rss      tw      fb
Keres

Hogy mik lesznek! – 2010.02.18.

Mikor lesznek értelmesebbek a gépek az embernél?

Szakértők körében arról végeztek felmérést, hogy mi a véleményük a mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) jövőjéről. A 21 válaszoló közül heten vélték úgy, hogy az AI képességei 20 éven belül elérik a Nobel-díjas tudósok szintjét, sőt, öten azt hiszik, jócskán felül is múlják majd. Az egyik szakember szerint 30 év múlva a szellemi munka javát gépek végzik fillérekért – és nagyon gyorsan, ezért megszűnik a tisztességesen fizető szellemi munka lehetősége.

A válaszolók többsége szerint nem tesz majd jót az emberiségnek, ha megjelenik az első olyan szerkezet, amely csont nélkül átmegy a Turing-teszten (röviden: a Turing-próba lenne hivatott eldönteni azt, hogy egy adott szerkezet intelligens-e).


Komplex űrbéli szerves molekulák

Korábban ismeretlen szerves molekulákat fedeztek fel a Murchison-meteoritban, amely még 1969-ben csapódott be Ausztráliában. A körülbelül 100 kilogrammos jövevényben olyan, nagy komplexitású organikus anyagokat találtak, amelyek rávilágíthatnak annak a korai "levesnek" az összetételére, amelyből esetleg a Földön is kialakulhatott az élet. A világ legintenzívebben tanulmányozott földönkívüli objektuma olyan bonyolult, hosszú szénláncú molekulákat is magával hozott, mint például a C100H155O20N3S3 képlettel leírható vegyület.

A meteoritban talált 14 ezernél több különféle kémiai struktúra emellett azt sugallja, hogy a világűrben ugyanolyan sokféle szerves vegyülettel lehet találkozni, mint a Földön. A Murchison-kő egykor vélhetően áthaladt a korai naprendszer "primordiális felhőjén", és a "hógolyó effektus" nevű jelenségnek köszönhetően gyűjthette össze a most felfedezett, szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént és ként is tartalmazó szerves molekulákat.


Interaktív fekete lyuk szimuláció

A stuttgarti egyetemen olyan szoftvert fejlesztettek ki, amely szemléletesen mutatja be, hogyan változik a gravitáció, a fényterjedés, a térgörbület és sok más fizikából is mert jelenség a fekete lyukak környezetében. A program elkészítésekor 118 ezer csillag valós pozícióját vették figyelembe, és több üzemmódot is beépítettek, hogy a fokozzák felhasználói élményt. A jól paraméterezhető és könnyen kezelhető interaktív alkalmazás linuxos és windowsos változata ingyenesen letölthető.

Lásd még: 2010.01.25-ei és 2010.01.27-ei összeállításainkat.


Óriáspolipok akváriumban

Az új-zélandi Dr. Steve O'Shea csoportja azon fáradozik, hogy jelentősen megnövelje a fogságban tartott mélytengeri polipok túlélési idejét. A kísérlet legfőbb célja az, hogy a tenyésztés végén szabadon tanulmányozhassák akváriumi körülmények között a titokzatos óriáspolipot. Ezt az eredményt egyébként meglehetősen nehéz elérni, mert a lábasfejűek ragadozók, és csak a saját zsákmányaikat fogyasztják el. A körülményeket nemcsak az élőállat-beszerzés logisztikai problémái nehezítik, hanem az a tény is, hogy ha nincs elegendő eleven préda, akkor a polipok egymást kezdik el levadászni és bekebelezni.


Dinamittal a nyulak ellen

Dél-Ausztráliában óriási környezeti és mezőgazdasági károkat okoznak hihetetlen mértékben elszaporodott nyulak. Az állam környezetvédelmi minisztériuma arra bíztatja a lakosságot, hogy a hatalmas károkat okozó tapsifülesek "mérhetetlen szaporodási potenciálja" ellen vessenek be bulldózereket, mérgező gázokat és csalikat, kutyákat, sőt lőfegyvereket és robbanószereket is.

Tony Peacock professzor szerint ennek semmi akadálya, ha a farmerek rendelkeznek a megfelelő kiképzéssel és törvényes engedélyekkel, emellett a dinamit alkalmazása sokkal humánusabb, mint az emberek általában gondolják.

(A hírt közlő Adelaide now online felmérése szerint olvasóik nem tartják szörnyűnek a nyuszik felrobbantását, ugyanis a szavazók 68 százaléka mellette, azaz a gyors és könnyű – de hangos és látványos – halálukra voksolt)


Globális felmelegedés=több hó

Mivel öreg Földünk északi féltekéjéről egyre-másra érkeznek a hírek a miénkhez hasonló havazásokról, hófúvásokról és az ezek következtében kialakult közlekedési zavarokról, ezért azt hihetnénk, hogy csak rémhírek a globális felmelegedésről szóló riasztó előrejelzések. Ám a tudósok szerin a kettő között nincs ellentmondás.

Mivel az óceánok napjainkban melegebbek, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ezért Kevin Trenberth klimatológus szerint most átlagban 4 százalékkal több pára van a levegőben, mint az 1970-es évek végén. A nagyobb légköri víztartalom nemcsak az intenzívebb hóképződésnek kedvez, hanem általában is több csapadékkal, és egyre nagyobb meteorológiai szélsőségekkel jár.


Global Warming (Effetto Serra)
flickr/Roberto Rizzato

Az állítást egyébként az időjárási modellek mellett a tapasztalatok is igazolják, hiszen évről-évre egyre nagyobb viharokat, áradásokat és más meteorológiai kilengéseket figyelnek meg világszerte. Egy másik meteorológus, Jeff Masters nemcsak ezt vallja, hanem azt is, hogy a klímaváltozást egyedül az átlaghőmérséklet változásai alapján lehet csak valamennyire megítélni.

(A leírtakba, azaz a lokális szélsőségekbe és az átlaghőmérséklet növekedésébe elég jól beleillik a jelenleg zajló téli olimpia is, hiszen az északi elhelyezkedésű Vancouverben olyan meleg van, hogy a szervezőknek komoly gondokat okoz a hóhiány.)


Az unalom öl

A londoni University College kutatóinak vizsgálatai szerint adott esetben – és hosszú távon – valóban szó szerint halálra unhatjuk magunkat. A tudósok 7524 olyan 35-55 év közötti életkorú közalkalmazott adatait elemezték, akiknek a körében 1985 és 1988 között végzetek felmérést, majd megnézték, hogy a kikérdezettek tavaly éltek-e még. Kiderült, hogy a 2009-ig elhalálozottak között 37 százalékkal többen voltak azok, akik gyakran unatkoztak.

A kutatók szerint a magukat kevésbé boldognak érzők hajlamosabbak arra, hogy egészségtelen szenvedélyek – dohányzás, alkohol – rabjai legyenek, ezért gyakrabban alakulnak ki náluk az életet lerövidítő, főleg szív-érrendszeri megbetegedések.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Фільчаков прокуроркак красить губы омбререцепты для блендера погружного