Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. december 11.
- Részletek
- 2012. december 13. csütörtök, 03:36
- Megbeszéljük
Tárgyalnak a közmédia létszámcsökkentéséről
Kapuvári Gábor, a Közszolgálati Médiumok Üzemi Tanácsának elnöke
Bolgár György: - Hogy áll a huzakodásotok az MTVA vezetésével? Mi a helyzet az elbocsátásokkal?
Kapuvári Gábor: - Ha a tárgyalásokat érted huzakodások alatt, akkor ez úgy tűnik, ma délben lezárult. Tegnap akartuk lezárni, azonban nem sikerült megegyezni, és a központi üzemi tanács nem írta alá a megegyezést. Ma délig adott nekünk gondolkodási időt, de nem volt min gondolkodni. Olyan feltételek vannak a megegyezésben, amelyek aláírhatatlanok. És ezért mi nem láttuk el kézjegyünkkel.
- És most akkor mi lesz?
- Két dolog lehet, és az egyiknek már hallom hírét folyosói pletykákból, hogy a menedzsment, bizonyítandó a jó szándékát, fenntartja azokat a kedvezményeket, amelyeket a megállapodásban lefektettünk volna. És bár nincs megállapodás, mégis meglépi azokat a lépéseket. Ezt nagy örömmel látnánk.
- Áhá, de anélkül, hogy veletek tárgyalnak?
- A velünk folytatott tárgyalásban is elhangzott egy 10-20 fős csökkentés, de 40 nem. Tehát, kérdezem én, a megállapodásba miért nem lehetett ezt belefoglalni?
- De ne nektek legyen igazatok. Nem?
- Én nem tudom, de nekünk volt a tegnapi tárgyaláson körülbelül tíz javaslatunk, amiből ha jól számoltam, egyet fogadtak el. És ezek nem mind kerültek volna pénzbe az intézménynek.
- De ha jól emlékszem, akkor Ti nagyjából azt szerettétek volna elérni, hogy körülbelül a tervezett létszám felét bocsássák csak el jövőre, és cserébe, hogy a spórolásnak is legyen valamiféle alapja, ne legyen béremelés az ott maradók számára.
- Igen, ezt a szakszervezetek ajánlották fel, és szakszervezetekről lévén szó, ez megdöbbentő. Tehát az alkuban egészen odáig elmentek volna, hogy ne legyen jövőre bérrendezés, cserébe ne küldjenek el annyi embert. Ez szakszervezeti ajánlat volt, és azt gondolom, hogy szakszervezetektől ez a legnemesebb gesztus.
- Erre mi volt a reakció?
- Nagyon sok mindenre nem volt a válasz. Hogy egy egészen érthetetlen és egyszerű példát mondjak, javasoltuk, hogy a megállapodás című dokumentum alcímét változtassuk meg, és legyen benne az, hogy a csoportos létszámleépítésben érintettek számának csökkentéséről és a következmények enyhítéséről.
- Mert most mi az alcím? Vagy nincs is alcím?
- A jelenlegi dokumentumnak ez volt az alcíme: Megállapodás csoportos létszámcsökkentés tárgyában. Nem a csoportos létszámcsökkentésről, hanem a hatását enyhítő körülményekről kívántunk megállapodni.
- És nem általánosságban csoportos létszámcsökkentésről, hanem erről a konkrét létszámcsökkentésről akartatok beszélni.
- Igen. És a megállapodás szándékával mentünk tegnap.
- Függetlenül attól, hogy az MTVA vezetése mit fog csinálni magától és mit nem, mi az, ami az üzemi tanács kezében van mint bármilyen eszköz vagy lehetőség, hogy a történeteket befolyásolja?
- A központi üzemi tanács most valószínűleg hátra fog lépni egy lépést, mert a legfrissebb információ...
-… Ez vívásban nagyon jó eszköz, de biztos, hogy ebben a szóbeli vagy munkaügyi vívásban is jó?
- Nézd, én kardvívó voltam, ott általában a hátrálást kitörés szokta követni. Nem vagyok benne biztos, hogy ez a sporthasonlat itt használható. Én csak mondom, hogy azért léptünk mi most hátra, mert ha jól sejtem – és jól sejtem – most a szakszervezetek lépnek, mert ezekben a percekben hozzák létre a sztrájkbizottságot.
- Nocsak. És úgy ítéled meg saját tapasztalataid alapján, hogy ez több puszta adminisztratív jellegű fenyegetésnél? Hogy tudunk mi sztrájkbizottságot is létrehozni, hiszen erre van lehetőség. Tehát van is az emberekben elszántság arra, hogy akár sztrájkkal próbálják megvédeni a többieket?
- Ezt én nem tudom megítélni, hogy a szervezettség milyen erős. Azt tudom, hogy nagyon elkeseredett a hangulat ebben a négy intézményben. Tehát az emberek azt gondolják, hogy ez az újabb megtizedelés, sőt, a továbbiak kilátásba helyezése kezdi reménytelenné tenni a jövőképet. Még egy dolog, amit elfelejtettem mondani, itt talán mosolyra húzódik a szád. A tegnapi tárgyalásoknál az egyik olyan pont, amikor letettük a ceruzát, az volt, hogy a munkabékére hivatkozva a menedzsment ezt a megállapodást bármikor egyoldalúan felbonthatja. Ezt kellett volna aláírni.
- Tényleg? Nem is mosolygok, nevetek rajta. Hát ez nagyon jó.
- Úgyhogy azt gondoltuk, hogy mivel ez már másnap felmondható...
-… Nem bíztok eléggé bölcs vezetőitekben.
- De. Nagyon bízunk. Ezzel kezdtem ezt a beszélgetést is, hogy nagyon reméljük, hogy az az áldozatvállalás, amit aláírattak volna velünk, most valóra válik nélkülünk is.
- Van arról bármilyen adatotok, hogy az elmúlt két, két és fél évben hogyan cserélődött ki a közszolgálati média alkalmazotti köre? Tehát nemcsak arról, hogy itt körülbelül több lépésben is csökkentik egyharmadával a létszámot – lehet, hogy most már többel is, mint egyharmaddal –, hanem közben azért jó néhány új ember is került be a közszolgálatba.
- Vannak ilyen információim. Hogy mást ne mondjak, tegnap is vettek fel munkatársat.
- Ha már kirúgnak valakiket, legyen legalább valaki, aki pótolja őket, nem?
- Ez így nem mehet, mert így automatikus a munkaügyi bíróság. De az kétségtelen, hogy – ahogy itt most mondják – minőségi cserékre folyamatosan sor fog kerülni.
- És honnan jön a minőségi csere?
- Azt nem tudom, de szóbeszédet te is ismersz.
- Óh, hát hallottam én Echo tévéről, Hírtévéről.
- Én is hallom mindenfélét.
- Értem. A Klubrádióból mintha nem mentek volna oda.
- Nem találkoztam még klubrádiós munkatárssal.
- Én sem. De ami késik, nem múlik. Hadd kérdezzek egy kicsit más dolgot, mert ezek szerint a dolog ott áll, hogy sztrájkbizottság, és aztán meglátjuk, hogy mihez kezd ezzel a közszolgálati.
- Ugye a sztrájkbizottság automatikusan hét nap tárgyalás, mert a törvények elrendelik.
- Ebből az üzemi tanács kimarad? Ez már csak a szakszervezetek dolga lesz?
- A törvény azt is elrendeli, hogy sztrájkkal az üzemi tanács oly módon sem foglalkozhat, hogy nem gátolhat és nem támogathat. Tehát nekünk abszolút neutrálisnak kell lenni sztrájk-ügyben. Az nincs leírva a törvényben, hogy ugyanakkor nem figyelhetünk.
- Akkor kérdezek valamit, amiről én nem tudok, de te nyilván azonnal tudod a választ. Tartalmi kérdésekbe, programok, műsorok tartalmába bármilyen módon beleszólhat-e az üzemi tanács? Hogy mi hangzik el, hogyan hangzik el, vagy mi nem hangzik el?
- Nézd, a törvény ezt lehetővé teszi. Sőt, ugye félévenként fontos tartalmi és gazdasági kérdésekről a menedzsmentnek kötelező tájékoztatást adnia az üzemi tanács számára. Tehát elviekben igen. Sőt, ezeken a tárgyalásokon mindig hangsúlyozni szoktuk mindkét oldalról, hogy a központi üzemi tanács a törvény szerint a vezetés része, tehát ilyen módon nekünk minden a dolgozók nagyobb csoportját érintő intézkedésről tudnunk kell.
- Arról például hallottál, hogy a Tárkinak volt egy közvélemény-kutatása tegnap, ami arról szólt, hogy az elmúlt huszonkét év legrosszabb miniszterelnökének az emberek Orbán Viktort tartják. Ellenben a Magyar Távirati Iroda ezt nem tartotta szükségesnek kiadni. Millió hírt ad ki naponta az MTI, de ez nem szerepelt benne.
- Erről nem tudok. Őszintén szólva nem járatom az MTI híreket, tehát ezt most hallom először.
- Csak azért mondom, mert talán érdemes felvetni. Ugye mindenféle közvélemény-kutatást rendszeresen továbbít az MTI. Vannak országos és vannak vidéki hírek, nemcsak külföldiek. Amikor ma megpróbáltam volna az MTI vezetésétől megtudni, hogy mégis hogyan felejthették ki ezt a legalábbis érdekes hírt, ami sokat is mond a mai politikai helyzetben, akkor elzárkózott mindenki a nyilatkozat elől. Magyarán még a kérdésekre sem hajlandók válaszolni. De hátha az üzemi tanács kérdésére hajlandóak lennének.
- Nyilván tartanak attól, hogy csőbe húzod őket, és inkább nem nyilatkoznak.
- Én nem húzok csőbe senkit, csak megkérdezem, hogy lehet az, hogy 2012-ben a Magyar Távirati Irodában egy ilyen hírt nem adnak ki, ellentétben az általános normális szokásos gyakorlattal.
- Igen. Érdekes és meglepő.
- Felvethet ilyet az üzemi tanács?
- Fel, ha van tárgyalási periódus. Ha van olyan diskurzus, amiben egyébként mi megállapodtunk korábban a menedzsmenttel, hogy havonta csúcsszintű találkozót tartunk és egy-egy problémát megbeszélünk, végigtárgyalunk, a megoldásokat közösen találjuk ki. Az üzemi tanácsnak mégiscsak legalább ötszáz év szakmai múltja van.
- De tudod, a cenzúrának is van ötszáz éves szakmai múltja.
- Igen. De hátha ezeket a problémákat meg lehet beszélni. Van gondunk elég, tehát sok beszélnivaló van. Ilyen találkozóra azt hiszem, talán csak egyszer került eddig sor.
- Akkor ideje megtartani a másodikat.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!