Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 15.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. november 17. szombat, 02:57
- Megbeszéljük
Az elszámoltatásokról és a földfoglalásokról
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, volt elszámoltatási kormánybiztos
Bolgár György: - Két dologgal kapcsolatban szeretném kérni a véleményét, álláspontját és a válaszait. Az egyik, hogy a napokban egy vitafórumon közölte, hogy százmilliárd forint került vissza a költségvetésbe a korrupciós ügyek felderítése nyomán, a másik pedig az örök témánk, vagy lassan azzá váló témánk, a különböző földhöz jutási ügyek következménye. A legutóbbi fejlemény a földfoglalás volt Fejér megyében. Kezdjük a százmilliárdos – én idézőjelbe teszem, de Ön gondolom egészen komolyan gondolja – sikertörténettel. Mert azt mondta, hogy ez a százmilliárd annak az eredménye, hogy a kormány elszámoltatta azokat a cégeket, embereket, különböző szereplőket, akik törvénytelen módon tevékenykedtek az előző években, és ennek nyomán a költségvetés is gazdagodott. De hogyan számolták ezt össze?
Budai Gyula: - Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy az ELTE-n megtartott vitafórumon kívül, ahol Hack Péterrel és a Transparency International képviselőjével a korrupcióról és az elszámoltatásról beszéltünk, itt is elmondhatom a véleményemet. Egy beszélgetés keretein belül hangzott el, hogy mennyire tartom sikeresnek vagy sikertelennek az elszámoltatást, és mik azok az eredmények, amelyek a sikeresség vagy a sikertelenség mellett szólnak. Ezt én egy kérdésre válaszoltam, aminek az volt a lényege, hogy mi a fokmérője a sikerességnek. Az, hogy hány előző kormányhoz kapcsolódó politikus ellen indult eljárás, vagy mi az, ami konkrétan ezt meghatározza? És én akkor is azt mondtam, és Önnek is azt mondom, hogy az elszámoltatás sikerességét nem az határozza meg, hogy Gyurcsány Ferenc vagy más szocialista politikus ellen büntetőeljárás indult vagy a bíróság elé kerül, hanem az az összeg, amit a költségvetésnek sikerült szerezni. És én akkor konkrétan, ügyekre lebontva jelöltem meg, hogy milyen nagyobb ügyekben sikerült a költségvetés számára az előző kormányzat idején jutatott forrásokat visszaszerezni. Én említettem három-négy olyan ügyet, ahol jelentősebb összeg szerepelt. Ugye az egyik volt a Péti Nitrogénművek 2009-ben egy 23,5 milliárdos hitellel, amelyet az én vizsgálatom hatására 2011 szeptemberében a Péti Nitrogénművek a Magyar Fejlesztési Banknak kamatostól visszafizetett.
- Mikorra kellett volna visszafizetniük? Hiszen ez hitel.
- 2013-ra. Tehát ez egy négyéves futamidőre biztosított hitel volt, amelyet a lejárat előtt, egyébként előteljesítésként fizetett vissza a Péti Nitrogénművek a Magyar Fejlesztési Banknak.
- Na de akkor ez nem plusz pénz, legfeljebb előbb jött vissza. De vissza kellett volna fizetniük, ez mindenképpen befolyt volna a Fejlesztési Bankba.
- Ebben vitába szállok Önnel, mert ennek az összegnek a visszafizetése a költségvetésnek egy jelentős segítséget jelentett. Tehát azért nem mindegy, hogy 2013-ban vagy 2011-ben juttatom vissza ezt a pénzt a magyar költségvetésbe.
- És mivel tudta rávenni őket, hogy előbb fizessék vissza?
- Egyrészt megindult a vizsgálat a különböző hitelgarancia-szerződések kapcsán. Több ilyen hitelgarancia szerződést vizsgáltunk, amelyet az előző kormány olyan cégeknek juttatott, amelyek tekintetében azt tudom mondani, hogy nem biztos, hogy indokolt volt, akár a Péti Nitrogénművek, akár az IKR Zrt. és más cégek esetében, hogy a magyar kormány a Fejlesztési Bankon keresztül kedvező feltételek mellett biztosít hitelt. Egyébként ezeket az ügyeket a mezőgazdasági bizottság mellett az albizottság is vizsgálta, és meghallgatta Bajnai Gordont, Veres Jánost, Gráf Józsefet és sok mindenkit, akinek köze volt ahhoz, hogy ezek a hitelek ezekhez a magáncégekhez eljutottak.
- Na de gondolom, az volt az ő védekezésük, ha védekeztek egyáltalán, hogy a magyar műtrágyagyártás omlott volna össze, ha a Péti Nitrogén Művek nem vehet fel támogatott hitelt.
- Pontosan. A vizsgálat tárgya az volt, hogy mennyire volt indokolt ezeknek a hiteleknek a kihelyezése abban az időpontban. Persze a hitelt felvevők természetesen ugyanarra hivatkoztak, mint Ön, hogy a magyar műtrágyagyártás, és sok mindenkinek szüksége volt erre, mi pedig tudtuk igazolni – nagyon jelentős kintlevőségei voltak például az IKR Zrt.-nek, amikor azt a 6,2 milliárd forintot kapták –, hogy nem volt indokolt és nem is volt okszerű vagy jogszerű ennek a hitelnek a kihelyezése, vagy az állami garancia vállalása.
- 2009-ben, a válság csúcspontján, vagy legalábbis az első válság csúcspontján nem biztos, hogy egy 6 milliárdos kintlevőséget olyan könnyű behajtani, viszont ha nincs pénze az IKR-nek vagy adott esetben a Péti Nitrogénműveknek, akkor nem tud működni.
- Köszönöm szépen, hogy ezt a válságot szóba hozta, mert pontosan ez az egyik legfontosabb kulcsmomentum, hogy amikor 2008–2009-ben a válság csúcspontján voltunk, az IMF-től hitelt vettünk fel, és az akkori kormányok mindenféle megszorításokat alkalmaztak, akkor miért kellett két magáncégnek közel 30 milliárd forintot odajuttatni, miközben ezt a 30 milliárdot a családi gazdaságoknak meg a kis- és középvállalkozásoknak, vagy bárkinek odajuttathatták volna és megsegíthették volna ezeket a vállalkozásokat. Miért két ilyen nagy cégnek juttatták oda ezt?
- Mert a magyar mezőgazdaság sorsa többek között azon múlott, hogy van-e műtrágya, nem?
- Az egyik cég egy olyan cég volt, akinek nem biztos, hogy szüksége volt erre a forrásra. Ez a bábolnai IKR Zrt., amely korábban már több milliárdot kapott a magyar államtól hitelgarancia révén. A másik pedig a Péti Nitrogénművek Zrt., amelynek szintén nem volt erre szüksége. És akkor én kérdezem, hogy ha szüksége volt, akkor miből tudták 2011-ben, két évvel a hitelfelvételt követően előtörlesztésként ezt a közel 23,5 milliárdot, plusz a kamatokat visszafizetni.
- Megjavult a piaci helyzet.
- Akkor miért fizette vissza idő előtt ezt a forrást?
- Mondok én Önnek egy másik nagy magántulajdonban lévő céget, amely ennél sokkal több pénzt kapott. OTP-nek hívják és több százmilliárdos állami hitelt kapott éppen a válság csúcspontján, hogy legyen miből hiteleznie. Aztán ők is visszafizették. Ez volt akkoriban a szükségszerűség.
- Bolgár úr, szerintem az OTP nem ebből a hitelgarancia alapból részesült, hanem egy IMF-es megállapodás alapján.
- Így van.
- De az OTP-nek semmi köze nem volt azokhoz a mezőgazdaságban érdekelt nagy magáncégekhez, amelyeket a kormány kiemelt, és soron kívül megsegített ebben az időszakban.
- De ha magáncégek gyártják a műtrágyát és nem állami cégek, márpedig ez így van, akkor ki kell őket segíteni, különben a magyar mezőgazdaság issza meg ennek a levét. Nem?
- Igen, csak még egyszer felteszem Önnek azt a nagyon költői kérdést, amit Ön is mondott nekem, hogy ebből a pénzből hány kis- és közepes magyar vállalkozást tudott volna a Magyar Fejlesztési Bank megsegíteni. Miért nem ezeket segítette meg, miért kellett a kormánynak úgy dönteni akkor, hogy ezeket segíti meg. És ugye itt volt egy érdekes játék, hogy a bizottság pontosan azért vizsgálta ezt a két ügyet, mert itt a kormány is úgy döntött, hogy soron kívül eljárást folytatott le és a vizsgálat során pontosan annak a pénzügyminisztériumnak a felelősségét próbáltuk feltárni, amely a Magyar Fejlesztési Bank száz százalékos tulajdonosaként konkrét utasításokat adott.
- De találtak is valamit?
- Bajnai Gordon felelőssége is felmerült, mint akkori gazdasági miniszter, mert ugye őt is meghallgatta a bizottság a Péti Nitrogén Műveknek adott hitellel kapcsolatban.
- De megtalálták a felelősségét, vagy csak sejtették, hogy biztos ő is felelős?
- Mi az elkészített vizsgálati jelentésünket a bizottságnak átadtuk, illetőleg az IKR Zrt. ügyében a valósághoz tartozik, hogy büntető feljelentést tettünk, és az ügyészség ebben a büntetőeljárásban megszüntette a nyomozást. Tehát nem talált olyan bűncselekményre utaló nyomot az ügyészség, amely alapján konkrét felelősséget megállapított volna. De a felvett forrás visszakerült a magyar államhoz a költségvetésben. Én a konferencia során pontosan azt mondtam, és akkor itt térjünk vissza az eredeti kérdéséhez, hogy az elszámoltatás sikerességét mind fémjelzi az, hogy a költségvetésbe ezek a források visszakerültek, vagy az, hogy egy-egy ügyben konkrét felelősök kerültek megnevezésre.
- A legnagyobb tétel ebben a százmilliárdos összegben a Péti Nitrogénművek által felvett hitel korábbi visszafizetése volt?
- Igen. Ez volt a legnagyobb hitel. És ugyanilyen sikerként sorolhatom, amikor az Alstomban vizsgálatot folytattunk, és a mi vizsgálatunk eredményeképpen 30 milliárd forintot a francia bíróság letétbe helyezett, és az visszakerült a BKV-hoz. Persze itt azért más szálak is voltak, de azért gondolom, hogy a vizsgálatunkkal mi is rásegítettünk erre.
- De bűnügy egyik esetben sem volt, ugye? Vagy legalábbis nem állapították meg senkinek a törvénytelen eljárását.
- Így van. De itt voltak más olyan ügyek, ahol kisebb tételekről volt szó. Például említettem az Omnivestet, biztos ismeri ezt a vakcinagyártó céget, az influenza elleni oltóanyagot gyártja. Ott is a vizsgálatunk eredményeképpen a cég önmagától visszafizette azt a 2 milliárdos állami támogatást, plusz 500 millió forintot kötbérként a magyar államnak, amelyet még 2006-ben felvett. Tehát mi ezeket a tételeket számoltuk össze, és a megközelítőleg százmilliárd forint így jött össze.
- Akkor hadd térjek át a földügyekre. Emlékszem Önre még Magoszos korából, akkoriban több hasonló, bár nem ugyanilyen rendszerű földhöz jutás volt, és akkor is bizonyos szabálytalanságokra felhívta a figyelmet. De azért messze nem történt olyasmi, mint ami most itt sorozatban hónapok óta Fejér megyében, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hevesben és másutt. Ami akkora elégedetlenséget váltott volna ki, ahogy legutóbbi napok mutatják, hogy már az elégedetlen gazdák földet is foglaltak volna. Ez azért nem nevezhető sikernek.
- Engedje meg, hogy egy picit kiigazítsam. Önnel akkor is sokat beszélgettünk, azért akkor azok az értékesítések mindent felülmúltak, mert jelen pillanatban haszonbérletbe adott földekről beszélünk, ott pedig az előző kormány több ezer hektáros táblákat hirdetett meg egyben, és adott el olyan személyeknek, akik nem voltak helyben lakók, akik összeálltak egy konzorciumban az ország különböző részein. Itt gondolok Kerteskőre, Bábolnára és sorolhatnám ezeket a nagy összefüggő területeket. Most pedig a kajászói eset gyanánt egy haszonbérleti szerződés körül megy itt a vita, amiről én ugyanúgy a sajtóból értesültem, mint gondolom Ön hétfőn, hogy ott a helybeli gazdák közül négyen egy általuk meg nem nyert területet felszántottak és közel hetven hektárt bekerítettek. Erről én szintén a médiából tájékozódtam ebből a szempontból.
- Ez igaz, de azt nyilván ennek alapján is megállapíthatta, hogy a dolog példátlan hullámokat ver. Ilyen azért Magyarországon évtizedek óta nem volt. Ez kicsikét a 20-as, 30-as évekre emlékeztet, amikor annyira el voltak keseredve a gazdák, hogy akár földet is foglaltak. De most hogy jutottunk el idáig?
- Az esetet követően én a parlamentben beszéltem Gőgös Zoltán képviselőtársammal, aki nem velem egy frakcióban, hanem az MSZP frakcióban van, és ő is elítélte az ilyen jellegű megoldást, amit ez a négy kajászói gazda földfoglalás címén hozott létre. És én azt gondolom, hogy ezt nem szabad hagyni.
- Én értem, hogy a törvényesség híve.
- Ebben az ügyben nagyon sok vizsgálat folyt. Folytatott vizsgálatot a Vidékfejlesztési Minisztérium is, az NFA is, és a vizsgálatok eredménye azt igazolta, hogy a pályázat során valóban a legjobb pályázó nyert földterületet.
- Igen, szerintük azonban többet, mint amennyit a törvény lehetővé tesz.
- Azt gondolom, hogy ennek a dolognak nem ez a megoldása, hogy odajön egy országgyűlési képviselő, felbiztatja a gazdákat, hogy szerezzék vissza a földet, majd utána magukra hagyják ezeket az embereket. És ezeknek az embereknek kell elvinni a balhét. Én még egyszer mondom, szintén a sajtóból értesültem erről, és kíváncsian várom a fejleményeket ebben az ügyben. Még egyszer mondom, körülbelül annyi az információm, mint Önnek.
- Igen. De államtitkár úr, nem gondolja, hogy a földbérleti szerződések mögötti törvénytelenségek miatt vannak egyre jobban felháborodva a gazdák, és akár törvénytelen válaszra is ragadtatják magukat?
- Engedje meg, hogy azért egy adatot elmondjak Önnek. Több mint ezerkétszáz nyertes pályázónak lett átadva a szerződés. A megnyert pályázatok 80 százaléka 10 és 50 hektár közötti terület, és mindig is lesznek vagy voltak elégedetlenek.
- De annyira, hogy az Ön elődje, Ángyán József lemondjon? Ennyi és ennyire elégedetlen mégsem volt.
- Ha megengedi, akkor én azért kiegészíteném ezt. Ángyán József nem a földpályázatok miatt mondott le. Ángyán József a lemondását követően lett élharcosa ennek a földpályázatnak. Ángyán József azért mondott le, mert olyan embereket távolítottak el a minisztériumból a munkatársai közül, amivel nem értett egyet.
- De talán azért nem, mert látta a kedvezőtlen és törvénytelen folyamatokat, és egyedül maradt.
- Én Ángyán Józseffel 2006 óta végigharcoltam az elmúlt időszakot, és Ángyán József soha de soha nem mondott olyan dolgokat, mint amit az elmúlt időszakban mond, sem a Magoszban, sem a Magoszon kívül.
- Na de talán azért mond ilyet, mert a helyzet megváltozott. Mert a dolgok nem úgy zajlanak, ahogy ő elképzelte és nem törvényesen.
- Szerintem Ángyán József és az ő érdekei változtak meg, de ebbe ne menjünk bele. Tehát ha ott tartunk, hogy engem Ángyán József Suchman volt szocialista képviselőhöz hasonlított, akkor szerintem Ángyán Józsefnél változott meg valami.
- Hogy jutott eszébe Suchman Tamás?
- Szerintem Önök is idéztek ebből az interjúból, amely egy székesfehérvári fórumon készült, és engem Suchman volt képviselő társamhoz hasonlít Ángyán József. Azért eléggé elrugaszkodott a valóságtól.
- De nekem eszembe sem jutott. Én csak Budai Gyulához tudom hasonlítani. Ha ez Önnek megfelel.
- Igen, köszönöm, hogy önmagamhoz hasonlít. Azért mondom, hogy engedje meg, hogy ne kommentáljam Ángyán József megnyilvánulásait. Bármit nagyon szívesen, de én Ángyán Józseffel sokat tettem a magyar vidékért, a magyar földért, és azt gondolom, hogy a mondata és a tettei mindenkit meghatároznak ebben a körben.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
