rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. január 9.

A hírlapkézbesítés rejtelmei
Varga Dezső, a Magyar Posta üzleti és koordinációs vezérigazgató helyettese

Bolgár György: - Tegnap egy betelefonáló hallgató felvetette, hogy ő Pécelen órákkal később jut az előfizetéses Népszabadság című lapjához, mint az a szomszédja, aki Magyar Nemzetet rendelt, és szerinte ennek az az oka, hogy a Magyar Nemzetet a Magyar Posta előbb kézbesíti. Aztán hamar kiderült, mert betelefonált a Népszava főszerkesztője, Németh Péter, hogy a Népszavát és a Népszabadságot a Médialog nevű cég terjeszti, kézbesíti, tehát nem ugyanarról az intézményről van szó. Ezért aztán, ha késések vannak például a Népszabadság és a Népszava esetében, akkor ezt nem valamilyen, a Magyar Posta által kivételezett státusz okozza a Magyar Nemzet javára, hanem valami más. Akkor mi a helyzet?

Varga Dezső: - A betelefonáló hölgynek igaza van, előfordulhat, hogy a Népszabadságot később kapja, mint a Magyar Nemzetet vagy a Magyar Hírlapot. Ennek a következő oka van. Magyarországon az országos napilapterjesztést két cég végzi. Ez egy verseny, és ez már régóta versenypiaci szolgáltatás. Az egyik cég a Médialog, a másik a Magyar Posta. A napilapok kézbesítése úgy történik, akár a Postáról, akár a Médialogról van szó, hogy vagy saját alkalmazottakkal, vagy alvállalkozókkal kézbesítik ezeket a hírlapokat. Jelen esetben Pécelen a Magyar Nemzetre, illetve a Magyar Hírlapra vonatkozóan a Postának közvetlen szerződése van a kiadóval a hét órai hírlap kézbesítésre, míg a Népszabadság esetében a Médialoggal kötöttünk szerződést, és itt alvállalkozóként dolgozik a Magyar Posta. Nagyon fontos ebben a történetben, hogy a Médialog-szerződés tárgynapi kézbesítésről szól. Tehát a megbízó minket arra kért, hogy tárgynapon kézbesítsük a napilapját, ez megtörténik, de nyilván nem hét óráig, hiszen nem erről szól a megbízás. Ez egy üzleti vállalkozás, nyilván más költséggel lehet hét óráig hírlapot kézbesíteni, mint egyébként a tárgynapon egy más logisztikai rendszerben. Ez az egyszerű oka ennek. A hölgy megállapításai egyébként teljesen helytállóak voltak, csak a következtetése volt rossz.

- Ezek szerint neki is igaza volt, meg bizonyos értelemben Németh Péternek is, csak a Médialog bevonta a Magyar Postát alvállalkozóként. Tehát a Magyar Posta igaz, de a Médialog megbízásából viszi ki a lapot, ezért nem abban az időben, amikor a Magyar Nemzetet. Mennyivel többet kell fizetni azért, hogy hét óráig kézbesítsék a lapot?

- Ennek magasabb költsége van nyilvánvalóan, hiszen ebben az esetben egy teljesen más logisztikai rendszeren keresztül jut el a lap a Magyar Postához, mint ha egy olyan hírlapot kellene kézbesíteni, ami a normál kézbesítőnek odaadható.

- Tehát mint ha kimenne a postás és az egyéb dolgokkal együtt bedobná az újságot is.

- Az egyéb küldeményekkel együtt. Így van. Egyébként pedig a Magyar Posta nagyon szívesen szerződik közvetlenül is a Népszabadsággal, és akkor természetszerűleg megvalósítható akár a hétórai hírlapkézbesítés is. De hangsúlyozom, hogy jelenleg olyan szerződésünk van a Médialoggal, ami a tárgynapi kézbesítésről szól.

- És akkor ezek szerint ugyanazokat a feltételeket alkalmaznák a Népszabadságra, Népszavára, mint amilyeneket a Magyar Nemzetre és a Magyar Hírlapra?

- Ez természetes. De jelenleg alvállalkozói szerződésünk van és nem mi vagyunk a fővállalkozók.

- Értem. Ez világos és érthető.

- Egyébként, ha megengedi a szerkesztő úr, ebből a témából elindulva, de egy kicsit kiterjesztetten értelmezve, ugye január elsejétől a postaliberalizáció körülményei között dolgozunk, és ezt azért fontos itt megjegyezni a Hírlappal kapcsolatban, mert az ügyfeleinknek hozzá kell majd szokni egy olyan helyzethez, ami jelenleg nagyon szokatlan. Mondok egy nagyon egyszerű példát. Ha valakinek van egy lakása Budapesten, de van egy telke vidéken, és ugyanattól a közműszolgáltatótól kapja a számlákat, előfordulhat a liberalizációs körülmények között, hogy egy versenytárs belép a piacra, és Budapesten egy más postai szolgáltatótól fogja megkapni azt a számlát, mint mondjuk a telkére vonatkozóan ugyanattól a szolgáltatótól egy másik számlát. Sajnos a liberalizáció erről is szól.

- Sajnos, de elvileg több lehetőséget nyújt arra, hogy versenyezzenek a piacon a fogyasztók megnyerése érdekében.

- Ez így van.

- Akár több szolgáltatást kínálnak, jobbat, olcsóbban. Szeretnénk látni, hogy például hét óra előtt kézbesítik az újságot, de kérdés, hogy ki lesz, aki erre vállalkozik és mennyiért?

- Például a Magyar Posta vállalkozik erre, ahogy mondtam, nagyon szívesen teszünk erre ajánlatot a Népszabadságnak, vagy minden olyan napilapnak, a Népszavának is, ahol nem mi vagyunk jelenleg a fővállalkozók.

- Nem a konkrét összeget kérdezem, mert erre nyilván nem is olyan könnyű válaszolni, de arányaiban mekkora különbség van az egyetemes szolgáltatás, tehát amikor a többi küldeménnyel együtt dobják be az újságot és a külön lapkézbesítés között?

- Jó néhány forint különbség van a kettő között, értelemszerűen.

- Az a jó néhány tíz fölötti vagy tíz alatti azért?

- Ez tényleg üzleti titok, engedje meg, hogy erre ne válaszoljak.

- De ez már komolyan érintheti a lapkiadók büdzséjét és ezért százszor is meggondolják, hogy érdemes-e?

- Kötöttünk már napilapokkal erre szerződést, és ettől nem mentek csődbe ezek a kiadók, tehát vélhetően versenyképes az az ár, amit mi ajánlunk és a szolgáltatás, amit nyújtani tudunk, ellentételezi.

- Nem akarok rosszmájú lenni, de van a postai hirdetés, amelyik segít egy lapot és nincs az a postai hirdetés, amelyik nem segít egy másikat. Pedig a Posta egy fontos hirdető lenne a magyar piacon. Na de zárójel bezárva, ez valószínűleg másra tartozik.

- Igen.

- Ha már beszélünk, hadd kérdezzek egy másik postai ügyről is. Az elmúlt években nagyon komoly politikai viták zajlottak arról, hogy a Posta szolgáltatásai mennyire elérhetők mindenki számára, és a kistelepüléseken még az előző nyolc év alatt megszüntettek ötszázhúsz postahivatalt. A most kormányon lévő politikai erő, vagyis a Fidesz többször megígérte, hogy a kispostákat újra fogják nyitni. Hányat nyitottak meg?

- Mi erről többször nyilatkoztunk az elmúlt időben. A kisposták vonatkozásában a Posta stratégiája az, nyilvánvalóan az üzleti szempontok mellett, hogy nagyon fontosnak tartjuk, hogy megfelelő konstrukciókat találjunk a kispostáknál. Például mondok kettőt. Az egyik, amit a Vidékfejlesztési Minisztériummal karöltve végzünk, az úgynevezett integrált közösségi szolgáltató terekhez való kapcsolódás, vagy például amit szeretnénk az elkövetkezendő időben megvalósítani, az úgynevezett posta-agora koncepció. Ezekhez mindegyikéhez európai uniós forrásokat is igénybe tudunk venni. Tehát nekünk az az elképzelésünk, az a célunk, hogy a kisposták vonatkozásában egy ilyen megoldást tudjunk a jövőben alkalmazni.

- Tehát kispostákat nem nyitnak újra, legfeljebb valamilyen másfajta módon.

- Ebben a koncepcióban szeretnénk a továbbiakban.

- Tehát az ötszázhúszból megnyitottak a kezdet kezdetén ötöt és maradnak is ebben.

- Természetesen a hálózatkorszerűsítés egy folyamatos feladata a Magyar Postának, tehát folyamatosan vizsgáljuk értelemszerűen a posták jövedelmezőségét, és ugye új postatörvény született az elmúlt hónapokban, amely jogszabályi feltételeinek nyilvánvalóan meg kell felelnünk. Most is megfelel a posta ezeknek a jogszabályi feltételeknek.

- A jövedelmezőség alapján akkor nyilván be is kéne zárniuk jó néhányat.

- De ahogy említettem, egyéb szempontok is vannak a jövedelmezőségi szempontok mellett, például ez a két dolog, amit említettem. Az EU is finanszírozhat ilyen tevékenységet, nyilván ők is fontosnak tartják a kispostákkal összefüggésben ezeket a lépéseket.

- Akkor még két dolgot, ha megengedi. A közelmúltban teljesen visszhang nélkül, és ha jól láttam, indok nélkül távozott a posta igazgatósági elnöke. Igaz, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek is a vezére volt egyúttal. Mi volt ennek az oka?

- Ne haragudjon Bolgár úr, én igaz, hogy igazgatósági tag vagyok és a menedzsment tagja, de erről a tulajdonost kérdezze. Ebben én nem vagyok kompetens, hogy nyilatkozzak.

- És arról, hogy ha jól tudom, akkor volt ez a bizonyos állami mobilcég, amelyiknek az elnöke és vezérigazgatója most lemondott a posztjáról? Azért kérdezem úgy, hogy állami mobilcég, mert ugye az egyik részvényes tulajdonos éppen a Magyar Posta, és ez az állami mobilcég jó néhány hónapig a Magyar Posta irodájában székelt és onnét még a munkatársakat is elküldték valamilyen más irodákba. Ez így volt?

- Én ezzel kapcsolatban azt tudom Önnek mondani – szintén nagyon sokszor nyilatkoztunk erről –, hogy a posta itt egy konzorcium egyik, tízszázalékos tulajdonrésszel rendelkező tagjaként vesz részt ebben a projektben. Folyik a jogi eljárás, és várjuk ennek az eredményét, és nyilván mindent ennek fogunk alárendelni, és ezt követően fogunk dönteni arról, hogy a jövőben milyen módon tudunk részt vállalni ebben a tevékenységben.

- A szándékuk az továbbra is, hogy ebben az állami mobilcégben részt vesznek?

- Ha ennek a jogi lehetősége adott lesz, akkor természetes, hogy továbbiakban is részt kívánunk venni.

- Arról tud valamit mondani, hogy mekkora volt a vesztesége ennek a felállított, de lényegében mégsem működő állami mobilcégnek?

- Erről adatokat azért sem tudok mondani, mert nyilván ennek a mobilcégnek az első mérlegét most kell összeállítani, tehát erre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésünkre egészen pontos adatok.

- Az igaz, amit az Index vagy a Napi Gazdaság írt, hogy a cégnél dolgozott hatvanegynéhány ember? Azért az már önagában havi több tízmilliós bérkiadás.

- Én ezt nem tudom megerősíteni, nem tudom pontosan, hányan dolgoznak ennél a cégnél. Az üzletfolytonosságot biztosítani kell, nyilvánvaló, hogy nagyon fontos, hogy ez a jogi aktus megszülessen, és ennek függvényében el tudjuk dönteni, hogy milyen módon tudunk ebben tovább működni. Egyébként mondom, a konkrét számokra vonatkozóan addig nem tudok nyilatkozni, ameddig nem láttuk a cég mérlegét.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái