rss      tw      fb
Keres

Kötelezően választható hit- és erkölcstan az általános iskolákban




A 2011 decemberében elfogadott Köznevelési Törvény rendelkezik a kötelezően választható hit- és erkölcstan 2013. szeptemberi bevezetéséről az állami általános iskolák 1. és 5. osztálya számára. A szülőknek a gyerekek beiskoláztatásakor el kell dönteniük, hogy a gyerek melyik kötelező képzésre, az erkölcstanra vagy az egyház által szervezett hittanra járjon. Ezek is a kötelező tanórai foglalkozások részei lesznek, így legalább kettest kell belőlük szerezni az év végén. Réthelyi Miklós korábbi nemzeti erőforrás miniszter korábban egy konferencián jelentős munkának nevezte az előkészítést és a végrehajtást. Elmondta, a társadalomban nagy a várakozás az oktatási rendszer átalakítása, ezen belül egyebek mellett a hittanoktatás és az erkölcstanoktatás kötelező bevezetése kapcsán. Szerinte a hitoktatóknak elemzőképességgel és filozófiai ismeretekkel kell rendelkezniük, valamint egyszerre kell elbeszélőknek és evangélistáknak lenniük, meg kell találniuk a mélyebb értelmét az általuk elmondott elbeszéléseknek, amelyeket az emberiség történetében is kell helyezniük.

Erdő Péter: végig kell gondolni a kötelezően választható hittan vagy etika oktatás részleteit
2012. december 06. csütörtök

Erdő Péter bíboros szerint végig kell gondolni részleteiben a kötelezően választható hittan vagy etika oktatás által felvetett kérdéseket, mert egyelőre „nagyon komoly szervezési problémák vannak”. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) téli rendes ülése utáni sajtótájékoztatón a testület elnöke hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy legyen joguk a diákoknak dönteni, hogy hittant vagy etikaoktatást választanak.

A tervek szerint felmenő rendszerben vezetik be a kötelezően válaszható hittan vagy etikaoktatást, így ha például az 1., 5. és 9. osztályokban ezt megteszik, akkor a többi évfolyamon egyelőre fakultatív marad ez a lehetőség, utóbbiakban pedig majd a következő tanévektől kezdődően kell választaniuk a tanulóknak.

Erdő Péter adatai szerint jelenleg országosan a tanulók mintegy 30 százaléka jár valamely felekezet hittanóráira, és most is van rá lehetőség, hogy ne az iskolában, hanem egyházi épületben tartsák meg ezeket. Egy komplett hittancsoport a legritkább esetben kerül ki egyetlen osztályból.

Mohos Gábor, az MKPK titkára a sajtótájékoztatón elmondta: a püspökök testülete fontosnak tartja, hogy a vallásszabadság elvével összhangban biztosítsák a szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket a katolikus hittanoktatásra mindenhol, ahol ezt a szülők, illetve a tanulók igénylik.

***

Bölcskei Gusztáv: bizonytalanság hatja át az oktatást
2012. december 27. csütörtök

Bölcskei Gusztáv Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint „bizonytalanság hatja át” az oktatást is, az egyházkerületi iskolákban pedig úgy készítik a helyi tanterveket, hogy még nincs meg a központi tanterv. A köznevelési törvény a részletkérdéseket a később meghozandó rendeletekre bízza, ám „ez nem szolgálja a kiszámíthatóságot és a biztonságot”, ráadásul a rendeleteket sokkal hamarabb hatályon kívül lehet helyezni, mint a törvényt. A kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás bevezetésével kapcsolatban tapasztalható bizonytalansági tényezők között említette, hogy nem tisztázott: a hitoktatás helyszíne az iskola vagy az egyházközség valamelyik épülete lesz-e. Egyébként sok lelkészük elvégezte a hittanári szakot, hogy a tanítás kritériumainak megfeleljen. Egyébként „tudatosan visszafogottak voltak” az iskolaátvételeknél, ezt csak ott tették meg, ahol „valós gyülekezeti háttérrel” rendelkeztek, noha az egyházközségek életét egy-egy református iskola felpezsdítheti. Új elemként a református egyház szakképzésben vállalt nagyobb szerepét említette, és fontosnak tartja, hogy idén az állam már nem utólag finanszírozza oktatási tevékenységüket. „Megnyugtató hír”, mondta, hogy az egyházi iskolák finanszírozása 2013. augusztus 31-éig nem változik, március 31-éig pedig kidolgozzák a szeptember 1-jétől érvényes támogatási rendszert. De annak is „itt van az ideje annak, hogy az egyházfinanszírozást mint egészet újragondoljuk”, amire „látszik is hajlandóság” a kormányzat részéről.

***

A DK szerint „listázásra” ad lehetőséget a kötelező hit- és erkölcstanoktatás

2012. december 05. szerda

A Demokratikus Koalíció (DK) álláspontja az, hogy az állami iskolákban nem lehetne kötelezővé tenni a hit- és erkölcstanoktatást, mert az szerintük az emberek listázására ad lehetőséget.

Vadai Ágnes, független országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján a világnézetileg semleges oktatás követelményével ellentétesnek nevezte, hogy jövő szeptembertől az állami iskolákban bevezetik a kötelező hit- és erkölcstanoktatást. Ez ugyanis a családok vallási hovatartozásának „listázására” ad lehetőséget, hiszen a szülőknek nyilatkozniuk kell, hogy a hit- vagy az erkölcstanoktatást választják-e gyermekeiknek. Az állam így tudni fogja, hogy az adott településeken ki hívő és ki nem, illetve hogy ki melyik felekezethez tartozik.

„Nincs semmi garancia, hogy ezt nem használják fel például arra, hogy valakit a szakmai előmenetelében előnyben részesítsenek. Nem tudjuk, hogy ki és hol fogja tárolni ezeket a rendkívül érzékeny adatokat.”


KDNP hit- és erkölcstan könyvet ajánl fel Vadai Ágnesnek
2012. december 05. szerda

A A Kereszténydemokrata Néppárt közleménye szerint az elmúlt időszak jobbikos „listázási botránya” nyomán a Gyurcsány Ferenc vezette formáció is azonnal a közbeszédbe jól „beleégett” listázást vizionálja. A KDNP szeretné felhívni a parlamenti frakcióval nem rendelkező, „ám annál hangosabb politikai alakzat tagjait”, hogy több lehetőség közül képtelenség úgy választani, hogy ezen választás eredménye valahol ne legyen nyilvántartva. Ha valaki előfizet egy újságra, akkor nyilvántartják, hogy melyik lapot szeretné, s melyiket nem, mégsem kiált senki jogorvoslatért ez ügyben. A kisebbik kormánypárt szerint a DK-nak az erkölcstan bevezetését támadó kirohanásai mutatják a legfényesebben: éppen az eljátszott felháborodást hangoztató politikusaiknak lenne ezen ismeretekre a legnagyobb szükségük. Amennyiben kívánja, készséggel felajánlanak az ügyben megszólaló Vadai Ágnes számára egy hit- vagy erkölcstan könyvet – de hogy végül melyiket fogadja el a KDNP-től, azt szigorúan titokban tartják majd.


A DK az ombudsmanhoz fordul a kötelező hit- és erkölcstan ügyében
2012. december 09. vasárnap

A Demokratikus Koalíció arra kéri az ombudsmant, forduljon az Alkotmánybírósághoz, és indítványozza a kötelező iskolai hit- és erkölcstanoktatást előíró jogszabályok alkotmányellenességének megállapítását – közölte Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő. Vadai Ágnes szerint nemcsak a szülői nyilatkozat megkövetelése és annak nyilvántartása, hanem maga a hit- és erkölcstanoktatás kötelezővé tétele is alkotmányellenes. Utalt az Alaptörvényben foglaltakra, miszerint „mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését (...) kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze”. A kötelező iskolai hit- és erkölcstanoktatás előírása viszont elengedhetetlenné teszi, hogy a szülők a fenti nyilatkozatot megtegyék, és ezzel vallási meggyőződésüket kinyilvánítsák, továbbá hogy a közoktatási intézmények ezt nyilvántartsák. Az előbbi nyilvánvalóan az Alaptörvénybe ütközik, míg utóbbi „tartalmában semmiben sem különbözik a Jobbik képviselőjének november 26-án, az Országgyűlés ülésén tett, a vallási meggyőződés nyilvántartását szorgalmazó javaslatától, amely országos fölháborodást keltett, és ami ellen a Fidesz vezető politikusai is tiltakoztak”.


MSZP: előkészítetlen a kötelező erkölcs és hitoktatás jövő szeptemberi bevezetése
2012. december 29. szombat

Előkészítetlennek nevezte a kötelező erkölcs- és hitoktatás általános iskolákba történő, 2013 szeptemberére tervezett bevezetését Lendvai Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő szombati budapesti sajtótájékoztatóján.  Szerinte az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy így gondolja a két legnagyobb történelmi egyház vezetője, Erdő Péter és Bölcskei Gusztáv is. A kötelező erkölcs- és hitoktatás részleteit illetően írásbeli kérdésekkel fordultak az illetékes miniszterhez. Ha ezekre nem kapnak 15 napon belül megnyugtató választ, akkor a párt azt javasolja, hogy halasszák el bevezetését. Az MSZP választ vár a világnézeti, lelkiismereti és vallásszabadság érdekében, a párt szerint ugyanis az egyházi törvény az elmúlt egy évben azt bizonyította, hogy egyik sem érvényesül megfelelően. Ezért az MSZP azt javasolja, hogy sürgősen módosítsák az egyházi törvényt. Lendvai Ildikó kijelentette: a vasárnap egyéves „születésnapját ünneplő” egyházi törvény olyan helyzetet teremtett, amely rosszul szabályozza az egyház és az állam viszonyát, „egymás fogságába került” az egyház és az állam.


Czene Gábor (Népszabadság) véleménye

„Van még egy további szempont is. A jobboldali kurzus a társadalom minden apró repedésébe behatol, valószínűtlen, hogy éppen ezt a számára kedves területet szabadon hagyná. A nyomásgyakorlásnak sokféle közvetett és közvetlen formája létezik, a hatalom helyi emberei válogathatnak az eszközökben. Ha a Semjén Zsolttal szembeni korántsem alaptalan plágiumvád maga volt a keresztényüldözés, elképzelhetjük, adott esetben mire számíthat az a szülő, aki nem akarja hittanra járatni a gyerekét.”



Lásd korábbi hírösszefoglalónkat:

Állam/egyház: pénz és hatalom


 És írásainkat:

– Fazekas Csaba: Amiről a néma harang szól
– Jakab Attila: Erdő Péter és a kötelező hitoktatás
– Aczél Endre: Hülyék, vagy…?
– Andor Mihály: Hit- vagy erkölcstan
– Ludassy Mária: Listák és pofonok

(m.zs.)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!