rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. december 11.

Mennyi nyugdíj folyik ki Ukrajnába egy nem újratárgyalt szerződés miatt?
Korózs Lajos az MSZP elnökségének tagja

Bolgár György: - Néhány hónappal ezelőtt beszéltünk itt a műsorban arról, hogy az ukrán médiában megjelentek különböző tudósítások arról, hogy Magyarország a határon túl élő magyarok számára felajánlott állampolgárságot ki tudja, milyen módon vonzóbbá akarja tenni azzal, hogy a nyugdíjasoknak magyar nyugdíjat ígér. Ezt az ukrán média még számszerűsítette is, hogy körülbelül háromszáz eurónyi nyugdíjat ajánl fel a kormány például az Ukrajnában élő magyaroknak, akik magyar állampolgárokká is szeretnének válni.

- Sőt, ebből készült egy televíziós műsor odakint, amit egy internetes újság és az MTI átvett és közölte Magyarországon.

- Így van. Akkor arról beszéltünk, hogy ez igaz vagy nem igaz. A magyar hatóságok tényleg tesznek erre célzásokat vagy netán nyíltan verbuválnak új magyar állampolgárokat például Kárpátalján, hogy gyertek, csatlakozzatok és akkor még ilyen nyugdíjat is kaphattok? Akkoriban nem tudtunk a végére járni a dolognak. Történt-e azóta valami?

- Történni történt. Néhány dolgot érdemes azért fixálni. Van egy szerződés, amely most közel ötvenéves, Budapesten 1962. december 20-án kötötték meg, a Szovjetunióval kötött szerződésről beszélek, amelyet 1963 januárjában hirdettek ki Magyarországon. Az tény, hogy 2009-ben a Bajnai-kormány már lerakott az asztalra és átadott az Orbán-kormánynak egy ezt a szerződést felmondó új szerződéstervezetet, a teljes mellékletével együtt. A törvénytervezet, a kihirdetésről szóló kormányrendelet és az igazgatási eljárásról szóló rendelet és ennek a mellékletei a Külügyminisztérium számára elő voltak készítve. Én az elmúlt napokban ezeket a papírokat mind megtaláltam.

- Mert a hatvanas években kötött szerződések a különböző szocialista országokkal arról szóltak, hogy ha átköltözne ide, mondjuk a Szovjetunióból valaki és magyar állampolgárrá válna, itt lenne jogosult nyugdíjra, akkor az itteni szabályok és kereseti viszonyok alapján kell megállapítani a nyugdíját. Ugye körülbelül erről szól?

- Igen, viszont mindig elfelejtik azt, hogy a szerződő felek arról állapodtak meg, hogy ez csak akkor érvényes, ha egymás állampolgárai lakcímet változtatnak, átköltöznek vagy olyan munkakörük van. Tehát itt azért nemcsak arról van szó, hogy valaki anyagi előny megszerzése céljából él egy ilyen lehetőséggel, bár bizonyára van ilyen is. Viszont azóta nyitottabbá váltak itt a határok, annak idején nem nagyon volt jellemző, hogy költözködtek, csak arra volt példa, hogy egy-egy cég vagy vegyesvállalat munkatársai egyik országban vagy a másik országban dolgoztak, esetleg oda házasodtak.

- Igen, a házasság azért nem volt kizárható.

- Igen. De ugye a rendszerváltás után itt teljesen más helyzet alakult ki, mert egyértelművé vált, hogy a környező országokban hasonló jövedelmi viszonyok és hasonló nyugdíjrendszerek voltak, viszont néhány országban pedig teljesen eltérő nyugdíjszínvonal volt. Következésképpen meg lehetett állapítani egyfajta irányultságot. Magyarul nem tudok arról, hogy magyar állampolgár kért volna a román társadalombiztosítástól román nyugdíjmegállapítást, de tízezrével voltak olyan román állampolgárok, akik magyar nyugdíj megállapítást kértek az elmúlt évtizedben.

- Hiszen háromszor magasabb volt az itteni nyugdíj, és ez nyilván, mondjuk, az ukrajnai nyugdíjasokra is vonatkozott volna vagy ugyanez lett volna érvényes, hiszen annál is magasabbak voltak általánosan a nyugdíjak.

- Itt a szovjet utódállamokról van szó és ebben a szerződéstervezetben, amit most megnyitottam – itt van előttem –, az egyezmény a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjetunió Szocialista Köztársaság – ez nem mondom végig – közt köttetett annak idején. Bár Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása az elkövetkezendő néhány évben nem valószínűsíthető, Magyarország folyamatosan ajánl és nyújt segítséget Ukrajna számára az európai perspektíva tekintetében és szorgalmazzuk, hogy legyen társulási típusú megállapodás. Mindenképp előremutató egy olyan egyezmény megkötése országaink viszonylatában, amelynek szabályozási elve és az ezen elveken alapuló egyes rendelkezései EU-konformok, és így az uniós szabályozás szellemét tükrözik. Ez egy közös szándék volt a két ország között, hiszen ez a szerződés mellékletében volt olvasható.

- Bajnai ideje alatt, 2009-ben elkészült egy szerződéstervezet, hogy alakítsák át, módosítsák azt az 1960-as években született szerződést, amely lehetőséget teremtett volna arra, hogy ha mondjuk az Ukrajnában kettős állampolgárságot – bár ott törvénytelen, nem ismerik el, de mégis – suba alatt megszerzi valaki, és az ukrán hatóságok nem szereznek róla tudomást, ő pedig idejön, akkor magyar állampolgársággal esetleg magyar nyugdíjat kapjon. No de azon kívül, hogy a Bajnai kormány előkészítette ezt, mi történt?

- Az, hogy ezek a dokumentumok nyilván ott maradtak, és az átadás-átvétel valamilyen részét képezték a kormányváltás miatt. Ami érthetetlen számomra, az az, hogy mi történt ezzel a tervezettel, hiszen már le volt részben vagy teljes egészében tárgyalva, meg volt szövegezve a szerződés módosítása és minden hozzá kapcsolódó törvény és rendelet meg volt alkotva, itt van előttem, bárkinek be tudom mutatni. A mellékleteiben egyértelmű utalás történik arra, hogy Magyarország ezzel nemhogy nem jár jól, hanem Magyarországnak ezek kemény százmilliókba, milliárdokba kerülnek majd. Itt olvasom, hogy a fentiek alapján megállapítható, hogy a jelenleg hatályos szociálpolitikai egyezmény fenntartása éves szinten plusz kilencszáz millió forint többletkiadást jelent. Írja ezt 2009-ben a szerződés melléklete a 2007-es adatokra hivatkozva.

- De ez csak Ukrajnára vonatkozik, ugye? Kilencszázmillió többletet okoz.

- De a többlethez azt hozzá kell tenni, hogy 2007-ben ez az összeg már ötezer millió forintot tett ki és erre jött rá a kilencszázmillió többlet. Mindaddig, amíg az új szociális biztonsági egyezmény nem lép hatályba, az említett összeg éves szinten a jelenleg hatályos egyezmény alapján benyújtott új kérelmek eredményeképp körülbelül kilencszázmillió forinttal növekszik, ez azt eredményezi, hogy 2009-ben a szociálpolitikai egyezmény alkalmazásából származó kiadások összege már hétmilliárd forintra tehető.

- Hűha.

- Ez van a mellékletben.

- Ehhez képest 2012 végéig az Orbán-kormány nem terjesztette elő az ukrán félnek, hogy kössük már meg például azért, mert így évente többmilliárd forintot lehetne spórolni?

- Én nem állítok semmit. Most csak azt mondom, amivel szembesülök. Azt tudom, hogy tárgyaltak a nyáron, itt egy kormányközlemény, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye, amely a következőket tartalmazza. Hazánkba látogatott az ukrán nyugdíjalap igazgatóságának elnöke küldöttség élén, tárgyalt Soltész Miklóssal, pont, pont, pont, nem ragozom tovább. A tárgyalások fókuszában az ukrán-magyar nyugdíjakra vonatkozó megkeresésekkel kapcsolatos együttműködés állt, a nyugdíjalapok közötti adategyeztetések mellett, aminek köszönhetően gördülékenyebbé válhat a biztosítottak ellátása. Ez mindenekelőtt a kárpátaljai magyarok számára kiemelkedő jelentőségű. Ez van a közleményben, amelyet kiadtak 2012 nyarán.

- Akkor lehet, hogy az Orbán-kormány nem is akarja ezt a szerződést megkötni, nem? Lehet, hogy valamiért úgy gondolja, hogy az az érdeke, hogy a kárpátaljai magyarok számára a szociális biztonságot ilyen támogatással növelje.

- Ez nagyon egyoldalú támogatás. Ugyanis az ukrán fél a tárgyalások ideje alatt azt szorgalmazta, hogy a természetbeni juttatásokra ne terjedjen ki a megállapodás felmondása, illetve az egész átalakítása, csak a pénzbeli ellátásokra, mert akkor az ukrán fél azon az állásponton volt, hogy Ukrajnában például az egészségügyi ellátórendszer és annak a nyilvántartása és informatikai háttere nem alkalmas arra, hogy ezt az egészet beemeljék ebbe a megállapodás-tervezetbe. Hangsúlyozom, ott szűkítették arra, hogy ha valaki kölcsönösen nyugdíjmegállapítást kér vagy mondjuk külföldön, tehát a másik ország területén dolgozik és balesetet szenved, mondjuk egy üzemi baleset következtében, akkor a rokkantsági nyugdíjeljárás szabályai hogyan alakuljanak és hogyan állapítsák meg a nyugdíját. Ez semmi másról nem szólt. Az biztosan látszik, hogy ez a hétmilliárd forint – hiszen évről évre növekszik az igénylők száma – múlt évi. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság minden évben kiad egy évkönyvet, de ebben már nem számszerűsítik, hogy mennyien igényeltek külföldiek – konkrétan Ukrajnából – magyar nyugdíjat. Annyi van ebben az évkönyvben, hogy egy évben hetven százalékkal nőtt azok száma, akik igényeltek magyar nyugdíjat.

- Amikor legutóbb beszéltünk, akkor Ön azt ígérte, hogy az MSZP a parlamentben majd kérdést tesz fel a kormány illetékeseinek, hogy igaz-e, hogy esetleg az állampolgárságra igényt tartó határon túli magyarokat Ukrajnában például ezzel a nyugdíjjal is próbálják befolyásolni. Azt tudom, hogy a DK tett fel ilyen kérdést és kapott olyan választ, hogy nem, ez nem igaz.

- Így van, azt válaszolták, hogy nem.

- De ezek szerint valamitől mégiscsak nő a nyugdíjat igénylők száma.

- Én nem feltételezek semmit, csak a szememnek hiszek. Egy részében az ügynek úgy voltam érintett, hogy tagja voltam a Bajnai-kormánynak és tudom, hogy ment tárgyalás és ezt nem a szociális, hanem az Egészségügyi Minisztérium bonyolította. Azért, mert régen ez a kettő együtt volt és a tárgyaló fél már évek óta működött, hiszen 2005-ben a román csatlakozáskor Romániával le kellett tárgyalni ezt a szerződést. Előtte egyszerűbb volt a képlet, mert mondjuk Csehszlovákiával, a lengyelekkel, ciprusiakkal stb. egyszerre csatlakoztunk, és nekik is érdekük volt ezt felmondani.

- Akkor most adná magát, hogy meg kéne kérdezni a kormánytól vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól, hogy miért is és kiknek a nyugdíjkérelmei miatt vagy mitől nő meg ilyen nagymértékben a magyar nyugdíjra igényt tartók száma és ez mekkora kiadás. Nem?

- Nézze, az elmúlt napokban a Pest Megyei Hírhatár lapcsoport egy eszméletlen oknyomozást folytatott és cikkeket írogatott. Több tízezren olvasták el ezeket a cikkeket, lehet látni az interneten. A  Hír24 átvett információkat tőlük és megkérdezte az ONYF-től, hogy akik Magyarországon igényelnek nyugdíjat, azok személyes adatait, a papírjait jogukban áll-e ellenőrizni, mert Szabolcs megye egyes részein pletykaként terjed, hogy fiktív papírokkal is igényelnek ilyen ellátásokat. Nem tudtak rá válaszolni. Megkérdezte az újságíró a tegnapi nap folyamán, hogy vizsgálják-e az iratok valódiságát. Nem válaszoltak rá. Megkérdezték tőlük, hogy növekedett-e a száma azoknak, akik magyar nyugdíjat igényelnek. Nem válaszoltak rá. Megkérdezték tőlük, hogy mekkora nyugdíjat kapnak átlagosan azok az emberek, akik például Ukrajnából Magyarországon nyugdíjat kértek. Nem válaszoltak rá. Akkor most én mit feltételezzek?

- De ez a legbiztosabb. Az, hogy Ön mit feltételez egy dolog, de talán az MSZP képviselőcsoportjából valaki a kormány illetékesének feltehetné ezeket a kérdéseket, nem?

- Írásbeli választ igénylő kérdést fogunk intézni hozzájuk, mert ennek most már kell hogy nyoma legyen. Az nem járja, hogy egy nagyon egyszerű statisztikai adatot képtelenek megmondani egy újságírónak. Tehát itt tényleg nem rólam vagy nem is annyira az MSZP-ről van szó.

- Nem, Önök itt csak kvázi közbeeső közvetítők, akik megpróbálják az emberek kérdéseire megszerezni a választ. Ha már az emberek, illetve a média képtelen erre választ kapni. Nem?

- Én nem feltételezek semmit, de itt két dolog lehetséges. Egyszerűen csak bénáznak, tárgyalgatnak és nem maradnak semmiben, de ennek nem értem a logikáját. Ezt a régi szerződést már három év óta fel kellett volna mondani, és kihirdetni az új megállapodást. Először is megkötni az új szerződést, ratifikálni.

- Vagy nem bénáznak.

- Vagy nem bénáznak, valami más szándékuk van ezzel az egésszel, mismásolnak, húzzák az időt, mert lehet, hogy szavazatokat akarnak vásárolni. Csak arra utalnék, amikor az a bizonyos parlamenti képviselő és kormánytisztviselő, az Orbán-kormány egyik vezető politikusa azt mondta, hogy állampolgárságot adnak a határon túli magyaroknak és húsz évre bebetonozzák magukat. Konkrétan Mikola István mondta ezt. A Hírhatár lapcsoport még a videót is betette az újságcikkbe. Kérem szépen, nekem ehhez nincs mit hozzáfűznöm, de egyet biztosan látok. A magyar társadalombiztosítás nemhogy nem nyer ezzel az egésszel – hiszen itt van előttem a szerződéstervezet mellékletében –, hiszen 2009-ben már a 2008-as adatok értelmében több mint hétmilliárd forintot fizetett a magyar állam.

- Igen. Akkor talán ezt az írásbeli választ próbálják meg a kormányból kicsikarni.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái