rss      tw      fb
Keres

Helmut Schmidt: A válság belátható időn belül megismétlődhet

MTI 2010. február 20., szombat 13:21

Helmut Schmidt szerint ha nem történnek sürgős intézkedések a nemzetközi pénzpiacok, illetve a bankok és más magán pénzintézetek ellenőrzésére, akkor a világnak belátható időn belül ismét olyan válsággal kell szembenéznie, mint 2008-ban.

A volt német kancellár, aki Hamburgban nyilatkozott az MTI-nek és a Magyar Televíziónak, azt hangsúlyozta, hogy ezen a téren az elmúlt időszakban szinte semmi nem történt. Egyes New Yorki-i nagybankok ma is ugyanolyan mohón és ellenőrizetlenül viselkednek, mint 3-4 éve - jelentette ki Helmut Schmidt, aki szerint sürgősen nemzetközi pénzügyi szabályozásra van szükség.

A 91 esztendős Schmidt - aki az Emnid közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a háború utáni Németország legnépszerűbb és legelismertebb politikusa - ma a Die Zeit című tekintélyes liberális hetilap társkiadója, és a csaknem 500 ezer példányszámú lapban rendszeresen publikál. Noha csípőfájdalmai miatt tolószékhez kötött, az újsághoz mindennap bejár, és aktívan részt vesz annak irányításában.

Helmut Schmidt legújabb könyve Évszázadunk (Unser Jahrhundert) címmel a napokban jelent meg. A volt kancellár ebben Fritz Sternnel, a New Yorki-i Columbia Egyetem professzorával beszélget a háború óta eltelt évtizedekről, illetve a kilátásokról.

A volt kancellár pénteken csaknem egyórás kötetlen eszmecserét folytatott a Hamburgban tartózkodó Sólyom László magyar államfővel.

Az MTI kérdésére Schmidt emlékeztetett arra, hogy 2008 októberében egy világméretű depresszió veszélye fenyegetett. A vállalatok, a fogyasztók és a beruházók nem mertek vásárolni, illetve beruházni, mert nem tudták, hogy holnap mi történik. Ezt a válságot - mondta - sikerült leküzdeni azáltal, hogy a világ szinte valamennyi országa - beleértve a kommunista Kínát, a posztkommunista Oroszországot, a fundamentalista iszlám irányítás alatt álló közép-keleti államokat, a kapitalista Egyesült Államokat, vagy akár a szocialista irányítású Németországot, Franciaországot vagy Magyarországot -, továbbá a központi bankok állami fogyasztásösztönző programokkal segítették a kereslet fellendítését. Igaz, hogy ez a legtöbb ország hallatlan eladósodásához vezetett, de Schmidt szerint az egyetlen ésszerű megoldás volt.

A volt kancellár szerint szükséges volt és a jövőben is szükséges marad, hogy az államok, illetve központi bankjaik megmentsék a magánpénzintézeteket az összeomlástól. Ez a legtöbb esetben már megtörtént, de több pénzintézetet még meg kell menteni - jelentette ki Helmut Schmidt, hangsúlyozva, hogy a pénzügyi válság valójában a magánpénzintézetek válsága volt. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy abból nem alakult ki egy általános fogyasztói válság.

A volt szociáldemokrata kancellár, aki 1974 és 1982 között állt a német kormány élén, leszögezte: Németország a második világháború óta két nemzetközi szervezetbe ágyazódott bele, az Európai Unióba és a NATO-ba, ami azt is jelenti, hogy e két szervezettől független külpolitikáról nem lehet beszélni, és ilyen külpolitika - tette hozzá - szerencsére a jövőben sem várható.

Gazdasági téren Németország Helmut Schmidt szerint nem sikertelenebb, mint bármelyik más európai ország, talán olyan kis államokat kivéve, mint Dánia, vagy Ausztria. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a nemzetközi válság hatása Németországra csekélyebb volt, mint például az Egyesült Államokra vagy Nagy-Britanniára.

Szociális területen súlyos problémaként említette a lakosság rohamos elöregedését, ami gyökeresen új helyzetet teremtett. A következő évtizedekben Németország arra kényszerül, hogy a szociális biztosítási rendszereket új alapokra helyezze. Ez azonban - mondta - nem csupán Németországra, hanem más nagy európai országokra, köztük Franciaországra és Nagy-Britanniára is vonatkozik.

A német újraegyesülés óta eltelt 20 esztendőre visszatekintve a volt kancellár annak a nézetnek adott hangot, hogy a keleti országrész felzárkózásával kapcsolatos problémák ellenére semmi ok sincs a szégyenkezésre. A megtett utat mind politikai, mind gazdasági, mind szociális téren kielégítőnek nevezte.