Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 13.



Bolgár György kérdései 2012. november 13-ai műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy egészen elképesztő szabályokkal korlátozza a választójog gyakorlását a Fidesz. A tegnap elfogadott törvényjavaslatok alapján a Magyarországon élők csak a jegyzőnél vagy az internetes ügyfélkapun keresztül kérhetik majd felvételüket a választási névjegyzékbe, levélben nem. A kampányban pedig tilos lesz hirdetni a kereskedelmi rádiókban, tévékben és az internetes hírportálokon is. Bele kell nyugodni? Mit lehet tenni?

Másik témánk, hogy a volt köztársasági elnök, Sólyom László az Origo hírportálnak írt cikkében figyelmezteti a kormányt, hogy kudarcot fog vallani, amiért olyan szabályokat iktat az alkotmányba, amelyek ellentmondanak az alkotmányos alapelveknek. Neki lesz igaza? Vagy a kétharmadnak?

Mit szólnak aztán ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a törvényt, amely megtiltotta, hogy a hajléktalanok a közterületeken életvitelszerűen éljenek. Hiába figyelmeztetett mindenki mégis megcsinálták? Csak mellékesen jegyzem meg, hogy megpróbáltuk megkérdezni a műsorban Kocsis Máté fideszes országgyűlési képviselőt, VIII. kerületi polgármestert, akit tavaly hajléktalanügyi referenssé is kineveztek, ő azonban azzal utasította el kérésünket, hogy ebben az ügyben nem illetékes. Hát ennyit az illetékességről.

Mi a véleményük továbbá arról, hogy a Legfőbb Ügyészség továbbra sem hajlandó vizsgálni a Gripen-beszerzés ügyét, mert szerintük a közelmúltban nyilvánosságra került brit vallomás sem utalt magyarok érintettségére a feltételezett korrupcióban. Ők jobban tudják?

Mit gondolnak arról, hogy a svájci rendőrség után a hétvégén lengyel rendőrök is gumilövedékekkel oszlatták fel egy szélsőjobbos tüntetés résztvevőit Varsóban. Nekik szabad?

És végül beszéljük meg, hogy lemondott a Bankszövetség elnöke miután a parlament megszavazta a bankokat is érintő, velük azonban nem egyeztetett újabb megszorításokat. Lesz ez még így se?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a hajléktalanok büntetésének lehetőségét
Somfai Ágnes, a budapesti főpolgármester volt hajléktalanügyi megbízottja, az LMP fővárosi képviselője

Bolgár György: - Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította hajléktalanokkal kapcsolatos törvényi szabályozást, vagyis azt, hogy a szabálysértési törvénybe bevettek egy olyan rendelkezést, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű használatát lakhatási célra a hajléktalanok által. Annak idején ugye mindenki azt mondta, hogy ugyan nem szereti senki sem, ha hajléktalanok vannak az utcán, ez elég embertelen dolog, ott élni különösen, meg kell tenni mindent, hogy lehetőség szerint el tudjanak jutni valamilyen helyre, ahol meghúzhatják magukat, valahol élni tudjanak, fedél legyen a fejük fölött, de az biztos, hogy nem megoldás, hogy megbüntetik őket, méghozzá törvényesen, hogy hogy mernek ott élni a padon vagy a híd alatt, vagy a kapualjakban. Most azoknak lett igazuk, akik így gondolkodtak. Önt ezt bármilyen elégtétellel vagy örömmel tölti el, vagy a probléma ettől még változatlan?

Somfai Ágnes: - Délután olvastam az újságban ezt az alkotmánybírósági döntést, amit ugye tegnap hozott meg a testüket, de ma adták közzé, és szinte egy mini-ünneplést csaptam, mert ez egy kétéves hosszú küzdelem eredménye. Közel két év telt azóta, hogy ezeket a Fidesz-kormányzat elkezdte megvalósítani. Ugye különböző jogszabályokat hoztak meg. Az építési törvénnyel kezdődött, majd kulminálódott a szabálysértési törvényben. Én egy évvel ezelőtt, tehát 2011 augusztusában mondtam le a hajléktalanügyi megbízotti pozíciómról az egyik fővárosi közgyűlési ülésen, és pont ez volt az egyik oka. Hiszen akkor tette közzé Szabó Máté ombudsman azt, hogy szerinte alkotmányellenes ez a jogszabály. Én akkor kértem Tarlós Istvánt és a Fővárosi Közgyűlésben jeleztem, hogy ezt vissza kell vonni, akkor erre csak legyintettek, hogy egy ombudsman véleménye nem annyira fontos számukra. És igazából tényleg azt lehet mondani, hogy egyfajta elégtételt is érzek, hogy végre egy ilyen magas szintű testület is kimondta ezt.

- Ön szerint milyen gyakorlati következménye lesz ennek? Azon kívül, hogy meg kell változtatni a törvényt természetesen.

- A törvény ezen passzusai maguktól meg fognak szűnni akkor, amikor a közlönyben ezt közzéteszik. És lesz gyakorlati következménye, mert a rendőrök használták ezt a jogszabályt. Tehát erre hivatkozva utcán odamentek emberekhez, és a józsefvárosi híres eseten kívül, amikor is azért büntettek meg embereket, mert a kövön üldögéltek, azóta is többször előfordult, hogy rendőrök ezzel a jogszabállyal a hátuk mögött küldtek el embereket az utcáról. Én azt gondolom, hogy ez most mindenképpen meg fog változni, ezt nem tehetik meg tovább, tehát nem lesznek ennyire magabiztosak. Ugyanakkor az a probléma, hogy emberek vannak az utcán, továbbra is fennáll, és én azt gondolom, hogy nem büntetni, hanem megoldani kellene végre ezt a problémát. Az elmúlt két évben a kormány sem nemzeti szociálpolitikai koncepciót nem tudott elfogadni, sem az országos hajléktalan-intézkedési tervet nem fogadták el. A legutóbbi probléma volt, ha figyelték a híreket, hogy a téli ellátás ismét késett, késve írták ki a pályázatokat, tehát az ellátórendszer késve készül fel arra, hogy télen sokkal több plusz szolgáltatást kell a hajléktalan emberek számára nyújtani, hiszen sokkal jobban ki vannak szolgáltatva. Viszont a legfontosabb a hajléktalan emberek problémájával kapcsolatban az, hogy ezt az állapotot megelőzzük. Nagyon sok ember van ma Magyarországon, a fővárosban és vidéken egyaránt, akiknek a lakhatása bizonytalan. Azzal kellene foglalkozni, hogy egy kiterjedt közösségi lakásszektort, egy lakáspolitikát fogadjon el a kormányzat, és ebben a helyi önkormányzatok is szerepet vállaljanak, és úgy érezzék, hogy nekik feladatuk az, hogy azon emberekkel is foglalkozzanak, akik szegény sorban élnek, akik egyedül nevelik a gyerekeiket. Nagyon nehéz probléma.

- Ön említett itt az elmúlt percekben egy lehetséges megoldást, hogy valamiféle közösségi lakásszektort kéne megteremteni, vagy részben használhatóvá tenni a hajléktalanok számára is. Ami elvileg szépnek látszik és rengeteg üresen álló lakás van Budapesten is és a városokban is meg falvakban is. De azért ahhoz, hogy ezeket a lakásokat akár az állam, akár a városi önkormányzat kezelésbe vegye, pénz kell. Vagy ahhoz, hogy megvegyék, vagy ahhoz, hogy béreljék a tulajdonostól. És aztán, hogy odaadják hajléktalanok kezébe vagy használatába, az sem olyan egyszerű. Hiszen fenntartani sem tudják, ha nincs jövedelmük. Szóval rengeteg a probléma. Elvileg a megoldás itt van, lakás van, hajléktalan van, a kettőt össze kell valahogy kapcsolni. De azért ez nem ilyen egyszerű.

- Igen, illetve lakás van, és sok olyan ember van, aki még nem hajléktalan, de mondjuk rokonoknál lakik. Tehát nagyon sok embert érint ez a probléma. Azt kell látni, hogy az elmúlt években a kormányzati politika a lakásokkal kapcsolatosan a tulajdonszerzést támogatta leginkább. És hasznosabb lenne, ha nem a tulajdonszerzésre, hanem a lakások fenntartásának a támogatására helyeznénk nagyobb hangsúlyt. Azt lehet mondani, hogy ezeknek a támogatásoknak a nagy része, kétharmada a leggazdagabb tíz százaléknál csapódott le. Ugye emlékszünk a 2002-es lakáshitelezési gyakorlatra.

- Igen. Lakásépítéshez és használt lakás vásárlásához is igénybe lehetett venni hatalmas kedvezményes hiteltámogatást.

- Igen. És természetesen ez pénzbe kerül, ahogyan az autópályák építése is pénzbe kerül, az általános egészségügyi ellátás is pénzbe kerül. Azonban így körülbelül több tízmilliárdos tétel átcsoportosításáról lenne szó a költségvetésben.

- Honnan hová? Tehát megvan a forrás hozzá, csak ide kéne átcsoportosítani? Hogy képzelik ezt?

- Én azt gondolom, hogy az, hogy egy központi költségvetésben milyen elosztási viszonyok vannak, a kormány politikájának az irányát követi. Az LMP nem a jövő évi költségvetésben tudja ezt megoldani, tehát tény, hogy át kell csoportosítani, akár a tulajdonszerzés támogatásáról a lakásfenntartási támogatások növelésére. Hosszabb távon egyéb források is fel fognak akkor szabadulni, például a hajléktalan-ellátásra is akár hosszabb távon kevesebbet kell költeni. Ma Magyarországon már három százalékra csökkent az önkormányzati bérlakások aránya.

- Ez nagyon egészségtelen.

- Igen. Tehát szerintem már azzal eredményt érnénk el, ha ki lenne mondva, hogy ezt a folyamatot meg kell állítani, és vissza kell fordítani, hogy ne adjanak el több lakást. Szakértők azt mondják, hogy nincsen mennyiségi lakáshiány ma Magyarországon, tehát külön nehéz dolog kitalálni, hogy nem mindenképpen új építésű lakásokat kell tömbszerűen építeni, szociális lakásszektor néven…

-… Különben az egy gettóvá válna, ha oda betelepítenének ötezer hajléktalant. Az rettenetes megoldás volna. Értem az elképzelést, de azért ebből világos, hogy ez is több év alatt, és ki tudja milyen forrásból menne végbe.

- Szerintem először el kell kezdeni és kitalálni azt, hogy milyen irányban. Mert azt lehet látni, hogy például a kormánynál mindig is a lakásépítési lobbinak erősebb a szava. Át kell gondolni a prioritásokat, és az is nagyon fontos, hogy az önkormányzatoknak ebben szerepe legyen. Ezeket helyi szinten lehetne kipróbálni, hogy hogyan lehet a lakásokat menedzselni, hogy a bérleti díjakból lehessen fizetni ezeknek a lakásoknak a felújítását, a karbantartását, tehát egy jól működő rendszert kell létrehozni. De ehhez erős politikai akarat kell.

- Igen. Ahhoz, hogy elinduljon, mindenképpen, aztán meg nyilván pénz és szervezettség, tehát sok minden hiányzik. Egy dolgot kérdeznék még a végén, visszakanyarodva a mostani alkotmánybírósági döntéshez. Következik-e mindebből, hogy majd a törvény változása nyomán újból nagyobb számban megjelennek a hajléktalanok a közterületeken?

- Szerintem ez nem várható, hanem a büntető jellegű magatartás fog visszaszorulni. Tehát remélem, hogy azt fogja eredményezni, hogy nem a rendőrök, hanem a szociális munkások fognak odamenni a hajléktalan emberekhez és segíteni nekik.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A foglalkoztatási mutatókról és a várható államháztartási hiányokról
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára, a KSH egykori elnöke

Bolgár György: - Azért keresem, mert olvastam a napokban egy elemzését a gazdasági helyzet legutóbbi folyamatairól, és ebben egy érdekes megállapításra találtam. Lehet, hogy ez csak nekem volt új, de mindenesetre nekem feltűnt, és az biztos, hogy nem szokták gyakran emlegetni. Tudniillik a foglalkoztatási helyzetet és a munkanélküliséget elemezve leírta, hogy milyen statisztikai módszerek alapján állítják össze ezeket a munkanélküli, illetve foglalkoztatási statisztikákat, és ebből az derült ki, hogy a foglalkoztatottak számába beleszámít a külföldön dolgozó magyar munkaerő is. Ezt így szó szerint, egy az egyben lehet érteni?

Katona Tamás: - Igen. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy magát a foglalkoztatási statisztikát három forrásból lehet összerakni. Abból kettőt a Statisztikai Hivatal készít, egyet pedig a Nemzeti Munkaügyi Szolgálat. A Statisztikai Hivatalnak van egy lakossági felvétele, ezt hívják munkaerő felvételnek, ez negyedévenként 35 ezer család megkérdezésével történik. Három részletben zajlik a vizsgálat három hónapra elosztva, és ennek az adatait úgy is közli mindig a KSH, hogy háromhónapos átlagot közöl. Most például tíz napja közölte július, augusztus, szeptemberre, tehát éppen a harmadik negyedévre vonatkozó adatokat. Na most, miután ez lakossági felvétel, ahol ugye megkérdeznek egy családtagot, hogy az aktív keresőkorúaknak hogyan van munkája, illetve úgy kérdezik egész pontosan, hogy az előző héten volt-e legalább egy órányi kereső tevékenysége, a dolog természetéből következően ilyenkor azt is bediktálják, aki mondjuk Ausztriába átjár dolgozni napi ingázóként. Akár úgy, hogy hétfőn megy, pénteken jön, akár úgy, hogy esetleg tartósan Németországban dolgozik és egy-két hónaponként jön haza a családhoz, mert a családtag bediktálja, hiszen ő a családfő, aki keres.

- Tehát nincs olyan pontosító kérdés, hogy Magyarországon belül dolgozik-e vagy átjár Németországba vagy Ausztriába, hanem ez magától értetődő, hogy azt válaszolja mondjuk a feleség, hogy igen, a férjemnek volt munkája a múlt héten.

- Így van.

- Hogy ez éppen Burgerlandban volt, az már nem számít a statisztikai felvétel szempontjából.

- Ezt is nézzük. Ez ugyanis egy konstans érték, tehát végül is általában nem szokta zavarni a folyamatokat. Ugyanakkor most, láthatóan növekszik a külföldi munkavállalók száma, az én becslésem szerint most olyan 300 ezer ember dolgozhat külföldön.

- És erre vonatkozóan bizonyítékok az osztrák meg német statisztikák, amelyek szerint jelentősen megnőtt a magyar munkaerő száma ebben a két országban.

- Igen. Tulajdonképpen ezeket az adatokat akkor fogjuk pontosan megtudni, amikor megkapjuk a különböző népszámlálások eredményeit. Mert ott regisztrálják, hogy hány külföldit írtak össze, és azon belül például hány magyart. Mindenféle adat, ami eddig rendelkezésre áll, nagyjából 300 ezret mutat, és az utóbbi egy-két évben ez a szám úgy tűnik, hogy gyorsuló ütemben növekszik. Ennek van egy politikai oka is, láthatóan ez a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika azt jelenti, hogy a működőtőke, meg a szellemi tőke a lábával szavaz és menekül.

- De ezt a kormányzati oldalról sosem hangsúlyozzák, sőt éppen azt mondják, hogy lám, itt vannak ezek a javuló foglalkoztatási statisztikák, most már annyian vannak foglalkoztatva, mint a válság előtti időkben. És az ember csodálkozik, hogy a fenébe lehet ez. Hiszen látjuk, hogy tavaly volt ugyan egy minimális növekedés, de idén már visszaesik a GDP. Hát ha visszaesik a nemzeti össztermelés, akkor mitől van egyre több foglalkozatott? Jó, tudjuk, hogy van valamennyivel növekvő közfoglalkoztatás is, de még akkor sem látni a dolgot. És közben vannak ilyen részstatisztikák, hogy a versenyszférában foglalkoztatottak száma viszont csökken. Hát akkor honnan van ez a többlet a foglalkoztatásban? Ezek szerint jórészt abból, hogy elmegy valaki Ausztriába meg Németországba dolgozni.

- Ez csak az egyik forrás. A másik forrás vagy másik különbség inkább a különböző statisztikák között, hogy láthatóan növekszik a fekete és a szürke foglalkoztatás aránya. A kérdés ugyanis azért is így szól, hogy az előző héten legalább egy órányi kereső tevékenysége volt-e, mert akkor az is, aki feketén dolgozik, azt mondja, hogy igen, volt.

- Áhá. Szóval, a lakosság megkérdezésekor az illető úgy válaszol, hogy persze, elment a férjem dolgozni, de hogy az be volt-e jelentve vagy nem, az már nem számít a statisztika szempontjából.

- Van még egy fontos dolog. Ugye az előbb mondtam, hogy három forrás van. A másik forrás, amely szintén a Statisztikai Hivatal forrása, pontosabban a Statisztikai Hivatal úgynevezett intézményi munkaügyi statisztikája, szintén reprezentatív minta alapján készül. Ez pedig azt kérdezi, hogy hány alkalmazott dolgozik a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési szférában, meg a kiemelt nonprofit szervezeteknél. Ez a statisztika viszont egyértelműen csökkenő alkalmazotti létszámot mutat a versenyszférában is, az iparban is, mindenhol. És csökkenő létszámot mutat a közszférában is, leszámítva a közfoglalkoztatást. Tehát a közfoglalkoztatás nő, vagy úgy mondanám, hogy most újra nő, mert 2010-ben hirtelen lezuhant, mert ugye a munkaprogramot leállították és akkor hosszú ideig nem volt semmi. Most a közfoglalkoztatás újra nyolcórás zömében. De a közfoglalkoztatáson kívül az alkalmazottak száma csökkent. Tehát mindig is volt különbség a két statisztikai mutató között, de azért nagyjából ezek együtt mozogtak. Most viszont elváltak egymástól.

- Magyarán az a foglalkoztatási mutatójavulás, amit a kormány rendszeresen ismételget, hogy még ha kicsit is, de mégiscsak javult, egyre többen kapnak és végeznek munkát, az részben abból származik, hogy igen, feketén vagy igen, Ausztriában meg Németországban.

- Illetve a közfoglalkoztatásban.

- Azt ugye mindenki elmondja, mert az mérhető, számítható és pontos. De ezen kívül a fekete munkával és a külföldi munkával magyarázható az, hogy nő a foglalkoztatottak száma, miközben a közszférában meg a versenyszférában kimutathatóan kevesebben dolgoznak. És akkor az ember azt mondaná, hogy a fenébe lehet ez. Ezek szerint így.

- Igen. A másik érdekesség a harmadik forrás, ez a Nemzeti Munkaügyi Szolgálat adatait mutatja. Ez egy közigazgatási nyilvántartás, ami a regisztrált munkanélkülieket tartja számon. Ott van egy nagyon pici, minimális csökkenés, amelynek van egy jogi oka is. Nevezetesen, hogy egészen hajmeresztően három hónapra lecsökkentették azt az időtartamot, amikor munkakeresési járadékot kap a munkanélküli, és utána is csak egy rövid ideig kap szociális támogatást. Vagyis a munkanélküliek egy idő után megszakítják a kapcsolatot a munkaügyi központtal, mert nincs érdekeltségük ott, érdemi segítséget nem kapnak, pénzbeli támogatást nem folyósítanak. Az Európai Unióban nálunk a legalacsonyabb ez az időtartam, és amikor ez lejár, akkor megszüntetik a kapcsolatot és kikerülnek automatikusan a nyilvántartásból. Ez az egyik oka annak, hogy a regisztrált munkanélküliek száma csökken.

- Akkor ezt jó, ha megjegyezzük, és ilyenfajta kritikával tekintünk a foglalkoztatási adatokra. Végezetül akkor, ezt a témát lezárva, de el nem felejtve, miután Ön pénzügyi szakember, hadd kérdezzem meg egy rövid percben arról, hogy Önnek mi a véleménye mindarról, ami itt az elmúlt napokban, hetekben zajlott, hogy az Európai Bizottság tulajdonképpen elfogadta a magyar kormány számait és ígéreteit arról, hogy az idei meg a jövő évi költségvetés tartható lesz, maradunk a 3 százalékos hiánycél alatt. Igaz, 2014-ben már nem. Ön is ennyire reménykedő, hogy legalább ezt eléri ez a kormány? Vagy esetleg vannak fenntartásai, hogy hiába az egymást követő megszorítási csomagok, azért nem biztos, hogy olyan könnyű betartani ezeket, mint ahogy elsőre látszik.

- Az idén nagy eséllyel meg lesz ez a – ha nem is 2,7 százalékos, de 2,9 százalékos államháztartási hiány. Ugye még az idén a magánnyugdíjpénztári vagyon második körös lenyúlásából 54 milliárd forintja származott a költségvetésnek, ez ugye ebben benne van. Ezzel könnyítette a helyzetét a kormány.

- De azért közben például olyasmik történnek, hogy hirtelen oda kellett vágni – nem mintha ez meglepetés lett volna –, azt hiszem, 40 milliárdot a gyógyszerkasszába. Egyik napról a másikra megszüntették ezt a félkarú rabló szerencsejáték ipart, és ebből is 10 milliárdos nagyságrendű bevétel hullik ki. Szóval azért röpködnek ide-oda a tízmilliárdok.

- Tulajdonképpen a kormány folyamatosan rögtönöz. Nincs semmilyen előrelátás. Tehát a szakértelem valahol eltűnt, a tündérmesék világa lengi körül a Pénzügyminisztériumot. Sőt, már ugye a minisztérium maga is csak a mesében létezik. De összességében az biztos, hogy a 3 százalék alatti hiány meglesz, mert ehhez görcsösen ragaszkodik az Orbán-Matolcsy-duó.

- És ha mégsem, akkor még az utolsó pillanatban kitalálnak valamit. A zárolások az egyetemeknél, és így tovább, minden ilyesmi az utolsó pillanatban, ezek is nyilván ennek a jelei.

- Ha pontosítani akarok, akkor úgy lehet fogalmazni, hogy formálisan meglesz. Azért mondom, hogy formálisan, mert amikor az utolsó két hónapban hoznak ilyen intézkedéseket, akkor ezt valósan már nem lehet végrehajtani, mert már lekötötték az előirányzatot a költségvetési szervek. Tehát ebből a tartozásállományuk nő. Ez látszik is, a szeptemberi adatok szerint minden eddiginél magasabb a költségvetés adósságállománya.

- Legfeljebb még többet nem fognak majd kifizetni, hogy ez ne terhelje formálisan a költségvetést.

- Igen. Tehát jövőre még biztos jó néhány megszorító csomag kell ahhoz, hogy ez meglegyen, mert csökken a GDP, ahogy tetszett mondani. Az idén várhatóan olyan 1,5 százalék lesz. Én még pár hónappal ezelőtt azt gondoltam, azt is írtam le, hogy 0,5 és 1 százalék közötti lesz jövőre várhatóan a növekedés. Most már azt mondom a két Orbán-Matolcsy-csomag nyomán, hogy szerencsés esetben a pozitív tartományban leszünk. Ugyanakkor az infláció elszabadulásával meg adótöbblethez jut a költségvetés. Tehát azt gondolom, hogy a 3 százalékot valahogy megteremtik, és két év múlva meg majd nem tudja az Európai Bizottság – joggal -, hogy mi lesz, illetve azért fogalmazza meg azt az aggályát, hogy 3 százalék fölé megy a hiány, mert azok az intézkedések, amiket eddig hozott a kormány, most már két és fél éve lassan, mind olyan intézkedések, amelyek fenntarthatatlanok. Tehát nem lehet folyamatosan ismételni ezeket, mert a strukturális hiányunk magas. Ezt persze Kósa Lajos nem érti, és ezért mindenféle bárdolatlanságot fogalmaz meg kínjában a kávézaccról, de tulajdonképpen egyszerűen ezeket a folyamatokat vetítette előre az Európai Bizottság apparátusa, és itthon is a közgazdászok ugyanezt látják.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!