rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 27.

Miért nem sugároz a Klubrádió Tatabányán és Esztergomban?
Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója


Bolgár György:
- A téma a következő. Vicsek Ferenc a közleményünket elmondta, hogy Tatabányán és Esztergomban abbahagyjuk a műsor sugárzását. Miért?

Arató András: - Nem abbahagyjuk, hanem szüneteltetjük az adást. És itt is szeretném hangsúlyozni, hogy nekünk minden hallgató egyformán fontos, függetlenül attól, hogy hol lakik, miközben a lehetőségeink elég korlátosak abban a vonatkozásban, hogy meddig jutunk el. És ezek a korlátok e pillanatban tovább növekedtek. Anélkül, hogy traktálnám a hallgatókat ennek a jogi helyzetnek az ecsetelésével, a lényeget foglalnám össze. Az esztergomi és tatabányai adóink vételkörzet-bővítéssel kapcsolódtak a budapestihez, tehát huszonnégy órán keresztül ugyanazt sugározták, mint amit Budapesten lehetett hallgatni.

- Mert ha nem vételkörzet-bővítéssel kapcsolódnak, akkor mi a másik alternatíva?

- A hálózatbővítés. Például a Lánchíd rádió hálózatbővítéssel nyert el öt vidéki frekvenciát egy pályázaton, csak aztán már neki nem kellett hálózatot bővíteni.

- Tehát a hálózatbővítésnek az a kötelezettsége, hogy a rádió helyi műsorokat is csináljon.

- Minimum napi négy órában a központitól eltérő adást kell ott sugározni.

- Ami természetesen pénzbe kerül.

- Az pénzbe kerül. Lehet ennek racionalitása, én nem láttam még ilyet. De ez a két viszonylag kis hatósugarú frekvenciát pályázaton elnyerte évekkel ezelőtt a Klubrádió vételkörzet-bővítésre, tehát helyi műsorszolgáltatási kötelezettség nélkül. És azáltal járt le ez a két frekvencia, hogy a budapesti lejárt. Tehát eddig kéthavi hosszabbításokkal tudtunk ott is műsort szolgáltatni a kedves hallgatóknak. A médiatörvény egyik módosítása azt írja le, hogy csak akkor lehet ideiglenes frekvenciaengedélyt adni, ha az adott lejárt frekvencia esetében folyamatban van valamilyen pályázati folyamat. Tehát valamilyen pályázati eljárás. Ez mostanáig fennállt az esztergomi és a tatabányai frekvencia ügyében is, egészen addig, amíg október végén a bíróság azt nem mondta, hogy kvázi tudomásul veszi, hogy a médiatanács eredménytelennek nyilvánította erre a két frekvenciára a pályázatot. Ezt kénytelen volt az Ítélőtábla tudomásul venni, de részletesen leírja, hogy miért is lett ez a két pályázat eredménytelen, miért lett minden pályamű alakilag nem megfelelő. Azért, mert a médiatanács olyan pályázatot írt ki, amelyikre nem lehetett alakilag helyes pályaművet benyújtani.

- Ezt hogy kell elképzelni?

- Ezt úgy kell elképzelni, hogy két idézőjelbe tett súlyos hibát követett el a Klubrádió. Az egyik az, hogy nem töltötte ki a hálózatos rádiós pályázat adatlapját, mivel nem arra pályázott.

- Szóval mellékelték a pályázatban a hálózatos rádió pályázatra vonatkozó kérdéseket, miközben ez nem egy hálózatos, hanem vételkörzet-bővítéses pályázat volt.

- Így van. Tehát ha te például nem töltenéd ki egy útlevélkérő lapon a leánykori nevedet, akkor Te ebben a pályázati rendszerben alaki hibát követnél el, amiért kizárnának.

- És nem kapnék útlevelet.

- Igen. A másik hiba, amit elkövettünk, az ugyancsak egy hibás űrlap kitöltésével kapcsolatos, amelyikben kettő darab 9-es pont volt. Ha úgy hagytuk volna, akkor az alakilag helytelen, mert nem lehet egy űrlapon két 9-es pont, ezért mi kijavítottuk az értelemszerűen hátrébb sorolandó 10-esre, és azért lettünk alakilag helytelen pályázat.

- Hiszen a második 9-esre ravaszul azt írtátok, hogy 10-es.

- Mi belejavítottunk az űrlapba. Na most, a bíróság elmondja az ítéletében, hogy ez a határozat logikátlan, szakmaiatlan, alkalmatlan arra, hogy ennek alapján pályázatot lehessen elbírálni. Akinek felróható, hogy ez a pályázat eredménytelen, az a médiatanács, de a jogkövetkezmény viszont a pályázóé, a Klubrádióé. Tehát a jog előtti egyenlőség kérdése ugyancsak analizálható ebben az ügyben. Vagyis előállt az a helyzet, hogy azért eredménytelen a pályázat, és azért szűnt meg a pályázati folyamat, mert a médiatanács nem minősíthető munkát végzett. Tehát ezért nem lehet a Klubrádiónak ezt a két frekvenciáját ideiglenesen meghosszabbítani. Ám a gyakorlatban láttunk már rá példát, hogy valamikor tavasszal az Inforádió régi frekvenciája lejárt, amire nem lehetett volna ideiglenes frekvenciaengedélyt adni, de a médiatanács nagyon gyorsan kiírt egy pályázatot arra a frekvenciára, amin aztán az Inforádió nem indult, de ez mellékes körülmény.

- És így meg tudta hosszabbítani a frekvenciát.

- Így meg tudta hosszabbítani egészen addig, amíg a másik frekvencián el nem kezdte a sugárzást.

- Magyarán, ha akarták volna, akkor most is azonnal kiírhatták volna az újat.

- Ezt most is megtehetik. Tehát mi azt mondtuk, hogy megpróbálunk jogkövető magatartást tanúsítani, ami mindjárt mondom, hogy miért lehetetlen egyébként. A médiatanácsnak itt a kiváló lehetőség, hogy holnap egy pályázati kiírási cselekményt kövessen el, és attól kezdődően nyugodtan lehet a hatvannapos hosszabbítást a Klubrádió számára erre a két helyi frekvenciára is megadni. Hosszan gondolkodtunk azon a munkatársaimmal, hogy most mi a helyes eljárás. Mert kár keletkezett, ez nyilvánvaló. Minimum az a kár, hogy van két frekvencia, ami nem hasznosul a köz javára, mert e pillanatban, ha nem kapunk ideiglenes sugárzási lehetőséget, akkor ez parlagon hever. Van a magyar jogban is kárenyhítési kötelezettsége mindenkinek. A médiatanácsnak az áll rendelkezésre kárenyhítésre, hogy azonnal elindítja a pályázati folyamatot, és mi meg használhatjuk ideiglenes jelleggel a Klubrádió budapesti frekvenciájával együtt ezt a kettőt. De itt volt a dilemma, hogy vajon nekünk nem az-e a kárenyhítési kötelezettségünk, hogy bár a médiatanács felszólított arra, hogy ne sugározzunk, de azzal kár keletkezik, ha mi nem sugárzunk. Tehát vajon ennek a felszólításnak nem eleget téve nem jogkövetőbb-e a magatartásunk, mint ha eleget teszünk neki? Nagyon súlyos dilemma. Mégis, miután a médiatanács a közleményében azt írja, hogy ő nagyon reméli, hogy együtt jogállami megoldást keres a Klubrádióval a különböző problémákra, nem láttuk eddig a nyomát ennek a keresgélésnek. Hiszen hat megnyert per után még mindig nem birtokon belüli a rádió Budapesten, s ez nem a jogállami keretek közé tartozik. De hátha van egy paradigmaváltás, és valóban valamifajta normális együttműködésre törekednek.

- Éppen tegnap írta az Európai Unió médiaügyekkel is foglalkozó biztosa, Neelie Kroes a blogbejegyzésében – ugye ebben szokta rendszeresen a véleményét nyilvánítani –, hogy elég volt, tessék már abbahagyni ezt a jogi csűrés-csavarást, időhúzást, tessék már véglegesen frekvenciát adni a Klubrádiónak! Gondolom ettől a médiatanács összerezzent.

- Nem tudom. Azért amikor ennek a kontinensnek a miniszterelnök-helyettese ilyet ír, azzal nem lehet nem foglalkozni. Mert ugye Neelie Kroes az Európai Uniónak és az Európai Bizottságnak is az elnöke. Olyan, mint Semjén Zsolt Magyarországon. Vagy nem olyan. Szóval ezt nem lehet azért figyelmen kívül hagyni, de itt ráadásul nem jogi csűrés-csavarásról van szó. Jogi csűrés-csavarás akkor van, ha például nincs még jogerős ítélet. Azt mérlegelni, hogy egy jogerős ítéletet végrehajt-e az ember vagy sem – holott lehet, hogy egyébként egy jogerős ítélet hibás – nem lehet. A jogerős ítélet szentségét megtörni az a jogállam szentségének megtörésével azonos.

- Akkor az adást innentől kezdve, remélhetőleg csak rövid ideig, Esztergomban és Tatabányán nemigen fogják tőlünk hallani. Aztán talán visszatérünk.

- Azért felhívom a figyelmet arra, hogy az internet az egész világon rendelkezésre áll, függetlenül a magyar frekvenciagazdálkodás napi ciklusaitól. Én úgy gondolom, hogy a műsor ideiglenes szüneteltetése gesztus a mi részünkről a médiatanácsnak. Bár az is gesztus volt például, hogy a zenésre kiírt 95,3-as pályázaton részt vettünk. Hátha lesz olyan gesztus, amit értékelve a keblükre fogadnak bennünket.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!