Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 29.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. december 01. szombat, 05:50
- Megbeszéljük
A széndioxid-kvóták eladásának ellehetetlenüléséről
Bencsik János, az országgyűlés energetikai albizottságának fideszes elnöke
Bolgár György: - Ön a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője is. Mi ez a központ?
Bencsik János: - Magyarországon számos olyan régió van, amely nagyon nehezen tud alkalmazkodni egyrészt a geopolitikai változásokhoz, vagyis azokhoz a gazdasági változásokhoz, amelyek globálisan érintik Magyarországot és azt az országcsoportot, amelyben Magyarország elhelyezkedik, emellett jelentős éghajlatváltozási nehézségekkel is szembe kell néznünk. Ez a két folyamat ezeket a nehéz helyzetben lévő régiókat és társadalmi csoportokat eltérő mértékben, eltérő mélységben érinti. És annak érdekében, hogy az alkalmazkodási feltételeket meg lehessen teremteni, ezen térségek számára szükséges azokat az elemzéseket elvégezni, amelyek számba veszik, hogy az adott terület mennyire érzékeny, mennyire kitett a változásokkal szemben. Másrészt pedig milyen természeti, gazdasági vagy humán erőforrásokkal rendelkezünk annak érdekében, hogy a legoptimálisabban lehessen az alkalmazkodást megtervezni.
- Ez egy állami szervezet? Vagy civil szervezet? Mi ez?
- Ez a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetnek egy részlege, amely egy tudományos közintézményként végzi a munkáját állami költségvetésből.
- Azért kerestem Önt, hogy beszélgessünk ebben a műsorban, mert néhány nappal ezelőtt a hvg.hu-n megjelent egy hosszabb cikk arról, hogy százmilliárdokat veszített az ország az úgynevezett széndioxid-kvóták el nem adása miatt, és például Csehország nagy nyertese volt ennek a folyamatnak, mi pedig ugyan nagyon jól indultunk, de aztán lemaradtunk, és mostanra lényegében semmit nem tudunk értékesíteni. Beszéltem aztán néhány nappal később az előző Környezetvédelmi Minisztérium kabinetfőnökével, aki ráadásul azt mondta – és lényegében a számok megegyeznek a hvg.hu számaival –, hogy akár százötven-kétszáz milliárd forintot is lehetett volna 2010 tavasza óta értékesíteni, de szétkergették a szakapparátust. Nemcsak a politikai vezetőket váltották le a minisztériumokban, hanem a szakapparátust is. Nem maradt tárgyaló, nem volt kivel szóba állnia a külföldi vevőknek, így aztán elszalasztottuk a lehetőségeinket. Ön korábban energiaügyi államtitkára volt az Orbán-kormánynak, aztán lemondott, de a témának nyilvánvaló szakértője. Hogy látják ezek a leírások a hvg.hu-n, illetve az előző kormány kabinetfőnökének a véleménye mennyiben állja meg a helyét?
- A valós helyzet sokkal árnyaltabb, hiszen a széndioxid-kvóták világpiaci árát alapvetően az befolyásolja, hogy milyen energiaigénnyel lép fel maga a gazdaság. Mekkora a termelési volumen, milyen piaci megrendelések vannak akkor, ha pörög a gazdaság. Akkor nagyon sok energiára van szükség, ennek következtében nagyon sok üvegházgáz hatású anyag kerül ki a levegőbe, és annak meg kell fizetni az árát.
- És látjuk, hogy most nem pörög a gazdaság, nemcsak nálunk, hanem másutt sem.
- 2008-tól kezdve a gazdaság leszállóágba került, így már az utolsó Gyurcsány-kormány idején sem tudtak, 2009 második felében [az már a Bajani-kormány volt – a szerk.] jó áron jelentős mértékű széndioxid-kvótát értékesíteni. Hiszen a 14–15 euró/tonna árról becsúszott 10 euró alá az ár, majd 2010 első felében rohamosan zuhant, ahogy a gazdaság kibocsátási teljesítménye és ezáltal az energiaigénye is csökkent. Ez együtt járt Európa-szerte a villamosenergia árának, legalábbis a villamosenergia átvételi árának drasztikus csökkenésével magán a piacon. Még egy problémát kellett beazonosítani 2010 nyarán, hogy a korábbi kormány idején ugyan értékesítettek viszonylag jó áron kvótát, amelyet egy zárt zöldberuházási rendszer keretében kibocsájtás-csökkentésre, energiahatékonysági beruházásokra kellett fordítani, de olyan csalafinta ez a nemzetközi kvótakereskedési rendszer, hogy a nagy vevők meg is jelölhetik, milyen feladatra kell a forrásokat és milyen ütemezéssel felhasználni. Ugye a korábbi kormány ezt a forrást részben a költségvetési hiány finanszírozására tette félre, tehát késedelmesen kezdett a felhasználáshoz, és nehezen tudott megállapodni belga, illetve spanyol kvótavásárlókkal, hogy milyen zöldítési célú fejlesztések legyenek. Na most, ez a két egybeesés jelentős mértékben rontotta Magyarország kvótaértékesítési lehetőségeit. És ezt használta ki Csehország, amikor nagyon jó ütemben, nagyon jó zöldberuházási rendszerrel tudott megjelenni a piacon. De engedje meg, hogy még tovább árnyaljam. Az utolsó Gyurcsány-kormányon belül is nagyon komoly vita volt a kvótabevételek felhasználhatóságával kapcsolatosan. Maga a környezetvédelmi tárca, nagyon helyesen, ragaszkodott ahhoz, hogy a kvótákat gyorsan, energiahatékonysági, épületkorszerűsítési célokra kell felhasználni. Míg a pénzügyminiszter azt mondta, hogy jó, persze, ezek fontos célok, de mégis fontosabb az, hogy talpon lehetne tartani az ország finanszírozhatóságát. Ezért átmenetileg kölcsön vesszük ezt a forrást, és aztán későbbiekben vissza fogjuk pótolni. Emiatt csúsztak valójában ezek a fejlesztések.
- Én ezt nem kétlem, hogy így volt. De azért 2010 tavaszán mégiscsak ott volt egy 17 milliárd forintos előkészített kvótaeladási szerződés, és azt a Fidesz akadályozta meg, még ellenzékből az illetékes parlamenti bizottságnál. Ezt miért csinálták?
- Azt, hogy megakadályozták vagy nem akadályozták meg, én nem tudom. Én nem voltam annak a bizottságnak a tagja. Én úgy tudom, hogy a Környezetvédelmi vagy a Fenntartható Fejlődés Bizottság volt, amely kezdeményezte a kvótaértékesítés leállítását. De azt is hozzá kell tenni, hogy abban az időszakban már bőven 10 euró/tonna alatt volt a kvóta.
- 7,80 volt, igen. De most 2 alatt van.
- Senkinek sem kell, értelemszerűen, hiszen lejárófélben lévő kvótákról van szó, és a gazdaság azóta sem tud kilábalni a válságból.
- Ebben igaza van, de nem arról volt szó. Akkoriban a Fidesz már a győzelmet a zsebében érezte, nem alaptalanul, és úgy gondolta, hogy nehogy már a Bajnai-kormánynak bármilyen sikere legyen, nehogy el tudjon könyvelni bármit vagy ráadásul pénzt vigyen be a költségvetésbe. Majd mi. Aztán elszalasztották az alkalmat.
- Nézze, a politika egy érdekes dolog, főleg választási időszakban. Lehetséges, hogy volt ilyen megközelítése is a kérdésnek, de nem szabad elfelejteni, hogy éppen azokban a hetekben, hónapokban Európa-szerte le kellett állítani a kvótakereskedési rendszert azért, mert Magyarország nem megfelelően gazdálkodott a kvótával. Sőt voltak olyan kvótaegységek, amelyeket kétszer is eladtak, és megjelentek másodszorra is a piacon Magyarország miatt. És ez még a korábbi kormányzatnak...
-… Na de nem Magyarország adta el kétszer, hanem a vevő adta el másodszor.
- Igen, csak a kvótakereskedés egy nagyon kényes, bizalmi kérdés, nagyon szigorú protokollja van, amelyen keresztül az értékesítő folyamatosan végig tudja tekinteni magának a kvótának az útját. Tehát magának az elsőszámú eladónak, a nemzeti eladónak, amely ez esetben Magyarország volt, folyamatos rálátása kellett hogy legyen a kvóta további útjára. És ugye ekkor leállították az egész kvótakereskedési rendszert Európában.
- Mégis, nincs abban valami, amit a volt kabinetfőnök mondott, hogy elküldték azokat a szakembereket a minisztériumokból, akik ismerték az egész tárgyalási folyamatot, ismerték a rendszert, ismerték annak a működését? Lehet, hogy őket is megbízhatatlannak tartották. Mindenesetre a lényeg az, hogy 2010-ben és 11-ben, amikor még volt némi fellendülés Magyarországon is meg Európában is, meg a világon is, nem sikerült kihasználni ezt a helyzetet.
- Egyrészt sikerült végre megállapodni a belga és spanyol korábbi kvótavásárlókkal, hogy fel lehessen használni a korábban értékesített kvótának az ellenértékét, és ebből indultak el azok a zöldberuházási programok, amelyek napkollektor-telepítést tettek lehetővé meg családiház-felújítást. De emellett is azért sikerült valamennyi kvótát értékesíteni, és így a panelprogram finanszírozhatósága részben megoldódott.
- Az Ön távozása nem állt semmiféle összefüggésben azzal, hogy például ezek a panelprogramok, ha nem is álltak le teljesen, de azért jelentősen lelassultak, és Ön pedig mindig nagy híve volt ezeknek a típusú dolgoknak, sőt óriási tervei voltak, hogy mennyi pénzt fognak erre költeni, ám ez mégsem történt meg?
- Alapvetően árképlet kérdésekben volt vitám a kormányzattal, de természetesen az is befolyásolta a távozásomat, hogy a korábbi megállapodásoktól eltérően nem lehetett elindítani egy jelentősebb épületkorszerűsítési programot, illetve a megújulóenergia átvételi rendszert, amelyet előkészítettünk, végül is a kormány nem hagyta jóvá.
- Mi zajlik most?
- Végül is azt kell mondanom, úgy tűnik, hogy az elkövetkezendő hetekben olyan garanciális elemek kerülnek be az éghajlatvédelmi törvénybe, ami a későbbiek során egy világos és átlátható protokollt fog biztosítani az új európai uniós üvegházhatású gázkvóta-értékesítési kereskedelmi rendszerben, amely 2013. január elsejétől 2020-ig fog tartani. Éppen kedden kezdtük el a tárgyalását annak az éghajlatvédelmi törvénynek, amely elő fogja írni a magyar kormány számára, hogy az ETS és az EDS rendszerből, a két fontos európai kvótakereskedési rendszerből származó magyar bevételek 50 százalékát egy önálló költségvetési előirányzatra, a zöldgazdaság finanszírozási rendszer nevet viselő előirányzatra kell elkülöníteni és annak a felhasználásáról a mindenkori energia- és klímaügyi miniszter fog dönteni.
- Olyan nincsen. Nemzeti fejlesztési miniszter van.
- Igen, de feladatok vannak a kormányzati statútumban megállapítva, és a mindenkori energia- és klímaügyekért is felelős miniszter az, aki ezekről a forrásokról, zöldítési és energiahatékonysági célú fejlesztésekről döntést hozhat majd.
- Mi történik egyébként a minisztériumban? Mintha nem tudnának megállapodni, és most nemcsak az Ön távozására gondolok és másokéra, hanem éppen mai vagy tegnapi hír, hogy a néhány hónapja kinevezett helyettes energiaügyi államtitkár is távozik. Mi a problémák, konfliktusok alapvető oka, ha van ilyen?
- Miután én egy esztendeje felmentésemet kértem a miniszterelnök úrtól, és távoztam a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból, azóta csak áttételes rálátással vagyok a belső életére.
- Ha megosztja velünk, már többet tudnánk.
- Ez Bolgár úr, annyira bizonytalan és mondjuk úgy, hogy tükör által homályosan tekinthető át, hogy ebben a kérdésben meg kell keresni a Fejlesztési Minisztériumot sajtófelelősét, és a valós indokokról és okokról minden bizonnyal választ fognak adni és kapni.
- Képviselő úr, Önön kívül a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból velem még soha senki nem állt szóba. Na de mindegy, örökké lehet próbálkozni. Ha Ön biztat, akkor megteszem.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
