann Rózsa egyébként egy fórumon azt mondta, hogy azért is jobb a németet tanulni első nyelvként, mert az angolt megtanulják a gyerekek a zenéből, annyi számot hallgatnak.

- Ez viszont nem igaz. Ezt gondolom, nyelvtanárként, Ön is meg tudja erősíteni.

- Persze.

- A kedvet megcsinálja, de nem elég ahhoz, hogy megtanuljunk egy idegen nyelvet.

- A problémát igazából szerintem az okozza, hogy ennek a koncepciónak azzal kellene foglalkoznia leginkább, hogy a magyar lakosság meglehetősen elmaradott már az egy idegen nyelvet tudók körében is. Az azt jelenti, hogy a lakosság 65 százaléka egyetlenegy idegen nyelvet sem ismer. A két idegen nyelvet tudók pedig 13 százalékon állnak. Ezzel mi Európa utolsó országa vagyunk, a két nyelvet tudóknál, azt hiszem, hogy a portugálok még rosszabbak. Az uniós átlag körülbelül 50–54 százalék az egy idegen nyelvet ismerők körében. Tehát ezzel kellene foglalkozni. Illetve a tanárképzést kellene megreformálni. El kéne végre jutni arra a szintre, hogy a nyelvóra, az valami hasznos dolog, a nyelv olyan kincs, amit nekünk használnunk kell nap mint nap, és nem tantárgyként kellene felfogni, értékelni, osztályzatokat osztogatni.

- De amit én ebben a munkaanyagban láttam, az látszólag egy – mondom és kérdezem is, hogy ez így van-e – értelmesnek tűnő szempont, hogy nyelvtanulási, metodológiai szempontból jobb, ha a bonyolultabb struktúrájú német nyelvvel kezdik a gyerekek, és csak utána váltanak át a könnyebb angolra.

- Megkérdeztem arról kollégákat, hogy ők hallottak-e már erről a tanulmányról, ami ezt alátámasztja, hogy a nehezebbel kell kezdeni, hogy aztán ne veszítsük el a motivációt. Senki nem ismeri. Szerintem egy gyerek, vagy bárki, ha először a könnyebb akadályt leküzdi, akkor utána esetleg könnyebben nekimegy egy következő akadálynak.

- Igen. Ha a pedagógiának ilyen általánosítható szabályai vannak – valamennyi bizonyára van –, akkor nyilvánvalóan a sikerélmény az egyik legfontosabb, hogy képes vagyok például egy bizonyos szintig egyszerűbben megtanulható angol nyelvet valamennyire elsajátítani. Ott úgy érzem, hogy már nem tudnak engem eladni, már értek is valamit a dalszövegekből meg egy-két mondatot külföldi filmekből. De ha ez a sikerélmény sokkal később jön, akkor elkedvetlenít a későbbi nyelv tanulásában is, nem?

- Igen. Én azt gondolom, hogy határozottan jó, ha az ember sikerélménnyel zár és pozitív visszajelzést kap, hogy egy nyelvet tud használni, amit neki megtanítanak. Vagy amit ő megtanul, azt idegen környezetben, külföldiekkel beszélve ki tudja próbálni. Tehát én nem hiszem, hogy működik ez, hogy a nehezebbet kell először venni és utána majd a könnyebbet. Azzal az állítással sem értek egyet, hogy milyen szempont alapján hasonlítjuk össze a nyelveket. Tehát miért mondjuk azt, hogy az angol egyszerűbb nyelv, mint a német? Én ebben azért nem lennék annyira száz százalékig biztos. Alapszintig eljutni angolból talán valóban könnyebb, mint németből, de aztán az angolnak is vannak nehézségei. Én olaszos vagyok, az olaszra szokták mondani, hogy az egy fülbe mászó, könnyű nyelv, és hogy milyen könnyű megtanulni. Igen, könnyű, de nagyon sok igeidő, igemód van. Tehát mi alapján, milyen szempontok alapján vetjük össze a nyelveket?

- Elég, ha meghallgatjuk mondjuk a politikusainkat magyarul beszélni és kiderül, hogy magyarul sem olyan könnyű megtanulni, még ha az illetőnek anyanyelve is.

- Igen.

- De ez csak egy rosszmájú megjegyzést akart lenni. Térjünk vissza megint az idegennyelv-tanuláshoz. Ha mégis gondolkodnak a nyelvoktatás átalakításán, azt mondja, hogy a nyelvtanárok képzésével kellene foglalkozni. Miért, azzal mi a baj?

- A nyelvtanárok képzésének van egy nagy problematikája. Az, hogy sajnos még mindig nem nyelvet használni tanulunk az egyetemen, hanem a nyelvhasználatokat. Ez a „use” és „usage” problematika. A „use” az, hogy a nyelvet tudom használni, ez lenne a cél. A „usage” pedig az, hogy nyelvhasználatokról, tehát elméletekről beszélünk.

- Tehát még mindig kicsit tudományoskodó alapokra van építve, holott nem nyelvtudósokat kell képezni.

- Így van. Túl sok frontális elem van, kevés a csoport- és a pármunka a közoktatásban. A felnőttképzésben, tehát az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásban a nyelvi képzések remekül működnek és borzasztó jó csoportos-pármunkás feladatok vannak, nagyon jó eredményeket érünk el az iskolarendszeren kívüli nyelvi képzésben. Lehetne innen tanulni a közoktatásnak.

- Még egyet mondjon meg nekem. Egy ilyen hír nyilván hullámokat vet nyelvtanári körökben és Önnek bizonyára sok ismerőse, kollégája van, akit ez érintene. Ők mit szóltak hozzá? Hogy hű, ebben van valami vagy azt, hogy micsoda marhaság?

- Olyannal nem találkoztam, aki azt mondta volna, hogy ez egy logikus, koherens konstrukció, és hogy végre feltalálták a spanyolviaszt. Én csupa olyan kollégával beszéltem, aki el volt képedve, hogy mesterségesen bele kívánnak szólni abba, hogy milyen nyelvet tanuljanak a gyerekek. A szülők és a gyerekek nem fogják megengedni ezt, ők lesznek az elsők, akik tiltakozni fognak.

- Már amennyiben demokrácia van.

- Hát, igen. Vagy lehet egy unortodox módszer, hogy mi a némettel kezdünk. Nem tudom.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái