A homofóbia oka

Sosem értettem, hogy az azonos neműek szerelmi, szexuális kapcsolatai miért jelentenek akkora problémát bizonyos embertársainknak, hogy mélyről jövő ellenszenvük a törvényhozás szintjéig is eljusson. Különösen akkor, amikor a gazdaság állapota olyannyira pocsék, hogy a háromból első csapást az adóelkerülőkre kellene mérni – munkavállalóknál öt, munkaadóknál tíz évi fix börtönbüntetés formájában. Nem, e helyett a regisztrált élettársi kapcsolat  lehetőségének szűkítéséről folyik a vita, miközben az utcán, pontosítok: egy utca rövid szakaszán, a külvilágtól hermetikusan elzárva, metróalagútba vezetve halad a csöppnyi menet – állítólag büszkén. A Hősök terén várja őket egy maroknyi kopasz, akiket valószínűleg a társadalom nagyobb hányada tart undorítónak, mint a melegeket, de ez politikai szempontból nem lényeges, mert nem akarják anyakönyvvezető előtt regisztráltatni a kapcsolatukat (pfúj!). Családjogász barátnőm minden évben felháborodottan jegyzi meg, hogy – szigorúan mechanikus – húsdarálóval pépesítené azokat a – vélhetően látens homoszexuális – apákat, akik nyakukban a gyerekükkel buziznak gyűlölködve a menet mellett, hogy így gyűjtsenek élményeket a következő egy év szexuális fantáziálgatásaihoz, asszony, gyerek és egyéb veréséhez. Ez is egyfajta testközelség, kétségtelen. A családjogászok – mint kiderült -  éles szeműek. Ő szúrta ki ugyanis a Pride műsorfüzetében, hogy a fesztiválon július 10. és 11. egyaránt szombatra esik. Magyarul, a melegeknél két szombat van egy héten. És itt oszlott szét a homály. Rádöbbentem, hogy a melegek egyben zsidók is, így érthető a szélsőségesek indulata. Nincs tehát homofóbia, csak antiszemitizmus van, tessék nyugodtan hátradőlni!

(Cserni János)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!