rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 13.

A foglalkoztatási mutatókról és a várható államháztartási hiányokról
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára, a KSH egykori elnöke

Bolgár György: - Azért keresem, mert olvastam a napokban egy elemzését a gazdasági helyzet legutóbbi folyamatairól, és ebben egy érdekes megállapításra találtam. Lehet, hogy ez csak nekem volt új, de mindenesetre nekem feltűnt, és az biztos, hogy nem szokták gyakran emlegetni. Tudniillik a foglalkoztatási helyzetet és a munkanélküliséget elemezve leírta, hogy milyen statisztikai módszerek alapján állítják össze ezeket a munkanélküli, illetve foglalkoztatási statisztikákat, és ebből az derült ki, hogy a foglalkoztatottak számába beleszámít a külföldön dolgozó magyar munkaerő is. Ezt így szó szerint, egy az egyben lehet érteni?

Katona Tamás: - Igen. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy magát a foglalkoztatási statisztikát három forrásból lehet összerakni. Abból kettőt a Statisztikai Hivatal készít, egyet pedig a Nemzeti Munkaügyi Szolgálat. A Statisztikai Hivatalnak van egy lakossági felvétele, ezt hívják munkaerő felvételnek, ez negyedévenként 35 ezer család megkérdezésével történik. Három részletben zajlik a vizsgálat három hónapra elosztva, és ennek az adatait úgy is közli mindig a KSH, hogy háromhónapos átlagot közöl. Most például tíz napja közölte július, augusztus, szeptemberre, tehát éppen a harmadik negyedévre vonatkozó adatokat. Na most, miután ez lakossági felvétel, ahol ugye megkérdeznek egy családtagot, hogy az aktív keresőkorúaknak hogyan van munkája, illetve úgy kérdezik egész pontosan, hogy az előző héten volt-e legalább egy órányi kereső tevékenysége, a dolog természetéből következően ilyenkor azt is bediktálják, aki mondjuk Ausztriába átjár dolgozni napi ingázóként. Akár úgy, hogy hétfőn megy, pénteken jön, akár úgy, hogy esetleg tartósan Németországban dolgozik és egy-két hónaponként jön haza a családhoz, mert a családtag bediktálja, hiszen ő a családfő, aki keres.

- Tehát nincs olyan pontosító kérdés, hogy Magyarországon belül dolgozik-e vagy átjár Németországba vagy Ausztriába, hanem ez magától értetődő, hogy azt válaszolja mondjuk a feleség, hogy igen, a férjemnek volt munkája a múlt héten.

- Így van.

- Hogy ez éppen Burgerlandban volt, az már nem számít a statisztikai felvétel szempontjából.

- Ezt is nézzük. Ez ugyanis egy konstans érték, tehát végül is általában nem szokta zavarni a folyamatokat. Ugyanakkor most, láthatóan növekszik a külföldi munkavállalók száma, az én becslésem szerint most olyan 300 ezer ember dolgozhat külföldön.

- És erre vonatkozóan bizonyítékok az osztrák meg német statisztikák, amelyek szerint jelentősen megnőtt a magyar munkaerő száma ebben a két országban.

- Igen. Tulajdonképpen ezeket az adatokat akkor fogjuk pontosan megtudni, amikor megkapjuk a különböző népszámlálások eredményeit. Mert ott regisztrálják, hogy hány külföldit írtak össze, és azon belül például hány magyart. Mindenféle adat, ami eddig rendelkezésre áll, nagyjából 300 ezret mutat, és az utóbbi egy-két évben ez a szám úgy tűnik, hogy gyorsuló ütemben növekszik. Ennek van egy politikai oka is, láthatóan ez a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika azt jelenti, hogy a működőtőke, meg a szellemi tőke a lábával szavaz és menekül.

- De ezt a kormányzati oldalról sosem hangsúlyozzák, sőt éppen azt mondják, hogy lám, itt vannak ezek a javuló foglalkoztatási statisztikák, most már annyian vannak foglalkoztatva, mint a válság előtti időkben. És az ember csodálkozik, hogy a fenébe lehet ez. Hiszen látjuk, hogy tavaly volt ugyan egy minimális növekedés, de idén már visszaesik a GDP. Hát ha visszaesik a nemzeti össztermelés, akkor mitől van egyre több foglalkozatott? Jó, tudjuk, hogy van valamennyivel növekvő közfoglalkoztatás is, de még akkor sem látni a dolgot. És közben vannak ilyen részstatisztikák, hogy a versenyszférában foglalkoztatottak száma viszont csökken. Hát akkor honnan van ez a többlet a foglalkoztatásban? Ezek szerint jórészt abból, hogy elmegy valaki Ausztriába meg Németországba dolgozni.

- Ez csak az egyik forrás. A másik forrás vagy másik különbség inkább a különböző statisztikák között, hogy láthatóan növekszik a fekete és a szürke foglalkoztatás aránya. A kérdés ugyanis azért is így szól, hogy az előző héten legalább egy órányi kereső tevékenysége volt-e, mert akkor az is, aki feketén dolgozik, azt mondja, hogy igen, volt.

- Áhá. Szóval, a lakosság megkérdezésekor az illető úgy válaszol, hogy persze, elment a férjem dolgozni, de hogy az be volt-e jelentve vagy nem, az már nem számít a statisztika szempontjából.

- Van még egy fontos dolog. Ugye az előbb mondtam, hogy három forrás van. A másik forrás, amely szintén a Statisztikai Hivatal forrása, pontosabban a Statisztikai Hivatal úgynevezett intézményi munkaügyi statisztikája, szintén reprezentatív minta alapján készül. Ez pedig azt kérdezi, hogy hány alkalmazott dolgozik a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési szférában, meg a kiemelt nonprofit szervezeteknél. Ez a statisztika viszont egyértelműen csökkenő alkalmazotti létszámot mutat a versenyszférában is, az iparban is, mindenhol. És csökkenő létszámot mutat a közszférában is, leszámítva a közfoglalkoztatást. Tehát a közfoglalkoztatás nő, vagy úgy mondanám, hogy most újra nő, mert 2010-ben hirtelen lezuhant, mert ugye a munkaprogramot leállították és akkor hosszú ideig nem volt semmi. Most a közfoglalkoztatás újra nyolcórás zömében. De a közfoglalkoztatáson kívül az alkalmazottak száma csökkent. Tehát mindig is volt különbség a két statisztikai mutató között, de azért nagyjából ezek együtt mozogtak. Most viszont elváltak egymástól.

- Magyarán az a foglalkoztatási mutatójavulás, amit a kormány rendszeresen ismételget, hogy még ha kicsit is, de mégiscsak javult, egyre többen kapnak és végeznek munkát, az részben abból származik, hogy igen, feketén vagy igen, Ausztriában meg Németországban.

- Illetve a közfoglalkoztatásban.

- Azt ugye mindenki elmondja, mert az mérhető, számítható és pontos. De ezen kívül a fekete munkával és a külföldi munkával magyarázható az, hogy nő a foglalkoztatottak száma, miközben a közszférában meg a versenyszférában kimutathatóan kevesebben dolgoznak. És akkor az ember azt mondaná, hogy a fenébe lehet ez. Ezek szerint így.

- Igen. A másik érdekesség a harmadik forrás, ez a Nemzeti Munkaügyi Szolgálat adatait mutatja. Ez egy közigazgatási nyilvántartás, ami a regisztrált munkanélkülieket tartja számon. Ott van egy nagyon pici, minimális csökkenés, amelynek van egy jogi oka is. Nevezetesen, hogy egészen hajmeresztően három hónapra lecsökkentették azt az időtartamot, amikor munkakeresési járadékot kap a munkanélküli, és utána is csak egy rövid ideig kap szociális támogatást. Vagyis a munkanélküliek egy idő után megszakítják a kapcsolatot a munkaügyi központtal, mert nincs érdekeltségük ott, érdemi segítséget nem kapnak, pénzbeli támogatást nem folyósítanak. Az Európai Unióban nálunk a legalacsonyabb ez az időtartam, és amikor ez lejár, akkor megszüntetik a kapcsolatot és kikerülnek automatikusan a nyilvántartásból. Ez az egyik oka annak, hogy a regisztrált munkanélküliek száma csökken.

- Akkor ezt jó, ha megjegyezzük, és ilyenfajta kritikával tekintünk a foglalkoztatási adatokra. Végezetül akkor, ezt a témát lezárva, de el nem felejtve, miután Ön pénzügyi szakember, hadd kérdezzem meg egy rövid percben arról, hogy Önnek mi a véleménye mindarról, ami itt az elmúlt napokban, hetekben zajlott, hogy az Európai Bizottság tulajdonképpen elfogadta a magyar kormány számait és ígéreteit arról, hogy az idei meg a jövő évi költségvetés tartható lesz, maradunk a 3 százalékos hiánycél alatt. Igaz, 2014-ben már nem. Ön is ennyire reménykedő, hogy legalább ezt eléri ez a kormány? Vagy esetleg vannak fenntartásai, hogy hiába az egymást követő megszorítási csomagok, azért nem biztos, hogy olyan könnyű betartani ezeket, mint ahogy elsőre látszik.

- Az idén nagy eséllyel meg lesz ez a – ha nem is 2,7 százalékos, de 2,9 százalékos államháztartási hiány. Ugye még az idén a magánnyugdíjpénztári vagyon második körös lenyúlásából 54 milliárd forintja származott a költségvetésnek, ez ugye ebben benne van. Ezzel könnyítette a helyzetét a kormány.

- De azért közben például olyasmik történnek, hogy hirtelen oda kellett vágni – nem mintha ez meglepetés lett volna –, azt hiszem, 40 milliárdot a gyógyszerkasszába. Egyik napról a másikra megszüntették ezt a félkarú rabló szerencsejáték ipart, és ebből is 10 milliárdos nagyságrendű bevétel hullik ki. Szóval azért röpködnek ide-oda a tízmilliárdok.

- Tulajdonképpen a kormány folyamatosan rögtönöz. Nincs semmilyen előrelátás. Tehát a szakértelem valahol eltűnt, a tündérmesék világa lengi körül a Pénzügyminisztériumot. Sőt, már ugye a minisztérium maga is csak a mesében létezik. De összességében az biztos, hogy a 3 százalék alatti hiány meglesz, mert ehhez görcsösen ragaszkodik az Orbán-Matolcsy-duó.

- És ha mégsem, akkor még az utolsó pillanatban kitalálnak valamit. A zárolások az egyetemeknél, és így tovább, minden ilyesmi az utolsó pillanatban, ezek is nyilván ennek a jelei.

- Ha pontosítani akarok, akkor úgy lehet fogalmazni, hogy formálisan meglesz. Azért mondom, hogy formálisan, mert amikor az utolsó két hónapban hoznak ilyen intézkedéseket, akkor ezt valósan már nem lehet végrehajtani, mert már lekötötték az előirányzatot a költségvetési szervek. Tehát ebből a tartozásállományuk nő. Ez látszik is, a szeptemberi adatok szerint minden eddiginél magasabb a költségvetés adósságállománya.

- Legfeljebb még többet nem fognak majd kifizetni, hogy ez ne terhelje formálisan a költségvetést.

- Igen. Tehát jövőre még biztos jó néhány megszorító csomag kell ahhoz, hogy ez meglegyen, mert csökken a GDP, ahogy tetszett mondani. Az idén várhatóan olyan 1,5 százalék lesz. Én még pár hónappal ezelőtt azt gondoltam, azt is írtam le, hogy 0,5 és 1 százalék közötti lesz jövőre várhatóan a növekedés. Most már azt mondom a két Orbán-Matolcsy-csomag nyomán, hogy szerencsés esetben a pozitív tartományban leszünk. Ugyanakkor az infláció elszabadulásával meg adótöbblethez jut a költségvetés. Tehát azt gondolom, hogy a 3 százalékot valahogy megteremtik, és két év múlva meg majd nem tudja az Európai Bizottság – joggal -, hogy mi lesz, illetve azért fogalmazza meg azt az aggályát, hogy 3 százalék fölé megy a hiány, mert azok az intézkedések, amiket eddig hozott a kormány, most már két és fél éve lassan, mind olyan intézkedések, amelyek fenntarthatatlanok. Tehát nem lehet folyamatosan ismételni ezeket, mert a strukturális hiányunk magas. Ezt persze Kósa Lajos nem érti, és ezért mindenféle bárdolatlanságot fogalmaz meg kínjában a kávézaccról, de tulajdonképpen egyszerűen ezeket a folyamatokat vetítette előre az Európai Bizottság apparátusa, és itthon is a közgazdászok ugyanezt látják.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái