rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. január 4.

A bíróság ítéletbe foglalta a Klubrádióval megkötendő szerződés szövegét
Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgató-helyettese és jogásza

Bolgár György: - Tegnap megkaptuk a bíróságtól azt az ítéletet, amelyet megismételt elsőfokú tárgyaláson hoztak a 92,9-es frekvenciáról, amit még 2010-ben nyertünk meg az ORTT pályázatán. Mit tartalmaz ez az írott ítélet és annak indoklása, részben ahhoz képest, amit a hallgatók is tudnak, hogy tudniillik nekünk adják ezt a másik frekvenciát, és létrehoztak egy szerződést, amit meg kellene kötni, alá kellene írnia a Médiahatóságnak és nekünk?

Stock Richárd: - Nos, hát pontosítanék is rögtön: ez az ítélet annyiban nagy előremozdulás a legelső ítélethez képest, hogy az ítélet rendelkező részébe foglalva tartalmazza a teljes műsorszolgáltatási szerződést.

– Tokkal, vonóval?

– Így van, tokkal, vonóval, az első betűtől az utolsóig, ennek megfelelően ez egy harminchat oldalas ítélet, mert ebből tizennégy vagy tizenöt oldal csak maga a műsorszolgáltatási szerződés. Ez teljes egészében az ítéletben olvasható, ami azért nagyon jó, mert innentől fogva nem lehet vita arról, hogy vajon milyen tartalma van ennek a jogviszonynak. Lényegében semmi más feladat nincsen, mint hogy ez alapján el kell majd járnia a Médiatanácsnak, és át kell alakítania hatósági szerződéssé, illetőleg meg kell adnia a rádióengedélyt. Hozzáteszem: természetesen akkor, ha az ítélet jogerőre emelkedik.

– Igen, még erre is kitérünk, tudjuk, hogy még az se biztos, hogy mi van akkor, ha valami jogerőre emelkedik. De azt mondod, hogy ennek alapján kell eljárnia a Médiahatóságnak és átalakítania hatósági szerződéssé. Akkor ez milyen szerződés, amit a bírósági ítélet közöl, amit rögtön át kell alakítani, vagy mi?

– Ez egy olyan szerződés, amelyet a Médiatanácsnak meg kellett volna kötnie a Klubrádióval még 2010-ben, és amelyet elmulasztott – jogellenesen – megkötni a Klubrádióval, ezt most a bíróság pótolta. Azért van ennek jelentősége, mert az első ítélet meghozatalát követően a Médiatanács azt kommunikálta, hogy ő csak és kizárólag azért élt fellebbezéssel az ellen az ítélet ellen, mert számára nem volt világos ennek a jogviszonynak a tartalma. Többek között hivatkoztak ennek a hatályára, hogy mikortól jött létre, meg egyáltalán hogy mit tartalmaz ez a szerződés, s azt mondták, hogy azért kell fellebbezni az ellen, hogy másodfokon tisztázódjon, pontosan milyen tartalommal jött létre a szerződés. Ez annyiban nem volt természetesen igaz, hogy a fellebbezésük számtalan más kifogást is tartalmazott, ezeket egyébként a másodfok javarészt visszautasította. Egyetlenegy kérdésben, ugye az indoklás kiegészítésében új eljárást rendelt el. Most ugyanakkor azt a „hibát” is kiküszöbölték, hogy a Médiatanács ne tudná, hogy pontosan milyen feltételekkel jött létre ez a szerződés. Ezért mondom azt, hogy elvileg megnyílt a lehetőség arra, hogy a Médiatanács ne éljen az ő fellebbezési jogával. Amennyiben tehát komolyan gondolja, hogy a Klubrádió sugárzását ő szeretné biztosítani, és szeretne együttműködni a Klubrádióval, jogállami megoldások keretében, azért, hogy a Klubrádió sugározhasson, akkor most ennek a feltételei immáron megteremtődtek.

– Ezt komolyan gondolod, hogy komolyan gondolják?! Na jó, ez csak zárójeles kérdés!

– Mi küldtünk már egy levelet a Médiatanácsnak, amelyben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy itt lenne az ideje annak, hogy az ő saját kommunikációjuknak megfelelően járjanak el ténylegesen. Ezt a levelet annak idején csak azzal utasították vissza, hogy még nem érkezett meg hozzájuk az ítélet, tehát nem tudják, hogy miről is van igazából szó. Ez a hiány immáron pótlódott, az ítélet ott van előttük, erre újfent egy új levélben figyelmeztettük őket, és emlékeztettük őket, hogy akkor most megvan a lehetőség arra, hogy a Klubrádió frekvenciájának a sorsa hosszú távon rendeződjön. Amennyiben fellebbezéssel élne a Médiatanács ez ellen az ítélet ellen, akkor már nem lehetne arra hivatkozni, hogy ezt azért teszi, mert valami előtte nem világos. Csak akkor él a Médiatanács fellebbezéssel ez ellen az ítélet ellen, ha kifejezetten nem akarja azt, hogy a Klubrádió sugározhasson az egyébként általa törvényesen megnyert és immár a bíróság által is neki ítélt frekvencián.

– Természetesen ez se okozna manapság már olyan óriási meglepetést senkinek. De visszatérve megint ehhez az ítéletbe foglalt szerződéshez, amelyet 2010-ben kellett volna megkötnie a Médiahatóságnak velünk: ezek szerint ezt nem is kellene már aláírniuk, még így utólag két-két és féléves késéssel sem, hanem ezt mintául véve és az ítéletet elfogadva, át kellene alakítaniuk a mostani törvénynek megfelelő hatósági szerződéssé, és azt kellene nekik is meg nekünk is aláírnunk?

– Így van. Annyiban természetesen egyszerűbb a mi dolgunk, hogy a törvény rendelkezései szerint akár nem is kellene szerződésnek sem születni, hatósági szerződésnek, hiszen a Médiatanács ezt hatósági határozatba is foglalhatja. Tehát ha úgy vesszük, az aláírás csak formális aktus, hiszen a jogviszony tartalma immáron az ítéletbe foglaltan rögzítve van, ebbe semmilyen eltérés nem lehetséges. Ez is a törvény erejénél fogva van így, tehát itt egy technikai jellegű műveletről van szó. Ami nagyon fontos azonban, hogy az ítélet effektíve kimondja, és tartalmazza azt, hogy ennek az átalakításnak a kötelezettsége is a törvény erejénél fogva terheli a Médiatanácsot, tehát nem lehet kibújni ez alól a kötelezettség alól arra való hivatkozással, hogy valamit létrehozott a bíróság, de bennünket az nem érdekel, mert hatósági szerződés alapján kell eljárni, mi meg olyat nem akarunk megkötni! A bíróság kifejezetten kitért arra is, hogy ez alapján a szerződés alapján és az új médiatörvény átmeneti rendelkezésének a figyelembevételével a Médiatanácsot a törvény ereje kötelezi arra, hogy ezt átalakítsa a jelenlegi hatályos szerződéssé, és nekünk biztosítsa a 92,9 MHz-es frekvencián a sugárzás lehetőségét.

– Akkor emberi számítás szerint és a jog normális értelmezése szerint ezt a pert másodfokon sem lehet elveszteni?

– Én úgy gondolom, hogy nem, hiszen a másodfokú bíróság, amikor az indokolás kiegészítésére visszaadta az első foknak ezt az ügyet, akkor az első fok összes egyéb tartalmi megállapításával kifejezetten egyetértett. Tehát az ügy tartalmi alapjait tekintve a másodfok mindenben megerősítette az elsőfokú ítéletet, ezért nem is került újratárgyalásra az ügy azon kérdések tekintetében, hogy vajon jogszerűen járt-e el a Klubrádió, és vajon jogszerűtlenül járt-e el a Médiatanács. Így kizárólag a két jogszabály hatályossági ütközése volt az a kérdés, amit meg kellett vizsgálni, ezt a bíróság megvizsgálta, és úgy döntött, hogy a régi törvény alapján ezt a szerződést létre lehet hozni, és az új törvény átmeneti rendelkezéseit alkalmazni kell. Viszont a 2012 nyarán hatályba lépett módosításokat, amelyek ugye lex Klubrádió néven híresültek el, amikor megpróbálták megvonni a bíróságnak a jogát arra nézve, hogy ezt a szerződést létrehozza, és megpróbálták ennek a szerződésnek a végrehajtását ellehetetleníteni, azt a bíróság álláspontja szerint kifejezetten nem kell alkalmazni, mert visszamenőleges hatállyal ezek a korábban indult jogvitára és a korábban kiírt pályázatra nem vonatkoztathatók. Ez nagyon fontos eleme ennek az ítéletnek.

– Az mit jelent, hogy itt a harmincegynéhány oldalas ítéletben a legvégén a perköltségekre vonatkozóan van egy olyan megjegyzés, hogy a felperes – vagyis mi – csak részben lett pernyertes, ezért a perköltségeket így és így kell megosztani. Mit jelent az, hogy csak részben lettünk pernyertesek?

– Hát ez az ítéletben is nagyon hosszasan le van írva. Ugye mi a biztonságra törekvés jegyében nagyon sok kereseti kérelmet terjesztettünk elő, ezek közül részben vagylagos kérelmeket is előterjesztettünk, illetőleg egymást kiegészítő kérelmeket, amelyek közül a bíróság csak egynek adott helyt, nevezetesen annak a kereseti kérelemnek, hogy létrehozta ezt a Médiatanács által...

– Csak a lényeget fogadta el?

– Így van, tehát csak a lényegben adott nekünk igazat, és egyébként a különféle mellékkérelmeket elutasította, mondván, hogy azok szükségtelenek, okafogyottak és feleslegesek. Ezeket mi magunk is azért terjesztettük csak elő, mert hiszen a kereseti kérelem előterjesztésekor az ember biztonsági játékot játszik, megpróbálja a lehető legtöbbet kérni. Ezek közül lényegében bárminek adtak volna helyt, nekünk már jó lett volna. A bíróság ezt az érvelést fogadta el, amelyik a létrehozásra vonatkozó érvelésünk volt, ezt nekünk megítélte, az egyéb kereseti kérelmeinket elutasította. Ez bennünket egy kicsit sem zavar, hiszen minden, amit eredetileg célként kitűztünk magunk elé, az ebben az ítéletben benne van.

– Nézzünk egy kicsit előre! Ez persze a legnehezebb, mert a jövőbe nem látunk, bár sok mindent abból, ami történt, meg tudnánk jósolni a mi kálváriánkat illetően. Szóval mi van akkor, ha akár elfogadja az elsőfokú ítéletet a Médiahatóság, és nem fellebbez, akár föllebbez, és a másodfok jóváhagyja az elsőfokú ítéletet, vagyis az lesz, hogy nekünk ez a frekvencia jár, ezt mi törvényesen elnyertünk, és itt a szerződés, amit csak hatóságivá kell átalakítani, megköthetjük, de van-e az ítéletben vagy bárhol máshol törvényben olyan kötelezettség, hogy ezt X határidőn belül kell megtennie a Médiahatóságnak? Vagyis van egy jogerős ítélet, de ők 2019. október 45-ig kitolják ennek végrehajtását.

– Hát ezt elvileg nem tehetik meg, hiszen ha ők maguktól hivatalból nem indítanak eljárást, akkor mi fogunk benyújtani egy kérelmet erre vonatkozóan, és ezt, mivel most ebben az ügyben egyéb eljárási szabályok nincsenek, a közigazgatási eljárások általános szabályai szerint harminc plusz harminc nap alatt le kell folytatni. Ebben az ügyben meg kell hozni a határozatokat, amelyek ha bármilyen oknál fogva megint nem lennének jogszerűek, akkor az ellen közigazgatási úton van helye további jogorvoslatnak. De hát ugye az volt a beszélgetés kiinduló alapja, hogy vajon akar-e immár jogállami módon, jogkövető magatartást tanúsítani a Médiatanács, vagy sem. Amennyiben megmakacsolná magát, akkor pedig természetesen igénybe vesszük az összes jogorvoslati lehetőséget, ami erre nyitva áll.

– Akkor nézzük a másik lehetőséget, legyünk abszolút jóhiszeműek, és gondoljuk azt, hogy az ítéletet elfogadják, megnyugszanak, azt mondják, hogy tényleg, ezt így kell csinálni, most már tudjuk. Mennyi idő alatt lehet az egészet lebonyolítani, mennyi idő múlva kezdhet mondjuk a mai naptól kezdve sugározni a 92,9-en a Klubrádió?

– Hát ha ennyire optimisták vagyunk, akkor azt is elmondhatjuk, hogy ez akkor nem is a Médiatanácson múlna, hiszen ami a Médiatanácsot illeti, ő maga az őt illető határozatokat néhány hét alatt is meg tudná hozni, és akkor onnantól fogva az új frekvenciára történő átváltásnak a műszaki kiépítési feltételei szabnának ennek időhatárt.

– Mert hogy ez nem úgy megy, hogy ott áll a frekvencia, és csak át kell költözni?

– Hát a frekvencia meg van tervezve, de ahhoz egy megfelelő adóberendezést és antennarendszert az adott telephelyre telepíteni kell. Mi erre azért valamilyen szinten elő vagyunk készülve, tehát én úgy gondolom, hogy olyan két-három hónapon belül – ha a Médiatanács valóban úgy járna el, ahogy az tőle immár elvárható – akár meg is oldható ez a frekvenciaváltás. A törvény egyébként erre hosszabb átmeneti időt ad, de az biztos, hogy ha a jogi akadályok elhárulnának, és a Médiatanács együttműködne, akkor nyilván mi nem késlekednénk ezzel.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái