rss      tw      fb
Keres

Ab-döntés - Formai okokból megsemmisítették az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit - ÖSSZEFOGLALÓ

MTI 2012. december 28., péntek 16:51

Formai hiányosságok miatt az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken megsemmisítette az alaptörvény egyes - köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozó - átmeneti rendelkezéseit. A kifogásolt rendelkezések tartalmának alkotmányosságát nem vizsgálta a testület. A Fidesz tudomásul vette a döntést, és azt javasolta, hogy a megsemmisített szabályokat februárban foglalják az alaptörvénybe. Az ellenzéki pártok és szervezetek üdvözölték az Ab döntését, és egyúttal demokratikus jogalkotásra szólították fel a kormánypártokat.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte, hogy az Ab vizsgálja meg az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseinek alkotmányosságát.

Az Ab pénteki határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket - köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat - e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

Kiemelték, hogy a testület az alaptörvény egyetlen rendelkezését sem vette tartalmi vizsgálat alá, nem az alaptörvény rendelkezéseit semmisítette meg, hanem az Országgyűlést alkotmányozóként is kötelező jogalkotási szabályok megsértését állapította meg.

Az Ab megjegyezte: ennek megfelelően tartalmilag nem vizsgálták az előzetes választási regisztrációra vonatkozó rendelkezéseket, ezeket is formai, eljárási okokból semmisítették meg. A regisztrációval kapcsolatban a választási eljárási törvénybe foglalt rendelkezések érdemi vizsgálata a köztársasági elnök előzetes normakontroll iránti indítványa alapján folyamatban van, a döntés az ügyben január elején várható - írták.

Az alaptörvényhez kapcsolódó azon átmeneti rendelkezéseket, amelyek megfeleltek az alaptörvényben foglalt felhatalmazásnak nem semmisítette meg az Ab. A határozathoz Holló András és Stumpf István párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária pedig különvéleményt csatolt.

Szabó Máté ombudsman üdvözölte a kezdeményezésére született pénteki alkotmánybírósági döntést. A 2012-ben hozott határozatok alapján az ombudsman azt is megállapította: hatékonyan működik az a rendszer, amelyben az állampolgárok kezdeményezhetik, hogy az alapvető jogok biztosa utólagos normakontrollért forduljon az Ab-hoz.

Jakab András alkotmányjogász az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését az elmúlt két és fél év legfontosabb Ab-határozatának nevezte. Kifejtette: az Ab azt állapította meg, hogy az átmeneti rendelkezések nem felelnek meg azoknak az eljárási követelményeknek, amelyeket az alaptörvény előír. Arra mutatott rá, hogy az alaptörvény kifejezetten csak átmeneti jellegű rendelkezések megalkotására adott felhatalmazást.

Az Ab "nyitva hagyta" ugyanakkor azt a kérdést, elfogadhatók lennének-e a most megsemmisített rendelkezések, ha azokat "egyenként átemelnék" az alaptörvénybe - mondta az alkotmányjogász.

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője azt közölte: a Fidesz tudomásul veszi és végrehajtja az Alkotmánybíróság döntését, kész a formai hiba kijavítására. A Fidesz azt javasolja, hogy a parlament februárban foglalja az alaptörvénybe azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság formai okból megsemmisített.

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, aki az alaptörvényt szövegező bizottság elnöke volt, hangsúlyozta: csak időbeli és nem tartalmi oka volt annak, hogy az átmeneti rendelkezéseket külön fogadták el. Szerinte így nincs akadálya annak, hogy a megsemmisített rendelkezéseket "egy egyszerű alkotmánymódosítással" beemeljék az alaptörvény szövegébe.

Mesterházy Attila, az MSZP pártelnök-frakcióvezetője szerint ismét bebizonyosodott, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség túllépte a hatáskörét, visszaélt hatalmával, visszaélt a választók bizalmával. Hozzátette: üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, amelyben kimondják, hogy az átmeneti rendelkezések nem tekinthetők az alaptörvény részének és nem tekinthetők az alaptörvény módosításának, illetve kiegészítésének sem.

A Jobbik szerint a kormánypárti képviselők fittyet hánynak a jogalkotási szabályokra, a választási regisztrációval kapcsolatban pedig fennmarad a szavazatvásárlás lehetősége is. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője közölte: a választási regisztráció alkotmányellenességét gyakorlatilag a Fidesz is elismerte, amikor épp ezért az alaptörvény részévé akarta tenni annak részleteit is.

Az LMP véleménye szerint az Alkotmánybíróság "kikukázta" az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit. Schiffer András frakcióvezető és helyettese, Karácsony Gergely azt mondták: pártjuk tárgyalásokat szeretne egy megegyezéses alkotmányról. Az LMP bízik abban, hogy az Ab napokon belül kimondja az előzetes regisztrációval kapcsolatos ítéletét, és a Fidesz "bármit trükközik", a jogszabály nem megy át az Ab szűrőjén.

A Demokratikus Koalíció szerint az Ab döntésével az "orbáni rendszer" óriási pofont kapott, mivel az alapjait jelentő szabályokat semmisítették meg. Varju László országgyűlési képviselő az MTI-nek azt mondta: az Alkotmánybíróság karakán döntést hozott, ami azt igazolja, hogy még többségben vannak a független bírák a taláros testületben, de szerinte fennáll a veszélye, hogy ez a többség megszűnik.

Az Együtt 2014 Választói Mozgalom arra szólította fel a kormányt, "próbálja meg a demokrata utat", semmisítse meg az alaptörvény-ellenes jogszabályokat, és egyúttal mondjon le azokról a politikai hátsó szándékairól is, amelyek az átmeneti rendelkezések mögött meghúzódnak, különös tekintettel az előzetes regisztráció intézményére.