Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 28.



Bolgár György kérdései 2012. november 28-ai műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy az MSZP tárgyalásokat javasol a demokratikus ellenzéki pártoknak és szervezeteknek. Először szakpolitikai kérdésekről, aztán egy későbbi választási szövetségről. Mégis elindul valami, vagy csak a helyezkedés indul meg, hogy ki legyen a kezdeményező?

Mit szólnak ezzel összefüggésben ahhoz, hogy az LMP-t támogató ismert közgazdász, Róna Péter kivonult a magyar közéletből amiért szerinte nem értették meg és félremagyarázták az LMP minapi döntését az ellenzéki együttműködésről. Együtt, vagy senki senkivel?

Következő témánk, hogy a Demokratikus Koalíció ma délutánra demonstrációt szervez a Köztársasági Elnöki Hivatalnál a választási regisztráció bevezetése miatt, kérve az államfő közbelépését. El tudják képzelni, hogy Áder János az Alkotmánybírósághoz fordul? Vagy ne legyünk ilyen naivak?

Aztán beszéljük meg azt az érdekes fejleményt, hogy a Magyar Nemzet mai vezércikke keményen felelősségre vonja az Orbán-kormányt és személyesen Németh Zsolt külügyi államtitkárt, amiért csak tétován és lagymatagon válaszoltak a jobbikos képviselő minapi durva parlamenti zsidózására. A vezércikkíró meglepően olajozottnak nevezi, hogy a másnapi lapok már tiltakozó szervezkedésekről is tudósítanak, ugyanakkor meg sem említi, hogy saját újságja, a Magyar Nemzet ezen a bizonyos másnapon teljesen elhallgatta a hírt.

És végül mi a véleményük arról, hogy a Tiranában tartózkodó Orbán Viktor szerint Albánia és Magyarország a nyertese lesz a következő évtizedeknek? Vajon mikor kezdődnek ezek a következő évtizedek? Mert egyelőre Budapesten nem látni a nyomukat sem.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A regisztráció és az Orbán-kormány leváltása
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője

Bolgár György: - Egy óra múlva a Sándor-palotánál gyülekeznek a DK felhívására. Pontosan miért és miben reménykednek?

Vadai Ágnes: - A választási regisztráció ellen demonstrálunk újra és újra, ameddig csak lehetséges, mert úgy gondoljuk, hogy a választási regisztráció alapvetően akadályozza meg Magyarországon a szabad választást, ami egy olyan alapvető szabadsága mindenkinek, amit nem lehet egyszerűen tőlünk elvenni és minden eszközzel tiltakozni kell ez ellen. Most éppen a köztársasági elnök palotájához megyünk, hogy a köztársasági elnök úr figyelmét felhívjuk arra, hogy nem írhat alá egy ilyen alávaló, galád törvényt.

- Természetesen ő is tudja, hogy sokaknak nem tetszik ez a törvény, de gondolja, hogy majd éppen a Demokratikus Koalíció követelésére fog a fejéhez kapni, hogy nahát, akkor tényleg inkább az Alkotmánybírósághoz fordulok?

- Ez a tiltakozás nem pusztán a Demokratikus Koalíció tiltakozása. Az persze világos, hogy az elmúlt hónapokban az éhségsztrájktól kezdve egészen az élőláncig a Demokratikus Koalíció volt az, amelyik ezt az ügyet lényegében felkarolta és nagyon erőteljesen ebben világos álláspontot képviselt. De mi úgy gondoljuk, hogy Magyarországon minden demokráciát és szabadságot szerető embernek az ügye a szabad választás, és a köztársasági elnök egyszer lehet ennek a népnek a köztársasági elnöke, nemcsak a Fidesznek. Úgyhogy a köztársasági elnök úr, ha tényleg valódi, igazi köztársasági elnök akar lenni, akkor megteszi ezt a lépést.

- Mi történik, ha mégsem? Vagyis ha aláírja a törvényt, és megy a dolog a maga útján? Akkor azt mondja, minden rendelkezésre álló eszközzel tiltakozni fognak. Mi a következő eszköz, ami a rendelkezésükre áll?

- Már korábban is bejelentettük, hogy nemzetközi fórumokhoz fordulunk ebben az ügyben. Úgy gondoljuk, hogy ez a választási regisztráció és az a mód, ahogyan majd lehet listázni az embereket, eleve európai alapnormákat sért. Megjegyzem, magyar alapnormákat is sért, hiszen különböző módon regisztrálhat majd mondjuk egy Kaliforniában élő magyar, meg egy Tiszaújvárosban élő magyar, és ez alapvetően elfogadhatatlan.

- Miközben arra hivatkoztak, sőt még ma is azt mondják, hogy az egészet csak azért csinálják, hogy mindenki számára egyformán rendezzék a választáson való részvétel lehetőségét.

- Igen. Közben egészen pontosan emberek sokaságát próbálják ezzel megakadályozni a szavazásban. Hozzáteszem, hogy valaki számára az, hogy beutazzon mondjuk az önkormányzathoz és regisztráljon, bizony komoly költséget jelent. Tehát sokakat akár ez is visszatarthat attól, hogy regisztráljanak, és aztán élhessenek azzal az alapvető jogukkal, amely minden magyar állampolgárnak alapvető joga, a szavazás lehetősége. Nyilván nemzetközi fórumokon fogjuk folytatni a tiltakozást, de azt azért szeretném elmondani, hogy ma is világosan látszik, hogy ez a választási eljárási törvény nem ebben a formájában fog élni Magyarországon, mert a Fidesz láthatóan minden egyes alkalommal, amikor úgy érzi, hogy veszélyben van a hatalma, változtat a törvényeken. Így fog eljárni a választási eljárási törvénnyel. Tehát én személy szerint azt gondolom, hogy nem ez a vége ennek a folyamatnak. Láttuk már, hogy az egyébként gránitba öntött alaptörvényt is hányszor módosítgatták. Szerintem a választási eljárásról szóló törvény is terítékre fog még kerülni a parlamentben, hiszen a saját érdekeik szerint fogják változtatni. Mi pedig minden egyes alkalommal, amikor lehetőség lesz rá, nyilván ez ellen tiltakozni fogunk a magunk eszközeivel. Lesznek nyilván következő lépések, de a nemzetközi fórumok lesznek azok, amelyekhez szerintem minden demokratikus erőnek fordulnia kell. A Demokratikus Koalíció ezt meg fogja tenni, az egészen biztos. Meg kell állítani ezt a fajta magatartást, ami eluralkodik immáron a magyar kormányon.

- Mik ezek a nemzetközi fórumok? Az Európai Unió, az Európa Tanács?

- Igen. És természetesen a nemzetközi közvélemény figyelmét is fel kívánjuk hívni arra, hogy itt most már arra lesz szükség Magyarországon – nem is emlékszem, hogy mikor volt arra szükség –, hogy nemzetközi megfigyelők figyeljék majd a választás szabadságát és tisztaságát.

- Na de az is benne van már a törvényben, hogy lehet, hogy jönnek a nemzetközi megfigyelők, de egyrészt nem beszélhetnek az égvilágon senkivel, se választóval, se pártokkal, másrészt a Nemzeti Választási Bizottság elnöke minden indoklás nélkül megvonhatja az ő akkreditációjukat. Szóval, aki nem tetszik, az ki van rúgva, és kész.

- Igen. Erre szoktuk mondani, hogy ezt olyan országokban szokták csinálni, ahol diktatúra van. Ahol demokrácia van, ott transzparensen mennek a dolgok, oda nem is kellenek nemzetközi megfigyelők, mert teljesen természetes, hogy egy választás szabad, tiszta, átlátható és minden polgár élhet a választójogával. Az, hogy a Fidesz egyébként a választási eljárási törvényben milyen módon szabályozza a nemzetközi megfigyelők jelenlétét, mutatja, hogy nagy valószínűséggel választási csalásra készülnek.

- A DK-nak milyen nemzetközi kapcsolatai vannak? Hiszen nincs európai uniós képviselőjük, nincsenek bent az Európa Tanácsban. Szóval mennyire volt alkalmuk elmondani, hogy mi történik itt Magyarországon akár Brüsszelben, akár Strasbourgban, és egyáltalán biztatta-e Önöket valaki, akár külföldi politikus, akár külföldi szakértő, hogy igen, érdemes európai fórumokhoz fordulni?

- Azzal szeretném kezdeni, hogy nyilván a Demokratikus Koalíciónak a Fidesz miatt nincsen parlamenti frakciója, de azért jogilag, tehát politikailag létezik ez a frakció, amiben benne ül a szociáldemokrácia – egyébként a Gyurcsány- és Bajnai-kormány – kilenc minisztere vagy államtitkára. Megvannak azok a nemzetközi kapcsolataink, a külföldi barátainkkal tudunk erről a helyzetről beszélni. Hozzáteszem, sokszor nem is kell már beszélni arról, hogy mi folyik Magyarországon, mert azt csak Orbán Viktor és hordája gondolja, hogy külföldön nem látják, hogy mit csinálnak. Ahogy Orbán Viktor vagy a parlamenti többség beszél a választási regisztrációról, nyilvánvalóan azonnal látják és azonnal érzékelik Németországtól az Amerikai Egyesült Államokig, hogy itt valami nincsen rendjén.

- Látják, de valamennyire mégiscsak hagyják.

- Hillary Clinton, mikor tavaly nyáron itt volt a Tom Lantos Intézet avatása után, egy elég világos mondatot fogalmazott meg. Nem Magyarország népének, hanem a Magyarországon jelenleg uralkodó kormánynak. Ez pedig az volt, hogy egy demokrácia fokmérője az, hogy le lehet-e váltani egy kormányt demokratikus, szabad választásokon. Ilyet nem nagyon szokott barát barátnak mondani, ha nincs mögötte érezhető aggódás vagy annak a tudata, hogy itt valami olyasmire készül a kormány, amivel éppen a demokrácia legalapvetőbb elveit akarja felülírni, megváltoztatni és Magyarországot visszataszítani a diktatúrába.

- És arra gondolnak, hogy ha már tavaly nyáron aggódott az Egyesült Államok, akkor most még inkább aggódni fog? Rendben van, tegyük fel, hogy az új választási törvények miatt még jobban fog aggódni. Na és akkor mi lesz? Megszakítják velünk a kapcsolatokat? Azért ezt Önök sem remélhetik?

- Mi Magyarország érdekeit tartjuk szem előtt. Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy 2014-ben demokratikus választások legyenek. Ez az abszolút érdeke ennek az országnak, hogy szabadon dönthessen valamennyi nagykorú állampolgár arról, hogy el akarja-e végre zavarni Orbán Viktort egy demokratikus választáson vagy sem. Mi úgy gondoljuk, hogy ha most lennének a választások, akkor most is el szeretnék az emberek zavarni ezt a kormányt, de 2014-ben, a soros választás időpontjában egészen biztosan az ország nagy többsége, és reményeink szerint kétharmados többsége azt fogja mondani egy demokratikus választáson – már ha erre lesz lehetőség –, hogy Orbán Viktornak és rezsimjének mennie kell. A mi barátaink pedig, akik a szövetségeseink a NATO-ban, az Európai Unióban, az Európa Tanácsban és sok nemzetközi szervezetben, aggódva figyelik, hogy azokat a közös értékeket – és itt most már nem csak szerződésekről van szó, hanem a legelemibb, az európai kultúrkörhöz tartozó értékekről – veszélyezteti Orbán Viktor és rezsimje. Nem is véletlen, hogy egyébként a miniszterelnök meghívásai leginkább Keletre szólnak.

- Óh, másfél éven belül most jár másodszor Albániában.

- Nem tudom, én csak arra emlékszem, hogy amikor Gyurcsány Ferenc volt a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, akkor itt az Amerikai Egyesült Államoktól Kínáig kapott meghívást és érkeztek ide állam és kormányfők Magyarországra.

- Én csak meg akartam Önt erősíteni, hogy Albániában már másodszor jár. Az valóban nem tartozik a vezető nyugati hatalmak közé.

- Én a demokráciában hiszek és nagyon örülnék, ha a jelenlegi miniszterelnököt sok helyre meghívnák, mert az azt mutatja, hogy képes, alkalmas, hajlandó és megvan a tehetsége ahhoz, hogy kormányozzon, és jól kormányozzon. Az alapvető probléma, amiért azt hiszem, hogy be akarják a saját hatalmukat ilyen rendkívül antidemokratikus módon betonozni, az, hogy a képesség sincs meg arra, hogy ezek az emberek jól és tisztességesen kormányozzák Magyarországot. De ezért nem lehet büntetni egy egész nemzetet. Ezért nem lehet büntetni Magyarország választópolgárait, mert ők tehetségtelenek ahhoz, hogy egyébként jó legyen itt. Akkor át kell adni a kormányzást olyanoknak, akikben megvan a tehetség, a hajlandóság és a képesség, hogy kormányozzák, szolgálják ezt az országot.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Miért kellene új angol nyelvű üzleti egyetem Budapesten?
Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem volt rektora

Bolgár György: - Tegnap Orbán Viktor miniszterelnök találkozott a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyár vezetőivel, és velük is kötött egy megállapodást. Úgy látszik, a nagy multiellenesség dacára most már minden hétre jut egy megállapodás valamilyen nagy nemzetközi céggel. Azonban most nem is ez az érdekes, hanem az, hogy a miniszterelnök meghallgatta a Hankook vezérének tanácsait, és azt tartja közülük megfontolandónak, sőt megvalósítandónak, hogy Budapesten hozzanak létre egy angol nyelven működő üzleti főiskolát vagy egyetemet. Szerinte ez hiányzik ma Magyarországon, és ez egy remek ötlet, ezért meg fogják valósítani állami és privát pénzből. Nekem laikusként két dolog jutott eszembe erről. Az egyik, hogy létezik egy International Business School elnevezésű iskola Budapesten most már jó ideje – már talán két évtizede –, amelynek tulajdonképpen valami ilyesmi a profilja. Aztán az jutott eszembe, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen is vannak angol nyelvű kurzusok. Tehát ha valaki angolul akarja a közgazdaságtant és annak különböző gyakorlati részeit tanulni, akkor talán oda is mehet. Ezek felületes információk vagy van bennük valami?

Mészáros Tamás: - Nem. Az tény, hogy Magyarországon van sok angol nyelvű képzés, főleg business-képzés. Nekünk is van egy Corvinus School of Management nevű egységünk, ami az egyetem keretein belül van, de önálló intézmény, és évek óta angol nyelven képez nappali tagozatos hallgatókat angol nyelven. Én úgy gondolom, hogy ez egy elég jó színvonalú képzés jelentős külföldi hallgatósággal. Összességében nem olyan nagy a létszámuk, de a külföldi hallgatók is jelen vannak. Ezen túlmenően másik is angol nyelvű képzésünk is van, alap- és mesterképzésünk is, sőt PhD-képzés is. Az említett típusú képzések vannak egyébként más intézményekben is. Például ugye az International Business Schoolban, vagy egy amerikai főiskolán, vagy a CEU-n. Azonban a gondolat szerintem nem teljesen új. Úgy emlékszem, mintha Demján úr és Soros úr még az alapkövét is lerakták volna egy ilyen nagyon elit „business school”-nak.

- Mintha nekem is derengene valami. Ez lett volna ott a Nemzeti Színház körül?

- Igen. Én úgy emlékszem, hogy a tévében láttam is az alapkőletételt. Aztán hogy mi lett ezzel, és miért nem folytatódott ez a projekt, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy Demján úr mondott olyasmit, hogy kéne egy jó iskola, és be kéne hozni külföldi oktatókat, akiket jól megfizetnek. Ez a gondolat a mi fejünkben is megfordult egyébként. Én úgy látom, hogy a jelenlegi magyar felsőoktatásban van egy bázis, amit nem kifelé kéne továbbfejleszteni, és új intézményeket létrehozni, hanem a meglévő felsőoktatást lehetne bővíteni. Ha van magánpénz plusz állami pénz – egyébként nem tudom, honnan van, mert máshonnan meg ugye elvonnak –, akkor szerintem mi például szívesen vállalnánk egy ilyen bővítést.

- Tehát azt mondja, hogy ezt meg is lehetne akár csinálni, de az volna a célszerű és a legköltséghatékonyabb, ha meglévő egyetemek képzését bővítenék ki például azzal, hogy pénzt adnának neves külföldi előadók meghívására. Ez akár lehetne az Önök egyetemén is, hiszen valószínűleg az intézmény presztízse is sokat számít, és a Corvinust nemzetközileg is számon tartják.

- Így van. Gondoljunk bele, hogy Európában az egyik leghíresebb üzleti iskola oktatóinak, ha jól emlékszem, nyolcvan százaléka külföldi oktató. Egy viszonylag fiatal szingapúri intézmény szintén nagyon nagy pénzekért vásárolt oktatókat, és hamar be is került világrangsorokba. Egyébként a keresletre is gondolnunk kell. Minden tiszteletem a Hankook vezérigazgatójáé, de szerintem nincs annyi diplomata és menedzser Magyarországon, amennyinek a gyermekei feltöltenének egy ilyen új intézményt. Persze nemcsak a magyar piacról, hanem nemzetközi piacról is jöhetnek hallgatók. Nálunk is vannak jelenleg is külföldi diákok, de el kell ismerni, hogy a jó pénzű és okos hallgatók jelenleg elsősorban nem hozzánk jönnek. Azonban a mag megvan, az intézmény és az infrastruktúra megvan, ezért én azt hiszem, hogy további pénzzel és együttműködéssel mindenképpen létre lehetne hozni vagy ki lehetne fejleszteni egy elit üzleti iskolát.

- Zárójelben kérdezném meg, hogy ez az egész ötlet miért a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyárnak jutott eszébe? Neki miért volna éppen szüksége elsősorban olyan Magyarországon angolul képzett gazdasági szakemberekre, akik ezek szerint jelenleg nem állnak rendelkezésre? Nehezen tudom elképzelni, hogy a dél-koreai gumiabroncsokat ne tudnák akár a koreaiak, akár magyarok, akár bárki más eladni. Szóval, hogy juthatott ez az eszükbe, vagy kinek volna az Ön feltételezése szerint igazán szüksége erre?

- Nagyon sok üzletembernek vagy diplomatának a gyermeke jár hozzánk. Lehet, hogy a család együtt akar maradni, és nem akarják kiküldeni tanulni a gyereket, ugyanakkor olyan diplomát szeretnének, ami nemzetközileg is jónak számít. Én úgy hiszem, hogy Magyarországon jelen pillanatban is lehet jó minőségű diplomát szerezni. Természetesen, ha az oktatóink egyharmadát – vagy bizonyos esetekben még nagyobb hányadát – külföldről tudnánk hozni, átmenetileg vagy hosszabb időre, akkor még jobban emelhető lenne a színvonal. A legjobb szerintem az lenne – és ebben lehet, hogy segíthetne a kormány is –, ha egy olyan testvérintézményt vagy partnert találnánk akár Európában, akár Amerikában, amelynek jelentős neve van. Például Spanyolországban is van olyan intézmény, amely a Harvarddal működik együtt.

- Mondjuk ha a Corvinus és a London School of Economics meg tudna állapodni valamilyen partnerségi viszonyban és egy közös képzésben, akkor az hallatlanul nagy presztízsnövekedést jelentene.

- Az biztos.

- Ezt persze nyilván nem könnyű elérni, ne álmodozzunk! Mindenesetre az első lépés lehetne az, hogy itt hoznának létre olyan kurzusokat, képzéseket, amelyekre jól ismert külföldi előadókat, kutatókat meghívnának. Ez biztosan növelné a Corvinus tekintélyét.

- Igen.

- Próbáljunk elvégezni fejben egy hozzávetőleges számítást! Ha mindez a Corvinuson belül indulna el, akkor Ön szerint mennyi pénz kellene hozzá és mennyi idő alatt lehetne megcsinálni, és mennyi pénzre és időre lenne szükség akkor, ha egy teljesen új intézményben gondolkozna a kormány és az ismeretlen privát befektető?

- Ezt elég nehéz lenne most megmondani. Jelen pillanatban a Corvinus School of Managementnél, ami talán nagyrészt a mi tanárainkkal működik és a mi infrastruktúránkban – természetesen elegáns szolgáltatásokkal együtt –, hárommillió forint a tandíj, és húsz-huszonöt fős osztályok indulnak folyamatosan, de tömegigény ilyen áron nincsen. Én azt hiszem, ha még épületet is kellene építeni meg tanárokat is kellene szerezni, az nagyon sok pénzbe kerülne. Nem tudnám most megmondani, hogy mennyibe, de biztosan nem éri meg. Hiszen a hazai diáklétszám csökkenni fog, fel fognak szabadulni épületek. Természetesen lehet úgy dönteni, hogy létrehoznak egy közszolgálati egyetemet, ahol nem kell tandíjat fizetni, kiemelt egyetem lesz, és befektetnek huszonnégy milliárd forintot épületekre meg nem tudom én mire. Én drukkolok nekik, mert régi kollégáimról és régi hallgatóinkról is szó van, de azt hiszem, hogy nem a jelenlegi felsőoktatáson kívül kellene keresni az újdonságokat, hanem azon belül. Hiszen azért megvan a magja ennek a felsőoktatásnak. Igenis van minőség, csak gúzsba kötve táncolunk jelen pillanatban.

- Még azt kérdezném meg – amire nyilván nehéz most még választ adni –, hogy életben hagyják-e egyáltalán a Corvinust?

- Én úgy tudom, igen. Ez már az új menedzsment feladata, akik tudomásom szerint sokat tárgyaltak ebben az ügyben. Én a rektor úrral való találkozásokon optimista hangvételű beszélgetések során értesültem úgy, hogy ez a téma lekerült napirendről.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Az MSZP ajánlatot tett tárgyalásra
Tóbiás József, az MSZP országgyűlési képviselője

Bolgár György: - Ma délután bejelentették, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a demokratikus ellenzék erőivel, pártokkal, szervezetekkel az együttműködésről. Először szakpolitikai kérdésekről, aztán egy lehetséges választási szövetségről. Ez azt jelenti-e, hogy az MSZP át akarja venni a kezdeményezést?

Tóbiás József: - Nem. Abszolút nem jelenti azt. Pontosan azt jelzi, hogy egyik oldalról a 2011-es kongresszus óta minden kongresszusi határozatban, választmányi döntésben egyértelműen a szövetségkötés mellett és az összefogás mellett tett hitet a Szocialista Párt. Másik oldalról pedig az világosan látszik az elmúlt hetek eseményeiben, hogy az összefogás szereplői között politikai és civil oldalról is mintha egyaránt lelassultak volna ezek az egyeztetések. És mi annak a menetrendnek megfelelően, ahogy azt terveztük, szakmapolitikai egyeztetést kívánunk elindítani, amely végeredményét tekintve torkollhat egy választási szövetségbe 2013 év végére.

- És akkor legalább nem a vagy-vagy kérdése vetődik fel rögtön, hogy vagy együttműködtök, vagy nem lesz megállapodás semmiről, hanem időt adnak maguknak is meg a többi ellenzéki erőnek is arra, hogy jobban megismerjék egymás elképzeléseit, akár egymást is személyesen, jobban kitapasztalják, hogy ki mit akar, és hogyan képzeli ezt. Vagyis egy hosszú egyeztetett együttműködési javaslatról van szó?

- Ez egy olyan menetrend, amely 2013 januárjától indulna el. Négy különböző elemet rögzít ez a papír. Az első elem a szakmapolitikai egyeztetésekről szól, pontosan azért, hogy ne csak a választói szavazat maximalizálása legyen a téma, hanem az Orbán-rendszer utáni világ alapjainak és felépítményeinek a közös végiggondolásában is legyenek meg azok a közös minimumok, amelyekben egyetértünk. A második szakasz maga a regisztrációs kampányra való felkészülés, hiszen az ma már a választási eljárásról szóló törvény elfogadását követően egyértelműen és világosan látszik, hogy egy szűkített mezőben egy nagyon lejtős pályán kell megfelelni annak az elvárásnak, hogy a Fidesz politikai szándéka ellenére a társadalmi akarat erősebb legyen a változtatásért. Ezért nemcsak az adott politikai pártoknak, hanem minden civil szervezetnek, aki a változásért akar tenni, az összefogását, összehangolt szervezeti mozdulatát meg kell tervezni. Ez a második szakasz. A harmadik szakasz maga a regisztrációs kampány, hiszen az az első fordulója a választásoknak, tehát ehelyütt is bíztatnám a rádió hallgatóit, hogy egyszer el kell menni azért szavazni, hogy soha többé ne kelljen ilyen típusú szűkített eljárásban a demokrácia megcsúfolását célzó törvénnyel szembenéznie a magyar állampolgároknak. És a negyedik szakasz az, amikor a személyi feltételekről, a közös jelöltek állításáról, valamint a közös lista állításáról kell dönteni, ez pedig 2013. decembere, 2014. januárja. Tehát ez az a folyamat, amit kínálunk. Ez eddig is világos volt, hiszen a Szocialista Párt egy program alapú együttműködésben gondolkodott, ehhez kínál most felületet, együttműködést mindazoknak, akik ezt elfogadják. Ez nem jelent sem csatlakozást, sem pedig azt, hogy ők beállnának valahova. Ez azt jelenti, hogy a szervezetek önállóságának megtartása mellett gondolkodás indul el arról, hogyan és miképpen látjuk ma a valóságot. Ha ez a valóságábrázolásunk azonos, akkor a megoldásokban pedig lehessen sokszínűen gondolkodni és megtalálni a legjobb megoldásokat azért, hogy például ma Magyarországon ne legyen négymilllió olyan állampolgárunk, aki a létminimum környékén vagy az alatt él, vagy hogy ne legyen ötszázezer gyermek, aki éhezik. A gazdaságban, a foglalkoztatás bővülésében, az oktatásban, szociális területen, az egészségügyben, környezetvédelemben és még sorolhatnám, milyen témák azok, amelyekben ki kell érlelni, hogy mindannyian, akik a változás szövetségében szerepet kívánunk vállalni, amikor megkapjuk a lehetőséget, a felhatalmazást a választópolgároktól, akkor annak szellemében járjunk el és azt valósítsuk meg, amire közösen tudunk vállalkozni.

- Nem tartanak-e attól, hogy a többiek részéről ugyanolyan értetlenség vagy elutasítás fogadja ezt, mint az Együtt-2014 mozgalom csatlakozási ajánlatát? Itt láttuk, hogy az LMP mennyire meghasonlott önmagával, hogy mit is csináljon. Az MSZP feltűnően és dicséretre méltóan nem szólt bele a dolgokba, láthatóan nagyon nagy önmérsékletet tudtak tanúsítani és semmilyen módon nem avatkoztak bele abba, hogy most mi is volna jó vagy kinek mihez kéne tartania magát. Viszont azzal, hogy előléptek ezzel a mostani indítvánnyal, lehet, hogy magukra vonják a többiek neheztelését, ha nem is haragját, mondván, hogy most itt van az MSZP, ez a legnagyobb ellenzéki párt, ők a legerősebbek, ez kétségtelen, és még most ők is akarnak diktálni?

- Azt kellene mondjam, hogy egyáltalán nincs így. A Magyar Szocialista Pártnak számos alkalommal mondták az elmúlt hónapokban, hogy nélküle nem megy ennek a rendszernek a leváltása. A Magyar Szocialista Párt ennek a kihívásnak tett eleget akkor, amikor politikai és szakmapolitikai menetrendet ajánl. Kettő, ez nem csatlakozás. Ez a szervezeteknek az identitását és szuverenitását abszolút nem korlátozza, ez csak egy együttműködés azért, mert világosan látszik, hogy ugyan a Magyar Szocialista Párt egy normális, demokratikus berendezkedésű országban, ahol a választójogi törvény lehetőséget ad a politikai pártoknak legalább az esélyegyenlőség elve alapján a versengésre, 2014-ben megverné a Fideszt. De nem ez a kihívás. Jóval nagyobb feladata van itt az MSZP-nek, és ennek a felelősségét érzi, ettől a felelősségtől vezéreltetve tette meg a javaslatot. Ez a javaslat pontosan arról szól, hogy nem személyeknek, nem szervezeteknek, nemcsak a politikai közéletben szerepet vállaló pártoknak, hanem megyei szinteken, helyi szinteken is létező és működő civil szervezeteknek, akik a változásért akarnak ringbe szállni támogatóként, tenni akaróként, nyújtson egy felületet. Miért? Azért, hogy ne a hatalom, ne a politika, hanem a társadalom érdekében fogjanak össze. Ma Magyarországnak van erre szüksége, nem pedig a politikának vagy az éppen Ön által felsorolt civil szervezeteknek, vagy politikai pártok vezetőinek. Nyitottak vagyunk és kellő alázattal viszonyulunk mindehhez. Van türelmünk. Ez pont arról szól, hogy ha már politikailag nem is, de szakmailag tudjuk, hogy mi az, amiben együtt kell majd működni 2014-ben.

- Hogyhogy politikailag nem is? Gondolom annyi közöset azért találnak magukban és remélnek is a többiektől, hogy ezt a mostani rendszert, a jogállam szétverését, a jogállam megcsúfolását, a gazdasági dilettantizmust és önkényt mindannyian elutasítják? Legyenek LMP-sek, MSZP-sek, vagy DK-sok, vagy azon kívüliek, nem?

- Bolgár úr, most mondta Ön el. Ez a dolog lényege. Sokkal több dolog köti össze ma ezt a demokratikus oldalt, mint amennyi elválasztja. Mi arra kínáltunk éppen egy menetrendet, hogy a szakmapolitikáknál kezdjük és nézzük meg, hogy ha mindenben egyetértünk, amit most Ön elmondott – és vélhetőleg ma nem nagyon ismerek olyan ellenzéki demokratikus erőt, aki ezzel ne értene egyet –, akkor a megoldásokban hogyan legyen a jogállamiság helyreállítása. Hogyan nézzen ki az a 4. Magyar Köztársaság amelyben hiszünk. Hogy milyen legyen az a gazdaság amely nem egyedül és kizárólag a foglalkoztatás bővülésnek az eszköze, hanem van ezen túl még számos olyan állami szerep, amelyet fel kell vállalni a következő kormánynak. Erről kell beszélni. Tehát én azt keresem.

- Közös kormányzásban gondolkodnak? Azzal a céllal hirdetik meg ezt az egyeztetési folyamatot? Nem csak a leváltás volna a cél? Mert sokan felvetik azt, hogy másképp nem fog menni, le kell váltani az Orbán-kormányt, helyreállítani a jogállamot és aztán majd esetleg egy újabb választással meg lehet nézni, hogy a kormányzásra kik állnak össze és milyen feltételek mellett. Önök már ennél tovább gondolkodnak? Azt mondják, ha már egyszer lesz választás, ha már egyszer megnyerik, akkor tudjuk, hogy mit is csinálunk utána?

- Úgy fogalmaztam, hogy ennek a folyamatnak a végén egy választási szövetség van, amelyben mind a százhat választókerületben a szövetségben résztvevők legjobbjai versenyeznek azért, hogy azok közül is a legjobb induljon el, akinek az a feladata, hogy megnyerje azt a választókerületet. Ehhez kell egyeztetéseket folytatni szakmapolitikailag a regisztrációs kampányban, majd a jelöltállításban.

- Tehát program is kell annak a közös jelöltnek.

- Pontosan. Kettő pedig, hogy ez önmagában a választási szövetségben egy közös jelöltállítást és egy közös listát feltételez. Na most, ha ebből indulunk ki, akkor igenis fontos, hogy meg tudjuk mondani, a 2014-es választás napját követő napokban, hetekben, hónapokban mi az, amit fogunk csinálni. És mivel új politikát szeretnénk megépíteni, amelyben azt gondolom, hogy ma mindenki érdekelt, az azt feltételezi, sőt azt követeli meg tőlünk, hogy elmondjuk, mit fogunk megcsinálni, és ahhoz kérünk támogatást. És bízunk abban, hogy akkor, amikor odaérkezünk, azt a társadalmi támogatást nemcsak a leváltáshoz kapjuk meg társadalmi felhatalmazásként, hanem a kormányzásban is tartósan meg tud maradni ez a társadalmi támogatás. Mert tudni fogja a társadalom ránk szavazott többsége, hogy mi az, ami történni fog a következő években.

- Jól értem azt, hogy akár azt is elképzelhetőnek tartja az MSZP, hogy ne induljon saját külön listával, hanem állapodjon meg a demokratikus ellenzék egy közös listában?

- Ennek a folyamatnak a végén természetesen a Magyar Szocialista Párt mind a százhat választókerületében kész arra, hogy közös jelöltet és közös listát is állítson.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!