Holokauszt, kitelepítés, hadifogság – egy mondatban
- Részletek
- Napi apró
- 2013. február 10. vasárnap, 04:41
- Ádám Péter
„Hazug és tisztességtelen kampány folyik a nemzetgazdasági miniszter ellen” – utasítja vissza erélyesen Ungváry Krisztiánnak Matolcsy nyilatkozatát kifogásoló cikkét a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Matolcsy György ebben az emlékezetes nyilatkozatban többek közt ezt mondja: „Nem védtük meg zsidó, német és magyar városlakóinkat 1944–56 között…” Márpedig a mondat – híven a hazai jobboldal érzéketlenségéhez – egy szintre helyezi a holokausztot, a svábok kitelepítését és a szovjet hadifogságot. (Hogy a „városlakó” szó mit keres itt, annak csak a jóisten a megmondhatója, hiszen mindhárom eseménynek – de főleg az első kettőnek – inkább a vidéki lakosság volt az áldozata.)
Többen többször is elmondták már, de úgy látszik, nem lehet elégszer elmondani: a nagyipari eszközökkel elpusztított és haláluk pillanatában minden emberi méltóságuktól megfosztott magyar és nem magyar zsidóság sorsát szentségtörés és gyalázat a svábok kitelepítésével és a szovjet hadifogsággal egy lapon említeni. Aki egy mondat logikai szálára fűzi fel ezt a három eseményt, az látni valóan nincs tisztában a holokauszt történelmi egyediségével és univerzális tragédiájával.
Ami pedig a magyar államnak a deportálásokért való felelősségét illeti, lehetett volna világosabban is beszélni. Mint ahogy, példának okáért, a francia köztársasági elnök, François Hollande beszélt az 1942-es párizsi razzia kapcsán tavaly július 22-én: „Hogy ma itt vagyok, az […] annak is bizonyítéka, hogy Franciaország igenis őrizni akarja meggyilkolt gyermekeinek emlékét, és nem tagadja meg a tiszteletet temetetlen halottaitól, azoktól az áldozatoktól, akiknek nincsen más sírhelyük a mi emlékezetünkön kívül. Maga a Köztársaság is megköveteli, hogy az áldozatok neve ne menjen soha feledésbe. Mert tartozunk annyival az 1942-es razzia mártírjainak, hogy végre kimondjuk az igazságot mindazzal kapcsolatban, ami idestova hetven éve történt. Az igazság az, hogy a francia rendőrség 1942. július 16-án az általa összeállított listák alapján tartóztatta le és csalta kelepcébe az ártatlanok ezreit. Az igazság az, hogy a letartóztatottakat a francia rendőrség kísérte be a gyűjtőtáborokba. Az igazság az, hogy a művelethez egyetlen német katonát se mozgósítottak. Az igazság az, hogy ennek a bűncselekménynek, amely Franciaországban történt, Franciaország volt az elkövetője…”
Ezekben a szavakban érzelem van, megrendülés, gyász és felelősségérzet. És főleg: a francia köztársasági elnök – Matolcsyval ellentétben – tisztában van a holokauszt semmi mással össze nem hasonlítható tragikus egyediségével…
(Ádám Péter)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
