Hiánycélok és hitelesség

Boros László


Sorsdöntő napokat élt át a válságkezelő magyar pénzügyi kormányzat a héten Budapesten és Brüsszelben. Egyrészt nálunk járt az IMF delegációja, hogy tételes helyszíni ellenőrzés során rögzítse véglegesen álláspontját a magyar kormány teljesítményéről a szervezettel kötött megállapodás teljesítését illetően. Másrészt kedden Brüsszelben ülésezett az Európai Unió 27 tagállamának pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin, és az Európai Bizottság véleménye és ajánlása alapján vizsgálta Magyarország elmúlt félévi államháztartási teljesítményét. Ez azt jelentette, hogy a magyarországi kormányzati válságkezelést kedvezményes nemzetközi hitelekkel finanszírozó két intézmény rögzítette végleges álláspontját a 2009 során elért eredményekről.

Az IMF delegáció látogatásának egyes mozzanatai jelentős sajtóreakciókat kaptak, elsősorban azért, mert a Fidesz képviselőivel is tárgyaltak. Néhány tárgyilagosabb tájékoztatásból azért kiszűrődött, hogy a szervezet pozitívan ítélte meg a magyar kormány teljesítményét a megállapodás végrehajtásában.

A brüsszeli esemény már kevésbé járta be a magyar sajtót, főleg a nagy tömegek által fogyasztott híradásokat a népszerű elektronikus médiumokban. Pedig amióta a közösség tagjai vagyunk, az ország sorsára kevés dolog van akkora hatással, mint egy ilyen pénzügyminiszteri tanácsi értékelés. Az Európai Uniónak jelenleg a különböző miniszteri tanácsokat magában foglaló Tanácsa a legfőbb jogalkotó szerve, és szakmai kérdésekben a legmagasabb döntéshozó testülete is. Nem valami nemzetek feletti szuperhatalom, hanem a szuverén tagállamok kormányainak képviselőiből álló, az úgynevezett kormányközi egyeztetésre épülő grémium.

Költségvetési ügyekben a belépő tagállamok vállalják, hogy államháztartásukat meghatározott kritériumok szerint, bizonyos szigorú peremfeltételek között működtetik. A folyamatos ellenőrzés a nagy szakapparátussal rendelkező Európai Bizottság joga és kötelessége. A pénzügyminiszteri tanács a bizottsági jelentésre támaszkodik az egyes országok megítélésében. Az elmúlt évek költségvetési zavarai miatt Magyarország fokozott ellenőrzés alatt állt. Mindezek miatt volt nagy jelentőségű a Tanács keddi állásfoglalása.

Az Európai Bizottság ezúttal a hitelfelvétel másik felelős intézményével, a Nemzetközi Valutaalappal együtt végezte el a magyar költségvetési folyamatok felülvizsgálatát.  Az eredmény esszenciáját halljuk magától Olli Rehntől, aki az új bizottságban a gazdasági és pénzügyi biztosi posztot tölti be, miután az előzőben bővítési biztos volt. A magyar helyzet összegzéseként azt nyilatkozta, hogy „a takarékossági intézkedés-sorozatnak köszönhetően 2009-ben Magyarország költségvetési hiánya a súlyos gazdasági visszaesés ellenére sem haladta meg a GDP 3,9 százalékát. A 2010. évi költségvetés a hiány további csökkenését helyezi kilátásba. A hatóságok folytatják gazdaságpolitikai programjukat, ami fokozta a befektetői bizalmat és megteremtette a lehetőségét a piaci finanszírozáshoz való visszatéréshez”.

A testület véleménye leszögezte, hogy idén a gazdaság stabilizációja várható, és Magyarország előrelépett az egyetértési megállapodásokban vállalt, a középtávú uniós pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó kötelezettségeinek teljesítése tekintetében, a 2010. évre elfogadott költségvetés összhangban áll a GDP 3,8 százalékát kitevő hiánycéllal és megfelelő szintű tartalékokat biztosít. Ezek a megállapítások nem érzelmi, nemzeti vagy pártszimpátiák alapján nyilatkozó percemberkéktől származnak, hanem a világ egyik szakmailag legjobban felkészült, 500 millió ember mindennapi sorsáért nagymértékben felelős apparátusának és testületének a hivatalos állásfoglalását jelentik.

Ezért is támaszkodott a miniszterek tanácsa a bizottsági jelentésre, amikor végleges döntéshozóként minősítette a magyar kormányzat és a magyar társadalom teljesítményét. Úgy ítélték meg, hogy Magyarország az általa vállaltakkal összhangban folytatta az elmúlt fél évben a túlzott mértékű államháztartási hiány felszámolására irányuló erőfeszítéseit, és a pénzügyminiszterek nem láttak okot arra, hogy újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg a magyar kormánynak.

A fentiekkel összhangban, tekintettel a külső finanszírozásban bekövetkezett jelentős javulásra, Magyarország nem kívánja a nemzetközi hitel soron következő részletét igénybe venni. Eddig a fizetési mérleg javítását célzó 6,5 milliárd eurós közösségi kölcsön három részletét kaptuk meg: 2008. december 9-én és 2009. március 26-án két-két milliárd eurót, 2009. július 6-án pedig további 1,5 milliárd eurót. Az előző felülvizsgálat befejeztével, 2009 novemberében, a kedvezőbb finanszírozási feltételeknek köszönhetően Magyarország nem hívta le az EU-, illetve az IMF-hitel soros részletét, csakúgy, mint a jelenlegi felülvizsgálat esetében. Az EU-támogatás fennmaradó összege (legfeljebb 1 milliárd euró) továbbra is elérhető, és ha szükséges, a gazdaságpolitikai feltételek teljesítése esetén folyósítható. Az uniós pénzügyi segítségnyújtás két évre szól, ami 2010. november 3-án jár le.

A tények fenti sorát egészíti még ki az a hír, hogy hétfőn Oszkó Péter bejelentette: a kormány a teljes stabilitási tartalékot be kívánja fagyasztani. Ezt a döntést kedden Brüsszelben is megerősítette.

A mindnyájunkat pozitívan érintő és az egész magyar társadalom kemény erőfeszítéséből származó folyamatok eredményeit, a pozitív megítélés tényét nagyon kevesen ismerik kis hazánkban. A politikusok, az elemzők, a sajtómunkások az eddig ismertetettekhez képest századrangú, sokszor a valósággal köszönőviszonyban sem lévő témákkal tömik tele a nem bulvár sajtót is. Ez a köz-tájékozatlanság nagy mértékben segítheti a mételyező politikai kommunikációt.



Brüsszel, Don Quijote & Sancho Panza – Mingo/panoramio.com

Varga Mihálynak is jó esélyei támadtak ezért a napokban, hogy gyors egymásutánban adott, különböző tónusú nyilatkozataiban tovább folytassa a Bajnai-kormány eredményeinek a lejáratását, a közvélemény félrevezetését, és annak a képnek a kialakítását, amelyet a választási kampány eredményessége érdekében tartanak fontosnak a Fidesz lehetséges költségvetési magatartásáról. Február 15-én az MTI tudósítása szerint azt nyilatkozhatta újságíróknak, hogy „az adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság nincs túl a válságon, ahelyett, hogy kezelték volna, inkább mélyítették azt. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, gazdasági és politikai változásra egyaránt szükség van.” Vessük ezt össze az Európai Unió értékelésével!

Február 16-án pedig az [origo] a Dow Jones tudósítására hivatkozva azt idézi Vargától, hogy „a magyar pénzügyi tárca a Fidesz és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalások folyományaként fagyasztotta be a 2010-es tartalékok nagy részét”. A portál ehhez hozzáfűzi: „Az IMF hétfőn azt közölte, hogy tárgyalt a Fidesszel, és az ellenzéki párt hitet tett a költségvetési szigor folytatása mellett, de a tartalékok befagyasztásával kapcsolatban nem említette a nemzetközi szervezet az ellenzéki pártot.”

Végezetül minden uniós értékelés ismeretében és az IMF-nek tett ígéreteik tudatában a szerdai Demokratában Varga úgy vélte, hogy „az idei költségvetési hiány a GDP 7-7,5 százaléka lehet”. Azok a honfitársaink, akik választói magatartásuk meghatározásánál, többek között a Fidesz erre irányuló több éves kampánya alapján is, a hitelességet fontos tényezőnek tekintik, gondolkodjanak el ezeken a tényeken és nyilatkozatokon!



Boros László jogszociológus
ELTE Társadalomtudományi Kar,
Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete,
a Nemzetközi Tanulmányok Tanszék vezetője


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!