Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 14.



Bolgár György kérdései 2012. november 14-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy ismét nyert a bíróságon a Klubrádió. Nem a jelenlegi, hanem a másik, még 2010-ben pályázaton megszerzett frekvenciája ügyében. A Fővárosi Törvényszék megismételt eljárásban elsőfokon úgy döntött, hogy létrehozza a Klubrádió műsorszolgáltatási szerződését a médiahatósággal a 92,9-es frekvencia használatáról. A médiatanács azonban ezt sem hajlandó végrehajtani, legalábbis ez jelent meg nemrég nyilvánosságra került közleményében. Újabb falra hányt ítélet?

Másik témánk, hogy három vezető jogvédő szervezet közös nyilatkozatban sürgeti, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a választási regisztráció kötelezettségét. Ez ugyanis nem más mint sima jogfosztás. Kétharmaddal jogfosztani is lehet?

Ezzel összefüggésben mit szólnak ahhoz, hogy a Tudományos Akadémia kutatói szerint a jelenlegi választásikörzet-szabályok alapján lehetetlen a törvényes választás 2014-ben. A Fidesz többségű parlament választójogi törvénye nyomán ugyanis szélsőségesen eltérő méretű és abszurd alakú választókörzetek jönnek létre. Kicsire nem nézünk? A nagyra sem?

Aztán, a 4K nevű baloldali párt nem csatlakozik a Bajnai-féle mozgalomhoz, mert Bajnai Gordont a régi igazságtalan rendszer részének tartja. A 4K-hoz vagyis a 4. Köztársasághoz ezek szerint csakis az újszülöttek tartozhatnak?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy állítólag újabb megszorító csomagokat fogad el mai ülésén a kormány, mert már nem is számol az IMF-megállapodás megkötésével. Megint kipateroljuk őket?

És végül beszéljük meg, hogy Matolcsy György lehet a nemzeti bank új elnöke jövő márciusban. Mert megérdemeljük?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Újabb bírósági döntés, újabb médatanácsi ellenállás
Arató András a Klubrádió elnök-vezérigazgatója

Arató András: - Lehet, hogy az lenne a mai nap kérdése, hogy vajon hány bírósági ítéletet nem akar végrehajtani a Médiatanács.

Bolgár György: - Na, hányat nem akar? Hol tartunk?

- Most ott tartunk – és csak a 2012-es évet kell tekinteni, hiszen ítéletek ebben az évben voltak –, hogy hat darab ítélet marasztalta el a Méditanácsot a Klubrádióval összefüggésben. Mind a hat ítéletben elhangzik a jogsértés vagy a törvénysértés szó, a jogkövető magatartás hiányának a kifejezése. Nem tudom, hogy meddig lehet ezt húzni, nyilván a Médiatanácsra vonatkoztatandó következtetés csak késik, de nem múlik.

- A mai tárgyalás miről szólt és mi lett a vége azon kívül, hogy nyertünk?

- A mai tárgyalás a 92,9-es frekvencia ügyéről szólt. Tehát arról a frekvenciáról, amelyet a Klubrádió egy pályázaton még 2010 áprilisában nyert el. Ennek a frekvenciának az a sajátossága, hogy közműsorszolgáltató jelleggel volt kiírva, tehát ingyenesen lehet használni, éppúgy, mint a Lánchíd, a Katolikus, vagy a Mária rádiókét, sőt immáron az InfoRádióét is. De ezzel a pályázattal kapcsolatban az új médiahatalomnak fenntartásai keletkeztek arra hivatkozva, hogy a Klubrádiónak már van egy frekvenciája. Ezért 2010 végén visszavonta a már jogerősen kihirdetett eredményt. Ez egyébként egy visszatérő motívum a médiatanácsnál, hogy jogerős dolgokat tekint semmisnek. Tehát itt azért alapvető jogelvek is sérülnek folyamatosan. Ezt a döntését a Médiatanácsnak megtámadtuk bíróság előtt, és elég sokáig húzódott, míg tárgyalásra került sor. 2011 áprilisában kezdődött el ez az ügy a bíróságon.

- Ez is már másfél éve megy?

- Nem, ez régebben.

- Már maga a tárgyalás.

- Hát igen, mert már a negyedik bíróságnál kötöttünk ki.

- Egyik sem vallotta magát illetékesnek ugye?

- Igen, ha kicsi az ügy, akkor a pesti, ha nagy, akkor a budai vagy akkor a fővárosi legyen, de aztán végül a gazdasági kollégiumnál kötött ki az ügy. És ott már hamar kitűzték. Csak mire oda jutott, hogy hamar kitűzhessék, az tartott sokáig. Tehát ez 2011 áprilisában kezdődött el, és 2012. február 28-án született az elsőfokú bírósági ítélet, amelyik megállapította, hogy jogellenes volt a Médiatanács magatartása, törvénytelen határozatban vonta vissza a korábbi eredményt, és ezért létrehozta ez a bíróság a Klubrádió és a Médiatanács közötti szerződést erre az ingyenes frekvenciára. Természetesen megfellebbezte a Médiatanács ezt az ítéletet, másodfokú tárgyalásra került sor, és a másodfokú bíróság megállapította, hogy érdemben helyesen döntött az elsőfokú bíróság, ámde közben módosultak a médiatörvény egyes passzusai. Ezeket egyébként kettő nappal a másodfokú tárgyalás előtt szavazta meg a parlament.

- Mindez csak a véletlen műve lehetett.

- Igen. De mindenesetre ez azt eredményezte, hogy a másodfokú bíróság nem találta elegendőnek az elsőfokú bíróság indoklását.

- Magát az ítéletet nem kifogásolta, csak azt, ameddig vagy ahogyan eljutott az ítéletig. Ennek az indoklását tartotta hiányosnak, hiszen közben megváltozott a törvény.

- Sőt, tulajdonképpen ennél erősebb is volt a másodfokú ítélet, mert valójában megállapította, hogy érdemben igaza van a felperes Klubrádiónak, és ezért utasította az elsőfokú bíróságot az indoklás kiegészítésére, meg újrafogalmazására.

- Ez az elsőfokú újratárgyalás történt meg ma, és ráadásul rögtön ítélettel is végződött.

- Hát ennyire nem volt gyors a dolog, mert október 10-én lett volna ez a tárgyalás, ám az október 10-i tárgyalás előtt három-négy nappal nyújtotta be a Médiatanács az alperesi periratait. Mi kértük a halasztást, mert ennyi idő alatt tizenvalahány oldalra, amit egy nagyon drágán, közpénzen működtetett apparátus előállít, jól felkészülni nem lehet ilyen rövid idő alatt. Ezt elfogadta a bíróság is, elnapolta november 14-ére. És egyébként pedig előírta, hogy a Klubrádiónak nyolc napon belül kellett akkor az ellenanyagát benyújtania, és nyolc napon belüli határidőt szabott a Médiatanács számára, hogy az ez elleni ellenanyagot adja be. Ez lett volna október 26-án, a múlt héten hétvégén érkezett meg az ellenbeadvány. Tehát még ezt sem tartotta be a Médiatanács. Semmilyen jogszabály, semmilyen előírás nem érvényes rájuk nézve.

- De ez a bíróságot végül is nem zavarta, mert ugyanez a Fővárosi Törvényszék másodszor is létrehozta azt a szerződést, amelyet 2010-ben a médiahatóságnak meg kellett volna kötnie a Klubrádióval. Milyen változott indoklással hozta létre a szerződést?

- A jogi szakértésekbe való belecsúszástól én megóvnám magamat meg a hallgatókat is, mindenesetre a magam laikus megközelítésében próbálom ezt megfogalmazni. Én úgy gondolom, hogy egy rendkívül frappáns, jól megfogalmazott indoklást hallhattunk a bíróságon. Kétségtelen, hogy erre a szerintem nagyon komoly intellektuális teljesítményre ez az eljárási sor rákényszerítette a bíróságot, aki képes volt helytállni, mert nagyon jól elmagyarázta azt, hogy ha egy adott jogi környezet van egy ügy esetében, akkor az a jogi környezet érvényes rá akkor is, ha az ügy két-három év múlva fejeződik be. De azt is jól elmagyarázta, hogy ez a visszamenőleges törvénymódosítás, amit azt hiszem, július 3-án vagy mikor fogadtak el, miért nem alkalmazható és miért nem válik ez kizáró okká a tekintetben, hogy létrehozható-e ez a szerződés vagy sem. Sőt, ha jól értelmezem a szavait, azt mondta, hogy ugyanaz a formátumú szerződés, amit ő most létrehozott, a mai törvény szerint ugyan nem létezik, de ha a Médiatanács jogkövető magatartást tanúsít, akkor automatikusan létrehozza azt a hatósági típusú szerződést, ami a polgárjogi szerződés helyébe lép.

- Hiszen vannak vagy voltak ugyanilyen szerződések más rádiók esetében 2010-ben, és azokat is meg kellett változtatni, amikor megváltozott a törvény. Nem?

- Ugye az volt az idézőjelbe tett fifikás megközelítés a júliusi törvénymódosításban, hogy az új médiatörvény úgynevezett átmeneti rendelkezéseit, amelyek a régi törvényből átcsúszó ügyekre vonatkoztak, egyszerűen semmissé tette. Vagyis ezzel kivette a létrát az éppen villanykörtét beszerelők alól a parlament. De ma a bíróság nagyon eklatánsan bemutatta azt, hogy ez nem akadálya annak, hogy ez a szerződés létrehozható legyen bíróság által és a médiatanács csak újabb jogsértéssel tudja nem létrehozni a hatósági szerződést. Hozzátéve, hogy annak a megtámadási felülete már nem a polgári peres eljárás, hanem a közigazgatási peres eljárás lesz. De ezzel felhívta a figyelmet arra, hogy jogkövető magatartást kell tanúsítani, és hogy ha egyébként más típusú peres eljárásban nem tartaná ismét be a törvényt a Médiatanács, akkor erre mód lenne. Ugye tegnap este a Médiatanács egyik tagja a roadshow-jának az újabb, vagy végső állomásán bemutatott…

-… Lehet, hogy a végső, mert ma megkértük Auer Jánost, hogy itt is nyilatkozzék, és azt az udvarias választ kaptuk, hogy ma éppen nem ér rá.

- Elfáradt, mert ő nyilatkozott a Magyar Televízióban, a Magyar Rádióban, a Hírtévében és az ATV-ben is. Én meghívást kaptam ma estére az ATV-be, ami üdítő kivétel, mert a másik három médiumnál fel sem merült, hogy esetleg a Klubrádiót is megkérdezze abban az ügyben, aminek az a címe, hogy Klubrádió. De ebben a tegnap esti műsorban Kálmán Olga megkérdezte Auer Jánost, hogy mi a baja a Klubrádióval, és akkor ő azt mondta, hogy az ég adta világon semmi baja nincs vele. De akkor miért akarják elhallgattatni? Mire ő úgy reagált, hogy nem akar erős kifejezést használni, de ez már rágalmazás, és vissza kell hogy utasítsa ezt a megállapítást. Úgy gondolom, hogy ez a hatalmas labda a sokadik. Ne tessék fellebbezni, mert most már harmadszor tetszett elveszteni ezt a pert, a közpénzt nem kell erre költeni, a Klubrádió hallgatóinak és munkatársainak az idegeit nem kell tovább feszíteni és a Klubrádió világhírnevét sem kötelező tovább növelni.

- Igen. Ez olyan szép és egyszerű dolog volna, csak az embernek már erősek a kételyei. Nem is kell, hogy az embernek kételyei legyenek, mert megszületett a Médiatanács közleménye. Érdekes, hogy most nem blogoltak, hanem egyből kiléptek egy igazi közleménnyel. Szóval itt még csak kétség sem vetődhet fel, hogy ez az ő álláspontjuk. Tehát a Médiatanács kötelességének tekinti, hogy érvényt szerezzen a jogerős bírósági döntéseknek. Ez ugye még nem jogerős.

- Ha nem fellebbez, akkor jogerős lesz.

- Igen. Az lesz. Hogy azokat végrehajtsa, a hatóság a Budapest 92,9 megahertzes frekvencia ügyében született bírósági döntésnek is örömmel tesz eleget. Ez az örömmel tetszik nekem különösen. Amennyiben a bíróság döntése nem keletkeztet jogsértő, a médiatörvénnyel szembenálló helyzetet. Ezek szerint a bíróság sérti a törvényeket, ha jól értem a közleményt. A Médiatanács ugyanis csak abban az esetben köthet a bíróság döntésével összhangban szerződést erre a frekvenciára, ha ezzel nyíltan és egyértelműen megszegi a médiatörvény egyik kulcsfontosságú rendelkezését, mely az Európai Unió jogrendjével összhangban a média- és véleménymonopóliumok kialakulását megelőzendő kizárja, hogy egy műsorszolgáltatónak egy időben, azonos vételkörzetben két frekvenciája is lehessen. Fogalmaz a közlemény, hozzátéve, hogy a Klubrádiónak Budapesten már van frekvenciája, a rádió jelenleg is sugározza adását a 95,3-on. Mintha visszatértek volna az alapérvükhöz, hogy azért nem írtuk mi alá, mert két frekvenciájuk lett volna, azt pedig nem szabad. Mintha ez minden értelemben visszalépés lett volna az időközben megfogalmazott érveikhez képest, nem?

- Mielőtt elviccelném a dolgot, majd a végén lehet hogy azért megkísérlem, azért ez arcpirító.  Valami hihetetlen mértékű arcátlanság ez a közlemény, ugyanis a közelmúltban vízválasztó volt ez a már hivatkozott ominózus visszamenőleges törvénymódosítás. A törvénymódosítást megelőzően a Juventus Rádió esetében, azt követően az InfoRádió esetében pontosan azt csinálta a Médiatanács, amit mi a saját ügyünkben már 2010-ben kértünk. Tudniillik, hogy szűnjön meg az egyik frekvencián az adás, és a következő percben kezdődjék el a másik frekvencián. Az InfoRádió esetében – a Juventust most hagyjuk, mert az műfajilag távol áll tőlünk – a régi frekvenciát ugye odaadták a Click Rádió Kft-nek, amelyik egyébként nem kötötte meg a szerződést, mert drágának találta a frekvenciadíjat. Ez csak zárójeles megjegyzés, és az InfoRádióval úgy kötött az új frekvencián – egyébként ingyenes frekvencián – szerződést, hogy majd akkor kell a régi 95,8-on abbahagyni, mielőtt elkezdi az újon. Mi pontosan ezt kérjük, követeljük most már harmadik éve. És akkor előáll ezzel a közleménnyel, ami egy olyan bírósági ítélet napján van, amikor pont ezt mondta ki bíróság. Szóval ez hihetetlen mértékben felháborító. De hadd menjek tovább. Ugye örülhetünk, mert persze, hogy örüljön az ember, amikor a hatodik pert nyeri egy adott éven belül, miközben továbbra sincs tartós, állandó frekvenciánk. Tehát ezek a körülmények lehetetlenek, itt nem lehet épeszűen dolgozni. Persze nem épeszű a környezet, miért várnánk el magunk számára ezt. Hat per zárult vagy félig zárult le. Amikor valaki a szomszédjával pereskedik a tekintetben, hogy átlóg-e a cseresznyefa vagy sem, akkor lehet, hogy az már egy olyan sportág, ahol csak azért is nyerni kell, a nyerés öröme miatt. De itt egy olyan hatóságról van szó, egy olyan állami szervről, amelyiknek az a dolga, hogy szolgálja Magyarországot, amelyik közvagyonnal gazdálkodik, amelyiknek alaptörvényben előírt kötelessége, hogy elősegítse azt, hogy a vélemény sokszínűsége, a sajtószabadság érvényesüljön Magyarországon, amelyiknek konkrét kötelessége, hogy biztosítsa a színes médiaszolgáltatást Magyarországon. Ez nem jön ahhoz, hogy – egyébként közpénzen – perek sorozatát bukja el. Nyilvánvaló, hogy jogsértéseket csak ő követ el. Úgy gondolom, hogy a fizetés odaadása 3-án már önmagában megkérdőjelezhető, hiszen a mi pénzünkből vannak ők fenntartva.

- Többen felvetik hallgatók közül is, hogy legutóbb, amikor a jelenleg használt frekvenciánk ügyében jött elő a médiahatóság valami egészen abszurd ötlettel, hogy az ügyészséghez fordul, mert sajnos nem tudja végrehajtani a bíróság jogerős ítéletét, döntsön az ügyészség kvázi – ezt nem tudom ugyan, hogy képzelik, vagy milyen ország az, ahol a bíróság helyett az ügyészség dönt –, hogy most már megérett az idő arra, hogy a Klubrádió pert indítson. Nemcsak azért, hogy hajtsák végre az ítéleteket, hanem azért is, hogy kártérítéseket kérjen azért, mert olyan helyzetet hoztak létre, hogy nem tud megélni, nem tud hirdetéseket gyűjteni. Szóval olyan kár érte az elmúlt két év alatt a rádiót, hogy ezért már be lehet perelni a médiahatóságot. Elérkezett ennek az ideje vagy még nem?

- Én nem foglalkozom ezekkel a kérdésekkel e pillanatban, mert úgy gondolom, hogy alapjog-érvényesítés sérül Magyarországon. A véleményszabadság, a sajtószabadság alapjoga. Tehát ilyen körülmények között anyagi kérdésekkel korai foglalkozni. Az a kérdés dől el Magyarországon ebben az ügyben is, hogy marad-e valami a demokráciából, marad-e valami a véleménynyilvánítás, a sajtó szabadságából. Valóban úgy gondolom, hogy súlyos anyagi károkat is okoz ez a tevékenység, na de olyan alapvető károk keletkeznek a társadalomban emiatt az ügy miatt, vagy ezzel szimbolizálva, amit ma még át sem látunk. Csak mondok egy példát. A 95,3-mal kapcsolatban, azért ez elhíresült torzszülött, az üres oldalak kérdése, holott alapvetően nem erről van itt szó. Arról van szó, hogy ha valami jogerősen befejeződött, azt meg lehet-e kérdőjelezni utólag. Ha mondjuk valaki kapott építési engedélyt, felépítette a házát, majd a szomszédban előírják valaki másnak azt, hogy mit tudom én, kötelező három cseresznyefát ültetni, anélkül nincs építési engedély, ezek után mondjuk, hogy valamelyik bíróság helyben hagyja, hogy ilyen igényt lehet első fokon támasztani, abból nem következik az, hogy a te meglévő házadat le kell bontani, mert neked nincs három cseresznyefád. Na most, ezen kívül természetesen annyiban jó ez a cseresznyefa-analógia, mert ezt előírni majdnem akkora baromság, mint az üres oldalak aláíratása.

- Ugye tegnap Auer János az ATV-ben azzal érvelt, hogy a bíróság egyszer azt mondta, hogy az üres oldalakat is alá kell írni, a másik esetben azt mondta, hogy nem kell aláírni, szóval ők tanácstalanok, ezért fordultak az ügyészséghez. De az alapkérdésben, amikor mi megtámadtuk a győztes Autórádió Kft. pályázatát, a bíróság nem mondta ki, hogy az ő pályázatuk azért érvénytelen, mert az üresen hagyott hátoldalakat nem írták alá, hanem azért, mert a tartalommal bíró, vagyis szöveget tartalmazó számozott oldalak közül nem mindegyiket írták alá az előírásoknak megfelelően.

- Ez a csúsztatás, ami ugye ebben a roadshow-ban elhangzott, és nem akarok drasztikusabb kifejezést használni, csak gondolni, ez elképesztő abszurditás. Először is teljesen más ügyeket hoz be, amiknek semmi közük ehhez.

- Más pályázatokat, más bírósági ítéleteket.

- Igen. Teljesen más konstellációk, más stádiumban lévő ügyek. Azért ne felejtsük el, hogy a Klubrádió frekvenciáján a 95,3-ra kiírt pályázat jogerősen befejeződött. A versenyben maradt, ha jól emlékszem öt pályázat, ebből választotta ki a médiatanács az Autórádió Kft.-t. Mi megtámadtuk ennek az Autórádió Kft. győztességét, a négy másik pályázattal kapcsolatban semmilyen kereset nem indult bíróságon. Nyilván azért, mert egyébként a magyar társadalom azokat alakilag, tartalmilag megfelelőnek találta. Ha lett volna valamelyikkel kapcsolatban probléma, akkor lett volna másik kereset. Tovább megyek. A Rumba rádió – ez volt az egyik pályázó – sem támadta meg a későbbi üres oldalakra hivatkozással történt kizárást, tehát ő nem került joghátrányba. Ha ő úgy gondolta volna, hogy neki ezt meg kell támadni, akkor megtámadja. Hozzá kell tenni, hogy neki tíz vagy tizenkét ponttal kevesebb jutott a pályázaton. Tehát nyilván nem volt értelme erre pénzt, energiát fordítani. Nem állja meg a helyét az egész megközelítés, mert egy jogerősen befejezett pályázatról van szó, hiszen a bíróság azt mondta ki, hogy az Autórádió Kft.-t ki kellett zárni, és ennek megfelelően kell új eredményt hirdetni. Nem lehet összekeverni ezt a két dolgot, csak akkor, ha valaki abban bizonyos, hogy a legtöbb médiumban csak ő szólalhat meg és az ő igazságtól távollévő mondataival nem kell szembesülnie.

- Végezetül csak annyit kérdezek, hogy ha mind a két ügyben végre a médiahatóság hajlandó lesz elfogadni a bírói ítéleteket és azokat végre is hajtja, akkor tényleg az a helyzet állhat elő, hogy törvényesen, jogerősen két frekvenciánk van. Akkor mit fogunk csinálni?

- Nem állhat ez elő.

- Vagyis akkor lemondunk ünnepélyesen az egyikről? Előre szólunk a Médiatanácsnak, hogy megkezdjük az adást x napon az egyiken, és abban a pillanatban leállítjuk a másikat?

- Az ünnepélyességet a Médiatanács vonatkozásában más eseményre tartogatnám. De ez az első pillanattól kezdve fel sem merül. Megpályáztuk a 92,9-et és már a pályázatba beleírtuk azt, hogy mi azt megelőzően megszüntetjük az adást a 95,3-on, mielőtt megszólalnánk a 92,9-en.

- Elég elolvasni a régi pályázatunkat.

- Azért hadd mondjam azt el, hogy egy két és fél-, három év után még az is nagyon kevés jutalom lenne, ha kettő, három vagy négy frekvencián szólhatnánk egyszerre. De az is inkább büntetés lenne, mert annál nagyobb hülyeséget, mint egy vételkörzetben két frekvencián nyomni ugyanazt, nem tudok elképzelni. Jó, nagyobb hülyeség az üres oldalak aláírása, kétségtelen, tehát itt végtelenek a lehetőségek. De tételezzük fel magunkról, hogy itt azért összegyűlt annyi szürkeállomány, hogy ilyen hülyeséget nem is gondolunk.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Lehet-e az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfőbb ellensége?
Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke

Bolgár György: - Hadd kérdezzem először arról, amiről eredetileg nem akartam, csak közbeszólt az élet. Mint a médiahatóság elődjének, az ORTT-nek egykori elnökét kérdezem, hogy ma volt egy újabb peres állomása a Klubrádió és a Médiatanács huzavonájának. Itt most a 92,9-es frekvenciáról volt szó, a Fővárosi Törvényszék létrehozta a műsorszolgáltatási szerződést ezzel a frekvenciával kapcsolatban, és azt mondta, hogy a Médiatanácsnak ezt a kontraktust a megváltozott médiatörvény értelmében majd hatósági szerződéssé kell alakítania. A Médiatanács pedig rögtön kiadott egy közleményt, hogy sajnos csak akkor köthetne szerződést a bírósági ítélet ellenére, ha nem sértené meg a médiatörvény rendelkezését, amely szerint megelőzendő, hogy a Klubrádiónak két frekvenciája legyen. Márpedig van neki, például amin most sugárzunk, az is. Szóval nem is azt kérdezem, hogy mit szól ehhez az egészhez, csak azt, hogy létezik az, hogy egy olyan hatóságnál, mint a médiahatóság, az NMHH és ezen belül a Médiatanács, ahol sok nyilván a jó szakember és jó jogász is, ilyen légből kapott érvekkel utasítják el sorozatban a bírósági ítéleteket.

Majtényi László: - Nézze, két dolgot kell ezzel kapcsolatban mondanom. Az egyik az, hogy én egy egyetemi órát fejeztem be most, és szépen feljöttem. Viszont a kollégám az Index hírét, amelyiknek az a címe, hogy megint frekvenciát kapott a bíróságtól a Klubrádió, pont iderakta a székemre, mert gondolta, hogy engem hátha érdekel. Úgyhogy nem vagyok teljesen tájékozatlan, tehát ahogy Ön összefoglalta a bírósági döntést, az Index híradása alapján – ami szintén úgy tűnik, hogy eléggé korrekt – mondhatom, hogy ez pontos volt. Ami a másik részét illeti, hogy a Médiatanács mit nyilatkozott közben, arról én nem tudok, csak az Ön interpretációja alapján. Én azt gondolom, hogy az is korrekt lehet, és egyáltalán nem vagyok meglepve, mert van egy személyi folytonosság a Médiatanács és az ORTT között, legalábbis a mostani elnök személyében, és azt hiszem, nem a legjobb kiadásban, de folytatódik, mert ez a fajta mentalitás, amire a hír utal, nem új. A médiatanács és jogelődjei is nagyon komoly gyakorlatot szereztek abban, hogy bírósági ítéleteket egyszerűen nem vesznek figyelembe. Nevezetesen, ha még valaki emlékszik arra a televíziós pályázatra, amelyben egy nagyon nem tiszta versenyben…

-…Amelyben nem a Lauder-féle televízió nyert.

- Pontosan. Holott egy fair eljárásban meg kellett volna nyernie. Azóta ott is volt bírósági ítélet, sőt többször volt ügyészi felszólalás is. És azóta sorozatban vannak hasonló ügyek. A Klubrádiónak is egyfelől mondhatom, hogy ez az ő kálváriája, de valójában az én szememben ez az egész a Médiatanács önlerombolása, amely most már egészen szégyenteljes fordulatokat vett. Meg kell mondjam, hogy a magam részéről azon is nagyon meg voltam lepődve, amikor a Médiatanács az ügyészség álláspontját kérte. Ugye jó néhány ügyészi felszólalást és jelzést ismerek – mondom, van itt egy kontinuitás, az ezt megelőző médiahatóságok hasonló eljárásait kifogásolta –, de hogy most miért kért állásfoglalást jogerős bírói ítéletekkel összefüggésben… Ez felfoghatatlan számomra.

- Az Ön jogi megítélése szerint az ügyészség egyáltalán bármilyen jogi fogást találhat azon, hogy milyen a bírósági ítélet? Hát hogy jön az ügyészség ehhez?

- El nem tudom képzelni. Én egy blogbejegyzést olvastam ezzel kapcsolatban, gondolom Ön is látta.

- Már az sem akármi, hogy a Médiatanács blogokon érintkezik a külvilággal, nem?

- Igen. Ez egy nagyon korszerű megoldás.

- Jó, de ha már hivatalos, akkor tessék kiadni egy közleményt, hogy az ügyészséghez fordulunk, nem?

- Persze, igen. Egy hatóság hivatalos közleményekben értekezik a nyilvánossággal. Egy blogról, ugye, nem lehet tudni, hogy ki a szerzője, nem tud érte felelősséget vállalni. De azért azt hozzáteszem, hogy igencsak szemezgetett a bírósági döntések közül, mert tényleg nem egységes a bírói gyakorlat, de Magyarországon kontinentális jogrendszer van máig. Egyes bírósági határozatok valóban szólnak arról, hogy az üres oldalakat is mind le kell bélyegezni, de vannak ezzel ellentétesek is.

- De a Klubrádió konkrét ügyében ilyen nincs.

- Igen, és a Médiatanácsnak nem egy másik bírói döntést kellett volna végrehajtania, hanem azt, amelyik erről szól.

- Így van.

- Úgyhogy nézze, erre azt tudom mondani, hogy a Klubrádió sajtóját ez javítja, a Médiatanácsét rombolja. Meglátjuk, mi lesz a vége.

- Előbb-utóbb nyerni fogunk.

- Én azt hiszem. Csak azt nem tudjuk, hogy ez mikor fog bekövetkezni. De azt gondolom, hogy egészében a Klubrádió igencsak jól áll ebben a meccsben. Más kérdés, hogy ez a bevételein nem látszik sajnos.

- Önök kiadtak egy közleményt két másik jogvédő szervezettel együtt.A választási regisztráció jogfosztás, mondják Önök, indokolhatatlan is, nincs legitim célja sem, tehát önkényes, nem lehet ebbe belenyugodni - mondják –, és ezért arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg. Van erre remény Ön szerint, vagy ez csak egy hiú ábránd, szép óhaj, aminek egy nyilatkozatban adtak teret és helyet?

- Hát igen, sokféleképpen lehet ezt felfogni. Utólag majd eldől, hogy ez egy palackposta üzenet-e a jövőbe, vagy van valamiféle remény. Azt mondhatnám, hogy nagyon sokáig nincs remény, mert egy-két hónapon belül az Alkotmánybíróság összetétele tovább változik, nyugállományba vonulnak bírák, és a kormánytöbbség előbb majd még egy bírót fog választani. Most még elvben a jelenlegi erőviszonyok mellett ez nem teljesen lehetetlen, és van egy ritkán említett, de pozitív előzménye annak, aminek most meg kellene történnie. Nevezetesen az, hogy a bírák kényszernyugdíjazásáról szóló alkotmánybírósági határozatban az Alkotmánybíróság nagyon furcsán járt el, mert az átmeneti rendelkezéseknek azt a szabályát, amelyikben a bírák kényszernyugdíjazása szerepelt, egyszerűen elhallgatta. Vagyis úgy csinált, mintha ez a rendelkezés nem létezne, és megsemmisítette a törvényi szabályokat.

- Csak éppen az alkotmányos szabályt nem.

- Én nagyon figyelmesen olvastam és írtam is elég hosszú cikket erről a határozatról. Az Alkotmánybíróság nemlétezőnek tekintette ebben a határozatban az átmeneti rendelkezéseket. Tehát azt kell feltételeznünk, hogy az Alkotmánybíróság nem tud arról, hogy léteznek az átmeneti rendelkezések, mert ebben az ügyben úgy csinál, mintha nem léteznének, ami azért érdekes, mert tényleg nagyon komolyan felmerül az átmeneti rendelkezések közjogi érvényességének problémája. Amit érdekes módon éppen negatívan az bizonyít, hogy magukba az átmeneti rendelkezésekbe beírták, hogy az alaptörvény részei. Majd utóbb, amikor kiderült, hogy nagyon nagy gondok vannak ezzel az átmeneti rendelkezések nevű dokumentummal, ami ugye nem törvény, nem alkotmány, nincs száma, ezért az alkotmányba, illetve az alaptörvénybe is utólag beleírták, hogy az átmeneti rendelkezések részei az alaptörvénynek. És legutóbb egy blogbejegyzésében az origón Sólyom László volt alkotmánybírósági elnök és volt köztársasági elnök érdekes módon ugyancsak felvetette, hogy az Alkotmánybíróságnak a bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatban is, meg éppen a kötelező regisztrációról szóló szabályok alapján is voltaképpen az átmeneti rendelkezések egészének megvizsgálásával ki kellene hogy mondja, hogy ezek alkotmányellenes szabályok.

- Igen, sőt Sólyom László odáig ment, hogy tulajdonképpen azt fogalmazta meg a végén, hogy ha nem így tesz, akkor ezen múlik az alkotmányosság sorsa Magyarországon.

- Pontosan.

- Bár ő tulajdonképpen egy interjúban már lényegében odáig is eljutott, hogy lerombolták Magyarországon az alkotmányos jogállamot, ehhez képest itt még mondjuk egy cérnaszálon függ ez az alkotmányosság, még valamennyit helyrehozhat belőle az Alkotmánybíróság. De ahogy én érzem, Ön nem annyira optimista, hiszen át fog alakulni még inkább személyi összetételében az Alkotmánybíróság, addig pedig nem fognak dönteni ebben a regisztrációs ügyben, ugye?

- Igen. Sólyom szó szerint azt mondta, hogy ez a rendszer nem alkotmányos, de azért ez érdemben nem nagy különbség. Ugye a jelenlegi alkotmánybíróságnak egyébként kellene hogy legyen stratégiája arra, hogy rövid ideje van és utána az Alkotmánybíróság karaktere még tovább változik. Már eddig is rettenetesen megváltozott, hiszen jelenleg tizenöt alkotmánybíró van.

- Nem fék lesz, hanem motor. Nem?

- Egyébként másrészt, amikor az alkotmányosság Magyarországon helyreáll – mert nekem semmi kétségem, hogy ez ugyanúgy be fog következni, mint a Klubrádió-per végleges pernyerése a médiahatósággal szemben –, akkor könnyen előállhat egy ilyen helyzet, amelyben az Alkotmánybíróság éppen az alkotmányosság legfőbb ellensége szerepét töltheti majd be.

- Ez elég borzasztóan hangzik. Egy dolgot mondjon meg még, legyen szíves. Az Ön ismeretei alapján arra van-e vagy lesz-e lehetőség, hogy ha az Alkotmánybíróság kibújik az alkotmányosság megőrzésének kényes feladata alól és nem fogja megsemmisíteni ezt az előzetes választási regisztrációs intézményt, akkor az európai tanácsi hatóságok, intézmények beavatkozhatnak-e, rávehetik-e a magyar államot, hogy ezt az európai alapjogokat sértő vagy sok szempontból sérteni látszó, Sólyom László szerint is sértő intézményt semmisítsék meg?

- A bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatban egyértelműen igenlő a válasz. Tehát ott erre abszolút van lehetőség. A másikra pedig nagyon óvatosan lehet csak valamit mondani. Az Európai Unió tekintetében erre nem volt példa, és ez egyébként is állami hatáskörökbe tartozik és nem uniós hatáskör. Ami a strasbourgi jogi rendszert és az Európa Tanácsot illeti, ott azért erre van precedens, én például tudok egy Grúziával kapcsolatos határozatról, amelyben a strasbourgi emberi jogi bíróság igen helyesen azt mondta ki, hogy az előzetes regisztráció akkor jogszerű, ha a választójog gyakorlásához hozzásegíti az állampolgárokat. Vagyis ha nem megnehezíti a választáson való részvételt, hanem megkönnyíti. Nyilvánvalóan irányadó lehet ez az elvi megállapítás a magyar ügyben is. Tehát nem zárom azt ki, hogy valamiféle nemzetközi következménye lehet, de azért nekem az nagyon szilárd meggyőződésem, hogy ez Magyarország problémája, és a magyar társadalomnak kellene valahogy megoldania. És abban sem vagyok egészen pesszimista, hogy a magyar társadalom egészében tehetetlen lesz az ilyen helyzetekkel szemben.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!