Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. december 19.
- Részletek
- 2012. december 21. péntek, 04:02
- Megbeszéljük
Miért vádolta meg Ángyán a szocialistákat?
Harangozó Gábor, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja, szocialista képviselő
Bolgár György: - Ángyán József, aki az elmúlt egy évben sokszor felhívta magára és a földbérleti szerződések áldatlan ügyére a figyelmet, most tett egy érdekes nyilatkozatot és nem csak a Fideszt, saját pártját, hanem az MSZP-t is támadta. Mondván, hogy az új földszabályozás a két párthoz köthető tőkés csoportokat hoz helyzetbe, és ezek már fel is oszthatták az országot maguk között. Most ez egy politikai kijelentés akar lenni vagy tán van némi alapja is?
Harangozó Gábor: - Hát tudja, Bolgár úr, ez úgy volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr behívott a dolgozószobájába, és azt mondta, hogy annyi földet osztottunk már ide-oda a haveroknak, már nincsen jelentkező rá, arra gondoltam, hogy esetleg a szocialistáknak is kéne valami földet juttatni. Hát egyezzünk meg abban, hogy osszuk fel a régiókat, és osztanánk valamit a szocialistáknak is. Így jó lesz-e. Természetesen nem volt ilyen. Ángyán Józsefnek ezt a kijelentését, nem hiszem, hogy bárki is komolyan tudná venni, ismerve azt, hogy nemcsak Ángyán József, mi magunk is folyamatosan küzdünk az ellen a birtokpolitika ellen, amit a Fidesz vezetése erőltet rá az országra. Hiszen azzal, amit a magyar gazdasággal művelt, nemcsak az a baj, hogy kifejezetten a Fidesz közeli embereknek és a Fidesz közeli politikai barátoknak juttatja oda a földeket, hanem az a legnagyobb probléma vele, hogy ha ez az elképzelés amit ők kitaláltak végig fog menni, akkor megismétlődik a mezőgazdaságban az a tragédia, ami a 90-es évek elején bekövetkezett. Hogy egy akkor működő, akkor még a világon az egyik legjobban működő mezőgazdasági rendszert úgy vertek szét az akkori döntéshozók, hogy…
– Hogy azóta se sikerült teljesen helyreállítani. De válasszuk a földügyeket két részre. Hiszen a hallgató nem biztos hogy pontosan tudja követni. Az elmúlt hónapokban az keltett konfliktusokat meg nagy figyelmet, hogy kiderült, a néhány tízezer hektárnyi állami tulajdonban lévő földre kiírt pályázatokat bérleti szerződéssel húsz évre odaadták nagyon sok esetben fideszes vagy Fidesz közeli nagyvállalkozóknak vagy kisebb vállalkozóknak ahelyett, hogy az ott helyben lakó kisebb gazdáknak adták volna oda. És emiatt tiltakozott Ángyán József. De amire itt most utalhat, az valószínűleg nem ez, mert itt biztos hogy nem kaptak szocialistákhoz közeli vállalkozók földbérletet, hanem az új földtörvény. Ami viszont nem tudom, nem értem, hogyan is kedvezményezhetné a tegyük fel szocialistákhoz is gondolkodásban közelálló, bár nem tudom mennyi ilyen van, esetleges nagyvállalkozókat, nagyobb birtokosokat. Hiszen mintha éppen hogy nem a nagybirtok érdekében tennének lépéseket a földtörvényben, hanem egy másfajta rendszer kiépítése folyik.
– Szóval a következő dolog történt. Múlt héten a mezőgazdasági bizottságba bejött a mezőgazdasági szaktárca államtitkára, és prezentálta, hogy az alaptörvényben milyen módosítást javasol a kormány. Kiderült, hogy nemcsak a földtörvényt szeretnék kétharmados sarkalatos törvénnyé tenni, hanem a földtörvény mellett az üzemszabályozást és az általuk „integrált mezőgazdasági szervezeteknek vagy szerveződésnek” hívott törvényt is sarkalatos törvénnyé kívánják tenni.
– És miután ez az eredeti alaptörvényben nem volt megnevezve, ezért most utólag ezt is módosítani kell.
– Igen. És ez egy nagyon érdekes szituáció volt, mert nemcsak mi nem tudtuk, hogy mit jelenthet ez az integrált mezőgazdasági szervezetekről szóló kétharmados törvény, hanem maguk a fideszes képviselők is értetlenkedve kérdezték a szaktárcát, hogy hát jó, jó, de miről szól ez a törvény. És a szaktárca államtitkára maga is azt mondta, hogy még pontosan ők sem tudják, hogy ez miről fog szólni, de adjunk egy biankó meghatalmazást magának a parlamentnek, hogy erről alkossunk egy törvényt, és majd az lesz benne, amit a parlament elfogad. És mi erre azt mondtuk, hogy ilyet nem lehet csinálni. Ez teljesen elfogadhatatlan. Eleve elképesztő dolog szerintem az, hogy kétharmados törvénnyé teszünk olyan szabályozásokat, ami nem alapcélokat fogalmaz meg, hanem magát azt is, hogyan kell a célhoz eljutni. Tehát mi azt mondjuk, hogy lehetne kétharmados törvényt hozni arról, hogy általában a földszabályozásnak, birtokszabályozásnak, termelési szerkezetnek milyen célokat kéne kitűznie maga elé, ezt be lehet tenni akár az alaptörvénybe is.
– De persze ehhez az kellene, vagy az illene, hogy közben megegyezzenek az ellenzékkel, hogy a kétharmadba bevonják őket is.
– Én ennél többet mondok. Szerintem meg lehetne egyezni, hogy mik legyenek a célok. De azt, hogy ezt hogyan kell elérni, ezt nem szabad sarkaltos törvénnyé tenni, nem szabad kétharmados törvénnyé tenni. Több oka van ennek. Például az is, hogy a mezőgazdaság alapvetően az Európai Unió szabályozása alá tartozik. Nem tudjuk még azt sem, hogy a következő hétéves ciklusban a mezőgazdasági támogatások milyen rendszert fognak preferálni, hiszen ez még nincs elfogadva. De ha most ezt a hétévest elfogadjuk, a következő hét évben újabb szabályozás lesz. Azt meg már végképp nem tudjuk, hogy abban mi lesz. Ezért ha most hozunk egy olyan birtok- és üzemszerkezet-szabályozást, ami nem tudja a legoptimálisabban, a legjobban kihasználni az európai uniós lehetőségeket vagy azzal akár szembe is megy, akkor azzal lehetetlen helyzetbe fogjuk hozni a magyar mezőgazdaságot. Tehát ezért eleve ebből kétharmados törvényt nem szabad csinálni. Ángyán Józsefnek más…
– Mi az ő baja?
– Neki az volt a problémája, hogy ő ugye valószínűleg több tud arról, mi lehet ez az integrált mezőgazdasági szervezetekről szóló törvény. Mi erről semmit sem tudunk, de az ő véleménye szerint ez arról fog szólni, hogy majd a nagy mezőgazdasági vállalkozásoknak szét lesznek osztva a régiók, amelyek a fő integrátorok lehetnek, és akkor hozzájuk kell mindenkinek becsatlakozni.
– Tehát, hogy gyakorlatilag mégis kialakulhatnának óriási földbirtok rendszerek, csak nem nyilvánvalóan egyértelmű törvénnyel, hanem csak fű alatt.
– Akár ez is lehet, nem tudjuk. Szóval tényleg az az elsődleges probléma, hogy nem lehet tudni, mi lesz ebben a törvényben. Ő azt mondja, hogy nem az a jó út, amit ő feltételez arról, milyen irányba akar menni a magyar mezőgazdaság, de az is elképzelhető, hogy ő ténylegesen ismerve a saját frakcióját, tud róla, hogy a Fidesz egyeztet mezőgazdasági nagyvállalkozókkal és őket akarja helyzetbe hozni. Én ezt nem tudhatom. De ő azt mondja, hogy ez nem helyes út, és hogy a családi gazdaságokat kéne helyzetbe hozni és a családi gazdaságoknak kéne szövetkezetekbe tömörülni, az egy sokkal jobb forma lenne.
– Na de ezen az alapon akár közelebb is állhatna a szocialistákhoz, hiszen a szocialisták a szövetkezesítés valamiféle visszahozásának igen…
– Mi abszolút szövetkezetpártiak vagyunk, hiszen a magyar mezőgazdaság versenyképességének az volt az alapja, hogy a versenyképes nagyüzemi termelés és ha úgy tetszik családi gazdasági termelés, háztáji termelés olyan szimbiózisban, integrációban működött, ami az olcsó és versenyképes alapanyagot és a hozzá kapcsolódó mindenféle mezőgazdasági szolgáltatást, termelést tudta működőképes rendszerbe kötni. Ha mi fogunk kormányra kerülni, mi abszolút azt a modellt fogjuk támogatni, ami egy ilyen logikára épül.
– Na de ha Ángyán József elképzeléseiben is van ilyen, ráadásul ő az a fideszes politikus, aki az elmúlt háromnegyed évben a legfájóbb tüske Orbán Viktor körme alatt, akkor hogy lehet, hogy a szocialisták nem tudtak vele valamiféle együttműködésre jutni. Sőt, ugye megkapták megint tőle, hogy pont olyanok, mint a Fidesz. Ennyire zsigerből nem szereti Önöket?
– Szerintem Ángyán József lehet hogy azért tett ilyen politikai jellegű kijelentést, mert belülről támadhatták azzal, hogy talán túl közel került a szocialistákhoz, mert nagyon hasonló gondolatokat mond mondjuk a szövetkezeti elképzeléseivel. És ez egyfajta nem túl jól sikerült elhatárolódás tőle, vagy politikai állásfoglalás. Mi egyébként nem azért nem szavaztuk meg, amit Ángyán József módosításként bevitt, mert támogattuk volna azt, amit a Fidesz mond, hiszen a Fidesz verzióját, ezt az integrált mezőgazdasági szerveződést is leszavaztuk. Mi azt mondtuk, hogy nem szabad ilyen jellegű szabályozást kétharmados törvénnyé tenni.
– Mert a mindenkori kormányt megfosztja az eszközök, a módszerek megválasztásától.
– Ez pont ugyanolyan, mint amit az adópolitikával csinál a fideszes kormány. Kétharmados törvénnyé teszi, hátha majd senki nem fogja tudni megváltoztatni. Ami akár egy országot működésképtelenné is tud tenni. Vagy a gazdaságpolitikájába olyan fékeket tesz bele, hogy később, ha akarat van rá, akkor sem fogja tudni megváltoztatni senki, vagy csak nagyon nehezen. Ez egy borzasztó arrogáns és hibás politika, amit mi nem tudunk támogatni. Itt egyszerűen csak erről van szó.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!